Nemzeti Ujság, 1936. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1936-02-01 / 26. szám
Bethlen nagy beszéde a hitbizományi vitában Idöfdpds ~ — _ — — — — London a Meteorológiai után Pórusban Intézet jelentése: « folytatják a nem-ISI NEMZETI ÚJSÁG la !ö kissé csökken" XVIII. évfolyam 26. szám + SZOMBAT + Budapest 1936 február 1 miniszter tesz Kondylisz volt görög miniszterelnök váratlanul meghalt Roberto Papini, a római modern képtár igazgatója, az olasz építészetről tartott előadást Budapesten Gróf Woracziczky Olivér magyar ügyvivő is megjelent a brüsszeli Residence Palaceban, ahol Homonnay László előadást tartott Magyarország történelmi szerepéről A Sarraut-kormán bizalmat kapott 361 szavazattal 161 ellenében a kamara elfogadta a bizalmi indítványt Páris, január 31. A Sarraut-kormány szerencsésen kiállotta az interpellációk viharát: a kamara péntek esti ülésén 361 szavazattal 165 ellen bizalmat szavazott a kormánynak. A Sarraut-kormány sorsát a Leon Blum vezetése alatt álló szocialisták döntötték el, akik, miután Sarraut rendelkezésükre bocsátotta a rádió használatát a választási agitációra, pártfegyelmi kérdéssé tették a bizalmi indítvány megszavazását. Sarraut miniszterelnök a kamara pénteki ülésén két ízben is felszólalt. Első beszédében rendkívül meleg szavakkal emlékezett meg Olaszországról. Kijelentette, hogy mély szeretettel viseltetik az olasz nép iránt és szüntelenül azon volt, hogy megértse azt, amit Olaszország érzésvilágában csodálni lehet. Hangsúlyozta, hogy mindenkinek joga van az élethez. Sarraut: Mély szeretetett érzek az olasz nép iránt Páris, január 31. Louisson elnök délelőtt 9 órakor nyitotta meg a kamara ülését, amelyen folytatták az interpellációkat a kormány általános politikája tárgyában. A kormány összetételét néhány szónok igen élesen bírálta. A mérsékelt párthoz tartozó felszólalók valamennyien hangoztatták, hogy a kommunizmussal nem lehet szövetséget kötni és utaltak Sarraut ismert mondására: „Az igazi ellenség a kommunizmus“. Colombes hangsúlyozta, hogy ügyelni kell arra, nehogy Olaszországot a gyarmati követelések terén egy táborba kényszerítsék Németországgal. Több szónok felszólalása után a vitát délutánra halasztották. A kamara délutáni ülését nyugodt hangulatban nyitotta meg néhány perccel 3 óra után Bouisson elnök. Elsőnek Sarraut miniszterelnök ment fel a szónoki emelvényre, hogy feleljen az interpellációkra. Mindenekelőtt a kormányalakítással kapcsolatos körülményeket ismertette és megvédte megtámadott minisztereit. Ezután Sarraut külpolitikai kérdésekre tért át: — A köztársasági Franciaország folytatni fogja arra irányuló törekvését, hogy állhatatosan együttműködjön a Népszövetséggel. Franciaországnak ez ismert szívügye. (Taps a baloldalon és szélsőbaloldalon.) Kormányom meg van győződve a Népszövetség feltétlen szükségességéről, azért, mert meg van győződve az együttes biztonság szükségességéről. Erttől vezéreltetve, de a népszövetségi alapokmány szellemének szem előtt tartásával oly irányban kíván hatni, hogy mainél hamarabb véget érjenek azok a gyilkos ellenségeskedések, amelyekben a fehérek és feketék ezrei öldöklik egymást. Sarraut ezután kijelenti, hogy mély szeretettel viseltetik az olasz nép iránt és szüntelenül azon volt, hogy megértse azt, amit Olaszország érzésvilágában csodálni lehet. (Taps.) Kétségtelen, hogy míg egyes államok bővében vannak az anyagi erőforrásoknak, mások szükséget szenvednek. Egyetemesen el kellene ismerni, hogy mindenkinek joga van az élethez. Sajnálja ebben a tekintetben azokat a hibákat, amelyeket a diplomácia elkövetett, amikor időnként nem volt hajlandó elismerni egyeseknek az élethez való jogát. Kijeleníti, hogy minden cselekedetében mindenkor Franciaország nagyságának és méltóságának tudata vezérelte. Nem vonja kétségbe senkinek hazafiságát, de az ország nevében beszél, amely rendet akar és elítéli a kikényszerített politikai harcokat. (Élénk taps a középen és a jobboldalon). A miniszterelnök kijelenti, hogy a külső békével együtt a belső békét is akarja. A baloldal és a közép egy része élénken megtapsolta a miniszterelnök beszédét, amely után számosan üdvözölték Sarraut-t. A beszéd mintegy másfél óra hosszat tartott és 15 óra volt, amikor az elnök felfüggesztette a képviselőház ülését A szocialisták a kormány oldalára állanak A miniszterelnök beszédét követő szünetben izgalmas tanácskozások folytak az egyes pártklubokban. A szocialista frakció, amelynek állásfoglalásától a kormány sorsa függött, úgy döntött, hogy a szavazás előtt még bizonyos kiegészítő felvilágosításokat kérnek a miniszterelnöktől. Amikor Bouisson elnök újból megnyitotta az ülést, a szocialista párt vezérének, Leon Blumnak adta meg a szót aki a következő kérdéseket intézte Sarrauthoz: 1. Szándékozik-e a kormány alkalmazni a jobboldali szövetségekről szóló törvényeket. 