Nemzeti Ujság, 1940. április (22. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-02 / 73. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG 1940 április 2. Kedd Svédország szerepe a finn-szovjet békében Miért nem engedték át a svédek a francia-angol expedíciós sereget? Stockholm, április 1. A Svéd Távirati Iroda ismerteti a svéd országgyűlésen elhangzott kormánynyi­latkozatot, amely részletesen feltárja Svédországnak a finn-szovjet viszályban játszott szerepét. A stockholmi kormány állandóan tájékoztatta az egész háború alatt a helsinkii kormányt­, hogy milyen álláspontot foglal el és hogy teljes erejé­ből segítségére kíván lenni Finnország­nak. Ez a segítség nagy és jelentős volt, hadianyagokban és önkéntesekben. A svéd kormány kezdettől fogva kijelen­­tette az angol és francia kormánynak is, hogy hajlandó megkönnyíteni hadianyag és önkéntesek szállítását Finnországba, de hangsúlyozta, hogy nincs abban a helyzetben átbocsátani az ország területén hadviselő államokból való csapatokat. Azután a kormánynyilatkozat megemlé­kezik az október 7-én Berlinben, London­ban, Varnóban és Rómában Finnország érdekében tett diplomáciai lépéséről, az október 9-én Washingtonba eljuttatott svéd jegyzékről, az október 12-én norvég és dán együttes moszkvai lépésről és vé­gül a november 2-án tett moszkvai lépés­ről. A finn kormány kérésére Svédország december 2-án közölte az első békeajánla­tot Moszkvával. A finn békeajánlatra január 29-én ér­kezett válasz Moszkvából, ámenben a Szovjet közölte, hogy hajlandó egyez-,­ményt kötni a Ryti-Tanner kormánnyal, s egyben ajánlatot kért Finnországtól és s hangsúlyozta Moszkva, hogy követelései I továbbra, is azok, amelyek a háború előtt voltak. Erre március 2-án aikudi választ a svéd kormány útján Finnorszáig és azt ajánlotta, hogy a tárgyalások kiinduló­pontja a háború kitörése előtt Moszkvá­ban elért eredmény legyen. Különösen Hange átadásával kapcsolatban folytak további tárgyalások. Tanner kikérte a svéd kormány véleményét is, amire Günther svéd külügyminiszter azt vála­szolta, hogy Svédország ilyen kérdésben nem láván tanácsot adni, mert Finnor­szágnak magának kell döntenie. Február 20-án Molotov külügyi népbiztos közölte a moszkvai svéd követtel a finn-szovjet béke feltételeit: átengedését a szovjet szá­mára a karéliai földszorosnak és Viipu­­rinak, a Ladoga-tótól északra egy terü­letsáv, és Hange átadását. Ezzel szemben a Szovjet hajlandó volt visszaadni Finn­országnak a petsamoi kikötőt. Günther külügyminiszter ezután több kísérletet tett fegyverszünet idejének megállapítá­sára, de a moszkvai kormány az ajánla­tokat visszautasította.­ Időközben közölte Günther Nagybritannia és Franciaor­szág követeivel, hogy a tárgyalások fo­lyamán egyszer sem állt összeköttetésben Németországgal és Finnországra semmi­féle nyomást nem gyakorolt. Törekvése az volt, hogy a lehető legkönnyebb béke­­feltételeket eszközölje ki. Ezután történt a finn küldöttek elutazása Moszkvába, amikor kiderült, hogy azok a békefelté­telek, amelyeket a Szovjet a finn bizott­ság elé terjesztett, nem azonosak a Stock­holmban ajánlott békefeltételekkel. Daladier személyes üzenete a svéd királynak . A kormánynyilatkozat továbbiakban elmondta, hogy március 2-án Daladier francia miniszterelnök személyes üzene­tet küldött a svéd királynak, amelyben ,­vg­ bejelentette a szövetségesek által felállí­tott expedíciós hadsereg Finnországba való küldését s annak esetleges átvonu­lását svéd területen. A svéd király vá­laszában annak az óhajának adott kife­jezést, hogy erre a lépésre ne kerüljön sor, miután annak igen sok következ­ménye lenne. Március 12-én, azon­ a na­pon, amikor Moszkvában aláírták a békeszerződést, közölte a svéd külügymi­niszterrel az angol követ, Halifax lord külügyminiszter