Nemzeti Ujság, 1934. augusztus (16. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-29 / 194. szám

10 56-13 pont. Holnap Wembleyben lesz mér­­közés­se azután a magyar csapat eluta­­■k Londonból. Nagy játékerőt képvisel a jugoszláv tenniszcsapat A Prnceca Pallada együttes kedden dél­után már bemutatkozott a margitszigeti versenypályán A magyar válogatott tenniszcsapat, mint azt már hírül adtuk, a norvégek elleni győzelmével kvalifikálta magát a további Davis Cup-mérkőzésekre. Pénte­ken kerül sor a következő David Cup­­találkozóra, amelyet az egyre javuló jugoszlávokkal kell megvívni. A jugo­szláv­ok eredetileg négy játékost neveztek meg a Magyarország elleni mérkőzésre, végül is úgy határoztak, hogy a Prncec— Pallada együttes képviseli Budapesten Jugoszláviát. Mind a két játékos igen jó­­nevű tenniszező s ezt igazolja legutóbbi eredménylistájuk is. Puncec mindössze húsz éves, de máris nem kisebb nagy­ságok ellen győzedelmeskedett, mint az osztrák Metaxa Kinzel, a cseh Mencel és Rohrer, az olasz Quintavalle és végül Gentien ellen. Palladát főleg az teszi ve­szélyessé, hogy balkezes játékos. Ebben az esztendőben ő is igen komoly eredmé­nyeket ért el. Többek között megnyerte a német erőlista harmadik helyezettje a Frenz elleni mérkőzését, de győzött Nur­­ney és Malacek ellen is. A két jugoszláv játékos kedden dél­után már a Margitszigeten trenírozott és játékuk teljes mértékben igazolta a for­májukról keringő híreket. Az együttes szerdán is kint lesz a Center Court­­pályán. Csütörtökön csatlakozik a csapat­hoz Schaeffer, aki azonban csak a tarta­lék szerepét tölti be. Válogatottjaink közül most is Gabrovitz a legjobb, de mellette erős javulást mutat, Straub Elek is. A Zichy—Ferenczy páro­sunk pillanatnyilag még nincs a legjobb formában. Ferenczy a napokban beteges­kedett. Remélhetőleg szombaton, amikor is a páros mérkőzésre kerül a sor, itt sem lesz baj. Az esélyeket taglalva, már most ki­jelenthetjük, hogy a magyar- jugoszláv Davis Cup-találkozó rendkívül erős küz­delmet hoz és a magyar csapat csak sze­rencsés körülmények között s a legjobb formáját kijátszva győzhet. Gabrovitz feltétlenül jobb a két jugoszlávnál, de viszont Straub két szinglije és a páros nem sok jóval biztat. A mérkőzés pénteken pontosan 2 óra 15 perckor kezdődik a Straub—Pallada egyessel. A Hallatlan izgalmak a „liptómegyei futballderbyn“. A liptómegyei Liszkófalu „válogatott legénysége“ vasárnap mérkő­zött Likavka „reprezentánsaival“. A két csapat hosszú ideje rivalizál egymással és így érthetően pattanásig feszült han­gulatban zajlott le a „nagy derby“. A mérkőzést végül is a likavkaiak nyerték, de a liszkófalui közönség ebbe nem tu­dott belenyugodni. Egy emberként ron­tottak be a pályára és egészen eredeti módon népítéletet tartottak a bíró felett. Nyakon ragadták a szerencsétlen játék­vezetőt, a Vághoz hurcolták és hatalmas lendülettel a folyóba hajították. A szeren­csétlen ember jó úszó volt, de mégsem tudott partra jutni, mert a kérlelhetetlen drukker-sereg kövekkel és botokkal verte vissza a vízbe. A biró csak annak köszön­heti épségben maradását, hogy végre is átúszott a túlsó partra és ott a bokrok között eltűnt.