Nemzeti Ujság, 1938. szeptember (20. évfolyam, 196-220. szám)

1938-09-30 / 220. szám

Lengyelország nem kapott választ Prágától Varsó, szeptember 19. Mértékadó lengyel részről közlik. Különböző fővárosokban azt a hírt ter­jesztették, hogy a Lengyelország és Cseh­szlovákia közötti viszonyt elintézték és Prága kielégítő választ adott a lengyel követelésekre. Ezek a híresztelések a müncheni találkozó nap­ján nyertek fontosságukban. E híreket még Varsóban is terjesztették, még­pedig egyes külföldi képvi­seletek az állítólagos cseh jegyzék tartalmának az adataival. Mégegyszer meg kell állapítani, hogy ezek a hírek nem felelnek meg a tényeknek. A cseh kormány eddig semmiféle választ sem adott. Könnyen felismerhetők azok a célok, amelyeket az ilyen hírek terjesztésével el akarnak érni. A lengyel kormány mindazonáltal kizárólag az igazság és a való tényállás alapján ren­dezi majd kapcsolatait Prá­gával. (MTI.) résük rendkívül silány, egy tábla cso­koládét kapnak egy napra és ehetetlen, rossz kenyeret. A cseh kormány elköltözik Prágából , London, szeptember 29. (Magyar Távirati Iroda.) A Central News megbízható érte­sülés alapján jelenti, hogy a cseh kor­mány Prágából valószínűleg az ország másik részébe helyezi át székhelyét, mivel a jelenlegi fő­város csak 50 mérföldnyire van a német határtól. Az idevonatkozó hivatalos je­lentés rövidesen várható. ( v- Amikor Magyarország elvesztette a Kárpátokat, mint ahogy most a csehek elveszítik a szudéta hegyvidéket , Buda­pest alig 35 kilométer távolságba került a cseh határtól, ezt Benes, Osluski, Kra­­matz urak és társaik rendbenlevőnek ta­lálták. A tisztán katonai célokból meg­állapított cseh—magyar határ minden revízióját lekicsinylő mosollyal utasítot­ták el. Most saját magukon lesz alkal­muk tapasztalni, hogy Prága közelsége a határhoz mit jelent. El akarnak köl­tözni s ezt olyan gesztussal teszik, mintha velük különleges méltatlanság történnék. Az elkövetett bűnök most keményen ütnek vissza. Letartóztatják a csehek a magyar­ság vezetőit Oroszvár, szeptember 29.­­ A cseh hatóságok a magyarlakta terü­letekről elszállítják az iratokat, kiürítik a levéltárakat, bizonyára azzal a cél­zattal, hogy ott változás esetén minél nehezebbé tegyék a rend fenntartását. A csehek Pozsonyt és a Csallóközt hadszíntérré akarják változtatni. A kör­nyező hegyek tele vannak a legkülön­bözőbb ölen ágyukkal, légelhárítókkal, géppuskákkal. A magánházakba kato­nákat helyeztek. Még az 50 éveseket is behívják, lövészárkokat ásatnak és erő-­­dítményeket építtetnek velük. A Csalló­közben Dunaszerdahelyen fedezékek épí­tésére adtak utasítást és a község kö­rül lövészárkokat ásatnak a csehek. Minden magyar községben a szürkület beálltával teljes az elsötétítés, s ekkor hajtják végre a katonai mozdulatokat. A lakosságot állandóan fenyegetik. Ilyen körülmények között érthető, hogy a ma­gyar sziget lakóinak egyetlen nyugodt percük sincs. Bevonult fiaikért is ag­gódnak, mert vagy nem jön róluk hír, vagy pedig olyan hírek jönnek, hogy rosszul bánnak, kegyetlenkednek velük s elsőknek akarják küldeni őket a né­metek elé.