Nemzeti Ujság, 1940. szeptember (22. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-01 / 198. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG 1940 szeptember 1. Vasárnap miHaa.MM»HniinwiiiB ■■ ■nii.injinn Teleki fol miszterelnök és Csiky külügy­miniszter beszámoltak a kormányzónak a bécsi döntésről Keddre összehívok a külü­gyi bizottságot — Szerdán illést tart a Képviselőház Gróf Teleki Pál miniszte­­relnök szombaton korán reggel megjelent hivatalá­ban és kormányának több tagjai­val a visszatérő erdélyi területekkel kapcsolatos kérdésekről tanácskozott. Délelőtt tíz órakor összeült a minisztertanács, amelyen a kormány valamennyi tagja meg, se»«pl. A minisztertanácsról az közlen­ényt adtak ki: A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai gróf Teleki Pál miniszterelnök elnökletével szom­­baton délelőtt az órakor minisztertanácsot tartottak. Gróf Teleki Pál minisztere­l«»t es gróf Csáky István külügymi­niszter részletesen t­á­j­é­k­o­z­t­a­tt­á­ k­b min­is­z­t­e­r­t a máes­e­t a bécsi döntés előzményeiről és a d­ö­n­t­­0 ~­i ro­v­a­m­i o­k­m­á­n­y­b­a­n foglalt határozmányokról. A minisztertanács. Mtiyenkét órakor ért véget. A kormányzó kihallgatáson fogadta­k­azon negyedtizenkét órakor gróf Te­­leki Pál miniszterelnököt és gróf Csáky k külügyminisztert, akik a bécsi döntőbiróság ítéletéről és a vele összefüggő ké­rd­ésekről tettek jelentést az állam-10! Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a képviselőhöz külügyi bi­zottsága szeptember 3-án, kedden delu­tán ötr­ órrakor ülést tart. A felsőház külügyi bizottsága szerdán dve 1­e 1 ó11 tíz órakor az I. számú bizottsági teremben tartja ülését. Az ülés tárgya: Tájékoztató a külpolitikai helyzetről. Az egész politikai világ a legnagyobb lelkesedéssel fogad­ta a bécsi döntést s igen nagy érdeklődés előzi meg a miniszterelnök és a külügy­­miniszter beszámolóját.­­ A kép­v­isel­őház plénumát szeptember 4-én, szerdán déli tizen­két órára hívták egybe. Megkezdik a behívónak fokozatos leszerelését A Magyar Távirati Iroda jelenti: Hivatalosan közlik, hogy a magyar királyi honvédség a rendkívüli fegy­­vergyakorlatra beh­ívottak fokozatos leszerelését szeptember hó 2-án megkezdi. A magyar társadalom hódolata a kormányzónak­ ­A hetek óta tartó, idegfeszítő várako­zás után a bécsi döntésről szóló első hírre elöntötte az egész országot a bol­dogság hulláma. A határtalan öröm első pillanatában minden magyar végtelen hálával gondolt a tengelyhatalmak ve­zető állam­f­ér­fiaira, akik a hatalmas győzelmek és gigászi küzdelmek­ közben sem feledkeztek meg arról, hogy Ma­gyarországnak igazságot szolgáltassa­nak. Lelkes szeretettel várta haza az or­szág a magyar kormányférfiakat, akik­nek bölcs kormányzása eredményezte, hogy az erdélyi magyarság és székelység visszatérhet Magyarországhoz. Gróf Te­leki Pál miniszterelnök és gróf Csáky István külügyminiszter különvonatát Hegyeshalomnál, Mosonmagyaróvár­ott, Győrött és Komáromban a késő, éjszakai órák ellenére az örömtől mámoros, lel­kes tömeg várta. Mindegyik állomáson az ünneplők szónoka tolmácsolta a ma­gyarság háláját és ragaszkodását azok iránt a férfiak iránt, akik a nemzet hajóját a viharos időkben is biztos kéz­zel vezetik révbe. Gróf Csáky István külügyminiszter mindegyik szónoknak válaszolt és hangoztatta: ha azt akar­juk, hogy méltók legyünk arra a biza­lomra és megbecsülésre, amelyben ben­nünket az utolsó hónapokban egymás után részesítenek nagy népek, legyünk türelmesek, fogjunk össze és ne csak mondjuk, hanem mutassuk meg, méltók vagyunk arra a szerepre, amelyet a ke­leti végeken a sors nekünk juttatott. Minél inkább együtt marad ez a nem­zet — mondotta a külügyminiszter —, amely a mostani eredményt is együttes erővel vívta ki, annál inkább fog nőni az a megbecsülés, amelynek ,segítsé­gével a baráti