2. A közelgő választásokon kisajátítja-e a kormány a rádió használatát, vagy pedig a rádiót politikai célokra való felhasználásra egyenlően felosztva átengedi-e az egyes pártoknak is. Sarraut azonnal válaszolt Leon Blumnak és kijelentette, hogy a kezében levő törvényt, ha szükségesnek mutatkozik, alkalmazni fogja. A rádió használatának kérdésében közölte, hogy rendeleti úton biztosítani fogja annak méltányos használatát valamennyi jelölt számára. Az ülést 18 óra 30 perckor fél órára félbeszakították s ezalatt a szocialista pártfrakció rövid vita után 52 szavazattal 23 ellenében úgy határozott, hogy bizalmat szavaz a Sarraut-kormánynak, sőt a bizalmi indítvány megszavazását pártfegyelem kérdésének nyilvánítja. Este 8 órakor az ülés újból való megnyitása után a kormány magáévá tette Perfetti képviselő bizalmi napirendi javaslatát, amely szerint ,11 képviselőház helyesléssel veszi tudomásul a kormánynyilatkozatot, bizalommal viseltetik a kormány iránt és minden hozzáfűzés mellőzésével áttér a napirendre“. A szavazás megindokolása során a jobboldali képviselők hangoztatták, hogy a kormányt a népfront előőrsalakulatának tekintik és ellene szavaznak. Péri kommunista képviselő kijelen- Lapunk mai száma 16 fillér HIÍÍRES MINBÓK ötvenéves a Postakarékpénztár... ...Hol volt, hol nem volt, volt egy-, szer egy krajcár. Nem is egy, hanem, öt. Kis pénz, mindenki hozzájutott. Ezért már lehetett betétlapot vásárolni, fel lehetett rá ragasztani még kilenc darab ötkrajcáros bélyeget s ezzel az ötven krajcárral betéttulajdonos lett akárki. Takarékkönyvet kapott, _ kamatot, megbecsülték, kiszolgálták^ % ) kedvet csináltak neki a pénzgyűjtésre, \ J hozzászoktatták a takarékossághoz és J /_ azok a pénzek, amelyek addig szinte I /y észrevétlenül hullottak szét, egyszerre»glédába állottak, megerősödtek, tőkévé váltak, biztonságot, örömet, családot, egzisztenciát adtak százezreknek és millióknak. Nézzük csak, kik szerepeltek a betevők között, milyen új tömegeket mozgatott meg és tett tőketulajdonossá a Postatakarékpénztár! Diákok. A zsebpénz nem tűnt el nyomtalanul, jobban vigyáztak a ceruzára, kevesebbet radíroztak, a tízóraiból elspóroltak valamit és versenyeztek egymással, kinek van nagyobb postatakarék-betétje. Mindjárt az első évben több mint húsz százaléka a betevőknek diákokból alakult. Gyermekek. A születésnapi, névnapi ajándékokból takarékbetét lett, már a kisgyermek megismerte a gyűjtés örömét s azt a jóleső biztonsági érzést, amelyet az idejében félretett pénz ad. Cselédek. Inasok, segédek. Ipari munkások. Földmunkások. Mind olyan társadalmi osztály, amelyiknek azelőtt nem volt módja arra, hogy takarékbetéthez jusson. Kisemberek. A gazdagságnak és fellendülésnek abban a korszakában nem sokra becsülték a krajcárt és ha ezek a milliókat kitevő társadalmi rétegek takarékoskodni akartak, akkor nem volt más eszközük, mint a ládafia, vánkos csücske, vagy legjobb esetben persely. Krajcárokból összetevődött milliók vonultak így ki a gazdasági életből, hevertek tetszhalottan és hozzáférhetetlenül. Ezeket támasztotta fel és forgatta meg a Postatakarékpénzár a krajcáros, később filléres betétek elfogadásával és teremtett olyan betevőrétegeket, amelyek minden csalódás és vihar után is hűségesek maradtak és ma talán jobban, mint valaha, őrzik és fejlesztik magukban a takarékosság szellemét. Egy számot mondunk: a Postatakarékpénztárnak 400.000 betevője van. A 400.000 betevő kisbetétjéből tevődik össze a százmilliós betétállomány, amelyre a mostani gazdasági viszonyok között joggal büszke lehet a Postatakarék. A bizalomnak minden ünnepi felköszöntőnél szebben beszélő megnyilatkozása ez a szám, a kisbetevők bizalmának, amelyet a legnehezebb megszerezni és csak a leghűségesebb sáfárkodással, leggondosabb, legeredményesebb munkával lehet megtartani. Filléres milliók ezek, amelyekre százezrek árgusszemei vigyázniuk s amelyeknek egészséges megoszlása, szociális jelentősége, nemzeti értéke talán még sokkalta nagyobb, mint amennyit a százmilliós szám kifejez. A Postatakarékpénztár betétgyűjtő tevékenységének legnagyobb újítása annak a megismerése volt, hogy a tőkének, a vagyonnak nincsen alsó határa. Elment a szegény ember és megérttette vele, hogy nincsen az a kevés, amely-