üzenetét, hogy a finn kormány Franciaországot és Nagybri­­tanniát az expedíciós hadsereg kiküldé­sére kérte. Az üzenetben svéd területen való azonnali átvonulásra kér engedélyt. Az üzenetre azt a választ adta az angol követnek, hogy a moszkvai béketárgya­lások már igen előrehaladottak és hogy Tanner finn külügyminiszter nyomaté­kosan kijelentette, hogy Finnország nem intézett segélykérést a nyugati hatal­makhoz. Ezért Günther a válasz meg­adására egynapi haladékot kért. Ugyan­azon a napon azonban már megkötötték a finn-szovjetorosz békét Moszkvában. (MTI) A Szovjet kereskedelmi tárgyalásokat sürget Londonnal és Párissal Zürich, április 1. (A Nemzeti Újság zürichi szerkesztősé­gétől.) Londonból jelentik. Mint az Exchange Telegraph moszkvai tudósítója jelenti, a Pravda hétfői száma egy cik­kében, amelyben Molotov pénteki beszé­dével foglalkozik, azt a véleményét fejezi ki, hogy a szovjet kormány hajlandó a nyugati hatalmakkal való kapcsolatait kimélyíteni. A Pravdának ez a cikke úgy látszik második lépés abban az akcióban, melyet Májaszid londoni szovjet nagy­követ Hali­faxnál tett múlt heti látogatása vezetett be. A londoni nagykövet akkor egyenesen sürgette a­ több hónappal ez­előtt megszakított angol-szovjet keres­kedelmi tárgyalások újrafelvételét. Mér­tékadó londoni körökben, mint az Exchange Telegraph értesül, a Szovjet magatartását még mindig kétértelműnek tartják és nem látják világosan, vájjon csakugyan elszánta-e már magát a szov­jet arra, hogy lassanként eltávolodjon Berlintől. Diplomáciai körökben úgy tud­ják, hogy Majszki is tudja már, hogy Anglia nem siet a Szovjettel való keres­kedelmi tárgyalások megkezdésével. t­tett nyilatkozatai csakugyan Roosevelt nézetét és politikáját adják vissza, szem­ben a külügyminisztérium nézeteivel és politikájával. (MTI) Fish képviselő (republikánus) a képvi­­selőház hétfői ülésén benyújtotta már bejelentett határozati indítványát, amely­ben azt követeli, hogy 30 napon belül öt­tagú bizottságot küldjenek ki a német Fehér Könyvben foglalt levelezés felül­vizsgálására. (MTI) Jugoszláv-angol kereske­delmi tárgyalás London, április 1. A jugoszláv nemzeti bank alkormány­zója, Belin Ivó dr. hétfőn Londonba ér­kezett, hogy tárgyalásokat folytasson az angol kormánnyal az angol-jugoszláv ke­ Bullittot és Wellest a szenátus jelentés­­tételre megidézi? Newyork, április . A New­ York Journal American was­hingtoni jelentést közöl, amelynek fel­tűnő szedéssel nyomott címe így hang­zik: „Bullittot és Wellest szenátusi vizs­gálat fenyegeti“. A jelentés azt mondja, hogy a szövetségi kongresszust rendkí­vül nyugtalanítják azok a leleplezések, amelyek a jelenlegi háború kitörése előtt az európai politikában folytatott titkos amerikai diplomáciai cselszövényekről szólnak. Előrelátható, hogy az egész ügyet szellőztetni fogják a szenátus és a képviselőház pléniumában. Reynolds, a szenátus külügyi bizottságának egyik de­mokrata tagja, ugyane híradás szerint kijelentette, hogy Bullitt és Welles meg­­idézését fogja kérni, hogy mindkettő eskü alatt tárja fel az egész hátterét an­y Ha fáj a feje és szédül és egyúttal telt­­séget, bélizgalmat, gyomorégést, vértódulást, szorongást vagy szívdobogást érez, egyéb­ mi­nél előbb egy pohár természetes „Ferenc József" keserű­vizet, mert ez a gyomor és a belek működését hathatósan előmozdítja, a mérges bélgázok fejlődését csökkenti, az anyagcserét megélénkíti és a vérkeringést felfrissíti. Kérdezze meg orvosát­­nak a tevékenységnek, amelyet az ame­rikai diplomácia a mostani háború kez­dete óta Európában kifejtett. Valamennyi vasárnapi lap továbbra is oldalakon keresztül tárgyalja a lengyel okmányokra alapított berlini leleplezése­ket. A Hull külügyminiszterhez közelálló Washington Post azt írja vezércikkében, szép