Nemzeti Ujság, 1940. február (22. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-01 / 25. szám

FIAY:I rtLUAN ' Húszezer bombát dobtak eddig Finnországra időjárás S tt ■■ —1—~ n—-----------1* *,^« m \mmm~im wi— m-----------------^ PÚVÍS Várható iácjá• grófja egységre PÁS a ft Ö V e /* mi «■■«■■■ni mmuwnv jáSKA fliVttl fel ofrOTt ftezö húszon- fik 8SÍ® Ér \ Clákat ~ Musso­négy órára: M M iL« §I* H H nm?l® J Uni az olasz tőr-Soft helyen köd, | IgW ffl Jcl 11 11 i I I 111 W vényeket álref­or­hideg csökken, g gy ff H H 1 EB H Hfl .11V fü múlja fascist­a a keleti megyék­­it ” Hi ILmH Mm. JlfL Ejj&gmJLJy szellemben — fi­ben még igen ^ A japánok feltor­evbjehüléshai XXII. évfolyam, 25. szám. + CSÜTÖRTÖK 4#Bud*?pest, 1940 február 1 totta* Reményi-Schneller Lajos pénzügy­miniszter a Magyar Érdemrend nagykeresztjét kapta Koller Jenő, Győr város új polgármestere Dr. Knébel Miklós a belga Korona-rend parancsnoki keresztjét kapta Végh­ Sándor hegedűművész nagysikerű hangversenyt adott a finnek megsegítésére A balkáni államok nem hajlandók garantálni Románia határait Chamberlain beszéde Anglia háborús felkészültségéről és a semlegesség kérdéséről . Belgrád­ban sem várnak ered­­ményt a balkáni értekezlettől Hitler kancellárnak, a Német Biroda­lom vezérének a beszéde nagy visszhan­got keltett az egész európai sajtóban. Hitler beszéde nem volt ugyan külpoliti­kai szenzáció, pedig sokfelé annak vár­ták. A Német Birodalom vezetője nem változtatta meg eddigi álláspontját sem­miféle kérdésben sem, de nem ragad­tatta magát olyan kijelentésekre sem, amelyekből a­ háború mai módszerének gyors megváltoztatására lehetett volna következtetni. Nem beszélt a semlegesek­­ről sem, pedig éppen a semlegesek kér­dése hetek óta napirenden volt és Churchill beszéde után Chamberlain is nyilatkozott erről a kérdésről. Nem mon­dott újat Németország és Olaszország, Németország és a Szovjet viszonyát ille­tően sem és a beszéd inkább arra szorít­kozott, hogy szatirikus hangon vitatkoz­zék az ellenség vezetőivel­­ a német nép számára. Ennek ellenére érdekes megfigyelni, hogy a nemzetközi sajtó hogyan reagált a beszédre. Az olasz lapok első oldalon közölték a kancellár beszédét. A lapok általában azt tartották Hitler kancellár legfontosabb megállapításának, hogy Né­metország új hatalmas fegyverkezési programot valósított meg és felkészült a háború második szakaszára. A berlini tu­dósítók hangsúlyozzák Hitler beszédének azt a részét is, amely a változatlanul fennálló német-olasz barátságot méltatta. A Corriere della Sera is ezt a vonatko­zást emeli ki. A lap szerint Hitler Adolf legreálisabb és leghatásosabb beszéde volt a mostani, a nemzeti szocialista for­radalom győzelme óta. A Popolo d’Italia ezzel a címmel közölte Hitler beszédét: „Németország nem aludt, *Franciaország és Anglia megkapják a háborút, amelyet olyan nagyon akartak." * Angol politikai körök abban látják Hitler beszédének legfontosabb megálla­pítását, hogy a vezérkancellár bejelen­tette a­ háború második szakaszának meg­kezdését. Hogy ez miben áll majd, az még nem egészen világos — mondják Londonban —, abból a körülményből azonban, hogy a kancellár szükségesnek találta figyelmeztetni az ausztriai csapa­tok harckészségére, arra következtetnek, hogy belátható időn belül nagy német offenzíva indul meg a