Nemzeti Ujság, 1939. július (21. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-16 / 160. szám

MAGYAR HONVÉD A haditechnikus Leonardo da Vinci Az olasz tudományos és művészi világ leg­érdekesebb alakja kétségkívül Leonardo da Vinci. Vinci nemcsak elsőrangú festő és nagy tudós, hanem nagy tehetségű haditechnikus is volt, — ezt bizonyítja a most megnyílt milánói Vinci emlék­kiállítás. A milánói kiállítás 25 teremben sorakoz­tatja fel Vinci oeuvrejét. Egész termet el­foglalnak a repülésre vonatkozó modellek és feljegyzések, egy másik termet pedig a zsúfo­lásig megtöltenek a katonai vonatkozású raj­zok, tervek, találmányok, erődítmények ter­vei mellett találunk itt fegyvertechnikai raj­zokat, különös búvárkészüléket és harckocsi­képet. A repülésügyi elgondolásokat bemutató szobában a legérdekesebb az ejtőernyőrajz és egy csavarrepülőgép, valamint csapkodó szár­nyú repülőgép metszet. A repülés különösen érdekelte Leonardot, mint Vasari megírja róla: különös viaszból készített kis állato­kat, meleg levegővel megtöltötte és figyelte viselkedésüket, mikor azok a levegőbe emel­kedtek. 1513-ban Rómában hosszasan foglalko­zott a repülés tanulmányozásával; egy egész jegyzetet töltenek meg a madárrepülésre vo­natkozó feljegyzései. Firenzében tervezte, hogy a „mesterséges madarát“ — repülőgépét — működés közben is bemutatja. Feljegyzi gon­dolatait a légcsavarról, amelyet akként akart alkalmazni, mint a modern helikopteránál. Korát messze megelőzte a nagy olasz poli­hisztor erődterveivel. Egészen érdekes a revol­­ver-golyószóró terve, amelyet képen is be­mutatunk. Készített Vinci golyóöntő ké­szülékeket és foglalkozott ballisztikával is. Egészen különös Leonardo gőzágyú-terve. Ké­szített — persze csak modellben — tengeralatt­járót és különös búvárkészüléket is, mint azt a milánói kiállításon bemutatják. A Leonardo da Vinci-kiállítás azt bizo­nyítja: a legtöbb nagyjelentőségű találmány gondolata már a régieknél megvolt, a legtöbb ünnepelt feltaláló pedig csupán feln­yitója egy­­egy régi találmánynak, a szellemi és testi munkát, hogy a férfiúvá fejlődött magyar ifjút tisztté avathassuk. Ezért legkorábban a serdülés éveiben, legké­sőbben pedig az érettségi vizsgának letétele után őket katonai nevelésre fogjuk és a hon­­védtisztképző főiskolákon, hosszú éveken át tisztté képezzük ki. A honvédség tisztjeiből azok, akik a gya­logsághoz, lovassághoz és tüzérséghez törek­szenek, a Ludovika Akadémián, azok, akik a páncélos, műszaki, hiradó fegyvernemhez, vagy a folyamőrséghez, vagy a csendőrséghez törekszenek, a Bátyai János honvéd műszaki akadémián, a repülők a Horthy Miklós hon­véd repü­lőakadémián nyernek kiképzést. Mintegy előkészítő iskolaként működik a pécsi Zrínyi Miklós és a soproni Rákóczi Fe­renc honvéd főreáliskola, mindkettő V- VIII. évfolyamokkal. A kőszegi Hunyadi Má­tyás honvéd középiskola (I—IV-ig) már la­tinos gimnázium és csak internátus nevelést nyújt anélkül, hogy az oda felvett fiúk jog­címet szerezhetnének maguknak a katonai nevelő intézetekbe való felvételre. A hadnagy, főhadnagy és századosokban mutatkozó hiányokat ezen felül, átmenetileg, az egyéves alantos tiszti tanfolyamot végzett nem tényleges tisztek ténylegesítésével is fe­dezik. A tisztikar magasabb vezetőkké való kikép­zése tanfolyamokon történik. A továbbképzés­ben általános elv az, hogy mindenki maga­sabb szolgálati