Nemzeti Ujság, 1932. június (14. évfolyam, 119-143. szám)
1932-06-01 / 119. szám
gSirnngMs^^ ............................................. ....................................griraSSfigaBaSg k 'I I xeT ^ Összeférhetetlenség irta: Turi Béla [Az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről szóló törvényjavaslat a Ház asztalán fekszik és a bizottságok e napokban már meg is kezdik a tárgyalását A közvélemény túl sokat vár e javaslattól. A köztudatban a közélet purifikációjának, a parlamenti légkör megjavulásának, a tisztultabb, erkölcsi és szociális felfogásnak ideája tapad az összeférhetetlenség szigorúbb kodifikálásához. Nem akarom a reményeket lelohasztani, magam is híve vagyok az összeférhetetlenségi törvény reformjának, kivárnám, hogy ezt nyomban kövesse az álláshalmozások rendezése, de nem várok olyan eredményeket a javaslattól, amilyennel a közvélemény eléje tekint. Miért? Először is, mert jogszabályokkal sem jellemet formálni, sem tisztultabb erkölcsi felfogást teremteni nem lehet. Vagy át van hatva a képviselő attól a tudattól, hogy ő nem egyesek, nem magánérdekek, hanem az egyetemes nemzeti érdek képviselője és akkor eljárásában, politizálásában ez a gondolat fogja vezetni, vagy nincs áthatva s akkor csak arra fog törekedni, hogy bele ne ütközzék formális jogszabályba, az összeférhetetlenségi törvény valamelyik paragrafusába. Ettől pedig még sem a közéleti erkölcs, sem a parlament nívója nem fog emelkedni. De másodszor azért sem lehet az egész közéletünkre kiható nagy eredményt várni az országgyűlési tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi törvénytől, mert mit tartalmazhat legjobb esetben egy ilyen törvény? Azt, hogy mit nem szabad cselekedni egy törvényhozónak, amitől nagyon messze van, az, hogy valóban mit cselekedjék. Akik a képviselők életét és működését demagóg és legtöbbször rosszhiszemű beállításokból és kritikákból ismerik, azok azt képzelik, hogy a képviselők nagy harácsolók, hogy gazdagodnak a politikán, hogy birtokokat vásárolnak, hogy minden bokorban panamáznak. Természetes azután, hogy az így „kiművelt“ tömeg azt hiszi, no, most vége ennek a rendszernek, vége az egyéni érdekek hajhászásának, itt van az összeférhetetlenség lesújtó pallosa. Hát ez valóban így volna, ha a képviselők fogyasztanák a nemzet vagyonát, ha erkölcsi és anyagi bajainknak csak egy jó százaléka is rajtuk és bűneiken múlna. Ámde tudjuk, hogy minimális percentet tesz ki azon képviselők száma, kik összeütközésbe kerülnek az összeférhetetlenségi törvénnyel és hogy ujjal lehet rámutatni azokra, kik vétenek a képviselői tisztesség és összeférhetetlenség ellen. Ezt az ujjal való rámutogatást azután annál sűrűbben megteszik, akiknek érdeke a politikának lejáratása. Hogy mennyire igazam van, tessék majd megfigyelni, hogy ha az új összeférhetetlenségi törvény még ezen az országgyűlésen, a következő ülésszakban életbe lép, hogy hány képviselő lesz majd összeférhetetlen helyzetben, jóllehet ma mindenki azt hiszi, hogy ez a szigorúbb törvény legalább felét kiirtja a képviselőknek. De azért csak hozzuk meg a törvényt és hozzuk meg sok részletes paragrafus helyett főleg abban a szellemben, ahogy azt már Deák Ferenc kifejezte, midőn azt mondotta, hogy az összeférhetetlenségi törvénynek tulajdonképpen csak egy dolgot kellene tartalmazni, hogy nem szabad soha semmi olyat cselekedni, csak azt, ami az ország érdeke. Ugyanezt az elvet a benyújtott javaslat így deklarálja: „az országgyűlés tagjait hivatásuk betöltésében kizárólag az egyetemes nemzeti érdek vezetheti. Ennélfogva az országyűlési tagsággal nem egyeztethető össze olyan helyzet vagy magatartás, amely a törvényhozás tagjait akadályozhatja abban, hogy a törvényhozói munkát a nemzet érdekében lelkiismeretesen és önzetten lássa, el.