Nemzeti Ujság, 1941. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-09 / 33. szám
NEMZETI SZÍNHÁZ: Vuolijoki Helli NISKAVU Oai finn írónő da-ASSZONYOK rabja/ . ameai t szombaton este mutatott be a Nemzeti Színház, eddig talán a legerőteljesebb, legmagvasabb drámai mű, amellyel az újabb északi irodalomból megismerkedünk. Igazi benső feszültség van benne, mély és megrázó emberi bonyodalom, amely végig odabilincsel a színpadon folyó cselekményhez, a darab szerencsétlen papiros nyelve ellenére is, amelyet valószínűleg csak a fordító járatlanságának köszönhetünk. Kitűnően megrajzoltak, élő hús és vér emberek az alakjai is, kezdve a kemény, korának hamva alatt régi izzások parazsát rejtő Niskavuori nagyasszonytól ingadozó szerelme és családja közt tétovázó fiáig, az anyagias, de férjéhez tízkörömmel ragaszkodó fiatalasszonytól a szerelem feltétlen jogát hirdető tanító kisasszonyig, sőt a botrány hinárjában lubickoló falusi pletykazsákokig. Biztos kézzel fölépített drámai kirobbanások és halk, de annál mélyebb rengésű felvonásvégek ragadnak magukkal. A szerző mesterkészet játszik idegeinken. Talán csak egy nem sikerül neki, hogy rokonszenvünket is odaláncolja azokhoz a hőseihez, akiknek a nemesebb és magasabbrendű szerepeket szánta. Nem sikerül és nem is sikerülhet azért, mert azok a hősök, akik itt egy tisztább, felszabadultabb a jövő magasabb tájai felé emelkedő emberfajtát hivatottak képviselni, végeredményében szemben állanak az erkölcsi törvényeknek. Akármennyire alantas és anyagias léleknek, önző és szűklátókörű lénynek tünteti is föl a szerző Niskovuori Arne feleségét, abban mégis van valami rokonszenves és megrázó erő, hogy szinte utolsó csöpp véréig ragaszkodik férjéhez és gyermekei apjához, akit most egy idegenből jött nő el akar tőle ragadni. . .. Akármennyire fenkölt magasságokban járó lélek is Ilona, az ujtanitónő, akármennyire feltesz is mindent a szerelem egyetlen kártyájára, akármennyire félredob is minden női számítást a szerelem egyetlen érzésével szemben, őszinte szívvel és megértő rokonszenvünkkel nem állhatunk mellé, hiszen minden romantikus önfeláldozásával is a szabadszerelem jogát vitatja a házasságéval szemben. Nem fogadhatjuk el, hogy ő játsza a sértett királynő szerepét, amikor az igazság az, hogy ő rabolta el más asszony férjét. Tette ezt, amint az első felvonásban láttuk a kacérság közismert eszközeivel. Az, hogy ő is szerelmes és hogy ez a szerelme ment minden anyagias számítástól, egyáltalán nem mentesíti.Sőt éppen ez az igaz és őszinte szerelem kötelezné, hogy küzdjön ellene, térjen ki Bodrából, mielőtt még ellenállhatatlanná vált. De Ilona akarja ezt a szerelmet. "S az, hogy nem akarja elvenni a férjet a feleségétől, az apát gyermekeitől, csak önálltatás. Éreznie kell, hogy ez a szerelem csak robbanáshoz vezethet. Igaz, Niskavuori urai nemzedékeken át mindig érdekházasságokat kötöttek. Érezték ennek a házasságnak a nyűgét és időnkint fellázadtak ellene. De azután mindig megtértek az unott, de szelíd igába. S az asszonyok mindig megalkudtak sorsukkal végül megalkuvó férjük mellett. A legújabb niskavuori asszony azonban nem akar és nem is tud megalkudni. Ezért veszíti el végül férjét, aki pedig gyáván szinte az utolsó pillanatig hajlandó volna a megalkuvásra. Kemény és bölcs, de belső tüzektől fűtött anyja megveti ezért a gyávaságáért, de azt, hogy niskavuori törvényeit megszegi, nem tudja neki megbocsátani. Csak az az érthetetlen, hogy Ilona megbocsátja neki ezt a férfiatlan tétovázását és nem választja inkább a talpig férfi Simolát, aki az iskolaszéki