német és olasz nemzet révén egyetlen katona eleste nélkül teljes, fegyveres készenlétben, any­a­gi erőnk felfokozásával visszaszereztünk olyan területeket, amely a régi területtel együtt a béke és a haladás út­ján­ak to­vábbépítésére szolgálhat alapul. A péntek esti feledhetetlen budapesti fogadtatás után szombaton megmozdult az egész magyar társadalom és a külön­böző szervezetek, egyesületek egymás után üdvözölték a bécsi döntés­­alkalmá­ból gróf Teleki Pál miniszterelnö­köt és Csáky István külügyminisztert. A Ma­gyar Nemzeti Szövetség táviratilag fe­jezte ki háláját a kormányelnöknek. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövet­ségének igazgatósága szombaton d­ésben ünnepi ülést tartott. Chor­in Fereinc tit­kos tanácsos, elnök méltatta a törté­nelmi­ esemény jelentőségét. A Szövetség táviratban fejezi ki hódolatát a kor­mányzónak. Az OMKE ugyancsak hódoló feliratot intézett Magyarország kormányzójához és táviratban üdvözölte a miniszterelnö­köt és a külügyminisztert. A magyar csapatok erdélyi folnomitásá­­val egyidősen vonulnak b­e a bulgárok Dobrud­sábea Szófia, augusztus 31. (Német Távirati Iroda.) A bulgár-ro­­mán megegyezéssel kapcsolatban úgy tudják, hogy a bulgárok bevonu­lása Dobrudzsába összeesik a magyar bevonulással Erdély­be. Annak idején a románok maguk tették ezt az ajánlatot, de a bulgárok nem fogadták el. Most azonban, miután a bécsi tárgya­láson meghatározták a magyar bevonulás időpontját, a bulgárok is elfogadták azt. (MTI) A Vecser esti lapjának jelentése sze­­­rint Craiovában legutóbb megállapodtak a területi és a lakosság kicserélésének­­kérdésében. Megoldatlan még a bevonu­lás ideje s a pénzügyi kártalanítás kér­dése. A román főmegbízott ismét Buka­restbe utazott újabb utasításokért. (MTI) A bulgár lapok ez alkalommal tudósí­tanak első ízben a craiovai tárgyalás hi­vatalosan megerősített eddigi eredmé­nyeiről. Ezek szerint pontokba összefog­lalva a következőkben állapodott meg Románia Bulgáriával: Románia átadja Déldobrudzsát az 1912. évi határokig. A balcsiki királyi palotát mint exterritoriális területet megtart­hatja. A Silistra—Cisteanu fontos vasúti vonal, amelyik a román fővárost a Fe­kete-tengerrel összeköti, ideiglenesen Ro­mánia rendelkezésére áll, aljtig egy­­igy MESTERKÉPZQ TAN­FQLYAS?. A Székesfehérvári Ferenc József Nőnevelő Intézet Nő-Ipariskolája hirdeti, hogy kellő számú jelentkező esetén a M. Kir Iparügyi Miniszter úr engedélyével és az Ipari Tanfolyamok Országos ve­zetőségének szervezésével­ három hónapig tartó MESTERKÉPZŐ TANfOLYAMOT létesít. A mesterképző ipari tanfolyamra fölvehe­­tők: 1) aki a mestervizsgálatra bocsátás feltételeit igazol­ja, 2) aki hazai ipari szakiskolában végbizo­nyítványt kapott, 8) aki legalább valamely közép­iskola, vagy polgári iskola IV. osztályát elvégezte. Az ilyen végzettséggel nem rendelkezők felvételi vizsgálatot tehetnek. A tanfolyamon résztvenni óhajtók szeptember hó folyamán küldjék be okmányaikat az Intézet Fő­­nöknőjéhez. A felvételhez szükséges okmányok : 1) Születési anyakönyvi kivonat. 2) A legmaga­sabb fokú iskolai végzettségét igazoló bizonyítvány 8) Esetleg segédlevél, vagy munkakönyv. 4) Hely­hatósági igazolvány. Székesfehérvár,­1940. augusztus hó. vasútvonalat Spit. X bulgár kisebbségéi, amelyik Északdobrudzsában lakik, kicse­rélik a Deldobrudzsdban­ rekedt románok­kal. A lakosságcsere körülbelül 100.000 embert érint. A kártérítés kérdésében még nem jött létre megállapodás. A pontos határvonalat egy külön bi­zottság állapítja majd meg. Dobrudzsa átadása egyébként ugyanazoknak az el­veknek alapján történik, mint Erdély át­adása Magyarországnak. (NST) Német és olasz lapok a bécsi események jelentőségéről „A tengely békeműve a Duna terében“ és hasonló címek alatt számol be a német sajtó feltűnő szedésben a bécsi