­­ Mindenesetre eredeti módja a birónevelésnek. A A szövetségi kapitányválság nem oldó­dott meg az MLSz elnökségi ülésén sem. A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége Usetty Béla elnöklésével kedden délután ülést tartott. A szövetség elnöksége a kapitányi tisztség teendőinek ellátásával, mindaddig, amíg a tisztséget be nem töltik, Nádas Ödönt bízta meg. Nádas Ödön nem fogadta el a megbízást, mire az elnökség Dietz Károly, Holics Ödön, dr. Máriássy Lajos, Pluhár Ist­ván és Reiharty Ottó személyében öttagú bi­zottságot választott. A bizottság maga je­löli majd ki tagjai közül azt, aki a kapi­tányi teendőket e tisztség betöltéséig ellátja. Az elnökség ezután, minthogy a Chrisana adós maradt Barátky váltságdíjának egy ré­szével és sürgetés ellenére sem egyenlítette ki tartozását a kitűzött időpontig, elhatá­rozta, hogy az ügyet a nemzetközi szövetség elé viszi. Az elnökség a továbbiak során a nemzetközi mérkőzések időpontjának meg­állapításával foglalkozót" Elhatározták, hogy az osztrákok október 1- i javaslatával szem­ben ragaszkodnak a manyar-osztrák mérkő­zésnek október 7-én történő lejátszásához,, a spanyol szövetséget pedig távi rétiig" újból felkérik hogy a november­ben Budapesten tartandó mérkőzés ügyében m­előbb viz­sorol­­janak. Az elnökség hozz­ájárult ahhoz, hogy 1935 április 7-én Svájcban később megállapí­tandó helyen legyen a svájc—magyar európa­­kupamérkőzés, május 5-én Budapesten az osz­trák-magyar mérkőzés, május 19-én Párizs­­ban a magyar—francia méri'.'zés Rzf'-vb­rv|v'r [ 27-'*r» n pai-p­o«. PA -nOYPPi^P” f o''ypvn-’tn >' • megállapítandó helyen és időpontban Olasz-­­­országban a magyar—olasz európ­akupamér­­kőzés. NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1954 anguszhtt 29. Actio Catholica Katolikus nap Taszáron A Kaposmenti Katolikus Ifjak Sajtóegye­sülete Szokoly József elnökkel az élén tíz község bevonásával jól sikerült katolikus­napot tartottak a somogymegyei Taszáron. Kaposvártól egész Dombóvárig a tiszta kato­likus községeik lakossága nagyszámmal je­lent meg az ünnepségen. A katolikus nap tábori misével kezdődött, melyet Tihanyi Péter esperes-plebános cele­brált. Mise után gróf Széchenyi György emelkedett szólásra és a katolikus sajtó hi­vatásáról beszélt. A katolikus sajtónak — mondván — először igaznak kell lenni. A mai világban a hazugság kerekedett felül s ez a hazugság Magyarország kárára is volt, a világ sajtója félrevezette a békediktálókat és a hazugságokon építették fel a trianoni rongyot. Az igazság sajtója sosem tévesztheti el Krisztust maga elől, mint az örök élet igazságát. A katolikus sajtónak erkölcsösnek kell lenni, nem merülhet el a mai család piszkának nyilvánosságra hozatalával és nem merülhet bele a test kultuszába. A katolikus sajtónak szociálisnak kell lenni, hogy köz­véleményt teremtsen azon szociális igazságok mellett, amelyeket Róma a Quadragesimo Anno és a Rerum Novarumon keresztül hirdet. P. Badalik Bertalan domonkosrendi tarto­mányfőnök hatalmas gondolatokban fejtette ki a katolikus sajtó és a katolikus egyház egymáshoz való viszonyát. Valamikor — mondotta — a templomokban a vasárnapi prédikáció elég volt ahhoz, hogy az emberek lelkében a hitet és az erkölcsöt fentartsák. Ma a XX. század embere sokszor prédikációt sem hallgat, sajtóterméket, újságot azonban olvas. Az egész világ ma egy nagy olvasó terem. A sajtó közvéleményt teremt s éppen ezért nekünk katolikusoknak fontos a kato­likus sajtó fölkarolása és elterjesztése, hogy mindenféle közvélemény mellett alakuljon ki a nemzet számára egy keresztény közvéle­mény, amely a múlt szennye után végre éle­tet hoz. Teremtsen közvéleményt a katolikus sajtó a családvédelemben is. Szinte lehetet­len, mikor belátják, hogy az országban a polgári házasság a nemzet szaporodásának megölője, vannak tömegek és törvény, akik a közvéleményt éppen a krisztusi házasság ellen