Nemzeti Ujság, 1938. szeptember (20. évfolyam, 196-220. szám)
1938-09-30 / 220. szám
Lengyelország nem kapott választ Prágától Varsó, szeptember 19. Mértékadó lengyel részről közlik. Különböző fővárosokban azt a hírt terjesztették, hogy a Lengyelország és Csehszlovákia közötti viszonyt elintézték és Prága kielégítő választ adott a lengyel követelésekre. Ezek a híresztelések a müncheni találkozó napján nyertek fontosságukban. E híreket még Varsóban is terjesztették, mégpedig egyes külföldi képviseletek az állítólagos cseh jegyzék tartalmának az adataival. Mégegyszer meg kell állapítani, hogy ezek a hírek nem felelnek meg a tényeknek. A cseh kormány eddig semmiféle választ sem adott. Könnyen felismerhetők azok a célok, amelyeket az ilyen hírek terjesztésével el akarnak érni. A lengyel kormány mindazonáltal kizárólag az igazság és a való tényállás alapján rendezi majd kapcsolatait Prágával. (MTI.) résük rendkívül silány, egy tábla csokoládét kapnak egy napra és ehetetlen, rossz kenyeret. A cseh kormány elköltözik Prágából , London, szeptember 29. (Magyar Távirati Iroda.) A Central News megbízható értesülés alapján jelenti, hogy a cseh kormány Prágából valószínűleg az ország másik részébe helyezi át székhelyét, mivel a jelenlegi főváros csak 50 mérföldnyire van a német határtól. Az idevonatkozó hivatalos jelentés rövidesen várható. ( v- Amikor Magyarország elvesztette a Kárpátokat, mint ahogy most a csehek elveszítik a szudéta hegyvidéket , Budapest alig 35 kilométer távolságba került a cseh határtól, ezt Benes, Osluski, Kramatz urak és társaik rendbenlevőnek találták. A tisztán katonai célokból megállapított cseh—magyar határ minden revízióját lekicsinylő mosollyal utasították el. Most saját magukon lesz alkalmuk tapasztalni, hogy Prága közelsége a határhoz mit jelent. El akarnak költözni s ezt olyan gesztussal teszik, mintha velük különleges méltatlanság történnék. Az elkövetett bűnök most keményen ütnek vissza. Letartóztatják a csehek a magyarság vezetőit Oroszvár, szeptember 29. A cseh hatóságok a magyarlakta területekről elszállítják az iratokat, kiürítik a levéltárakat, bizonyára azzal a célzattal, hogy ott változás esetén minél nehezebbé tegyék a rend fenntartását. A csehek Pozsonyt és a Csallóközt hadszíntérré akarják változtatni. A környező hegyek tele vannak a legkülönbözőbb ölen ágyukkal, légelhárítókkal, géppuskákkal. A magánházakba katonákat helyeztek. Még az 50 éveseket is behívják, lövészárkokat ásatnak és erő-dítményeket építtetnek velük. A Csallóközben Dunaszerdahelyen fedezékek építésére adtak utasítást és a község körül lövészárkokat ásatnak a csehek. Minden magyar községben a szürkület beálltával teljes az elsötétítés, s ekkor hajtják végre a katonai mozdulatokat. A lakosságot állandóan fenyegetik. Ilyen körülmények között érthető, hogy a magyar sziget lakóinak egyetlen nyugodt percük sincs. Bevonult fiaikért is aggódnak, mert vagy nem jön róluk hír, vagy pedig olyan hírek jönnek, hogy rosszul bánnak, kegyetlenkednek velük s elsőknek akarják küldeni őket a németek elé. Az EgyesültMagyar Párt vezetőit és alkalmazottait állandóan üldözik. Losoncon letartóztatták Kiss Lajos párttitkárt, Párkánynánán Hegedűs Bálint párttitkárt és több más párttitkár ellen eljárást indítottak, s napszámos munkára rendelték ki őket, úgyhogy a párt legtöbb vidéki irodáját be kellett zárni. Nagymegyeren 152 negyven éven felüli munkást elszállítottak a Duna csicsói szakaszára lövészárokmunkára; sem ők, sem családtagjaik fizetést vagy segélyt nem kapnak. Apácaszakállas és Ekecs község lakossága csütörtökön és pénteken este nagy tüntetést rendezett a jegyzői iroda előtt. Magyar dalokat és a magyar Himnuszt énekelték. A csendőrség a tüntetőkkel szemben paszszívan viselkedett. Szitás községben, Bogyón, Alsó- és Felsőgelléren a bevonulók a magyar Himnuszt és „Horthy katonája leszek én“, továbbá a ,,32-es baka vagyok én" című dalokat énekelték. Nemesócsán a lakosság hangulata különösen elkeseredett, mert 229 negyven éven felüli embert lövészárokmunkára vittek és családtagjaik a legnagyobb nélkülözések között vannak. Az egész magyar vidéken a hangulat igen elkeseredett. Pozsonyban az üzletekből a