döntésről, amelyre, amint­ a lap­ok egyöntetűen megállapítják, a román és a magyar kormány kérte fel a bi­rodalmi és az olasz kormányt. A tengelyha­talmak — írja a Berliner Börsenzeitung — nehéz feladat előtt állottak. Egy földrajzi­lag és néprajzilag a legnagyobb mértékben összekuszált állapotot kellett tisztázni, — azt az állapotot — amely a nyugati hatalmak 1919. évi békeparancsa következtében állott elő. A baj magva ebben az esetben is az 1918-as úgynevezett győzök elvi állásfoglalá­sában rejlett, amelyik ország Franciaország­gal és Angliával tartott és ha ezt az orszá­got nem kellett olyan veszélyesnek tartani, mint Olaszországot, mértéken felül ellátták javakkal, a megvert országok kárára. A ro­mán állam felfuvása 1919-ben egyik jellemző terméke ennek a rossz szellemnek. Ez a szel­lem lényegében sohasem vált hasznára a kü­lönben, meggazdagítottaknak, sőt állandó gondot okozott nekik, mert a megrabolt or­szág természetesen sohasem fáradt el igényei­nek hangoztatásában. A Hamburger Frem­denblatt berlini tudósítója is hangoztatja, hogy felbecsülhetetlen az általános politikai jelentősége annak a szolgálatának, amelyet a tengelyhatalmak önzetlen közvetítésükkel az európai béke és Európa jövőjének érdekében tettek. A legfontosabb tény az, — írja a Ham­burger Fremdenblatt — hogy Délkeleteurópá­­bó­l kiűzték az angol befolyást, bár a Romá­niának adott angol garancia az ugródeszka szerepét volt hívatva betölteni a nyugati hatalmaknak a háború kiterjesztésére irá­nyuló terveiben. Szlovákia bebizonyította életképességét. Besszarábiával egy régi orosz terület került vissza Oroszországhoz. Az 1940. augusztus 30-án hozott erdélyi megoldás pe­dig a nyugati hatalmak 1919-es önkényes békeparancsa után szükséges volt. A dunai összessége a jövőben mentesül önző és kívül­álló harmadik hatalom befolyásától, amire nézve Anglia és Franciaország dicstelen pél­dával szolgáltak. Az olasz közvélemény, amely már évek óta a legnagyobb érdeklődést tanúsította az er­délyi kérdés­ iránt, az utóbbi hetekben pedig feszült figyelemmel követte annak alakulását, nagy megelégedéssel fogadta a bécsi döntés hírét. A baráti olasz nemzet szívvel-lélekkel kiveszi részét a magyar nemzet öröméből és lelkesedéséből. A ma reggeli olasz sajtó teljes "mértékben kifejezést ad ennek a nagy meg­elégedésnek "és örömnek. A Messaggero vezér­cikke ezeket írja: Bécsben gyors, bátor, el­határozó és kifogástalan döntéssel minden vér­ontás nélkül megoldották a húszéves, erdélyi kérdést. Ez a viszály az utóbbi időben ko­molyan fenyegetett azzal, hogy fegyveres vi­szályt robbant ki Magyarország és Románia között. A Magyarország és Románia közti el­lenségeskedés azonban kizárólag az angolok érdekeit szolgálta és Anglia minden eszközt megragadott, hogy ezt az ellentétet szítsa és kiélezze. Magyarország ma már nem a ver­sa­illesi szerződés­rendszer nagy megcsonkí­tottja többé. Az új határ visszajuttatja neki Erdély és a keleti részeknek jelentős részét, több mint 40.000 négyzetkilométer területet és több, mint kétmillió lakost. Visszatér Magyar­­országhoz a Székelyföld, amely csaknem el­érhetetlen messzeségben volt Magyarország eddigi határától. — A Corriere della Sera azt írja, hogy a két fél közül egyik sem érhette el száz százalékig azt, amit akart. A probléma azonban oly nehéz volt, hogy nem lehetett szó csak egyik oldalnak előnyöket nyújtó megol­dásról. — A Popolo di Roma szerint a bécsi döntés újabb bizonyítéka annak, hogy az olasz —német szövetség békében és háborúban egy­aránt tökéletesen működik. Különösen ki kell emelni azt a rendkívüli gyorsaságot, amellyel -.ezt az igen bonyolult kérdést megoldották. Az óerdélyi kérdés eltűnése egész Európát egy olyan kérdéstől szabadítja meg, amely állandó zavarokra adhatott alkalmat.