Nemzeti Ujság, 1932. október (14. évfolyam, 220-245. szám)

1932-10-01 / 220. szám

2 lyek a világ sorsát a katasztrófa felé viszik, sem pedig azoknak az ellenté­teknek megszüntetésében, amelyek csak növelik a lázas tüneteket — nincsen meg­oldás, sem cselekvő akarat az igazi ki­bontakozás felé. Egyik konferenciáról a másikra, egyik ígéretről a követke­zőre bukdácsolnak népek problémái s mialatt a vezetők ágálnak, nemzetek és országok sorvadnak. Emberek ülnek a mozdonyokon, a gép csak rohan és rohan, sem megállítani nem tudják, sem a célt nem mondják meg, hogy hová is akarják vinni a szá­guldó lokomotivot. De ha sem a célt nem tudják, sem nem urai a gépnek,­­ akkor szálljanak le már a kormány­kerék mellől! Mert ha így vaktában rohan minden a világban, akkor ebből sokkal hamarabb lehet végzetes össze­ütközés, mint ahogy azt a világ érdeke megkívánná. Szomorú, sőt kétségbeejtő, hogy akik a világ sorsát intézik, nagy nemzetek hatalmával felelősek a dol­gokért, vagy nem ismerik fel a rohanó végzetet, vagy hiú nemtörődömséggel viszik feléje az emberi sorsot. Süketek — vagy csak a saját hangjukat hall­ják? Vakok — vagy csak önmagukban gyönyörködnek? Egy bizonyos, hogy — nem némák! Sőt igen sokat beszélnek, csak se gyerek, se anya nincs — aki értené a szavukat! SZÉCHENYI MIHÁLY GRÓF PERVESZTES LETT AZ 1.200.000 PENGŐS ÖRÖKÖ­SÖDÉSI PERÉBEN A Kúria szerint Széchenyi Aladár gróf életében a fia nem követelheti néhai Széchenyi Emil gróf hagyatékát (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Kúria és­­Popp-tanácsa pénteken délután hozott ítéletet­­­z abban a bonyolult örökösödési perben, amelyet vitéz Széchenyi Mihály gróf indított Széchenyi Emil gróf koronaőr ellen 1.200.000 pengő ér­tékű örökrész kiadása iránt. A kaposvári tör­vényszéken indult meg a per, amelyben Szé­chenyi Mihály gróf előadta, hogy édesatyja, Széchenyi Aladár gróf annak idején ugyan le­mondott törvényes örökrészéről úgy a maga, mint gyermekei nevében is, ő azonban a le­mondás ellenére is követeli az örökrész ki­adását. A kaposvári törvényszék, majd a pécsi Tábla is elutasította a keresetet. Széchenyi Mihály gróf jogi képviselőjének, Darvas Já­nos dr.-nak felülvizsgálati kérelmére a Kúria Papp-tanácsa elé került az ügy, amely ma végső fokon is elutasította Széchenyi Mihály gróf keresetét. A Kúria ítéletének indokolása szerint 1891-ben és 1902-ben kötött joglemondó szerződések érvényessége nem vitás és így mindaddig, amíg a jogairól lemondott Szé­chenyi Aladár gróf életben van, fia nem lép­het fel jogigénnyel Széchenyi Emil gróf ha­gyatéka ellen. Néhai Széchenyi Emil gróf koronaőr hagyatékát és Schwarzenberg her­ceget a perben Collos Tibor dr. báró, a Szé­chenyi-család végrendeleti végrehajtója kép­viselte, a másik két Széchenyi grófot Szilágyi Artur Károly dr. és Marton Lajos dr. BŐRÖNDBE REJTETT BOMBA ROBBANT FEL A BELGRÁDI TISZTI KASZINÓBAN Egy elegáns úr hordárral küldötte a bombát a kaszinóba Belgrád, szeptember 30. .. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A jugoszláv fővárosban pénteken reggel megint bomba robbant. Míg azonban az elmúlt hónapok sorozatos bombamerény­letei csak anyagi kárt okoztak, addig a mostani bombarobbanásnak egy halottja és egy súlyos sebesültje is van. A robbanás reggel 7 óra 30 perckor tör­tént a belgrádi tiszti kaszinó előcsarno­kában. Hatalmas detonáció rázkódtatta meg az épületet s a környéken több ablak­üveg betörött. Az emberek az első pilla­natokban azt hitték, hogy a tiszti kaszinó közvetlen közelében épült új parlament repült a levegőbe. A tiszti kaszinó elő­csarnokában a robbanás pillanatában egy hordár és egy takarítónő tartózkodott. Mindketten igen súlyos sebesüléseket szenvedtek s a hordár a kórházba szállí­tás közben meghalt, míg a takarítónő a halálat vivődik. NEMZETI ÚJSÁG • Szombat, 1932 október 1. A pokolgépes merénylet részleteit nagy­jában véve már sikerült tisztázni. A hordár, mielőtt kiszenvedett volna, né­hány percig még eszméleténél volt s a detektiveknek sikerült őt kihallgatniok. Elmondotta, hogy ő vitte a pokolgépet a tiszti kaszinó előcsarnokába, de fogalma sem volt róla, hogy mi volt a csomagban. A Szent Száva-templom környékén álldo­gált, amikor néhány perccel reggel hét óra előtt megszólította őt egy elegánsan öltözött úr és egy csomagot adott át neki azzal, hogy vigye sürgősen a tiszti ka­szinó épületébe és várjon rá, egy órán belül ő is odajön és átveszi a csomagot. A Szent Száva-templom mintegy tíz perc­nyire van a tiszti kaszinótól. A hordár gyanútlanul átvette a csomagot és elvitte a tiszti kaszinóba, ahol ekkor még csak egy takarítónő tartózkodott. Az asszony­­ beengedte őt az előcsarnokba és itt akarta bevárni, amíg az elegáns úr jelentkezik a csomagért. Alig néhány percig ült csak az előcsarnokban, amikor hirtelen robba­nás rázkódtatta meg a levegőt. Hogy az­után mi történt, azt már nem tudja. A tiszti kaszinó előcsarnoka hatalmas romhalmazzá vált. Az egyik fal beomlott, a berendezési tárgyak tönkrementek, az összes ablakokat és ajtókat szárnyastól tépte ki a hatalmas robbanás ereje. Az anyagi kár igen nagy. A vizsgálat folya­matban van. A Pravda estilapja szerint Radivoje­­vics Péter tábornok élete hajszálon múlt. A tábornok harminc másodperccel a rob­banás előtt haladt át az előcsarnokon és alig volt a kertben, amikor a robbanás megtörtént. Szakértők megállapítása sze­rint a pokolgépben legalább egy kilo dina­mit volt. A rendőrség 20.000 dinárt tűzött­­ ki annak, aki a merénylet tettesének nyo­mára vezet. A felháborodás a városban óriási és a merényletet Jugoszlávia kül­földi ellenségeinek tulajdonítják. »»WmilMlWWW IIWMAAA W WW Mandzsúriában félelmes zendülés tört ki London, szeptember 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) _ Az Exchange Telegraph wash­ingtoni érte­sülése szerint Északmandzsúriában félel­metes zendülés tört ki a japán fenható­­ság ellen. A vasúti forgalom teljesen meg­bénult és a zendülők magasrangú japán tisztviselőket elraboltak. Mancsuli a kí­naiak kezén van és Csara ezredest, a man­csul­­i katonai misszió főnökét, foglyul ej­tették. A Daily Herald jelenti Charbinból, hogy Mancsuli utcáin elkeseredett kézi­­tusa folyik a zendülők és a kormánycsa­­­patok között. A zendülők számos japán polgári személyt is megöltek és kifosz­tották a kormányhivatalokat. A lakosság körében leírhatatlan pánik uralkodik, de senki sem menekülhet, mert a vasúti for­galom szünetel. A manesuk­i japán kon­zul a szovjetkonzultól kért oltalmat a ja­pán lakosság számára. A japán hadügyminisztérium az