Nemzeti Ujság, 1939. november (21. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-03 / 249. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG 1939 november 3. Péntek Olvassuk a Képes Krónikát rülete 106.000 négyzetkilométer, l­­iko­­sainak száma 13 millió, ebből 4.8 millió fehérorosz és 8 millió ukrán. A három Balti-állammal kötött segélynyújtási egyezményt Molotov a Szovjetunió és e három állam között uralkodót abszolút bizalom és kölcsönös megértés eredmé­nyeként említette. Molotov azután áttért a szovjetorosz­­finn viszonyra és egyebek közt ezeket fej­tette ki: A Finnországgal való viszony a Szovjetunióval nem csekélyebb jelentő­ségű, mint a három I­alti­ állammal való viszony, annál is inkább, mert a Szovjet­unió északnyugati­ határának és a legje­lentősebb szovjetorosz kikötővárosnak, Leningrádnak biztonsága etttől függ. A­ finn tengeröbölben Szovjetoroszország­­tengeri összeköttetéseinek, sőt magának Leningrádnak biztonsága közvetlen ösz­­szefügg azzal a kérdéssel, hogy Finnor­szág barátságos vagy ellenséges maga­tartást követ-e a Szovjetunióval szem­ben. A szovjet kormány és Finnország kormánya között ebben a kérdésben leg­utóbb szovjetorosz kezdeményezésre foly­tatott tárgyalások még nem értek véget. Is tárgyalásokra árnyékot vet az a tény, h­ogy Finnországban harmadik hatalmaik részéről más irányú külső befolyások ját­szanak közre. A Szovjetuniónak nincsenek szándékai Sem Viborgra, sem az Aaland-szigetekre, sem pedig­ nem akar nyomást gyakorolni Svédországra vagy Norvégiára, amint azt a híresztelések állítják. A Finnor­szágnak átnyújtott szovjetorosz javasla­tok olyan intézkedésekre szorítkoznak, amelyek a biztonságra és a Finnország­gal való igazi barátságos viszony helyre­állítására szükségesek. A szovjet kor­­mány Finnországgal eredetileg segély­nyújtási egyezmény megkötését java­solta, hasonló alapon, mint amelyen a Balti­ államokkal kötött szerződések nyu­godnak. A finn tárgyalók azonban azt a nézetet képviselték, hogy ez Finnország feltétlen semlegességének elvével nem egyeztethető össze. A szovjet korm­ány a maga­­javaslatait a finn tengeröböl né­hány szigetének átadására, valamint arra a javaslatra korlátozta, hogy Lenin­­grádtól északra az országhatár „néhány tucat kilométerrel északabbra legyen a mostaninál cserébe ezekért a szovjet­kormány Finnországnak kétszer akkora területet ajánlott fel Szovjet-Earélia te­rületén. A szov­jet kormány továbbá java­solta, hogy kis finn területet tengerészeti bázisként bérlet útján megszerezhessen a finn­ tengeröböl kijáratánál. Ez a tá­maszpont a Szovjetuniónak a szemben lévő észt parton elterülő Baltisport tá­maszponttal együtt biztosítaná a finn tengerüböl teljes biztonságát és ezzel egyidejűleg megfelelne a finn tengerpart megvédése érdekeinek is. A szovjet kor­mány egész sor további engedményre nyilatkozott hajlandónak, így az Aaland­­szigetek megerősítésének kérdésében visszavonta­ elvi elutasító álláspontját arra az esetre, ha Finnország maga hajtja végre az erődítés munkáját és harmadik állam nem vesz részt ebben, így a Szovjetunió sem. A szovjet kor­­mány továbbá kilátásba helyezte határ­­erődítéseinek eltüntetését, a legszigorúbb biztosítékokat javaslatainak pontos ke­resztülvitelére, valamint mindkét részre előnyös gazdasági kapcsolatok helyreállí­tását. Tartani lehet attól, hogy a szovjet ter­vek elutasítása Finnországra komoly hátrányokkal járna. Moszkvában Rooseveltnek Kálininhoz intézett, üzenete megütközést keltett. Ka­linin mindazonáltal azt válaszolta, hogy éppen a Szovjetunió tette meg Finnor­szág függetlenségét e szomszéd­ államhoz való viszonyának alapjává. „Törökország később megbánhatja..." Molotov ezután a Szovjetunió és Török­ország jelenlegi viszonyáról beszélt. A Szovjetuniónak Törökországgal legutóbb