­­ Beszámolnak a lapok a budapesti olasz követség előtt le­folyt péntek esti fáklyás felvonulásról is. ( MTI) Az erdélyi kérdés megoldása nagy figyelmet­­keltett a Vatikán köreiben is. A Szentszék fél­­hivatalosa, az Osservatore Romano, vezércikk­ben foglalkozik az­ erdélyi kérdéssel és részle­tesen ismerteti annak történelmi, néprajzi és gazdasági vonatkozásait. (MTI) Hasonló értelemben­­ írnak a jugoszláv, svájci, spanyol, török lapok is­­kolai tanulmányait, oly időben, amikor Magyarország a dualisztikus monarchia keretében politikai szempontból nagy­­jelentőségű korszakon ment át. A ma­gyar külügyminiszter pályafutásának kezdete a trianoni Magyarország első nehéz és komor idejébe nyúlik vissza. Az annak idején szerzett politikai benyo­mások bizonyára maradandó hatást gyakoroltak a fiatal hazafira. Elöljárói­nak már korán feltűnt szenvedélyes ko­molyságával, amellyel hivatali kötele­zettségeit teljesítette. Felfelé ívelő pá­lyafutását az is kedvezően befolyásolta, hogy személyes kapcsolatba lépett a politikai élet vezető személyiségeivel és az utóbbi évek során elődjének, Kánya Kálmán külügyminiszter kabinetfőnöke­ként tájékozva volt valamennyi nemzet­közi eseményről. Gróf Csáky István rö­viddel a bécsi döntés elhangzása után, Kánya Kálmán visszalépése után 4 f­ényes korában vette át a magyar külpoli­tika vezetését. Gróf Csáky István külügyminisztert régóta a tengelyhatalmakhoz való szoros közeledés őszinte hívének ismerik. A külügyminiszter ennek a vonalvezetés­nek lojális követésével döntően hozzájá­rult ahhoz, hogy Magyarország ma is­mét a neki járó rangot viseli az európai népek társaságában. Bécsi lap meleghangú cikke gróf Csáky Istvánról Bécs, augusztus 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Neues Wiener Tagblatt a bécsi megbeszélések­kel kapcsolatban rendkívül meleg sza­vakban foglalkozik gróf Csáky István külügyminiszter személyével és a többi között a következőket írja: — Gróf Csáky István Bécsben nem idegen. A magyar külügyminiszter a bécsi konzuli akadémián végezte be főis- KIVÜL \ fw KIRÁLY« UDVARI HANGSZARGYAK Ills? Rébápil ni Cfl Repjobb választék. Csere. Javítás C$y. Kedvező fizetési feltételek A Belváros szolid szaküzlete KONCERT II# ■■ O Rádió, gramofon, ■••t Ui «~-«*'■ Villamos háztartási cikkek, készpénz, részletfizetés, csere ellenében kapható VI., Podmaniczky­ utca 39. VII., Rákóczi­ út 80 UI!e?R- Reviczky Untai nyilatkozata a Deutsche Allgemeine Zeitungban Berlin, augusztus 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Deutsche Allgemeine Zeitung „Jog és szükségsze­rűség“ címmel cikket közöl Ullein-Re­­viczky Antal követségi tanácsosnak, a magyar külügyminisztérium sajtó és kul­turális osztályának vezetőjével folytatott beszélgetésről. A külügyminisztérium sajtófőnöke a lap tudósítója előtt ecsetelte a bécsi meg­beszélés első napja óta szerzett benyomá­sait és többek között ezeket mondotta: —­ A magyar küldöttség abban a meg­győződésben jött Bécsbe, hogy — ha majd a várost néhány nap múlva el kell hagynia — semmiesetre sem távozik elé­gedetlenül. Ez a benyomás igazolódott. Magyarország már kezdettől fogva hatá­rozottan kifejezte álláspontját a tengely­­hatalmakkal kapcsolatban. Magyarország tudta, hogy léte szorosan kapcsolódik a tengelyhatalmak sorsához és tudta, hogy nem várhat tőlük sem többet, sem keve­sebbet, mint amennyit a hatalmak a jog­ról és szükségességről alkotott meggyő­ződésük szerint megadhatnak. A sajtófőnök azután szembefordult azokkal a­­híresztelésekkel, mintha Ma­gyarország revíziós törekvéseinél a tör­ténelmi szempont lett volna az irányadó. Békésszentandráson, állami szőnyegipari bérleményemben 1­1 P­J ÖDÖN készült, prorobázott, világbiró kézzel csomózott ma.'jar perzsa és torontáli sző- «»«“"“*« -’Szál­­nyegeim, melyek a legnemesebb anyagból készültek, olcsók és mégis a legjobbak. IV., Kossuth Lajos-d­. 2

Next