katonaság minden élelmiszert és felszerelést elhordott s a holmikért bonokkal fizetnek. Pozsonyban már nem lehet kapni sem élelmiszert, sem benzint, sem gyertyát, villanylámpát, tábori felszerelést, az üzletek nagy része zárva van. Pozsonyligetfalun szerdán három magyar nemzetiségű katonát, akik át akartak szökni Magyarországra, elfogtak és minden hadbírósági tárgyalás nélkül agyonlőttek. A mozgósítás reggelén Pozsony városában több mint 100 tekintélyes polgárt tartóztattak le állítólag azért, hogy a mozgósítás nyugodt folyamatát biztosítsák. Ezek között a letartóztatottak között vannak az Egyesült Magyar Párt tagjai, főleg olyanok, akik mindenkor gerinces magatartást tanúsítottak. Ezeket bár internált túszoknak mondják, mégis úgy kezelik, mint a rabokat, nem adhatnak hírt magukról és a porkolábok durva magatartásukkal is arra törekednek, hogy teljesen megtörjék lelki ellenállásukat. Pozsony magyarsága aggódik aletartóz- tatottak sorsa miatt, akik teljesen ki vannak szolgáltatva az egyes hatósági közegek kegyetlenkedéseinek. Sátoraljaújhelyi jelentés szerint csütörtökön délelőtt újabb szudétanémet katonák lépték át a határt. A Sátoraljaújhelytől három kilométernyire fekvő Alsóberecki község határában hét szudétanémet katona jött át teljes fegyverzettel. Az erődökben voltak őrségen s nyolcan beszéltek össze, hogy átszöknek a határon. Közülük azonban egy eltévedt, ennek sorsáról semmit sem tudnak. A hét szudétanémet katona német dalokat énekelve vonult végig Sátoraljaújhely utcáin, ahol a lakosság tüntető lelkesedéssel fogadta és gazdagon megvendégelte őket. A menekültek elmondották, hogy elviselhetetlen bánásmódban volt részük és ugyanez a sors jut osztályrészül a magyar katonáknak is. Élelmek Vissza Magyarországhoz ! Varsó, szeptember 29. A vilnoi Szlovo első oldalán közölt cikkében közös határt követel Magyarországgal. Hangoztatja a lap, hogy a közös határ Lengyelország elemi érdeke. A szlovák kérdéssel foglalkozva kifejti, hogy vissza kell térnie Magyarországhoz a ruténföldnek és a szlovák földnek is. A ruténföld Magyarországhoz való csatolásának igen sok pártfogója van katonai köreinkben. Ezek úgy tudják ugyanis, hogy a katonai kémkedés központja, a keletgaliciai zavargások fészke ezen a cseh uralom alatt álló területen van. A háború előtti Magyarország olyan egész volt, amelynek elszakított részei ma sem tudták megtalálni önálló életlehetőségeiket. Ugyanígy Szlovákia sem, amely vegyes lakosságú föld. A cikk ezután számösszehasonlítási adatokat sorol fel és ismerteti a csehek hamisításait. Megállapítja, hogy ha a statisztikai adatok nem bizonyítanák eléggé, hogy Szlovákiát Magyarországhoz kell csatolni, figyelembe kell venni, hogy e vidék kultúrája, szokásai, nyelvismerete Magyarország felé orientálódik. Szlovákia társadalmi szervezete teljesen magyar mintát árul el. A lengyel félhivatalos Gazeta Polska a ruténföldről szóló cikkében kifejti, hogy ez az országrész, amely a világháború előtt Magyarországhoz tartozott, 1919-ig „nem dicsekedhetett“ egyetlen cseh lakossal sem. Csehszlovákia étvágyát erre a területre három ok magyarázza meg. „Kinyújtott kezet“ akartak Oroszország felé és orosz zálogot Középeurópában; folyosót Romániához, hogy ellenőrizhesse a cseh-román viszonyt; gátat állítani Lengyelország és Magyarország közé, hogy egyszers mindenkorra lehetetlenné tegye az új ország az ezeréves szomszédságon alapuló lengyel-magyar együttműködést. E területek voltak kiinduló pontjai a keletgaliciai zavarkeltéseknek és ezzel egyidőben igyekezték a csehek gyengíteni a lengyel-román viszonyt. A ruténföld lakosságát — ezt objektíven meg kell állapítani — szorosan összekapcsolta a magyar kultúra. Gazdasági tekintetben még szorosabb volt a kapcsolat, mert ez a föld nem tudja táplálni lakóit. A csehek elszakítva Magyarországtól elvették a vidék gazdasági támaszát, úgy hogy az ínség mindennapos jelenség lett ezen a területen. A rutén lakosság tiltakozása semmi eredménnyel sem járt. Most a lakosság lázong és önrendelkezési jogot követel. A Slovenska Pravda kijelenti, hogy a szlovákok csak azokat a vezetőiket követik, akik a szlovák nemzet jogaiért küzdenek. A lap hangsúlyozza, hogy Cernák, aki