Nemzeti Ujság, 1939. szeptember (21. évfolyam, 199-223. szám)
1939-09-01 / 199. szám
Dr. Gerolamo Bassani milánói egyetemi tanár tanítványainak egy csoportjával Budapesten időzik Dálnoky Kovács Jenő államtitkár irányította a most megnyílt őszi Vásár rendezését A Katolikus Főiskolai Diákszövetség nevében dr. Tiefenthaler József írta alá a Fax Románához intézett táviratot ________________ Szebeny József tanácsnok lett az új szociálpolitikai ügyosztály vezetője i ■ ‘Kit}M pápa ti/ betteafteiát indítottéi / ) idő/árás: — — — - ~ i --------n tremen Várható idő iá• hazaindult Timer rás a h o v e tm m. eusamvaatr rikából Rati* h ez ö húszon• lük wW^ M ^ WTWIn a Utálták a németnégy órárá: WLd SS MLdt »8 |Éj Hl R| ffhfev' Ilik Sí - szovjet szerző* élénkülő déli Iffl M gpl §§ 0 n ) 1 m/SI W húst - TI Slovák szél. TI nyugati | ^81| §§§ | fl MS H 1 1 1 HI M V ü. támadása Estermedvékben fel* JL ^ BhaSL ¥ 1 \láS jKL Mzy János ellen hősebb idő. TI — Mussolini ' XXI. évfolyam, 199. szám ♦ PÉNTEK ^ftaaápeei, 1939 szeptemberi mtnJé£l"£?°k ■ |M | ||JCT,TI ..■■« /AT" Molotov éles támadása Anglia és Franciaország ellen Hitler tizenhat pontja a német-lengyel viszály rendezésére Berlin, augusztus 31. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése.) Csütörtökön este rendkívüli szenzáció híre terjedt el a német birodalmi fővárosban az összes német rádiók jelentése alapján. Eszerint az angol—német tárgyalásokkal kapcsolatban 30-án szerdán este kellett volna Lengyelországnak Hitler javaslatai alapján tárgyaló megbízottat küldenie Berlinbe. Ez nem történt meg. Ezek után a német birodalmi kormány közzétette 16 pontot, amelyet az angol kormányhoz juttatott. 1. Danzig szabadváros tiszta német jellege, valamint lakosságának egybehangzó akarata alapján azonnal viszszatér a Német Birodalomba. 2. Az úgynevezett folyosó területe, amely a Keleti-tengertől Marienburg —Graudenz—Chulm—Bromberg vonalától (ezekkel a városokkal bezárólag) és azután körülbelül nyugati irányban Schwanzelenreichig terjed, maga dönt arról, hogy Németországhoz vagy Lengyelországhoz tartozzék. 3. Ebből a célból ezen a területen szavazást tartanak. Szavazásra jogosultak mindazok a németek, akik 1918 január 1-én ezen a területen laktak vagy e napig ott születtek, valamint a megjelölt napon e területen lakott vagy e napig ott született lengyelek, kasubok (Kaschuben) stb. Az e területről elűzött németek szavazatuk leadása végett viszszatérnek. A tárgyilagos szavazás biztosítása, valamint az ehhez szükséges széleskörű előmunkálatok szavatolása céljából az említett területet a Saar-területhez hasonló módon azonnal megalakítandó nemzetközi bizottság alá rendelik, melyet négy nagyhatalom: Olaszország, a Szovjetunió, Franciaország és Anglia, alakítanak meg. Ez a bizottság gyakorolja ezen a területen az összes felségjogokat. Ebből a célból erről a területről megállapodás szerinti legrövidebb idő alatt kivonulnak a lengyel katonaság, a lengyel rendőrség és a lengyel hatóságok. 4. Nem tartozik e területhez Gdynia lengyel kikötő, amely lengyel felségjog alatt álló terület,amenynyiben területileg a lengyel településre szorítkozik. Ennek a lengyel kikötővárosnak pontos határait Németország és Lengyelország jelölné ki és szükség esetén nemzetközi döntőbíróság állapítaná meg. 5. Avégből, hogy biztosítsák a szükséges időt az igazságos szavazás végrehajtásával kapcsolatos terjedelmes munkálatokra, a szavazást nem tartják meg tizenkét hónap letelte előtt. 6. Avégből, hogy ez idő alatt korlátlanul szavatolják Németországnak Keletporoszországgal és Lengyelországnak a tengerrel való összeköttetését, utakat és vasutakat jelölnek ki, amelyek lehetővé teszik a szabad átmenőforgalmat. Ezze kapcsolatban csak azokat a kiadásokat szabad felszámítani, amelyek a közlekedési utak fenntartására, illetőleg a szállítások lebonyolítására szükségesek. 