beosztásban való előlépés előtt, megfelelő tananyagú tanfolyamon és kipróbálásokon adja tannjelét alkalmassági fokának. Vinci „géppuskája** A tisztképzés utja A honvédtiszt hivatása az, hogy rendfoko­zatához és szolgálati állásához képest, hon­védségünknek vezetője legyen. Békében reá­hárulnak a szervezés, nevelés, kiképzés és a szolgálatkezelés irányításának kötelmei, há­borúban pedig a harcvezetés súlyos felada­tai. Ezt a hivatást azonban maradéktalanul csak egészen kivételes személyi tulajdonságok birtokában láthatja el. Gondjára bízott csa­pata élen jár. Parancsait alárendeltjei híven követik. Tekintetük állandóan rajta csüng. Ragyogó katonaeszményképpé kell tehát ne­velődnie. A nemes iránt fogékony, önzetlen és hősi megnyilatkozásokra mindenkor kész, küzdeni akaró és küzdeni tudó magyar férfijellem kialakítása a legfontosabb tenni­való. Enélkül veszélyes pillanatokon nem tudna úrrá lenni, az emberi önzés és gyarló­ságok vak eszközévé válhatnék. A katonai szolgálat az emberi szervezettől átlagon felüli fogékonyságot és teljesítő­ké­pességet követel, különösen háborúban. Mind­ez hosszú és céltudatosan vezetett testnevelés­sel érhető csak el. A tiszt azonban csak úgy válhatik a reábízottak kitűnő oktatójává, ha őket mindezekben gyakorlatilag is túl­szárnyalja. A lelki és testi állandó edzésen felül a tisztnek tudásban is magas fokra kell emelkednie, mert a szükséges ismeretkörök a világháború óta jelentősen kibővültek. A fegyverek beható megismerése, azoktól elvárható teljesítményeknek és alkalmazási módszereknek ismerete, ezeknek harcban való alkalmazása, a szolgálatkezelésre vonatkozó szabályok elsajátítása oly súlyos feladatok, amelyeknek gyakorlatias megtanulása és a se­gédtudományoknak tanulmányozása valóban egész embert kíván. Különösképen akkor, ha mindent oly alaposan kell megtanulnia, hogy válságos helyzetekben az elsajátítottat ösz­­tönszerűleg is helyesen alkalmazza. Ez a nagy munka is értéktelen lenne, ha a tisztet tanítómesterré nem képeznék ki. Ez a tisztté való kiképzés egyik legnehezebb feladata. Hiszen kevesen születnek jó okta­tónak! Igen sok gyakorlatra és tapasztalatra van szüksége addig, amíg tudását egyszerű módszerekkel a kiképzésre szorulóknak át­adni megtanulja. A tiszti kiképzés folyamán tehát a kiképzésre fogottat úgy kell tanul­mányi fokozatain tovább vezetni, hogy min­dig oktassa is az elsajátítottat. Zsenge ifvi­­lágában meg kell már kezdenünk vele a lelki. Maginot-vonal Belgiumban A közeli napokban nyitják meg Bel­giumban az új literi-csatornát. Az Al­­bert-csatorna a Maast és az Északi-ten­gert köti össze; Lüttichtől egészen Ant­­werpenig terjed. A csatorna megépítésé­nek német és olasz sajtóhírek szerint el­sősorban katonai jelentősége van ez a csatorna lenne a belgák Maginot-vonala. 1930 óta építik az Albert-csatornát. Az építést főként azzal indokolták, hogy ez­által a belga iparvidék közvetlenül ten­geri kikötőhöz jut, nem kell ilyenfor­mán vasúton szállítani az árut Antwer­penig és elmarad a hajóra való rakodás költsége. Az Albert-csatornából azon­ban, mire elkészül, stratégiailag fontos építmény lett. A franciák Maginot-vona­­lának a folytatása — a németek szerint — az Eupen-Emaelnél kezdődő csatorna, amelynek partjai harminc méter magas sziklafalat jelentenek. Van olyan felte­vés is: az Albert-csatorna vize révén el lehet árasztani az egész