lenne, ha ez az ügy Hull cáfolatával elintéződnék. Sajnos azonban, e­ilékeze­tes, hogy alig egy héttel ezelőtt, Hull kénytelen volt nyilvánosan felelősségre vonni saját követét, Crom­velt olyan nyilatkozatokért, amelyek hasonlók Bul­litt nyilatkozataihoz. Bullitt és Kennedy nem a külügyminisztérium alkalmazot­tainak, hanem Roosevelt személyes köve­teinek tekintették magukat és kötelessé­güknek vélték, hogy ne a minisztérium, hanem az ő utasításait kövessék. Ilyen körülmények között Hull cáfolata nem elégíti ki a közvéleményt, bár lehet, hogy utasításai tekintetében Kolli szerint talán igaz. A teljes igazság ezzel szem­ben­­— hangsúlyozza a Washington Post — arra a gyanúra készteti az embert, hogy Bullitt és Kennedy nagyköveteknek a lengyel diplomaták jelentéseiben emli. Egy kísérlet ráeg­evezi a Polgár penge kiváló minőségéről. Saját érdekében kérje — állandóan fogja használni: Polgár penge drb 8 fill. Polgár extra drb 10 fill. Polgár luxus drb 30 fill Nép. . . .drb 10 fill. Janus luxus (rigolt) 20 fill. Kapható minden szaküeletben.­ reskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről, va­­lamint több más időszerű gazdasági kérkő­désről, így többek között az angol-fran­­­cia ostromzárral kapcsolatos problémák­ról. (NST) Olaszellenes amerikai támadás és a líra Róma, április 1. (Stefani) A Giornale d’Italia a New York Times egyik cikkét közli, amelyben arról van szó, hogy Olaszország gyenge pénzügyi helyzete és az ellenfelek stra­tégiai helyzete következtében nincsen ab­ban a helyzetben, hogy bele tudna avat­kozni a háborúba. — Ez Olaszország címére leadott újabb fenyegetés és gyermekded vakmerőség, — írja a lap. A háborút nemcsak pénz­zel nyerik meg, hanem mindenekelőtt emberekkel, fegyverekkel és szellemmel. A háború nem egyszerű dolog. Erről a je­lenleg folyó európai dráma első két hó­napja is tanúbizonyságot adott. Olasz­ország állítólagos nagymértékű sebez­hetősége sem felel meg a valóságnak. Az olasz tengeralattjárók és repülőgépek fé­lelmetes akadályt jelentenek a brit és francia hajóhadnak és francia, valamint angol részről háború esetén ki lennének téve előre nem látott rettenetes oj fenti­­ráknak. Az olasz lap végül kiemeli, hogy a­ földi hadszíntér tekintetében a New York Times elfelejtette részletezni, hogy abban az esetben, ha a szövetségesek meggon­dolatlanul olasz területek irányában tá­madást kísérelnének meg, itt olyan esz­közökkel találnák magukat szemközt, amelyen támadásuk gyorsan össze­omlana. (MTI) Az egész olasz sajtó vezető helyen közli az olasz jegybank főkormányzójának a részvényesek közgyűlésén tett kijelenté­sét, amely szerint az olasz Ura a világ legszilárdabb fizetési eszközei közé tar­tozik. A lírán kívül nagyon kevés valuta van, amely a háború kitörése óta is meg­tartotta teljes értékét a dollárral szem­ben. Pénzhigitás veszedelme Olaszország­ban ilyen körülmények között nem kép­zelhető el. (NST) Amerika a nankingi „szalmabáb­kormány“ ellen Washington, április L Az Associated Press szerint Hull kül­­ügyminiszter hivatalos nyilatkozatában kijelentette, hogy az amerikai kormány továbbra is a csungkingi kínai kormányt ismeri el jogszerinti kormánynak.­­ Pitt­man szenátor, a külügyi bizottság el­nöke, helyeselte Hull külügyminiszter kijelentését és a következő sajtónyilatko­zatot adta: Japán tovább folytatja a ki­­lenchatalm­i szerződés megszegését. A Nankingban felállított kormányt a ja­pán kormány iktatta be és az nem a kí­naiak kormánya, hanem a a mandzsukuoi­­hoz hasonló szalmabáb-kormány. Az ame­rikai lapokban ismételten és észrevehető lehangoltsággal utalnak Anglia magatar­tására, amellyel ismét, miként Mandzsu­­kuo esetében volt, az Egyesült Államo­kat cserben hagyja, hogy Japánnal való viszonyát ne rontsa el. (MTI) Japán válasz az amerikai álláspontra - Tokió, április 1. (Havas.) Hull államtitkár nyilatkoza­tára válaszolva a tokiói külügyminiszté­rium szóvivője kijelentette: 1. Hull ál­lamtitkár nyilatkozata ellentétben­ áll Grew tokiói nagykövet nyilatkozatával, amelyet nemrégiben tett Nomura japáni tengernagynak. Az Egyesült Államok nagykövete kijelentette, hogy kormánya­ hajlandó konstruktív szellemben tárgya­lásokat folytatni Japánnal. 