7. A terület hovatartozása felől a leadott szavazatok egyszerű többsége dönt. 8. Avégből, hogy a szavazás megtörténte után — függetlenül attól, hogy milyen eredménnyel jár — szavatolják Németország Danzig-Keletporoszország tartománnyal való szabad forgalmának és Lengyelországnak a tengerrel való összeköttetése biztonságát, ha Lengyelországnak jut az a terület, amelyekről szavaztak, területen kívüli közlekedési övezetet adnak. Németországnak, körülbelül Bütów és Danzig, illetve Dirschau irányában birodalmi gépkocsiút, illetőleg négyvágányú vasútvonal építésére. Az út és a vasút építését úgy hajtják végre, hogy a lengyel közlekedési utakat nem érintik, azaz felüljárók, vagy aluljárók lesznek. Ennek az övnek szélességét egy kilométerben állapítják meg és ez német fennhatóság alatt álló terület lesz. Ha a szavazás Németország javára dől el, Lengyelország Gdynia kikötőjébe való szabad és korlátlan forgalma érdekében épp olyan területen kívüli utakra, illetőleg vasúti összeköttetésre kap jogot, mint aminek Németországot megilletnék. 9. Ha a folyosó visszakerül a Német Birodalomhoz, a Német Birodalom késznek nyilatkozik lakosságcserét végrehajtani Lengyelországgal olyan mértékben, amennyire a folyosó e célra megfelel. 10. A Lengyelország által a danzigi kikötőben esetleg kivánt külön jogok tekintetében a viszonosság alapján járnának el, úgyhogy Németországnak Gdynia kikötőben olyan jogai volnának, mint Lengyelországnak Danzigban. 11. Avégből, hogy ezen a területen mindkét részről elhárítsák a fenyegetettség minden érzését, Danzig és Gdynia tisztára kereskedelmi város jellegét kapná, azaz katonai berendezések és katonai erődítmények nélkül. 12. A He 1a-félszige tet, amely a szavazásnak megfelelően vagy Lengyelországnak, vagy Németországnak jutna, szintén minden körülmények között mentesítenék a katonaságtól. 13. Minthogy a német kormány a legsúlyosabb panaszokat hozhatja fel a lengyel részről a kisebbséggel szemben tanúsított bánásmód ellen, a lengyel kormány pedig a maga részéről úgy véli, hogy szintén panaszolnivalója van Németország ellen, mindkét fél beleegyezik abba, hogy ezek a panaszok nemzetközi összetételű vizsgálóbizottság elé kerüljenek, amelynek feladata, hogy megvizsgálja valamennyi panaszt, amelyek gazdasági és testi károkról vagy egyéb terrorisztikus jellegű cselekményekről szólnak. Németország és Lengyelország kötelezik magukat, hogy mindazokat a károkat, amelyek 1918 óta a két kisebbség kárára gazdasági vagy egyéb tekintetben előállottak, jóváteszik, illetve minden kisajátítást megszüntetnek, vagy pedig ezekért és a gazdasági életben történt egyéb beavatkozásért az illetőknek teljes kártalanítást adnak. 14. Annak elkerülésére, hogy a Lengyelországban maradó németekre, illetve a Németországban maradó lengyelre a nemzetközi jogtalanság érzése nehezedjék el avégből, hogy biztosak legyenek benne hogy nem veszik őket igénybe olyan cselekedetekre és szolgálatokra, amelyek nemzeti érzésükkel nem egyeztethetők össze. Németország és Lengyelország megállapodnak abban, hogy kölcsönösen a kisebbségek jogait átfogó és kötelező megállapodásokkal biztosítják, avégből, hogy e kisebbségek megkapják a népiségük megtartására, szabad kifejlesztésére és gyakorlására szükséges lehetőségeket, hogy joguk legyen e célból az a szervezkedés, amelyet szükségesnek tartanak. Mindkét fél kötelezi magát, hogy a kisebbséghez tartozókat nem veszi igénybe véderőszolgálatra. 15. Ha e javaslatok alapján megállapodás jön létre, Németország és Lengyelország hajlandónak nyilatkozik, hogy haderejük mozgósítását azonnal megszüntetik. „ . 16. Az előbb felsorolt megállapodások meggyorsításához szükséges további intézkedéseket Németország és Lengyelország együttesen állapítják meg. (MTI) Német hivatalos jelentés: Berlin, augusztus 31. (Német Távirati Iroda.) Az angol királyi kormány a német kormányhoz intézett 1939 augusztus 28-iki jegyzékében felajánlotta közvetítését Németország és Lengyelország között a vitás problémák rendezése céljából folytatandó közvetlen tárgyalásokhoz. Az angol kormány ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy tudatában van az eljárás sürgősségének, tekintettel a folytonos incidensekre és az általános európai feszültségre. A német kormány 1939 augusztus 29-iki válaszjegyzékében — noha szkeptikusan ítélte meg a lengyel kormány akaratát, hogy egyáltalában megállapodásra akar jutni — a béke érdekében késznek nyilatkozott elfogadni az angol közvetítésre tett indítványt. A fennforgó körülmények figyelembevételével szükségesnek tartotta, hogy ebben a jegyzékében rámutasson arra, hogy gyorsan és haladéktalanul kell cselekedni, ha egyáltalán el akarják kerülni a katasztrófa veszélyét. Ebben az értelemben késznek nyilatkozott 1939 augusztus Lapunk mek száma 10 fillér