vidéket, ahon­nan az esetleges támadást várja Fran­ * i0­denesetre lehetetlenné teszi azt, hogy a német hadsereg 1914-hez hasonló módon Belgium felől törjön Franciaországba. HADI KRÓNIKA Július 16—22-re 1915 Július 16-án az önfeláldozó kötelesség­­teljesítés példáját adta Újvárosi István volt dési 32. honvéd gyalogezredben tizedes, aki ezen a napon a Krasznik környéki Urzedov­­nál fekvő magaslat ellen intézett támadásunk alatt, összekötő járőre élén, a küzdők vonalá­ban oly hézagot vett észre, mely akkor, ha az oroszok annak meglétét felismerték és kihasz­nálták volna, halomra dönthette volna a zászlóalj amúgy is szorult helyzetét. Ezt Uj­­városy tizedes igen helyesen felismerte és leg­sürgősebben jelentette. Alig küldte el azonban jelentését, súlyosan megsebesült. Még ekkor is az volt a legfőbb gondja, hogy a jelentés gyorsan és biztosan zászlóaljparancsnokához jusson. 1915 július 17-én Bárány Albert volt buda­pesti 30. honvéd gyalogezredben honvéd, a Lemberg körüli harcok alatt 5 főnyi felde­rítő járőre élén azt a parancsot kapta, hogy járőrözése közben foglyok ejtésére törekedjék, mert ezek vallomásai révén azután ellenőriz­hessük az oroszokról alkotott helyzetképet. Bárány honvéd kihasználván a járőrözés köz­ben adódott kedvező alkalmat, nálánál há­romszorta erősebb orosz járőrön ütött rajta, annak emberét foglyul ejtette. Mivel pedig a foglyok vallomásából igen értékes adatokat tudtunk meg az oroszok helyzetére és védelmi felkészültségére vonatkozóan, kiválóan dere­­kas magatartását a kis ezüst vitézségi érem­mel jutalmazták elöljárói. 1757 július 17-e a híres Kolini csata napja, amelynek emlékére Mária Terézia a nevéről elnevezett legmagasabb katonai kitüntetést alapította. A Mária Terézia lovagrend tag­jává csak azok lehettek, akik háborúban ki­fejezetten az ellenség előtt tanúsított, kima­gaslóan bátor és kezdeményező fegyvertények­kel és azok keretében személyesen is vitézül kitüntették magukat, vagy pedig kezdemé­­nyezően oly harcvezetési tanácsokat adtak, amelyek kimagasló harci sikerekhez vezettek és az utóbbiak kivívásában az illetők­eük is személyesen, kimagasló bátorsággal közre­működtek. 1789 július 19-én alapította II. József a Vi­tézségi Érmeket, amelyek eredetileg csak az arany és egy fokozatú­­ ezüst emlékéremből állottak. A vitézségi érem megjelölést csak 1809-ben kapták. Ezekkel a vitézségi érmekkel kezdettől fogva csakis altiszteket és náluknál fiatalabb rendfokozatú legénységet lehetett kitüntetni és pedig abban az esetben, ha azok az ellenség előtt tanúsított kiváló személyes vitézségükkel, vagy valamelyik elszánt harci cselekményükkel, a harc lefolyása vagy ki­menetele szempontjából hasznoth­ajtóan kitün­tették magukat. — 1249 augusztus 19-én I. Ferenc József királyunk azután még egy további fokozatot alapított, amely egy kisebb méretű, ezüst vitézségi éremből állt. Ez volt a 2. osztályú, illetve „kis ezüst“ vitézségi érem. Mint újabb, illetve 4. fokozatú érmet Ferenc József királyunk 1915 február 14-én a bronz vitézségi érmet alapította. 1917 szep­tember 15-én Károly királyunk kifejezetten tisztek számára is külön tiszti arany és tiszti ezüst vitézségi érmet alapított. 