Nemzeti Ujság, 1931. február (13. évfolyam, 26-48. szám)
1931-02-01 / 26. szám
SSS VTCHIT17T%ejT ttc BS Plüss rarft r I 11 simu m, it. a AHBk. ♦♦ Felelős szerkesztőt TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ XIII. évfolyam 26. szám____________________♦___________Vasárnap ♦ ___________Budapest, 1931 fetrfiruár 7. A bécsi út írta: Wolff Károly Túri Béla barátom ugyanezen a helyen igen érdekesen fejtegette a bécsi út jelentőségét, mint új állomást az európai, de főleg a délkeleti agrárállamok válsága ügyében. Én is erről a bécsi útról akarok néhány gondolatot leszögezni, amikor reflexiókat fűzök az uj állomáshoz. Valóban érdekes megállapítás: új állomás. Milyen különös is a világ folyása és az események alakulása. Évszázadokon keresztül a nemzeti politika ortodox tétele úgy vélte leghelyesebben betölteni feladatát, ha nyilainak állandó záporát e felé az uj állomás felé irányította. Az egész magyar szellemi életet befolyásolta ez a magatartás. Századokon keresztül ez az új állomás végzetszerűen szerepelt a nemzet életében. És trianoni katasztrófánk tragédiája az, ami más felfogást, más életbölcseletet kényszerít a jelen porba sújtott nemzedékére. Való igaz, hogy a miniszterelnök utazásai közül egyik sem keltett olyan mély hatást úgy belföldön, mint külföldön, mint ez a bécsi út. A római út jelentőségével csak az események kialakulásának során lesznek valóban tisztában a figyelők. A bécsi útnál nincs is szükség az események láncolatának bevárására, mert mindenki első pillanatra tisztában volt annak súlyával és jelentőségével. Ez a tény fényesen bizonyítja, hogy a helyes utat sokszor századok viszontagságai után ismeri fel a nemzet. De sok minden alakulatadva másképpen,ha úgy mi, mint az osztrákok gátló körülmények nélkül ismertük volna fel egymásrautaltságunk jelentőségét. A történelmi Nagymagyarország természeti kincsei, kimondhatatlan gazdagsága, földrajzi kerekdedsége, rendelkezésre álló gazdasági ereje elkényeztette népét s közjogi harcaiban nem is gondolt arra, micsoda tragédiát fog még jelenteni életeiben a kenyérkérdés. A trianoni tragédia rákényszerít bennünket a helyes tanulságok levonására. A múlt harcaiban nem gondoltunk a gazdasági kérdések súlyos voltára. Ha visszagondolok arra az állandó követelésre, amely az önálló vámtarifa kivívását tartotta az eldorádó megteremtése útjának; azokra az utcai tüntetésekre és politikai harcokra, amelyek ennek jegyében folytak le, szomorúan állapítom meg, mily tragikusan hamar ábrándít ki bennünket ez a nagy vívmány, mely gyorsan bizonyítottabe problematikus értékét. A nagy monarchia sorsának egykori intézői is levonhatnák a ma tanulságait azokat a hibákat illetően, amelyeket elkövettek a két állam érdekei ellen egyaránt, annak a kicsinyes magatartásnak következtében, amelyet a két állam nemzeti önállóságának kérdésében makacsul követtek. A nemzet önállóságának gazdasági előfeltételei vannak. Magyarország agrárállam volt állandóan, míg Ausztria már földrajzi helyzeténél fogva is predesztinált ipari állam. Ez százados adottság a két állam szempontjából. A negyvennyolcas politika hibázó, e gazdasági adottság tekintetében is a napon, súlyos jelen igazolja teljes egészében a hatvanhetes politikának jogosultságát. A bécsi útnak ez az igazi rugója és egyben tanulsága is. Olyan új állomáshoz érkeztünk, amely évszázadok óta szerepelt életünkben. És ha Ausztria az