­­ Az Egyesült­­Magyar Párt vezetőit és alkalmazottait állandóan üldözik. Loson­con letartóztatták Kiss Lajos párttitkárt, Párkánynánán Hegedűs Bálint párttitkárt és több más párttitkár ellen eljárást in­dítottak, s napszámos munkára rendelték ki őket, úgyhogy a párt legtöbb vidéki irodáját be kellett zárni. Nagymegyeren 152 negyven éven felüli munkást elszállí­tottak a Duna csicsói szakaszára lövész­­árokmunkára; sem ők, sem családtagjaik fizetést vagy segélyt nem kapnak. Apáca­­szakállas és Ekecs község lakossága csü­törtökön és pénteken este nagy tüntetést rendezett a jegyzői iroda előtt. Magyar dalokat és a magyar Himnuszt énekelték. A csendőrség a tüntetőkkel szemben pasz­­szívan viselkedett. Szitás községben, Bo­gyón, Alsó- és Felsőgelléren a bevonulók a magyar Himnuszt és „Horthy katonája leszek én“, továbbá a ,,32-es baka vagyok én" című dalokat énekelték. Nemesócsán a lakosság hangulata különösen elkesere­dett, mert 229 negyven éven felüli embert lövés­zár­okmunkára vittek és családtag­jaik a legnagyobb nélkülözések között vannak. Az egész magyar vidéken a han­gulat igen elkeseredett. Pozsonyban az üzletekből a katonaság minden élelmiszert és felszerelést elhor­dott s a holmikért bonokkal fizetnek. Pozsonyban már nem lehet kapni sem élelmiszert, sem benzint, sem gyertyát, villanylámpát, tábori felszerelést, az üz­letek nagy része zárva van. Pozsonyliget­falun szerdán három ma­gyar nemzetiségű katonát, akik át akar­tak szökni Magyarországra, elfogtak és minden hadbírósági tárgyalás nélkül agyonlőttek. A mozgósítás reggelén Pozsony városá­ban több mint 100 tekintélyes polgárt tartóztattak le állítólag azért, hogy a mozgósítás nyugodt folyamatát biztosít­sák. Ezek között a letartóztatottak között vannak az Egyesült Magyar Párt tagjai, főleg olyanok, akik mindenkor gerinces magatartást tanúsítottak. Ezeket bár in­ternált túszoknak mondják, mégis úgy kezelik, mint a rabokat, nem adhatnak hírt magukról és a porkolábok durva ma­gatartásukkal is arra törekednek, hogy teljesen megtörjék lelki ellenállásukat. Pozsony magyarsága aggódik a­­letartóz-­ tatottak sorsa miatt, akik teljesen ki vannak szolgáltatva az egyes hatósági közegek kegyetlenkedéseinek. Sátoraljaújhelyi jelentés szerint csü­törtökön délelőtt újabb szudétanémet ka­tonák lépték át a határt. A Sátoralja­újhelytől három kilométernyire fekvő Alsóberecki község határában hét szu­détanémet katona jött át teljes fegyver­zettel. Az erődökben voltak őrségen s nyolcan beszéltek össze, hogy átszöknek a határon. Közülük azonban egy eltévedt, ennek sorsáról semmit sem tudnak. A hét szudétanémet katona német dalokat énekelve vonult végig Sátoraljaújhely utcáin, ahol a lakosság tüntető lelkese­déssel fogadta és gazdagon megvendé­gelte őket. A menekültek elmondották, hogy elviselhetetlen bánásmódban volt részük és ugyanez a sors jut osztály­részül a magyar katonáknak is. Élelmek Vissza Magyarországhoz ! Varsó, szeptember 29. A vilnoi Szlovo első oldalán közölt cikkében közös határt követel Magyar­­országgal. Hangoztatja a lap, hogy a közös határ Lengyelország elemi érdeke. A szlovák kérdéssel foglalkozva kifejti, hogy vissza kell térnie Magyarország­hoz a ruténföldnek és a szlovák földnek is. A ruténföld Magyarországhoz való csatolásának igen