szítják. A sajtó rányomja minden lé­lekre az ő bélyegét, tegyen az intelligens, akár egyszerű ember. Előbb-utóbb minden ember saját újságjának szelleméhez igazodik. Utána Verseghy Károly, az Actio Catholica tanácsosa, a katolikus sajtó támogatásáról mondott nagy beszédet. A katolikus sajtó apos­tolai — mondotta — másfél évtized óta járják az országot, mint valami vészharang hívják fel a katolikus társadalom figyelmét, arra a nagy veszedelemre, mely a nemkatolikus sajtón keresztül a lelkek megrontásában véghezvisz. Tapsoltak már P. Banghának eleget és dicső­ségről dicsőséget aratva, a katolikus olvasó­közönség egy része mégis a nemkatolikus la­pokat támogatja. Végre-valahára a tápéból ha­dicsőségből legyen elég, ébredjen fel a kato­likus társadalom a katolikus sajtójáért is ön­tudatra és lelkiismeretbeli , kötelességének tartsa a katolikus sajtó olvasását­, támogatá­sát. (Óriási taps és lelkesedés között emelke­­dett ha­ngon jelenti ki: a Nemzeti Úilág és Xzj Nemzedék olvasás® ma már nem a Köz­ponti Sajtóvállalat ügye, hanem a katolikus magyarságé, mert amint P. Rangba mondotta: ..Katolikus sajtójával él vagy pusztul minden katolikus gondolat.“ Délután a Kaposmenti Katolikus Ifjak Sajtó Egyesülete tartotta közgyűlését, ahol Szokoly József elnök elnöklete alatt beszámolót tartot­tak arról a munkáról, amelyet a katolikus sajtó terjesztésében az ottani községekben elértek Tihanyi Péter esperes-plébános bevezetése után gróf Széchenyi György a katolikus ifjú­ság szociális kötelességéről. Verseghy Károly a katolikus sajtó gyakorlati terjesztéséről mondott beszédet. A katolikus napot meleg hangon üdvözölte Rott Nándor veszprémi megyéspüspök is. Az Actio Catholica Sásdon. Az A. C. sásdi szervezete az egész hegyháti járás katolikus közönségének bevonásával szeptember hó 2. napján nagyszabású katolikus napot rendez a központ közreműködésével P. Bőle Kornél, Mi­­hálovics Zsigmond, vitéz Molnár József rész­vételével. Kilátás van Huszár Károly volt miniszterelnök és dr. Bozóky Géza pécsi egye­temi tanár megjelenésére is. A 9 órakor kez­dődő szent­mise után díszgyű­lés lesz a tem­plomtéren, délután konferenciák, külön a fér­ünk és a nők számára. Ezen konferencián Verseghy Károly KSV-titkár, a katolikus sajtó terjesztéséről tart praktikus előadást. A nap fénypontja pedig az este­ 7 órakor a, kivilágí­tott és feldíszített községen keresztül haladó gyertyás eucharisztikus körmenet lesz, amely a Hősök szobra előtt megáll és itt P. Bole tart beszédet. A lelkes érdeklődés és széleskörű szervezés a teljes sikert már előre biztosítja és ezen ünnepségek, mintegy megindítását je­lentik az A­. C. hegyháti kerülete működé­sének. Pacha temesvári püsztök közbenjárása Avv-bel­vcnyíl az aradi magyar főgim­n­szmu p év''r‘'r%h—z. Pacha Ágoston temes­vári pü­spök felkereste a városban tar­tózkodó Anghelescu közoktatásügyi mi­nisztert és az aradi magyar római kato­likus fiúgimnázium nyilvánossági jogá- t keresztül háborítatlanul élvezte és az in.-­ nak visszaállítását sürgette meg. Hivat- I­tézet működésével szemben soha semmitt hözott arra, hogy az aradi magyar fő-­­ féle hatóságnak semmilyen baja nem gimnázium nyilvánossági jogát éveken­­ volt. a tanító legyen élő Példakép — MONDJA BREYER PÜSPÖK PÁSZTOR­LEVELÉBEN Dr. Breyer István győri megyéspüspök a tanév küszöbén külön pásztorlevélben intézett szózatot a győri egyházmegye tanítóihoz és nevelőihez, akiket arra kér hogy a rájuk bízott gyermekeket, akik Krisztus misztikus testének tagjai és a megcsonkított magyar haza