nyugati fronton. Fontosnak tartják azt a kijelentést is, hogy Németország továbbra is igazság­talannak tekinti a gyarmati birtokállo­mány mai megoszlását. Az angol lapok kihangsúlyozzák, hogy a Franciaország ellen intézett támadás azt bizonyítja, hogy nem váltak be a német diplomáciá­nak azok a reményei, hogy szétválaszt­hatják Angliát és Franciaországot. * Párisban félhivatalos kommentár jelent meg Hitler kancellár beszédéről. Ez a kommentár a német propaganda untig ismert eszközeinek nevezi azokat az érve­ket, amelyekkel Hitler a lengyel had­járatot igazolta és különösen azt emeli ki: a beszéd bizonysága szerint Német­ország belátta, hogy Franciaországot nem lehet elválasztani Angliától. Lénye­gében főleg külföldi kommentárokat kö­zöl a sajtó és rámutat arra, hogy a totá­lis háború lehetősége talán már nincsen messze. A Nemzeti Újság zürichi­­ tudó­sítójának jelentése szerint a francia la­pok arra mutatnak rá, hogy a beszéd kísérlet volt arra, hogy Olaszországot sorompóba állítsa a szegény állandóknak a gazdag államok ellen vívott háborújá­ban.­­ A francia lapok szerint Hitler kancellár a beszéd gerincének szánta a háború ilyen beállítását, ami viszont az ottani sajtó szerint ellenkezik Hitlernek azzal a másik állításával, hogy a szövet­ségesek voltak azok, akik megindították a háborút Németország megsemmisítése céljából. A német birodalmi sajtó természetsze­rűleg vezető helyen foglalkozik Hitler kancellár történelmi beszédével. A lapok címfeliratai ilyenek: Általános leszámo­lás a plutokratákkal! A Führer békecél­jai — jogunk egyöntetű érvényesítése. A Völkischer Beobachter, a párt hivata­los lapja, ezt írja: Jogaink érvényesítése nélkül nincs megegyezés. A német nép tiszta helyzetet akar teremteni, hogy ez a jogáért való harc semmi körülmények között se ismétlődhessék meg néhány éven belül. A Führer beszédének minden szavát áthatotta a német védelem szikla­szilárd tudata. A Berliner Lokalanzeiger szerint a Führer világpolitkai jelentősé­gében jellemezte a német harcot, amikor az ellenségeskedést­­ a népek szociális küzdelmének mondotta- A Hamburger Fremdenblatt szerint ez a harc nem tűr egyezkedést. A birodalom és a­­ nyugati hatalmak közötti megegyezés a jövőben csak akkor látszik lehetségesnek, ha a német nép jogainak minden tekintetben elégtételt szolgáltatnak. Ez a célkitűzés azonos a lap szerint az európai békével, mert a birodalom leverése és feldarabo­lása volt tulajdonképpen minden háború célja, amelyet a nyugati hatalmak a multiban felidéztek Európában. ♦ A román olaj kérdése még mindig fog­lalkoztatja az angol sajtót­ A Telegrafo londoni tudósítója szerint a Curentul cikkeit, amelyeket kivonatban bemutat­tunk,­­ még a Times is megbélyegzi. Londonban egyébként elismerik, hogy a német diplomácia bizonyos fokig tért nyert a Balkánon, de a font sterling mégis csak font sterling, vagyis a szö­vetségesek készpénzzel tudnak fizetni, míg Németország csak árut tud ellenér­tékként adni. Ez az angolok szerint olyan érv, amelyet Bukarest sem tud figyelmen kívül hagyni. Erre vonatkozóan egyéb­ként a Curentusban eléggé nyílt célzások voltak, amikor szinte felhívták Angliát arra, hogy fizessen é­s akkor kap olajat­. A Balkán-konferenciáról szólva, érde­kesnek tartjuk két német lapnak, a Ber­liner Börsenzeitungnak és a Völkischer­ Beobachternek némely megjegyzését kö­zölni. A Berliner Börsenzeitung szerint a balkáni egyezmény jelentősége ugyan­abból a forrásból ered, mint az elavult kisantanté, nevezetesen a revízióellenes törekvésből. Ez a jelentőség lényegesen csökkent. Ma már a leglassúbb gondol­kozásnak is rájöttek — folytatja a lap — hogy ez a gyakran felidézett veszély csak képzeletszegény kérődző propagandisták szánalmas szüleménye. (!) A Szovjetnek a Kárpátokon át Délkelet-Európába való betörése a szovjet kijelentések után minden jelentőség nélkül való. A dél­keleteurópai­­ szovjet veszély felidézése ma csak ötletszegény írkászok foglalko­zása. A Balkán-értekezlettől senki sem vár falrengető politikai eredményeket. A Völkischer Beobachter szerint Német­országnak természetes érdeke, hogy a balkáni államok ne exponálják magukat idegen érdekekért Németországgal szem­ben. * Olasz beavatott körökben az NST ró­­­mai tudósítása szerint úgy foglalják ösz­­sze aOlaszország■ álláspontját a balkáni kérdésben, hogy­ a Balkán-szövetség nagyjában és egészében megértéssel visel­tetik Olaszország balkáni törekvései iránt. Vonatkozik ez elsősorban a­­ ma­gyar-román és a bulg­ár-román kapcso­latokra. Azt is meg lehet állapítani­, hogy Törökország a maga részéről szintén el­ismeri és méltányolja a balkáni béke fenntartására irányuló olasz törekvése­ket. Bukaresti értesülés szerint a bel­grádi konferencia elnöke nem Szara­­csoglu török külügyminiszter lesz, ha­nem Gafencu román külügyminiszter. A­ Balkán-államok nem akarták, hogy a tö­­­rök külügyminiszter elnököljön, tekin­tettel arra, hogy Törökország szorost szövetségbe lépett a nyugati nagyhatal­makkal, így nem lehetett volna eléggé hangsúlyozni a balkáni blokk semleges jellegét. * Érdemesnek tartjuk még feljegyezni, hogy a szovjet-japán vegyesbizottság, amely már hetek óta tárgyal Mandzsukulu és Szovjet-Mongólia határának pontos megállapításán, szerdán befejezte tár­gyalásait és pedig — eredménytelenül. Ez bizonyos meglepetést keltett Ja­pán­­ban, mert hiszen a két kormány között (éppen Togo moszkvai japán nagykövet megbeszélései nyomán) elvi megállapo­dást is kötött a határ tekintetében. Az a benyomás, mintha a Szovjet igyekezne felhasználni a japán-amerikai gazdasági helyzet feszültségét. * Negyvenezer brit repülőt képeznek ki Kanadában London, január 31. (Havas.) Chamberlain miniszterelnök a Westeind-szállóban tiszteletére adott villásreggelin beszédet mondott. Hang­súlyozta az áldozatok szükségességét és rámutatott arra, hogy az áldozatok ellen emelt panaszok és kifogások sok eset­ben igen természetesek ugyan, de nem szabad túlzásba vinni a nyilvános vitá­kat e téren. Igen helytelen lenne, ha a nagyközönségen úrrá lenne a rossz han­gulat, vagy a levertség, hiszen a tények nemcsak azt mutatják, hogy milyen nagyszabású erőfeszítés folyik,de ugyan­akkor azt bizonyítják, hogy máris kitűnő eredményeket értek el. — A jelen pillanatban — folytatta a miniszterelnök — Angliában és Francia­­ország területén, valamint Indiában és a többi tengerentúli birtokon, a birodalmi közlekedés szempontjából életfontosságú útvonalak mentén több mint ötnegyed­­millió emberünk áll fegyverben. A haditengerészetre áttérve, Chamber­lain megállapította, hogy a haditenge­részet most is, mint az angol történelem Lapunk mai száma 10 fillér

Next