tárgyaláson olyan nemes és férfias áldozatkészséggel áll mellé mindenkivel szemben, bár akkor már jól tudja, hogy a tanítónő niskavuori gazdájának kedvese. Talán a tartalomnak ezek a töredékei is elárulják mennyire igazi és nagyfeszültségű dráma a Niskavuori Asszonyok, de bizonyára meggyőznek arról is, hogy éppen a házasság ellen forduló célzatát tekintve nem igen való egészen a Nemzeti Színházba. Az előadásnak a jó össz játék mellett, amely Nagy Adorján avatott kezére vall, voltak kiemelkedő mozzanatai. ■ Elsősorban Tasnády Ilona játéka, amely egyre emelkedett belső intenzitásban és főleg a halk jelenetek visszafojtott izzásában volt átütő erejű. Gobbi Hildának hisztérikus, vad kitörései kirobbanó sodrukkal uralkodtak minden jelenetén a feleség szerepében. Ilonát Lukács Margit játszotta. Fejlődő tehetsége igen jó szerephez jutott, bár neki a kemény drámaiság jobban illik a lírai gyöngédségnél, itt az utóbbira is talált már meleg és meggyőző hangszíneket. Jávor nem volt meggyőző. Olykor a legfűtöttebb mondatokat száraz prózává ejtette. Miért teszi a hangsúlyt az utolsó szótagokra? A kisebb szereplők közül Bartos Gyulát kell kiemelni. Pompás kabinetportrét adott. A közönség igen melegen fogadta a darabot és sok nyiltszini, felvonásvégi tapssal ünnepelte a szereplőket. K. M. SZÍNHÁZ - MŰVÉSZET r()et,dl-nimep az Östevaháduin A halhatatlan emlékű olasz zeneköltő, Giuseppe Verdi tiszteletére rendezett ünnepségek során szombaton este díszelőadás volt az Operaházban. Az Olasz- Magyar Kulturintézet Verdi emlékbizottságának kezdeményezésére ezúttal a mester , kimagasló alkotásaiból mutatott, be részleteket Sérgio Failoni karnagy vezényletével a zenekar s az Operaház énekkara Roubal Vilmos karigazgató irányításával. Bevezetésül az Aroldo szimfónia hangzott el, majd megkapó kidolgozásban adta elő a zenekar a Traviata első és negyedik felvonásának előjátékát. Mély hatást keltett a Nabucco szimfónia s a közönség szinte áhítattal hallgatta Stabat Mater, valamint a Requiem Sanctusának magasztosan szép szólamait. A tartalmas műsor további részében „A végzet hatalma“, valamint a Luiza Miller az Otelló és a Szicíliai vecsernye dalművek szebbnél-szebb részletei kerültek előadásra Failoni mester vezényletével. Díszes hallgatóság, amelynek élén dr. Hómon, Bálint kultuszminiszter is résztvett a szépséges emlékünnepen, „továbbáTalamo márki olasz királyi és császári követ vezetésével a budapesti olasz követség főtisztviselői, Aldo Bizzarri vezetésével az Olasz-Magyar Kultúrintézet igazgatósága, a diplomáciai kar, a társadalmi és művészi élet számos előkelősége is megjelent. A magyar főváros közönsége tüntetett a nagy itáliai géniusz emlékezete mellett, aki négy évtizeddel halála után tovább él alkotásaiban és a modern dalműirodalom ma már klaszszikus remekműveivel ajándékozta meg az emberiséget (d.) TANGÓHARMONIKA Világhírű vezérképviseletek JBIb ,ti.. .! Tearmáttyi Zsűlt Trarátiusról Harsányi Zsolt február végén mint filológus mutatkozik be a közönség előtt amikor a Parthenon Egyesület felkérésére lefordította az Ars Poeticát és bemutatja az Egyesület legközelebbifelolvasó ülésén. A Baranyai Lipót etil ölelésével rendezendő ülésen Harsányi Zsolt képet ad Horatiusról az emberről és a költőről. Muráti Lili, Páger Antal, Vaszary Piroska, Básti Lajos felléptével Ne játssz a szerelemmel! ■ Francia vígjáték újdonság. Irta: Henry Decpin. Fordította és rendezte: Vaszary Oítvó János, Díszlettervező Básthy István. Bemutató szombaton az Andrássy Színházban. Dibomidaiá a szegedi szinkásdn. Ünnepi külsőségek között került