sok pártfogója van katonai köreinkben. Ezek úgy tudják ugyanis, hogy a katonai kémkedés köz­pontja, a keletgaliciai zavargások fészke ezen a cseh uralom alatt álló területen van. A háború előtti Magyarország olyan egész volt, amelynek elszakított részei ma sem tudták megtalálni önálló élet­­lehetőségeiket. Ugyanígy Szlovákia sem, amely vegyes lakosságú föld. A cikk ezután számösszehasonlítási adatokat sorol fel és ismerteti a csehek hamisításait. Megállapítja, hogy ha a statisztikai adatok nem bizonyítanák eléggé, hogy Szlovákiát Magyarország­hoz kell csatolni, figyelembe kell venni, hogy e vidék kultúrája, szokásai, nyelv­­ismerete Magyarország felé orientáló­dik. Szlovákia társadalmi szervezete teljesen magyar mintát árul el. A lengyel félhivatalos Gazeta Polska a ruténföldről szóló cikkében kifejti, hogy ez az országrész, amely a világháború előtt Magyarországhoz tartozott, 1919-ig „nem dicsekedhetett“ egyetlen cseh la­kossal sem. Csehszlovákia étvágyát erre a területre három ok magyarázza meg. „Kinyújtott kezet“ akartak Oroszország felé és orosz zálogot Középeurópában; folyosót Romániához, hogy ellenőrizhesse a cseh-román viszonyt; gátat állítani Lengyelország és Magyarország közé, hogy egyszers mindenkorra lehetetlenné tegye az új ország az ezeréves szomszéd­ságon alapuló lengyel-magyar együttmű­ködést. E területek voltak kiinduló pont­jai a keletgaliciai zavarkeltéseknek és ezzel egyidőben igyekezték a csehek gyengíteni a lengyel-román viszonyt. A ruténföld lakosságát — ezt objektíven meg kell állapítani — szorosan összekap­csolta a magyar kultúra. Gazdasági te­kintetben még szorosabb volt a kapcso­lat, mert ez a föld nem tudja táplálni la­kóit. A csehek elszakítva Magyarország­tól elvették a vidék gazdasági támaszát, úgy hogy az ínség mindennapos jelenség lett ezen a területen. A rutén lakosság tiltakozása semmi eredménnyel sem járt. Most a lakosság lázong és önrendelkezési jogot követel. A Slovenska Pravda kijelenti, hogy a szlovákok csak azokat a vezetőiket kö­vetik, akik a szlovák nemzet jogaiért küzdenek. A lap hangsúlyozza, hogy Cer­nák, aki belépett a kormányba, nem megbízottja a szlovák néppártnak. A szlovákok kiharcolják szabadságukat. Állványok /""* —­­agememym 1-344-57 Sisvhäffer Bélánál75?f láluntki ki A csehek mindent elpusztítanak, hogy megakadályozzák a nép­szavazást Berlin, szeptember 29. (Német Távirati Iroda.) A német sajtó a csehek szudétaföldi eljárásával foglal­kozik. Éles és figyelmeztető szavakat in­téz Prágához, amely úgy látszik el akarja pusztítani a népszavazás alapjául szol­gáló iratokat. Benes rendszere — írja a Berliner Bör­senzeitung —, amely a szudétanémeteket üldözi és kész a világot háborúba sodorni inkább ma, mint­ holnap, újabb támadással igyekszik elgán­csolni az államférfiak békés törek­véseit. A szudétanémet területeken összeszedik a személyi­ lapokat, karto­­tékokat és összeírási íveket valameny­­nyi községházán és elszállítják az ország belsejébe. Eddig Aussigban, Graslitzban, Wei­­pertben, Falkenauban, Schobauban, Eger­ben, Tetschenben, Warnsdorfban, Krei­­bitzben, Braunauban, Schönauban, Trop­­pauban és Freiwaldauban semmisítették meg, illetve foglalták le