2. Hull ál­lamtitkár állítása, hogy Japán távolke­leti gazdasági blokk megteremtésén fák­­radozik, nem felel meg a valóságnak és ha a külföldnek mégis ez a benyomása, ez csak azért van, mert a távolkeleti helyzet ideiglenes volt. Egy országnak sem szabad a tényeket figyelmein kívül hagyni — fejezte be nyilatkozatát a japán szóvivő — kifejezésre juttatva azt a reményét is, hogy az Egyesült Álla­mok türelmesen és segítől­eg fogják szem­lélni Japán fáradozását a távolkeleti béke megteremtésére és a helyzet meg­szilárdítására. (MTI) A Nankingi jelentés szerint az új kínai nemzeti kormánynak beiktatási szertar­tásán felolvasták az új kormány nyilat­kozatát. Vancsingvel később a sajtó kép­viselői előtt a kormány programját al­kotó tíz pontot fejtegette és annak a re­ményének adott kifejezést, hogy minden harmadik államot barátként üdvözölhet. (MTI) gépekkel találkoztak. Összesen 25 Messer­­schmitt-repülőgép harcolt 36 Morane-gép ellen. A német vadászgépek nagy győzel­met arattak. Saját veszteség nélkül 7 francia vadászrepülőgépet lőttek le. A nyugati arcvonalon a Mosel és a Rajna között március 29-én és 30-án a német és az ellenséges felderítő csapatok között az arcvonalak előterében többszö­rös összecsapásra került sor. Saargemond­­tól északra egy rohamcsapatnak több foglyot sikerült ejtenie. Különben nincs különösebb esemény. (MTI) 26 német és 36 francia gép nagy légi harca az arcvonal fölött Berlin, április 1. (Német Távirati Iroda) Március 31-én a francia arcvonal fölött több nagy légi­harcra került sor. Német határvédelmi Vadászrepülőgépek különböző helyeken legújabb mintájú francia vadászrepülő­ Támadás francia hadihajók és a Shetland-szigetek ellen Pár­os. április 1. (Stefani) Hir szerint német repülőgépeik az Északi-tengeren támadást intéztek francia hadihajók ellen és számos bombát dobtak le, amelyek azonban nem találtak célba. A német repülőgépeket távozásra kény­szerítették, miután a francia partok felől repülőraj sietett a hadihajók segít­ségére. (MTI) London, április 1. (Reuter) Vasárnap egy német repülő­gép közeledett a Shetland-szigetek felé. A repülőgépet, amely bombákat nem do­­bott, angol vadászrepülőgépek elűzték. Orkney fölött szintén feltűnt egy­­ valószínűleg német repülőgép, de a légelhárító tűz visszafordulásra kész­tette. A légügyi minisztérium megerősíti, hogy az angol légihaderő repülőgépei a vasárnapról hétfőre virradó éjszakán Németország felett végeztek felderítő­­repüléseket. Valamennyi repülőgép sér­tetlenül visszatért. (MTI) Hivatalos nyilatkozat az autóbuszforgalom korlátozásáról A sajtóban és a főváros közönsége kö­rében az a hír terjedt el, hogy a BSzKRt az autóbuszforgalom korlátozására ké­szül. Illetékes helyen ezzel kapcsolatban nyilatkozatot adtak ki, amelyben hang­súlyozzák, hogy az ország gázolajellátási helyzete miatt a főváros közlekedési vál­­lalat részére kiutalt olajmennyiséget va­­lószínű­leg a legközelebb csökkenteni fog­ják. A polgármester közbenjárására azonban kilátásba helyezték, hogy a kényszerű csökkentés a fővárosi autó­buszüzemet az általánosnál kiseb­b mér­tékben érinti majd. Az üzem csökkentésé­nél arra törekednek, hogy azoknak az utasoknak, akik az autóbuszt hivatás gyakorolhatása céljából veszik igénybe, tehát munkahelyükre vagy onnan utaz­nak, a lehetőség szerint a jövőben is ki­fogástalan közlekedést nyújtsanak.

Next