sor pénteken este Vándor Kálmán legújabb színművének, az „Arany Griff“-nek bemutatására a szegedi Városi Színházban. Az előadás nemcsak a darab írójának, Vándor Kálmánnak hozott rendkívüli sikert, hanem a darab rendezőjének, Tihanyi Vilmos rendezőnek is. Az előadás erőssége Kardoss Géza volt. Részesei voltak a sikernek a többi szereplők is: Sándor Iza, Lovassy ■ Klára, Fogarassy Mária, Horváth, Szokoly, Márky, Pálos, Herczeg. (vissza az urofi Ez a címe Csortos Gyula új nagy filmjének, amely tulajdonképpen az első igazi nagy Csortos-filmszerepet nyújtja az illusztris művésznek. Csortos ennek a filmdrámának a főszerepében egészen különleges alakítást nyújt. Játékáról csak a legnagyobb elragadtatással beszélnek azok, akik az elmúlt éjjel a pesti színészek részére rendezett külön bemutatón látták a filmet. Csortosnak nem kevesebb, mint huszonkét maszkja van ebben a filmben. Mellette Mezey Mária, Tolnay Klári, Földényi László és Pethra Attila jutott még nagyszerű feladathoz a filmben, amelynek meséjét Orbók Attila írta. A film már a napokban a közönség elé kerül. nom tál zenése Karády Katalin eddigi filmjeiben egyetlen kivétellel mindig Jávor Pállal játszott. Most Karády Katalin és Jávor Pál megint összekerültek, kettőjükre osztották az „Egy tál lencse“ című új magyar filmvígjáték vezetőszerepeit. Karády és Jávor mellett még jónéhány „nehéz“ név szerepel a színészek listáján, így Csoros Gyula, Kiss Manyi, Molly Gerő, Makláry, Pethes Sándor. Az „Egy tál lencse“ írói Nagy Lajos és Tersánszky J. Jenő, a rendezője Farkas Zoltán, zeneszerzője pedig Polgár Tibor. FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG HANGVERSENYEI: V. Bérleti hangverseny 14-én fél 8 órakor az Operaházban. Vez.: Dohnányi. Közr.: Böszöményi Nagy Béla, Kösler Endre, Budai Dalárda. (Karig.: Ádám Jenő.) Műsor: Lisztest. A bölcsőtől a sírig (bemutató). A-dúr zongoraverseny, Faust-szimfónia. Jegyek válthatók az Operaház Dalszinház utcai pénztáránál. VI. Bérleti hangverseny 24-én fél 8 órakor az Operaházban. A „Wiener Philharmoniker“ vendégjátéka. Vez.: Furtwängler, Beethovenest. Jegyek előjegyezhetők: 14-ig a Filharmónia operaházi irodájában, tel.: 114—555. 14-től jegyek válthatók az Operaház Dalszínházutcai pénztáránál. Az Olasz Kulturintézet kamarazenekari hangversenye a Filharmóniai Társaság rendezésében és közreműködésével, a Zeneművészeti Főiskola nagytermében március 3-án, hétfőn este 8 órakor. Erre a hangversenyre a Filharmóniai Társaság bérlői és Barátai 50 százalékos kedvezménnyel válthatják meg jegyeiket. Előjegyzések a Filharmónia irodájában. VII. Bérleti hangverseny március 10.,én fél 8 órakor az Operaházban. A Belgrádi Filharmónia vendégjátéka. Vez.: Mataek Lovro. Jegyek előjegyező-ütők a Filharmónia irodájában: Operaház. Tel.: 114—555. Wergelbe olll—IX Wm ma és holnap. A hétfői előadásra minden jegy elkelt. Ma estére (Városi fél 8.) jegyek d. e. Koncertnél és egész nap Városi Színházban. FÉLTÉKENYSÉG Arcubajev sznmőve a Vígszínházban Elös tör: fromos o:-% fraterur 15- 1 A Vígszínház egyik leghatásosabb és ma is emlékezetes sikerű darabját tűzi újból műsorára. Szombaton, e hó 15-én kerül ismét a közönség elé Arcubasev világhírű színműve, a FÉLTÉKENYSÉG. Az írói és színpadi értékekben egyaránt gazdag, mély emberi érzésektől és indulatoktól fűtött cselekményű orosz színdarabot Horváth Árpád új fordításában és teljesen új szereposztással mutatja be a színház. Karády Katalin, Sulyok Mária és Zsilley Margit játsszák a remekbe készült női főszerepeket, míg a férfi főszerepekben Ajtay Andor, Greguss Zoltán, Kamarás