1915-ben a magyar huszárvirtus kimagasló példáját adta ezen a napon Szarvas Imre, volt kassai 12. huszárezredbeli őrmester. Szarvas őrmester 4 főnyi felderítő járőre élén Zamoscs környéki Boneza faluhoz érve, nagyobb, min­den biztosítás nélkül pihenő orosz osztagot vett észre. Nem sokat fontolgatott, nyomban kihasználva a ritka alkalmat, fergeteges ro­hamban vetette magát az oroszokra. Azok a meglepetés kábulatában rövid ellenállás után megadták magukat. A pillanatok alatt lefegy­­verzett orosz osztag 150 orosz gyalogosból és 10 kozákból állott. Ezenkívül Szarvas őrmester még 16 konyhakocsit, 39 lovat és 19 nagy irat­csomagot is zsákmányolt. Szarvas őrmestert eme kiválóan bátor és ízig-vérig huszáros szellemtől áthatott kimagasló fegyvertényéért az arany vitézségi éremmel tüntették ki. 1526 július 20-án II. Lajos királyunk mint­egy 3000 emberből álló hada élén ezen a na­pon indult el Budáról Mohács felé, hogy Szo­limán szultán útját állja. 1456 július 21-én II. Mohammed szultán Nándorfehérvárt ostromló török hada ezen a napon hajtotta végre a vár ellen intézett egyik nagy rohamát. A törökök már a vár falát kezdték megmászni, egy török vitéz éppen a bástya ormára akarta feltűzni a ló­farkas török lobogót, amikor odaugrott Dugo­nics Titusz nevű vitézünk és hősi önfeláldo­zással a törökre s azzal együtt a mélységbe vetette magát. 1915. július 22-én a parancsnoka iránti ragaszkodás, de egyúttal a hűséges kötelesség­­teljesítésnek is felemelő példáját adta ezen a napon Fóris József, volt szatmári 12. honvéd gyalogezredbeli törzsőrmester, aki a Lublin környéki Égersdorf­nál lefolyt harcok alatt, az oroszok legélénkebb tüzében, egymaga vitte hátra a küzdők vonalában harcképtelenné vált századparancsnokát, majd nyomban visszasietett, hogy a hajnali rohamban maga is részt vehessen, illetve maga vezethesse ro­hamra szakaszát. A roham alatt azután sze­mélyes vitézlésével szinte magával ragadta az egész századot és egymaga 15 oroszt ejtett foglyul és végül egy géppuskát is zsákmá­nyolt. Mivel pedig Fóris József törzsőrmester eme kimagaslóan derekas magatartásával az egész zászlóaljnál osztatlan elismerést aratott és már előzőleg is többször kitüntette magát, ez alkalommal tanúsított vitéz és derekas magatartását a nagy ezüst vitézségi éremmel jutalmazták elöljárói. SZÁMOK A VILÁGHÁBORÚBÓL HÁNY ZEPPELIN VETT RÉSZT A VILÁGHÁBORÚS KÜZDELEMBEN? A nagy világégés idején 109 német óriás­­léghajó teljesített katonai szolgálatot. Közöttük 98 Zeppelin, 9 Schütte- Lanz és 2 P­ar­sev­al léghajó volt. 10 óriás léghajó pusztult el harc közben. A legsúlyosabb veszteség 1917 október 19-én érte a német léghajóparkot. Ekkor 16 lég­hajó intézett támadást London ellen. A sikeres támadás után az angol fővárosból a viharos időjárás miatt a francia fron­ton keresztül repültek haza a Zeppelinek. Az egyiket lelőtték, a másik fogságba esett, a harmadik a tengerbe zuhant, a negyedik kigyulladt, az ötödik hazatért ugyan, de útközben olyan súlyosan megsé­rült, hogy le kellett szerelni. Még a béke­kötés előtt a németek hét Zeppelint meg­semmisítettek, nehogy az ellenség kezébe kerüljenek, a békediktátum szerint mégis át kellett engedniük Franciaországnak, Angliának és Olaszországnak 2—2 Zeppe­lin léghajót. HÁNY PUSKÁT GYÁRTOTT A NÉ­MET HADIIPAR1 A mozgósítás után a német fegyvergyárak napi 1200 puskát szállítottak. Ez a mennyiség rövidesen kevésnek bizonyult. A német haditech­nikusok akkor a­ vas- és acélgyárakat pontosan felparcellázták a német katona­puska alkatrészeinek gyártására. 