orosz határtól négy kilométernyire fekvő Man­csuki város megszállásával kapcsolatosan elhatározta, hogy a városba újabb csapa­tokat meneszt. A japán külügyminiszté­rium tudatja ezt az elhatározását a szov­­jet kormánnyal, hogy elejét vegye az egyébként esetleg megnyilvánuló­­ nyug­talanságnak az orosz kormány részéről. Tokiói híradás szerint a japán külügymi­niszter egy az orosz nagykövettel folyta­tott beszélgetés során kijelentette, hogy a japán kormány szívesen látná, ha a szovjet kormány elismerné a mandzsúriai államot. A nagykövet azt válaszolta,­ hogy kormánya már Mandzsúria elismerése el­len döntött. Amerika ujjbéli lépéseket tett Tokióban Tokió, szeptember 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Ame­rika tokiói nagykövete pénteken a japán külügyminisztériumban újabb jegyzéket nyújtott át, amelyben az Egyesült Álla­mok kormánya megint tiltakozik ameri­kai polgároknak Japánban kémkedés gyanújával történt letartóztatása ellen és a letartóztatottak szabadlábra helyezését követeli. A japán külügyminisztérium ki­jelentette az amerikai követnek, hogy most nem áll módjában felvilágosítást adnia, a legközelebbi napokban azonban informálni fogja pontosan arról, mit kö­vettek el az amerikai állampolgárok ja­pán területen. DEFICITMENTES A FŐVÁROS ÚJ KÖLTSÉGVETÉSE Csökkennek az adóbevételen — A szociálpolitikai kiadásokat nem csökkentették — Közmunkákra 120 milliót irányoztak elő (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A főváros 1933. évi költségvetési tervezete elkészült és pénteken a költségvetési fü­zeteket el is küldték a törvényhatósági tanács tagjainak. A törvényhatósági ta­nács október közepén kezdi meg a költ­ségvetés tárgyalását. Borvendég Ferenc alpolgármester hosz­­szasan ismertette a sajtóval a főváros új költségvetését és örömmel állapította meg, hogy a költségvetés deficitmentes, sikerült a költségvetés egyensúlyát bizto­sítani anélkül, hogy a közszolgáltatások árát emelni kellett volna. Ez kétségtele­nül komoly siker a mai súlyos gazdasági viszonyok közepette. Még az inflációs időkben is könnyebb volt a gazdálkodás — mondotta Borvendég alpolgármester — mint ma, amikor a legeslegnagyobb óva­tossággal kellett elkészíteni az előirány­zatot, szigorúan tekintettel kellett lenni a bevételek csökkenésére. A polgármester már a múlt évben elrendelte a tíz száza­lékos redukciót. Minthogy a bevételek az­óta csökkentek, további megszorításokra volt szükség. Borvendég alpolgármester megállapí­totta, hogy a szociális kiadások és az in­­ségenyhítő kiadások emelkedtek, mert számolni kellett a szociális helyzet tartós leromlásával. Az 1933. évi költségvetés 169.354.288 pengő bevételt és 169,353.134 pengő kiadást irányoz elő, az előirányzott felesleg tehát 1154 pengő. Az üzemekkel együtt a jövő évi bevételi előirányzat 394,222.014 pengő, ,a tavalyi 349,220.860 pengővel szemben. A közigazgatás tehát 10,455.988 pengővel ke­vesebb bevételre, számít, míg az üzemek­kel együtt 23.801.068 pengővel kevesebbet irányoz elő a jövő évi költségvetés az ideinél. Jellemző az utóbbi esztendő gazdasági elgyengülésére az, hogy míg az üzemek nélkül 1929-ben 208.000.000 pengős költség­­vetése volt a fővárosnak, addig az 1933-as költségvetés 169.000.000 pengős bevétellel számol. Erősen