azokat az irato­kat, am­elyek a tervezett népszavazás alapjaiul szolgálhatnak. A cseheknek ezt a mesterkedését — írja a lap — most leleplezzük a világ közvéleménye előtt és mindjárt ki is jelentjük, hogy azokban a községekben, ahol az iratokat megsemmi­sítették, csak annak a csehnek lesz sza­vazati joga, akiről legalább száz német tanú kijelenti, hogy 1918 októberében már a­ községben lakott. Németország most már nem Beneshez szól — írja a Frankfurter Zeitung —, ha­nem a cseh államfő mellőzésével egyene­sen azokhoz a hatalmakhoz, amelyeknek­ szavát igen nagyra értékeli. Németország számára nem lesz közömbös, hogy Anglia vagy esetleg más hatalmak is szavukkal garantálják a Szudét­aföld elcsatolását a már ismeretes feltételek mellett. Ezek a feltételek arra is kötelezik a cseheket, hogy az elcsatolandó területeket mai állapo­tukban adják át. Ha azonban Prága valóban fejébe venné, hogy az áten­gedő területeket elpusztítja, akkor ennek csak egy következménye lehet: az egész csehszlovák állam elkerülhe­tetlen megsemmisítése. Ezt nagyon jól tudják nemcsak Páris­­ban és Londonban, hanem Prágában is. Már a cserkészfiúk is veszedelmesek Varsó, szeptember 29. Teschenből jelentik, hogy a csendőr­ség tescheni Szilézia­­ egész területén tömegesen tartóztatja le a lengyel anya­nyelvű cserkészfiukat. Szerdán tizenöt alig.. tizennégy éves fiút tartóztattak le, NEMZETI ÚJSÁG 5 1938 szeptember 30. ^r0­mtiiiT11'11^ nir­T*",^CT:,:»T'i­ a/L­'--ACTSTM,h­aaM ! I01^: K­W» KÜLÖNLEGES NEMESGÁZ VAN BENNE. EZÉRT AZ ELHASZNÁLT GOMBAALAKÚ KRYPTON LÁMPÁT A NEMESGÁZTARTALOM ÉRTÉKESEN s minden ok nélkül durván bántalmaz­ták és bebörtönözték őke­t. Az elmúlt éjszaka újabb véres össze­ütközések voltak a csehek és a lengye­lek között. A lengyel munkások és a cseh hadsereg lengyel katonaszökevé­nyei csoportokba verődve, az erdőkben kerestek menedéket, s eddig több helyen vették fel sikeresen a harcot az ellenük kiküldött csendőr- és kommunista jár­őrökkel. A tescheni széntelepen alkalmazott, lengyel munkásokat könyörtelenül el­bocsátották állásukból és cseh munká­sokkal helyettesítették. Az intézkedés olyan elkeseredést okozott a kenyerétől megfosztott lakosság körében, hogy meg­támadták és kifosztották a fegyver- és lőszerraktárakat. Nem hívták vissza­­ Spanyolországból az olasz önkénteseket Paris, szeptember 29. A Havas-iroda jelenti Rómából. Szerdán este illetékes körökből már megcáfolták azt a hírt, amely szerint Mussolini elrendelte, hogy Spanyolországból az olasz önkéntesek térjenek vissza. Ezt a hírt ma újból telje­sen alaptalannak nyilvánították. Elképzelhe­tetlennek tartják egyébként, hogy Mussolini épe­n most hirtelen felvetette volna a spanyol­­országi önkéntesek kérdését abban a pillanat­ban, amikor sürgős megoldásra vár a rend­kívül komoly válság, amely Csehszlovákia problémája körül támadt. Mindamellett bizo­nyos körökben azt hiszik, hogy ha a müncheni összejövetelen megoldották a cseh kérdést, esetleg szóba jönnek általában az európai­­kér­dések, és hogy ebben az esetben Mussolini a veronai beszédben említett „új Európa“ meg­teremtése érdekében javaslatot tesz­­a spanyol kérdésben az önkéntesek végleges viszahívá­­sára. (MTI)

Next