1916 augusztusától kezdve napi tízezer puskát gyártottak. Végül is a német fegyveripar világháborús termelése gya­logsági fegyverek, karabélyok és piszto­lyok terén tízmillió darabra rú­gott. Huszonötezer katonai repülőt toboroznak az északamerikai Unió hadseregébe. Az USA hadvezetősége olyan nagyarányú toborzásra készül, mint amilyen nem volt a világháború óta. Összesen 115.000 újoncot akarnak be­sorozni Uncle Sam katonái közé. Ezek közül huszonötezer pilótát a légihaderőhöz verbu­válnak. Közülük tizenhétezer főiskolai vég­zettségű ifjút a repülőműszerészek­­közé ke­resnek. A felvételi feltételek 18 és 35 életév közötti kort és amerikai állampolgárságot ír­nak elő. Vitézi telepítések. Hóman Bálint kultusz­­miniszter Tas község területén 15 hold terü­letű vitézi telket alapított. Új vitézi telepí­tés kezdődik a Mosonszentmiklóshoz tartozó Jánosháza pusztán, ahol az Országos Vitézi Szék 100 holdas tiszti telepvezetői és 15 hol­das legénységi telekből álló csoportos telepí­tést létesít. A közelben már vannak vitézi te­lepek. Az új telepítésen a kiosztandó föld árát katasztrális holdankint 900 pengőben állapították meg, amit 17 év alatt 1 százalé­kos annuitással lehet törleszteni. Miután a volt uradalmi épületekben megfelelő elhelye­zés biztosítható, egyelőre építkezni nem kell. Gazdasági felszereléssel nem rendelkezőknek az Országos Vitézi Szék beszerzi a legszük­ségesebb élő és holt felszerelést, amelynek árát a föld vételárával lehet törleszteni. A jelentkezési határidő október 31. Az Országos Vitézi Szék megkezdte a felvidéki vitéz­ tel­kek betelepítését is. Elsősorban természetesen az ottani felavatásra kerülő vitézek jutnak vitézi telkekhez. A Felvidéken azonban olyan nagy számban áll vitézi telek rendelkezésre, hogy az anyaországból is sok vitéz számíthat területre. Különösen az Alföld sokgyermekes vitézei részére kínálkozik előnyösnek az oda­­település. A Károly-csapatkereszt jelvényalakban tilos! A Magyar Front, a Frontharcos Szö­vetség lapja legutóbbi számában közli az utóbbi időben elburjánzott, sokszor egészen fantasztikus tűzharcos jelvények ügyében ki­adott honvédelmi miniszteri leiratot: „Tudo­másomra jutott, — mondja a leirat — hogy egyesek tűzharcos mivoltuk kifejezésre jutta­tása céljából engedély nélkül különféle egyéni tervezésű, olyan tűzharcos jelvényeket visel­nek, amelyeken a Károly-csapatkereszt külön­böző anyagból készítle és különféle stilizált alakokban szerepel. Minthogy a Károly-csapat­­keresztre vonatkozó „Alapszabályok“ 7. §-a kimondja, hogy „a Károly-csapatkereszt csak ezen kitüntetés számára meghatározott anyag­ból készíthető és­ más, mint a számára rend­szeresített alakban és diszitéssel nem­ viselhető, a fentemlitett jelvények viselése alapszabály­ellenes és az 1930. III­­.-c. 83. §-ába ütköző kihágásnak tekintendő.“ — A honvédelmi mi­niszteri leirat nem érinti a Frontharcos Szö­vetség alapszabályszerű jelvényeit­ A Magyar Katonaújság felhívása. A Ma­gyar Katonaújság ezúton is értesíti az ér­deklődőket, hogy a lap utcai árusítását jú­lius 15-el átmenetileg megszüntette. Akik eddig példányonként vásárolták a lapot, to­vábbra is minden fennakadás nélkül megkap­hatják, ha belépnek a Magyar Katonaújság előfizetői sorába. A lap előfizetési ára egy évre 5 pengő­ A Magyar Katonaújság egyes pél­dányainak ára ezentúl 6 fillér helyett 10 fillér. A lap kiadóhivatala a József­ körút 5. számú házban van.

Next