redukálják a kiadásokat Az adóbevételek előirányzata 8.4 mil­lió csökkenést mutat, az üzemek hozzá­járulása 3.8 millióval kevesebb az 1932. évi hozzájárulásnál, mert minden üzem fölöslege visszaesést mutat, sőt az autó­buszüzemnek egymillió pengő, a Széche­nyi-fürdőnek pedig 350.000 pengő a jelent­kező deficitjét. ■­­­­ Általában a közigazgatás és az üzentek bevételi előirányzata mindenütt csökke­nést mutat. Természetes tehát, hogy a kiadásokat is erősen redukálni kellett. A kiadási tételeket csak a szociálpolitikai ügyosztálynál nem csökkentették, sőt a kiadásokat négy és félmillió pengővel emelik az ideivel szentben. Az ínség enyhí­tésre 11 millió pengőt irányoz elő a fő­város. E kiadások egy részének fedeze­tére 9,8 millió pengős állami hozzájáru­lást irányoz elő a költségvetés. A jövő évi közmunkákra az üzemekkel együtt 120 millió pengőt irányoz elő a fő­város. Az előirányzott 9 milliós ínség­munka nem számít bele ebbe az ösz­­szegbe. Ahol lehetett, a költségvetés összeállítói igyekeztek a kiadásokat leszorítani. A rendes kiadások terén nagy megtakarítá­sokat ért el a főváros a köztisztviselői fizetések­­ illetményeinek leszállításával (egymillió pengő), továbbá a nyugdíjak leszállításával (342.000 pengő). Az út- és csatornaépítések, a kertek fenntartása, a közvilágítás, stb. terén mindenütt nagy megtakarítások mutatkoznak. A rendes kiadásokon felül az idén 9 millió pengő rendkívüli kiadást irányoz elő a­ főváros. Új iskolák építésére 400.000 pengő, dunahidak építésére kétmillió pengő, a községi háztartás 1931. évi deficit­jének fedezésére 1,7 millió pengő, a köz­kórházi alapnál a kormánnyal kötött megállapodás szerint mutatkozó veszte­ség fedezésére kétmillió pengő, a Döb­­rentei­ téri piac rendezésére 40.000 pengőt, a fedett uszoda építési költségeihez való további hozzájárulásra 220.000 pengőt és más egyéb építkezésekre mintegy 600.000 pengőt irányoz elő. Az üzemek­ költségvetése Az üzemek költségvetése is erősen visz­­szaesett. Az üzemek költségvetésének vég­összege 179.900.000 pengő, az önálló vagyonkezelésű intézményeknél ebből 119.000.000, a részvénytársaságoké 53,760.000 pengő, a községi háztartásokhoz tartozó intézményeké pedig 6 és félmillió pengő. Az Elektromos Művek 3.8 millió, a Gáz­művek 1.11 millió pengővel kevesebb be­vételre számítanak. Csupán a Községi Kenyérgyár az, amely 1.1 millió pengővel több bevételre számít. Ennek oka az, hogy az insegakció számára a főváros igen nagy mennyiségű kenyeret vásárol a Községi Kenyérgyártól. A Beszkárt 4.296.000 pengővel kevesebb bevételt vár. Az 1931. évi zárszámadással szemben a Beszkárt jövedelmei igen nagy mérték­ben estek. Csökkent a Községi Takarékpénztár, a Vásárpénztár, a Kisipari Hitelintézet és a Budapest—gyöngyösi szénbánya bevé­teli előirányzata is. A jövő évi költségvetésben az üzemek hozzájárulása 24,6 millió pengő lesz, ami szintén jelentősen kevesebb az ideinél. A VAY-PERBEN A TÁBLA NEM LÁTTA SZÜKSÉGESNEK A BIZONYÍTÁS kiegészí­tését (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az ítélőtábla Gadd-tanácsa pénteken foly­tatta a Vay-féle bűnper felebbviteli tár­gyalását. Az iratok ismertetésének be­fejezése után Medvigy Gábor dr., Vay Kázmér védője a bizonyítás kiegészítését indítványozta és ehhez