egymásrautaltságot ebből a gazdasági szempontból kezelte volna centralisztikus aspirációk helyett, úgy a monarchiának ellentálló képessége nagyobb lett volna a rázúdult katasztrófa idején és megadta volna az erőt is a katasztrófa elhárítására. Versailles és Trianon politikai őrület jegyében született, ezért nem is lehet tartós, mert lábbal tapossa azokat a gazdasági törvényeket, amelyek — mint említettem — elengedhetetlen feltételei az önálló, független nemzeti létnek. A francia hivatalos politika érzi ezt a fonák helyzetet és az Európai Egyesült Államok halvaszületett gondolatát erőltetve azt hiszi, hogy a válságot ezen az úton megoldhatja. Ausztria életében is katasztrofális volt reánk, hogy az osztrák hivatalokban, nagyrészt a közös hivatalokban is a feudális cseh nemesség és cseh középosztály magyargyűlölete volt mértékadó. A bécsi Hofburg is tele volt csehekkel. Ezek magyargyűlölete befolyásolta az uralkodóház egyes tagjait, igyekezett érvényesülni kormányintézkedésekben és kifejlesztette azt a gyűlölködő, bürokratikus, centralizáló szellemet, amelyet a magyarság joggal utált meg egész valójában, mert csak csupa megpróbáltatást, gyalázatot, nemzeti önérzetének lábbaltiprását jelentette reá nézve ez az átkosi cseh szellem- Tárcajegyzetek Írja: Szürke Pál BUDAPEST KÖVEI Rombolják már a Belvárosban a régi piarista házat. Nem kár érte, sohasem volt műemlék, ormótlanul idétlenkedett a város legszebb helyén s csak pompásabb lesz a pesti Dunapart nélküle. A piaristák, illetőleg a kegyestanitórendűek háza eredetileg nem is az volt, amelyet most rombolnak. A kegyesrendiek ott laktak és ott tanítottak a Dunasoron a belső Rondellával szemben, abban az épületben, amely most a Petőfi téren a görögkeletieké. 1758-ban még itt volt a piaristák iskolája, viszont a most lerombolt sárga épület akkor még Heissler tábornok családjáé volt. Ez a Heissler tábornok egyike volt a császári hadvezéreknek Rákóczival szemben. Ocskay neki adta meg magát s később ő volt Pesten a parancsnokló tábornok, amikor is hatalmas házat épittetett, magának Pest legszebb pontján, a Dunasoron, a Főtemplom mellett. Nem csupán ő építkezett ekkor a császári tábornokok közül, hanem telket vásároltak Wilfersheimb és Harrucker tábornokok is, mégpedig egymás szomszédságában. A Wilfersheimb-telken áll most a Károlyi-palota az Egyetemutcában, a Harrucker-házak helyén pedig az Andrássyak bérházai a Kaplony utcában. Laffert báró császári tábornok telkein épült később a Haris-bazár, míg a mostani Pilvax-köz palotás árának helyén akkor Paschgal intendáns bérházai állottak. Budavár visszahódítása után , amikor Pestről is kimentek a törökök, tehát a XVIII. század első felében, született tulajdonképen újjá Pest város. I. Lipót ugyan 1703-ban szabad királyi várossá tette Pestet, de 1710-ben még mindössze csak300 ember élt Pestváros területén, a többit vagy magával hurcolta a török, vagy pedig elvitte a pestis. Nincs is tehát több a mai Pest legfeljebb kétszáz esztendős mert igazi fejlődése csak akkor kezdődött, amikor III. Károly király ide helyezte a hétszemélyes táblát és a királyi táblát és amikor Pest megye is vissza költözött Pestre. Ekkor épült a vármegyeháza, ekkor ékítette fel III. Károly a Rokkantak Házát, a mai központi városházát. Ennek az invalidus-háznak a helyén székelt a török időkben a pesti török hatóság és a nagy mecset is ott volt körülbelül, ahol most a városháza