reményteljes új hajtásai, úgy ápolják és védjék, hogy Krisztus testéről soha le ne szakadjanak, hanem annak élő tagjai, az egyháznak hűséges gyermekei legyenek és testi-lelki fejlődésüket úgy irányítsák, hogy egy jobb magyar sors kiküzdőivé és biztosí­tóivá váljanak. E magasztos és felelőssé­ges hivatást azonban csak akkor teljesít­heti a tanító, ha az ő lelkét is élő hit hatja át, erkölcsi felfogása megingatha­tatlan és következetes kitartással követi az isteni Mestert s ezzel élő példaképül szolgál tanítványainak. A gyermek egyik legsajátosabb vonása környezetének után­zása. A legkisebb behatások iránt is csodálatosan fogékony gyermeki lelkekbe észrevétlenül ivódnak bele a tanító szavai, cselekedetei, egyéniségének vonásai. Ahogyan a tanító gondolkozik az Isten­ről, hitről, hazáról, felebaráti szeretetről munkáról, kötelességteljesítésről, ugyan­úgy gondolkodnak majd tanítványai is. Ahogyan a tanítók szolgálják Istent: élnek a hitből, szeretik a hazát, meg­becsülik embertársaikat, végzik kötelessé­geiket, hasonlókénen járnak majd el tanítványaik is. És mert a tanító élete és példáin döntő jelentőségű a gyermeki lélek ki­dakulására, elsősorban élettel és példával tanítson minden tanító. Kéri azért a püspök tanítóit, hogy éljék a ka­tolikus hitet és hogy tudás, pedagógiai felkészültség és kötelességteljesítés tekin­tetében is iparkodjanak a lehető legjobbat nyújtani. Ezért minden tanító kísérje állandóan figyelemmel a neveléstudomány fejlődé­sét és irányelveit és minél teljesebb mér­tékben használja fel annak biztos ered­ményeit. A kulcsot a gyermeki lélekhez a szeretet adja meg. Szomorú jelenség, hogy sokak szemében a gyermek nem istenáldás, hanem kínos teher. Nem egy szülő érezteti is ezt gyermekével. Minél kevesebb szeretetet kap a gyermek ott­hon, annál többet adjunk neki az iskolá­ban. A tanító szeressen válogatás nélkül minden gyermeket, mert senki sem tud olyan hálás lenni, mint éppen a gyermek. A szülőket oktassa ki a tanító, hogy a szülői ház nevelő munkájának nem szabad kereszteznie az iskola munkáját. Mivel a plébános mellett a tanító a nép hivatásos vezére, éljenek harmonikus életet, mert a kettejük közötti megnem értés és civódás lerontja a lelkipásztori és tanítói munka összes eredményét. Végül különösen arra kéri a püspök a tanítókat, tartsák meg szigorúan az egyházi és állami törvénye­ket és az iskolán kívül a kulturális és a szociális-gazdasági munkából is dereka­san vegyék ki részüket. Erre a nemzet­­építő munkára hívja fel a püspök az egyházmegye tanítóit, akikkel együtt akar dolgozni és gondjaikban, küzdel­meikben is mellettük akar állni. Germanikus találkozó Kalocsán Magas színvonalú ünnepségek színhelye volt a keddi nap folyamán Kalocsa vá­rosa és az ősi érseki kastély. Immár he­­tedizben gyűltek össze a római Cole­­gium Hungarico-Germanicum végzett nö­vendékei, hogy az évente szokásos konve­­niárjukat megtartsák. Az idei összejö­vetelnek fényt kölcsönzött a vendéglátó gróf Zichy Gyula érseken kívül dr. Glatt­­felder Gyula csanádi megyéspüspök, dr. Rott Nándor veszprémi püspök és dr. Horváth ögyrő felszentelt püspök jelen­léte. Messzeható jelentőséget adott az ünnepségnek a Collegium jelenlegi rekto­rának, Constantin Noppol jezsuita atyá­nak megjelenése. Ez az első eset, hogy a magyar germanikusok találkozóján az ősi kollégium személy szerint képvisel­tette magát és pedig rektora által, ami nemcsak a magyar kapcsolatokat mélyig tette el, hanem a magyar elem domináló szerepének a kollégium életében feltűnő és hivatalos