folytatott tárgyalásaiban eredetileg az volt a szándéka, hogy a Fekete-tengerre és a tengerszorosokra korlátozott segély­nyújtási szerződést kössön Törökország­gal. Törökországnak azt javasolta, hogy zárja el a tengerszorosokat minden állam hadihajói elől, kivéve a Fekete-tenger parti államait. Törökország azonban — állítólag a nyugati hatalmak irányában már elvállalt kötelezettségeinek alapján — ezeket a javaslatokat elutasította. Törökország persze azzal, hogy semle­­gességi politika helyett inkább a nyugati hatalmak háborús politikájával kapcsolta össze sorsát, komoly döntést vállalt ma­gára. Meg fog még mutatkozni, vájjon Törökországnak nem lesz-e később oka, hogy ezt a lépését megbánja." A szovjet­­kormány az eseményeket ebben a veszély­övezetben mindenesetre gondosan tovább figyeli és különösen a Fekete-tenger kör­zetében olyan politikát követ, amely a maga, valamint a vele barátságban lévő népek érdekeinek megfelel. Molotov végül a Japánnal való viszony­ról beszélt. Véleménye szerint a szovjet­­orosz—japán viszony érezhető javulása állapítható­­ meg, amely továbbfejlődés reményére jogosít. Beszéde végén Molo­tov nyomatékosan rámutatott a brit dug­árurendelkezésekről szóló minapi szovjet­orosz válasz jelentőségére. A szovjet kor­mány azon igyekszik, hogy a háborút megrövidítse és borzalmait a polgári lakosságtól távoltartsa. Az amerikai szenátusnak semlegességi határozatával kapcsolatban. Molotov kü­lönös aggodalmakat és kételyeket han­goztatott. Nézete szerint ez az intézkedés nem alkalmas arra, hogy a háború be­fejezését meghozza, hanem az európai­ há­ború kiéleződését és további kiterjedését idézheti fel. Molotov beszéde után a legfelsőbb szov­jet a vitától elállva határozati javaslatot fogadott el, amelyben helyesli a kormány külpolitikáját. (MTI) Kilép-e a Szovjet a Népszövetségből ? Kopenhága, november 2. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelen­tése.) Moszkvából érkezett jelentések sze­rint azok a német fáradozások, hogy a Szovjet kilépjen a Népszövet­ségből, eddig nem jártak eredménnyel. Moszkvai diplomáciai körökben azonban meg vannak győződve arról, hogy a szov­jet kormány vég­ül is telje­síti Né­metország kérését és bejelenti kilé­pését a Népszövetségből. Chamberlain Molotov beszédéről London, november 2. (Havas.) Chamberlain az alsóház csü­törtöki ülésén újabb heti beszámolót tar­tott. Többek közt ezeket jelentette ki: " Az elmúlt héten a viharos időjárás és az igen rossz látási viszonyok nem maradtak hatás nélkül a légi, szárazföldi és tengeri hadműveletekre. A francia­­német határon a tevékenység járőr­­akciókra, helyi rajtaütésekre és idő­közönkénti tüzérségi tüzelésre szorítko­zott. Noha egészen szokatlan hűvös és nedves az idő, az angol expedíciós had­erők továbbra is hatékonyan közremű­ködnek prevonalszakaszukon a védelem megerősítéséből­. A beérkező jelentések mind arról számolnak be, hogy a csapa­tok hangulata jó és a­ vidék lakosaival baráti viszonyt tartanak fenn­ Chamberlain ezután foglalkozott Molo­tov beszédével, amelyet — miként mon­dotta — „türelmetlenül vártak Berlinben, de okom van hinni, hogy némi csalódást okozott“. Chamberlain hozzátette, hogy Molotov beszédét az angol kormány figyelmesen tanulmányozta és az angol kormány érdeklődéssel vette tudomásul a szovjetorosz kormánynak Molotov által meghatározott jövő céljait. Emlékeztetett arra, hogy Molotov májusi beszédében kijelentette: A béke ügyének harcosai vagyunk és ellenségei vagyunk a táma­dásnak, bármilyen formában is nyilvá­nuljon meg. Ez az álláspontja őfelsége kormányának is — mondotta Chamber­lain és egyáltalában nem aggaszt Molo­tov képzelőtehetségének megnyilvánu­lása, amikor körvonalazta a szövetséges hatalmak céljait. Ezeket a célokat hatá­rozott szavakkal körvonalaztuk és