belépett a kormányba, nem megbízottja a szlovák néppártnak. A szlovákok kiharcolják szabadságukat. Állványok /""* —agememym 1-344-57 Sisvhäffer Bélánál75?f láluntki ki A csehek mindent elpusztítanak, hogy megakadályozzák a népszavazást Berlin, szeptember 29. (Német Távirati Iroda.) A német sajtó a csehek szudétaföldi eljárásával foglalkozik. Éles és figyelmeztető szavakat intéz Prágához, amely úgy látszik el akarja pusztítani a népszavazás alapjául szolgáló iratokat. Benes rendszere — írja a Berliner Börsenzeitung —, amely a szudétanémeteket üldözi és kész a világot háborúba sodorni inkább ma, mint holnap, újabb támadással igyekszik elgáncsolni az államférfiak békés törekvéseit. A szudétanémet területeken összeszedik a személyi lapokat, kartotékokat és összeírási íveket valamenynyi községházán és elszállítják az ország belsejébe. Eddig Aussigban, Graslitzban, Weipertben, Falkenauban, Schobauban, Egerben, Tetschenben, Warnsdorfban, Kreibitzben, Braunauban, Schönauban, Troppauban és Freiwaldauban semmisítették meg, illetve foglalták le azokat az iratokat, amelyek a tervezett népszavazás alapjaiul szolgálhatnak. A cseheknek ezt a mesterkedését — írja a lap — most leleplezzük a világ közvéleménye előtt és mindjárt ki is jelentjük, hogy azokban a községekben, ahol az iratokat megsemmisítették, csak annak a csehnek lesz szavazati joga, akiről legalább száz német tanú kijelenti, hogy 1918 októberében már a községben lakott. Németország most már nem Beneshez szól — írja a Frankfurter Zeitung —, hanem a cseh államfő mellőzésével egyenesen azokhoz a hatalmakhoz, amelyeknek szavát igen nagyra értékeli. Németország számára nem lesz közömbös, hogy Anglia vagy esetleg más hatalmak is szavukkal garantálják a Szudétaföld elcsatolását a már ismeretes feltételek mellett. Ezek a feltételek arra is kötelezik a cseheket, hogy az elcsatolandó területeket mai állapotukban adják át. Ha azonban Prága valóban fejébe venné, hogy az átengedő területeket elpusztítja, akkor ennek csak egy következménye lehet: az egész csehszlovák állam elkerülhetetlen megsemmisítése. Ezt nagyon jól tudják nemcsak Párisban és Londonban, hanem Prágában is. Már a cserkészfiúk is veszedelmesek Varsó, szeptember 29. Teschenből jelentik, hogy a csendőrség tescheni Szilézia egész területén tömegesen tartóztatja le a lengyel anyanyelvű cserkészfiukat. Szerdán tizenöt alig.. tizennégy éves fiút tartóztattak le, NEMZETI ÚJSÁG 5 1938 szeptember 30. ^r0mtiiiT11'11^ nirT*",^CT:,:»T'i a/L'--ACTSTM,haaM ! I01^: KW» KÜLÖNLEGES NEMESGÁZ VAN BENNE. EZÉRT AZ ELHASZNÁLT GOMBAALAKÚ KRYPTON LÁMPÁT A NEMESGÁZTARTALOM ÉRTÉKESEN s minden ok nélkül durván bántalmazták és bebörtönözték őket. Az elmúlt éjszaka újabb véres összeütközések voltak a csehek és a lengyelek között. A lengyel munkások és a cseh hadsereg lengyel katonaszökevényei csoportokba verődve, az erdőkben kerestek menedéket, s eddig több helyen vették fel sikeresen a harcot az ellenük kiküldött csendőr- és kommunista járőrökkel. A tescheni széntelepen alkalmazott, lengyel munkásokat könyörtelenül elbocsátották állásukból és cseh munkásokkal helyettesítették. Az intézkedés olyan elkeseredést okozott a kenyerétől megfosztott lakosság körében, hogy megtámadták és kifosztották a fegyver- és lőszerraktárakat. Nem hívták vissza Spanyolországból az olasz önkénteseket Paris, szeptember 29. A Havas-iroda jelenti Rómából. Szerdán este illetékes körökből már megcáfolták azt a hírt, amely szerint Mussolini elrendelte, hogy Spanyolországból az olasz önkéntesek térjenek vissza. Ezt a hírt ma újból teljesen alaptalannak nyilvánították. Elképzelhetetlennek tartják egyébként, hogy Mussolini épen most hirtelen felvetette volna a spanyolországi önkéntesek kérdését abban a pillanatban, amikor sürgős megoldásra vár a rendkívül komoly válság, amely Csehszlovákia problémája körül támadt. Mindamellett bizonyos körökben azt hiszik, hogy ha a müncheni összejövetelen megoldották a cseh kérdést, esetleg szóba jönnek általában az európaikérdések, és hogy ebben az esetben Mussolini a veronai beszédben említett „új Európa“ megteremtése érdekében javaslatot tesza spanyol kérdésben az önkéntesek végleges viszahívására. (MTI)