kihangsúlyozása is volt. Az ünnepség a gróf Zichy Gyula érsek által pontifikált szentmisével kezdődött, amely­nek végeztével Constantin Noppet rektor tartott Róma és a kollégium termékeny szelleméről mélyh­atású és megilletődött szentbeszédet. A város nevezetességeinek megtekintése után római mintájú Academia volt, ame­lyen elsőnek dr. Mosonyi Dénes prelátus, kanonok mutatott rá a most országos ünneplések között visszatelepített pálos­rend és a magyar germanikusok kapcso­lataira. Az ismeretlen történelmi adatok­ban bővelkedő és a lelkek mély tüzével eltelt tanulmány nagy hatást váltott ki Utána dr. Nyisztor Zoltán szerkesztő festette meg Dél-Amerika erkölcsrajzát és ecsetelte odaszakadt magyar véreink sorsát, lelkiállapotát és szükségleteit. Vé­gül dr. Gombos Károly mutatta be a szellemében örök, egyforma, de berende­zéseiben mindig, korszerűen változó Alma Mater új, legraaibb életét. Délben gróf Zichy Gyula érsek látta vendégül a kon­­veniat résztvevőit és nagy beszédben ünnepelte a magyar hazának is annyi kiválóságot termelő római Collegiumot. Dr. Glattfelder Gyula Csanádi püspök pe­rt­ée Kalocsa érsekének fejedelmi jellemét árul­ja a résztvevők elé követendő példa­képül. Délután az érsekhalmi kirándulás zárta be az idei germanikus találkozót. A nagy­számban megjelent germanikusokon kívül az intézeti vezető jezsuita rend részéről résztvettek az ünnepségen Bíró Ferenc provinciális és Csávossy Elemér rektor. A jövő évi találkozó helyéül Pécsett jelölték meg. Személyi hírek: S­á­v­o­y Lajos székesfehérvári püspök Mészáros István p. apát, kanonokot saját kérelmére fölmeentette az Actio Catholica egyházmegyei igazgatói tisztétől és az A. C. egy­házmegyei igazgatójává dr. Potyondy Imre r­ldalkanonok, szemináriumi rektort nevezte ki. Ugyancsak fölmentette a püspök Létk­e György ráckevei plébános, c. kanonokot a szigeti kerület I0 éven át viselt tanfelügyelői tisztjétől és helyébe Szabó Ferenc tököli plébános, püspöki tanácsost nevezte ki kerületi tanfelügyelővé. Engedélyezték az erdélyi katolikus nagygyűlést Kolozsvár, augusztus 28. Ismeretes, hogy a román belügyminiszter minden indokolás nélkül váratlanul betil­totta az erdélyi katolikusok Kézdivásárhelyre összehívott nagygyűlését. A betiltó határozat kézhezvétele után az erdélyi katolikusok világi elnöke, Gyárfás Elemér szenátor aznnal Buka­restbe utazott és tiltakozott a betiltás ellen. A Magyar Párt közbelépése eredménnyel is járt, a belügyminiszter ma visszavonta a betiltó végzést. ______ Negyvenéves jubileumát ünnepli a lippa-radnai katolikus nőegylet Aradról jelentik: Háromnapos szép ünnepség ke­retében áldozott negyvenéves jubileumá­nak a lippai és radnai katolikus magyar társadalom. Szombaton, vasárnap és hét­főn tartották meg az ünnepségeket. Az ünnepségeket a lippai városháza nagy­termében tartott díszközgyűlés, valamint az utána következő közebéd zárta be. A Szent Szabina-kápolna búcsúja. Szeptem­ber 2-án tartja szokásos évi búcsúját a „Szent Szabina“ Kápolna Egyesület XI. ker. Péter­­hegyi­ úton levő kápolnájában. Szent­misét vitéz Várady Géza tábori főpap szolgáltatja Zenét a Kelenföldi Szt. Imre Kör zenekar adja, vezényli Uhrner Ferenc karnagy A k­­olna történelmi régiségéről, mely Szt. G­­ért utolsó napjaival van összefüggés! Györgyi Sándor gondnok ad felvilágost egész nap. ******** '■'*********■***»*.■******»*.*******' KATOLIKUS 0 Up jjjj jjj| jj^fj jjjjji jjji |p| Vili.. Voránczky­ utca 20. szám. földsr^ Nyitva .Jint beiratkozás kedd, péntek fél­ 5_ 1 pengő, d. n. 5—7-ig.

Next