sarka áll, szemben a Szerviták templomával. Ez volt a legnagyobb építkezés az akkori Pesten, valamint a császári és királyi hajóhivatal építkezése, amely ott állott a mostani Tatl István-utca és Mária Valéria-utca sarkán és amely előbb a Hungária helyén voltak a török kávéházak, később pedig a Városi-kávéház, amely egyúttal tőzsdéje is volt az akkori Pestnek. Ekkor építkeztek újra a ferenciek is, miután a pálosok már ott székeltek a mostani egyetem helyén, valamint a klariszáknak is kolostoruk volt: a mai közgazdasági fakultás a Királyi Pálutcában, amely azután később piaristagimnázium, majd pedig központi zálogház is volt. A hétszemélyes táblát és a bíróságokat a régi katoni Proviand-házban helyezték el, amelynek helyén most a királyi bérpalota áll a Ferenciek terén. Főurak nemigen jöttek Pestre, azok inkább a Várban építkeztek, odaát Budán. Egyetlen mágnáscsalád épített palotát a régi Pesten, még pedig a Koháry herceg, akinek háza a mostani Ferenc József-rakparton állott, körülbelül ott, ahol most a német konzulátus székel. A XVIII. század közepén nem is volt az akkori Pestnek több háza hatszáznál s az akkori uj városrész a bástyafalak mentén épült, mégpedig a mostani Károly-Múzeum- és Vámház-körutak helyén. Ezeket a telkeket osztották ki III. Károly parancsából az építkezni kívánók között. De azért még a század közepén a mostani Kecskeméti-utca helyén például pusztaság volt, de üres telkek voltak azok is, ahol most az Eskü-út alatt a Klotildpaloták és Belváros legszebb házai állanak. Az első gyár, amely Pesten, az újjászületett városban épült, az ágyúöntőde volt, amelyet azonban valószínűleg a törököktől vettek át. Ez az ágyúöntöde ott dolgozott, ahol most a Prohászka Ottokár-utcai hatalmas belvárosi elemiiskola áll. A másik gyárat a város építtette, természetesen sörfőzdét s ennek helyén épült azután az új városháza. Három jobb szállója volt az akkori Pestnek, még pedig a Gróffi-fogadó, a mostani Veres Pálné utca és Kaas Ivor-utca sarkán, azután a Fehér hajó, amelynek helyén most a Bécsi-utca sarkán hatalmas bérpalota áll és vele szemben a Fehér bárány, amelynek helyén épült azután a Teleki-palota, ahol Teleki László gróf később leszámolt életének nagy tragédiájával. A múltkor megírták az újságban, hogy az óbudai Határ-utcát, amely már a régi rómaiak limese volt, átnevezték. Kétségtelenül a főváros területén ez volt a legrégibb utcanév, mint ahogy az alig kétszáz éves Pest első utcanevei közül már alig maradt meg néhány. Csak a Bástya-utca neve maradt fenn, de az sem a régi helyen, mert az eredeti Bástyautcát, a későbbi Zöldfa-utcát most Veres Pálné-utcának hívják. A Ferenciek-tere sem a régi nevet viseli, mert a ferencesek utcáját Reáltanoda-utcának nevezték el Az Újmegyeház-utca vette fel a Vármegyeház-utca nevet, de egyébként ma már egyetlen utcanév sem emlékeztet a régi Pestre. Magyar-utcának például a mostani Havas- és Szarka-utcákat nevezték, mert leginkább ott építkeztek a magyarok. Pedig a régi pesti utcanevek közül egynémelyiket kár volt megváltoztatni, mert történelmi okok parancsolták volna, hogy azokat meghagyják, így például a Lipót-utcát is elnevezték Vácziutcának, holott L. Lipót adta Pestnek a szabad királyváros jogát. Vagy miért nem hívják a Cukor-utcát Körösi-utcának, amikor Nagykőrös volt Kecskeméten kívül az egyetlen város, amely akkor házat építtetett magának Pesten? (Az is igaz, hogy a