meg­győződésem, hogy a világ nemzeteinek túlnyomó többsége teljes mértékben mél­tányolja azokat. A miniszterelnök ezután foglalkozott a dominiumok miniszterei­­és az angol há­borús kormány jelenlegi londoni megbe­széléseivel és kijelentette, hogy ezek a megbeszélések „a birodalo­m elszántsága frappáns egyöntetűségének kinyilvánítá­sát jelentik“. Figyelemreméltó az a lelkes együttmű­ködés, amelyet a birodalom minden ré­széből kapunk, beleértve Burmát és a gyarmatokat, is. Ezzel kapcsolatban Chamberlain, közölte, hogy Afrikában a királyi haderők létszámát a nyugatafri­kai határon és az afrikai királyi lövé­ szék létszámát Keletafrikában megkét­szerezték, illetve megháromszorozták. A miniszterelnök végül ismételten köszöne­tet mondott a birodalom különböző tes­tületei részéről nyújtott segítségért és azért a lelkesedésért, amellyel a támo­gatást nyújtották. (MTI) Halifax beszéde London, november 2. (Havas) Stanhope lord csütörtökön délután a felsőházion hasonló beszámo­lót mondott, mint Chamberlain minisz­terelnök az alsóházban. Utána Halifax külügyminiszter szólalt fel és leszö­gezte, hogy ha a német kormány kész valóban megkísérelni, hogy helyreállítsa a bizalmat, rajta áll, nem pedig a szö­vetségeseken, hogy megvizsgálja, hogyan lenne ez lehetséges, ösztönszerűen tud­juk, mit akarunk, hogy Európában min- Tartós OBidoSiBás si i w a • A munka i,egy:ahl) párisi eljárás sz­erim Tovább is leszállított árak. E niTCry ti völgyfodrász, Dorottya. rK I I wail Wb utcai Tel.:181-449. denki békésen élhessen és kifejleszthesse egyéniségét. Ha általános célunk vilá­gos és ha jó irányban haladunk, bizto­sak lehetünk arról, hogy a viszály vége meg fog felelni azok meggyőződésének akik új, jobb világot akarnak alkotni az összes nemzetek együttműködésével az egyenlőség alapján. Nem szabad abba­hagynunk a dolgot,­­ amire vállalkoz­tunk, amíg nem vagyunk biztosak, hogy olyan előfeltételeket biztosítottunk, ame­lyek abban a mértékben, amint emberi­leg lehetséges, megvédhetik a világot ennek a tragédiának a megismétlésétől. Chamberlain gazdasági tanácsadója a békefeltételekről London, november 2. (A Nemzeti Újság tudósítójának jelen­tése.) Sir Layton Walter, az Economist volt főszerkesztője, aki jelenleg is Cham­berlain és az egész kormány gazdasági tanácsadója, bár nem a kormánypártnak, hanem az ellenzéki liberális pártnak a tagja, a News Chronicleban feltűnést keltő cikket ír a békefeltételekről. Lay­­ton szerint a szövetségesek békefeltételei a következő három pontot kell, hogy tar­talmazzák: 1. A szabad Lengyelország és a szabad Csehország helyreállítása. 2. A jóvátételi és vitás határkérdéseknek egy semleges bizottság elé való u­talása. 3. Nemzetközi garanciák megteremtése arra, hogy a­­jövőben a támadások lehe­tőségét kiküszöböljék és olyan bizalmi teremtsenek, amely nagy gazdasági fell­lendülésnek lehet az alapja. A domíniumok londoni tanácskozása London, november 2. (Havas) Szerdán délután tartották meg az angol kormány, a dominiumok és In­dia képviselőinek első közös tanácskozá­sát. Az angol kormány villásreggelire hívta meg a dominiumok képviselőit, ezt követőleg pedig a Dachang-Streetre mentek, ahol Chamberlain miniszterelnök elnökölt az ülésen. (MTI) Éles támadások Amerikában a Szovjet ellen Moszkva rendezni akarja a japán-szovjet viszonyt Washington, november 2. Molotov beszéde után amerikai kor­mánykörökben szezamel láthatóan foko­zódik az oroszellenes hangulat. Roose­velt sajtótitkára, Early éles támadást intézett Sztálin elleni Early támadásait nyomon követte Mac Cormack­nak szer­dai kongresszusi beszéde, amelyben azt kívánta, hogy szakítsák meg a kapcso­latokat Moszkvával és hívják haza az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. Az orosz-amerikai viszony már a né­met-orosz szerződés