“ Atörvényjavaslat azután ezt az elvet igyekszik körülbástyázni, érvényesíteni a gyakorlati élet szemmel tartásával. Az összeférhetetlenségi jogot, jobban mondva erkölcsi normát azonban nemcsak a képviselőkre, hanem a társadalom minden polgárára meg kellene alkotni. Ez emelné voltaképpen a nemzet erkölcsét és ez teremtené meg az úgynevezett társadalmi optimum elérését. De természetesen a minden polgárra vonatkozó összeférhetetlenség is elsősorban erkölcsi fogalom és etikai mérték. A társadalomban a tisztesség, a boldogulás megvalósítása sokszor jobban függ vezetőinek és tagjainak akarati és erkölcsi képességeitől, mint az anyagi körülményektől. Az a társadalom képes a legnagyobb teljesítményre, melyben a különböző funkciók és állások betöltésére a legarravalóbb, a legalkalmasabb tagjait tudja kiválasztani. Régente a társadalom, az állam, a város, a község és minden közület sokkal jobban meg is rostálta, hogy kinek kezébe adja a közhatalmat, vagy egyáltalán a jogot, a jogok gyakorlását még a gazdasági életben is. Nem volt az életnek egyetlen területe, amelyen a maga erkölcsi mértékét ne alkalmazta volna. Iparban, kereskedelemben, földművelésben, közhivatal viselésében mindenütt megtaláljuk azokat az etikai elveket, vagy tilalmakat, melyeket alkalmaztak. Ezt az időt sötét középkornak nevezték azok, kik a liberalizmus nevében minden erkölcsi korlátot lebontottak és rászabadították az emberiségre azt a "kort, melyben a szabadság nevében minden felsőbb tekintély csorbát szenvedett és Felelős szerkesztős TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ Főmunkatárs^J^I^I^BÉLA XIV. évfolyam, 119. szám► SzCVárd ^ Budapest, 1932 fmStíjp 1. Vándormadárraj Vándormadárraj húz az éjbe — Szava, sikongó, bánatos — Belőle, mintha bús, jajos Panaszhang szállna sírva, kérve . . . Mi hozta őket e vidékre, Vágyuk talán, vagy ösztönük? Hogy itt tavasz napfénye süt, S a zsarnok télnek vége . . . vége . . . Mi e csapat, ez égi folt, A lég sok, szőrbe vándora — Hazátlanok hosszú sora, S keservük fészekért sikolt!? Vagy tán ez úszó, torz, kúsza ívből — népem sorsa dereng föl: Eljött varázsos Napkeletről, S most szép álmoknak koldusa!? Vándormadárral, bús sereg Rebben, csapong a hűvös éjbe — Feldöng szívem a szárnyverésre: Korán . . . korán érkeztetek!! . . . Vályi Nagy Géza Lapunk mai száma 16 fillér Szent Ferenc Naphimnusza Korányi Frigyes báró kantátájának bemutatója Írta: Dietl Fedor A művészi évad befejezése alkalmával még egyszer felragyogott a magyar zenekölltői székem. A Budapesti Ének- és Zeneegyesület legutóbbi hangversenyén került bemutatóra Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter ,Assisi Szent Ferenc Naphimnusza“ című nagy zenekarra, vegyeskarra és tenorszólóra írt hatalmas kantátája, amelyben nagyjelentőségű, komoly értékkel ajándékozta meg a magyar zeneirodalmat a zeneköltő-államférfia. A kantáté műfajának tulajdonképpeni újjászületése — amelynek talán egyik legérdekesebb