a többi védő is csatlakozott. Kéler Béla dr. főügyész­helyettes felszólalása után a tábla eluta­sította az indítványt és az elnök felkéré­sére a főügyészhelyettes megtartotta vád­beszédét. A közvádló sorra véve­ az egyes építkezéseket és az ahhoz fűződő vád­pontokat, arra a következtetésre jutott, hogy nemcsak az első fokon elítélt Klau­­schek Rezső osztálytanácsos és Litt­ke Kázmér vállalkozó bűnösök, hanem Vay Kázmér, Halasy Géza és vádlott társaik is. Ehhez képest a főügyész azt indítvá­nyozta, hogy a tábla megvesztegetés bűn­tettében, illetve vétségében valamennyi vádlottat mondja ki bűnösnek és vegye súlyosbító körülménynek, hogy éppen ennek a bűnpernek a nyomán kezdett el­harapódzó az a felfogás, hogy a magyar társadalmi közéletből kiveszett a tisztes­ség, a becsület és helyébe a panama és a korrupció lépett. Ezután a védők tartották meg védő­beszédeiket. ÚJ HÁBORÚ AZ AMAZON FELSŐ FOLYÁ­SÁNÁL AZ ŐSERDŐBEN Kapitulálnak a Brazil felkelők Rio de Janeiro, szept. 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A brazíliai felkelők és a brazil kormány­­csapatok közt fegyverszünet jött létre. A saopadloi felkelők két kiküldöttje Grú­zé­­nban tárgyal a kormánycsapatok vezé­reivé i­s hír szerint a felkelők hajlandók a fegyvert bizonyos feltételek mellett le­tenni. Harc indult Peru és Columbia között Buenos Aires, szept. 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A brazíliai polgárháborúhoz és a bolíviaiak, meg a paraguayok birkózásához most újabb harc járult. Kitört a fegyveres kon­fliktus Peru és Columbia között. Peru, Equador és Columbia délameri­kai államok már régebb idő óta rossz szemmel nézik egymást bizonyos földter­rületek miatt, amelyek az Amazon felső folyása mellékén vannak és amelyekre mindegyikük igényt tart. Hét évvel ez­előtt sikerült az U­SA-nak elérnie, hogy Columbia és Peru megállapodást kötött arról, hogy e földterületek körül keletke­zett vitát békés uton intézik el. Most azonban kitört a harc Bolívia és Paraguay között és ez váratlanul nagy harci kedvre sarkalta a két nyugatabbra fekvő délamerika állam lakosságát. A két köztársaság portyázó őrségei az ős­erdő kellős közepén — mivelhogy ott hú­zódik el a két ország határa — csatáro­zásba bocsátkoztak. A mindkét részről több halottat és sebesültet követelő ütkö­zet puskaporossá változtatta át a levegőt mindkét állam fővárosában, ahol egymás-­ után tartják meg a háborúra lelkesítő beszédeket és gyűléseket. Zordabb és va­dabb vidéket nehezen lehet elképzelni, mint az Amazon felső folyásának kör­nyéke. T­gy Columbia, mint Peru mozgó­sította hadseregét. A Columbiáik serege 30.000 főnyi lehet, a peruiaké pedig 40000. Chilében új forradalmi kormány alakult Santiago de Chile, szept. 30. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Észak- Chilében erős forradalmi kormány ala­kult, amely alkotmányos kormányzást követel és tiltakozik a katonai diktatúra ellen. A forradalom székhelye Antofa­gasta, vezére pedig Vignala tábornok, a helyőrség parancsnoka, akit az összes po­litikai pártok támogatnak. Budapest, szeptember 30. Klebelsberg Kunó gróf, mint jelen­tettük, betegen fekszik lakásán. Klebels­berg Kunó grófnak könnyű lefolyású pa­­ratifusza van, amely azonban még ron­­szabb ideig ágyhoz köti.

Next