megkötése óta egyre jobban elhidegült, most azonban, úgy látszik, hogy ez a hűvösség nyílt barát­­ságtalansággá változik. Nem tartják ki­zártnak, hogy Szovjetoroszországot hi­vatalosan „nem semleges“ hatalommá nyilvánítják. Most már több amerikai diplomata azon a nézeten van, hogy a szovjet-német szövetség azon a közös óhajon alapszik, hogy a demokrata arc­vonal ellen küzdjenek azért, hogy a né­met-szovjet uralom vezető szerephez jus­son Európában. A Fehér Ház egyébként nyilvánosságra hozta Kalininnak Roose­­velthez intézett április 16-iki üzenetét, amelyben Szerencse k­ívánatait fejezte ki a Hitlerhez és Mussolinihoz intézett üzenetével kapcsolatban. A Molotov beszédének Japánra vonat­kozó részével kapcsolatban moszkvai diplomáciai körök megjegyzik, hogy a szovjetorosz kormány nyilvánosan fel­ajánlja Japánnak a szovjet-japán kap­csolatok általános és alapvető rendezé­sét. A Szovjet körülbelül egy hónappal ezelőtt felkérte a japán kormányt, hogy csatlakozzék a támadást kizáró szovjet­­német szerződéshez. A japánok akkor nem fogadták el az ajánlatot. Az oro­szok valószínűleg számolnak azzal, hogy a japánok most már nem­ fognak any­­nyira húzódozni, mint eddig. Figyelemre méltó dolog, hogy Molotov beszédében meg se említette Kínát. Schulenburg Molotovnál Moszkva, november 2. (Német Távirati Iroda.) Gróf Schu­lenburg moszkvai német nagykövet szer­ Felfüggesztették a finn-szovjet tárgyalásokat Helsinki, november 2. A finn delegáció csütörtökön reggel megérkezett Moszkvába. A Telegraaf című lap helsinkii jelentése szerint a finn—szovjet tárgyalásokat felfüg­gesztették. A csütörtökön Moszkvába érkezett finn kiküldöttek hiába pró­bálkoztak összeköttetésbe lépni a külügyi népbiztossággal. Azt felelték nekik, hogy Sztálint és Moloto­­vot túlságosan lefoglalja a főtanács ülése és a mai napon nem lehet szó talál­kozásról. A Corriera della Sera szerint a finn hadsereg köreiben teljes hajlíthatatlanságot mu­tatnak Moszkva javaslataival szemben Kallio elnök állítólag hajlik a meg­egyezésre, de M­a­n­n­e­r­h­e­i­m tábornagy, a finnek nemzeti hőse, aki a felszabadító háborúban a finn hadsereget vezette, ellenez minden engedményt. A moszkvai idegen diplomácia körében az a benyomás, hogy az orosz—finn helyzet ismét kiéleződött. Orosz politikai körök kifogásolják E r­k­k­o finn külügyminiszter legutóbbi beszédét, melyben szemrehányást tesz Moszkvának azért, hogy a bizalmasnak jelzett tár­gyalásokat egyoldalúan nyilvánosságra hozta. E r k k­o n­a­k ezt a szemrehányá­sát Moszkva visszautasítja és b­a­r­á­t­­ságtalan lépésnek tekinti. Megjelent *»335®» Új Élet Regénytárnak legújabb száma: MAYH& LAJOS regénye: ■ KÍSÉRTÉS IEG9E Ara 10 fillér * mi nden nis*«Aroshz«helyen, dohánytdzszfében 1 ■ ' ’ A IBUSZ-pavi­­lonban, pályaudvaron­­ kapható. —BBBBBUSrabWMMb­l Bl I BaHHJMW——— Használt és ni bútorok ' nagy választékban. Hálók, ebédlők, kom* bínált szobák részletre olcsón. Uíu&cv S áseylfS andrassy-ut «o. 62 Si Q &i £ tiB Csensrery-utca *arofc dán este felkereste Molotov külügyi népbiztost, a népbiztosok tanácsának el­nökét, hogy kifejezze előtte a német kormány megelégedését, a szovjet leg­főbb tanácsa előtt tett kijelentései fe­lett. (MTI) Bulgária és a Szovjet Szófia, november 2. Lavrentiev, a Szovjetunió új szófiai követe kedden reggel Szófiába érkezett három titkár kíséretében. A követség sze­mélyzetének ez a figyelemreméltó meg­növekedése világosan arra vall, hogy a szovjet kormány tevékenységet szándéko­zik kifejteni a Balkánon. Antonov, Bul­gária moszkvai követe most szintén Szó­fiában tartózkodik, ami ugyancsak azt bi­zonyítja, hogy az orosz—bulgár kapcsola­tok fejlődésére kell számítani. A közel­jövőben tárgyalások indulnak kereske­delmi, valamint hajózási, és légiközleke­dési egyezmény érdekében is.

Next