megnyilatkozása Korányi Frigyes báró ragyogó zeneszerzői intencióval és egyszerűsége mellett a hangermek káprázatos gazdagságával felépített legújabb műalkotása vélt — nem mai keletű. Évtizedekkel ezelőtt Claude Debussy, a modern francia zeneszerzési irány egyik úttörője aratott világraszóló sikert „A tékozló fiú“ című kantátájával, amelynek kötött formáiban akkor még ismeretlen hangszínhatások csendültek meg. Úgy látszott akkor, hogy a feledésből újra elővarázsolt kantáté műfaja ismét új diadalukra indul, de a neoklasszikus és az expresszionista zeneirányt követői később újra megtagadták ezt a nemes közvetlenségében és világos áttekinthetőségben a számukra talán túlságosan egyszerű műfajt. Most azután Korányi Frigyes báró választotta a kantátét zene gondolatainak mindenképpen méltó keretéül és foglalta daliba a legdicsőbb szentek egyikének, Assisi Szent Ferencnek talán legköltőibb fohászát, amely felemelő nagyszerűségeiben is mélységesen emberi megnyilatkozás és amelynek csodálatos lilája annak idején Liszt Ferencet is megihlette. Választékosan finom alkotásában Korányi báró a mű alapgondolatát képező legenda mély áhítatot keltő, szinte átszellemült líráját hangsúlyozza. Partitúrájában rendkívül egységes dallamvezetéssel fokról fokra építi fel az egyre monumentálisabb arányokban kibontakozó zenei képet. Meleg harmóniák, a vonós és fúvós hangszerek letompított szólamvezetése a zenei hangullatfestés megragadó eszközeivel rajzolják meg Assisi halkszavú szentjének ábrándoslelkü egyéniségét és emlékeztetik a hallgatóságot Krisztus szegényére, aki társtalanul zarándokolt a siralom völgyében és aki a földi teremtmények, a virágok és madarak, az erdők és ligetek, a halak és rovarok iránt érzett megértő szeretetében hódolt meg a Mindenható teremtő hatalma előtt. Az illusztris zeneszerző minden szubjektív érzés ellenére következetes maradt új alkotásában. Naphimnuszában nyoma sincs a terjengősségnek. Plasztikusan jut kifejezésre a szerzőnek minden mondanivalója a vegyeskar váltakozó hangszíneiben. Egyre szélesebben hullámzik Korányi Frigyes zenéje, ez a legtökéletesebb értelemben vett programzene, amely az égbolt tiszta kékjéről dalol a női kar szólamaiban, művésziesen hidalja át a cenzúrákat, tűzcsóvákat csihol a férfihangok érces baritonjából és a dinamikai hatásoknak biztos zenei érzékre valló fokozásával ragadja magával a hallgatóságot a zárótétel felívelő dicshimnuszáig. A kantáté kibontakozása kétségkívül a zárótételben a leghatalmasabb! Úgy lehet, maga a szerző is meghódolt itt a ragyogó égitest előtt és Naphimnuszában a zenekarból kicsendülő tenor szólót a zenei kifejezés fenségesen egyszerű, valósággal megrendítő szépségeivel ajándékozta meg. A zárótétel felépítése, elgondolása és dallamvezetése helyenként teljesen újszerű. Érezhető, hogy a zeneköltőt itt sem befolyásolta az egyébként legkevésbbé sem könnyű probléma feldolgozásában Liszt Ferenc egyénisége. Korányi Frigyes báró a saját lelkéből meríthetett, amikor új hangot talált Szent Ferenc imájának megzenésítésére. Az együttesen feszengő ének és zenekar a befejező tételben a megdicsőülés felmagasztosulását hirdeti. Diadalmas erővel zúg fel a mű vezérmotívuma, amely most helyenként a tenorszólóban is visszatér, megkonduló harangszó ad áhitatos jelentőséget a partitúra költőien szárnyaló tartalmának. A zenekarban felzeng a szférák zenéje és