Kecskeméti utcát is elvitték régi helyéről és máshova tették.) III Károlyról, aki a várost újjáépíttette és naggyá fejleszteni törekedett, ugyancsak utcát kellett volna elnevezni, mint ahogy nem véletlenül hívták a mostani Dunautcát Felsőbajor-utcának, mert a bajorok akik 1686-ban Budavár visszafoglalása körül nagy érdemeket szereztek s rengeteg várt veszítettek, szállták meg Pestet is és táboroztak sokáig a Duna mellett.. Emlékének kellene annak is lennie, hogy az Astoria-szálló helyén volt valamikor a régi pesti lövölde s éppen igy meg kellene jelölni azt a helyet is, ahol a török hódoltság nagy mecsetje állott. Kár megfeledkezni régi időkről, mert ha a régi házak el is tűnnek s ha azok közül az egyiket rombolják is most, Heissler generális házát, azért a történelmi emlékek nem múlhatnának el, nem csupán a legrégibb múlté, hanem még a közelebbié is. Minden nagyváros szeretettel emlékezik meg múlt idejéről, pedig a legtöbb európai nagyváros életkora sokkal nagyobb, mint amilyen Pesté, amely tulajdonképpen a török pusztulásból csak a hódoltság után támadt fel, így csak a hódoltság után kezdték építeni a Belváros mai legszebb templomait is. A törökök alatt csak a belvárosi plébániatemplom épülete maradt fenn, míg a ferencesek csak 1690-ben, a pálosok a mai egyetemi templomot csak 1698-ban tudták felépíteni és az angol kisasszonyok templomát is, amely egykor a dominikánusoké volt, csak azok előzetese után nyittathatta meg újból Dvornikovics Mihály váci püspök. A szerviták templomát Széchenyi érsek alapította s mindezek az alkotások is ahhoz a korszakhoz fűződnek, amikor a mai Pest alapjait lerakták s amikor Pest újjászületett. Pest város egyes pontjait, amelyekhez történelmi emlék fűződik, már emléktáblákkal jelölték meg. Ezt a feladatot folytatni kellene. De azonkívül a középiskolai oktatásban is szerepet kellene kapnia a főváros szeretetének. A töki rajztanítás keretén belül a középiskolákban már a nagyobb diákok számára ismertetni kellene a régi Pestet és a régi Budát, elmondani ennek a városnak történetét és fejlődését, mert, sajnos, egyetlen város polgársága sem ismeri olyan kevéssé a saját múltját, mint éppen Budapesté. Ruskin megírta gyönyörű könyvét Velence követről, valakinek meg kellene írni az igazi könyvet Budapest,köveiről. Lapunk mai száma 32 fillér Hi törtfgC^ Bergey abbé francia*TjepvisMp'»a revízióról nyilatkozott a Ujságnak A Co. X. elindult óceánrepülő utajára A Daily Express-ben szenzációs cikk jelent meg a rabszolgatartó szovjetről Az osztrák Heimwehr kettészakadt Németországban az ipar szanálja a mezőgazdaságot Az új francia kormány mögött jelentékeny többség áll Argentína fővárosában anarchista bűnbarlangot fedezett fel a rendőrség . Tízezreket lát el a nyomorenyhítő akció Zágrábban bombamerényletet követtek el az Ifjú Jugoszláv Egyesület ellen A Francia Bank aranykészlete egy év alatt 13 milliárd frankkal emelkedett Holtan találták lakásán Németh Imre volt képviselő özvegyét Nagyszabású madászvédelmi mozgalom indult meg Zala megyében A rakétarepülés magyar úttörője, Oberth Hermann tanár szenzációs előadást tartott Bécsben Magyarországon készül a törvényjavaslat a mezőgazdaság szanálására Hat halottja van a broadwayi tűzkatasztrófának A Felvidéken mozgalom indult meg Tuka büntetésének enyhítésére Két kisdiák eltűnt a rossz bizonyítvány miatt Új kémkedési botrányt lepleztek le Romániában V:v_ '• i i:;* h