az együttes végül rajongó hódolatban hirdeti a Teremtő dicsőségét. Az új műalkotás legnagyobb értéke kétségtelenül az, hogy Korányi Frigyes báró hatalmas művének bravúros technikai fölépítésében és témagazdagságában teljesen egyéni maradt. Kantátájának zenei értékeit a kiforrott mesteralkotások sorába emeli a keresetlen egyszerűség, amellyel Korányi egyaránt kifejezésre juttatja a legmélyebb és legmagasztosabb gondolatokat. Kitűnő hangszerelés, a zenekar és az énekesek szellemes összhangja, figyelemreméltó motívumpárhuzamok és az ütemezés felesleges hatásoktól felszabadított beosztása adnak komoly tartalmat a rendkívüli elmélyülést igénylő zeneműnek, amelynek bemutatója kivételes értékű eseményt jelentett. A Budapesti Ének- és Zene Egyesület tagjait a kifogástalan előadásért minden dicséret megilleti. Lichtenberg Emil karnagy vezetése alatt hivatott művészek szólaltatták meg Korányi Frigyes báró kantátáját, amely számára a budapesti bemutató után bizonyára nyitva áll az út a világsiker felé. A magánszólamokat éneklő Kreszné Sztojanovits Lili, az ünnepelt énekművésznő és Székelyhidy Ferenc dr., az Operaház nagynevű művésze klasszikus tudással és lelkes átérzéssel juttatták kifejezésre az új szerzemény szépségeit. Az ünnepi jellegű hangverseny műsorán az újdonságon kívül Bach G-moll Prelúdiuma és Fugája szerepel Zalánfy Aladár orgonaművész mesteri előadásában, valamint két örökértékű Bachkantáté és végül Schubert „Mirjam diadaléneke“ című szerzeménye, amelynek magánszólamait Sándor E**si, a kiváló kamaraénekesnőt továbbá Matuska Miklós, az ismert népszerű énekművész énekelték művésziesen.-" A Zeneművészeti Főiskola nagytermét teljesen megtöltötte az előkelő közönség, amely hálás elismerésének tüntető jeleivel halmozta el a szerepűt, művészeket és lelkes szeretettel ünnepelte Korányi Frigyes bárót, aki új műalkotásával nemcsak meghódította a magyar főváros műértő közönségét, hanem fel is érkezett a magyar zeneművészet Parnasszusára. Mi történt? ? Hindenburg von Papent bízta meg a koncentrációs kormány alakításával Az alsópapság és a felekezeti tanítók sérelmeiről nyilatkozott a belügyminiszter a Házban Megbukott a Jorga-kormány, Titulesent hazarendelték Londonból A japánok megsemmisítették Man kínai tábornok mandzsúriai hadseregét Kétszeres győzelmet aratott az osztrák kormány a szociáldemokraták fölött A Markó-utcai állami Bolyai-reáliskola győzött a középiskolai tanulmányi versenyen A centrumpárt nem vesz részt a kormányalakításban Az amerikai szenátus törvényt hozott a gyermekrablás ellen Irtózatos erejű robbanás történt egy francia aluminiumgyárban A fizetéscsökkentés ellen tiltakoztak a Magyar Tanítók Otthonának közgyűlésén Négy budapesti színház fejezte be szezonját kedden Németországból kiszorították az atheista propagandaközpontot Életfogytiglani fegyházra ítélt a Kúria két arzénes asszonyt Katolikus férfit választottak Tokió egyik kerületének képviselőjévé Az angol font világszerte megerősödött a pénzpiacon Nem kell leltározni a textilfázis bevezetésével kapcsolatban Májusban az inzolvenciák száma a tavalyinak egyharmadára csökkent •Szilárd volt az aranypiac A múlt évben 4,2 millió facsemetét osztott ki az Alföld fásítására a szegedi erdőigazgatóság Folytatódott a gabonapiacon a búza árjavulása Megindult a magyar szarvasmarha export Romániába nem lehet külföldi bankjegyet küldeni