Gyula, Státkay Márton, Somló István, Szilassy László és Vértess Lajos . jutottak hálás művészi feladatokhoz. Rendező: Horváth Árpád. Díszlettervező: Neógrády Miklós. A „Féltékenység“ és „A szőkékkel mindig baj van“. Vaszany Gábor szenzációs sikerű vígjátéka, a bemutató után váltakozva szerepelnek a színház műsorán. Az első előadások jegyeit már ámítják. NEMZETI ÚJSÁG 13 1911 február 9. Vasárnap (NI4 (i0nek A DÉCSIBEN és az ÁTRIUMBAN: Szeressük egymást. Érdekes és újszerű, sőt sok tekintetben merész témát dolgozott fel Barabás Pál ebben a filmben és Cserépy Arzén, a rendező sem a hagyományos utat követte, amikor e mélyebb lélekzetű téma számára kifejezési formát keresett. Két nemzedék az öregek és a fiatalok rendje ütközik össze itt s asi apa a fiúval harcolja meg azt a küzdelmet, amelynek kiszélesített háttere már a társadalmi osztályok szociális problémavilágát öleli át. Az erők harcában a fiatalság győz s a szív ifjú lendülete békíti össze a széthúzó indulatokban egymással szembeforduló lelkeket. A munkás sorsát élő gyárigazgató fia s a konzervatív apa tusakodásában egy szerelmi történet gyöngéd és finom szálai szövődnek egy fanykáslány s az igazgató fia között, aki környezete életstílusával szakítva bebizonyítja, hogy az érzés és az akarat, a hit és az idealizmus végül is legyőzi az akadályokat, amelyeket az előítélet vonz az emberek közé. Néhány, verista mozzanattól eltekintve a film kiegyensúlyozott, benne a kivételes tehetségű Bulla Elma nagy drámai készséggel és meggyőződéssel képviseli a főszerepet. Mellette Csortos az apa és Greguss a fiú szerepében ezúttal is színes és sokoldalú alakítással biztosítják a film sikerét, nemkülönben a többi szereplők is.Erdélyi Misi, Hidvéghy Valéria, Bibésy, Köpeczy-Boócz és Danis Jenő. Zenekari hangverseny 18. V. 8. Zathureczky, Janigro, Solymos, Csiby, Andó, vez.: Ferencsik. Beethoven: Hármas, Brahms, Kettős, Bach, Sláromzong.-vers, Jegyek: 1—10 pengőig „Liszt Ferenc“ hangversenyiroda, Andrássy út 26. Telefon 128—936. Rózsavölgyi, Koncert, KONCERT RENDEZÉSEI: MENGELBERG IX. SZIMFÓNIÁT és VIII. Szimfóniát vezényli vasárnap fél 6. Városi (esti főpróba). Jegyek vasárnap délelőtt Koncertnél, egész nap és est a Városi Színháznál. Névay Ilonka zongora-est 12. Dohnányi—Beethoven-est 20. Bach-kollégium 2 est febr. 25. Hangszeres művek és világi áriák. Halász Gitta, Thomán Mária, Kósa György, Jeney Zoltán. Felestel és vezényel: Lichtenberg. Károlyi zenekari zongoraest mára 12. A Vígoperák-kamaraoperák bérleti felhívása« Kitűnő fiatal operaénekesekből alakult művészgárda Endre Béla, Pünkösty Andor, Balogh Pál, Mally Győző, Szabó Miklós és Vargha Mátyás vezetésével február 28-tól május 18-ig hat vasárnap estén , tíz világhírű, kisoperát mutat be a ferencvárosi Liszt Ferenc hangversenyterem színpadán (IX., Vendel-utca 8/b, Üllői-útnál.) Műsoron: Mehali Kincskeresők, Schenk: A csodadoktor, Mozart: Szöktetés a szerályból, Rossini: Szevillai borbély, Pergolese: Az úrhatnám szolgáló, Haydn: A patikus, Weber: Abu Hassan, Mozart- A színigazgató, Gluck: Május királynője, Adam: A nürnbergi haha. Teljes ciklusra bérlet 6—24 pengőig (4 havi részlet 1.50—6 pengőig). Bérletek a helyszínen és Liszt Ferenc iroda, VI., Andrássy út 26. Telefon: 128—936. — Babies László jubileumi szerzői estje. Babics László rendőrfőfelügyelő, az ismert magyar nótaszerző február 16-án, vasárnap délután fél 6 órakor rendezi a pesti Vigadó nagytermében húszéves jubileumi szerzői estjét. Az esten neves magyar művésznők és művészek is szerepelnek. Horváth Miklós és Reök Iván: Isten, papok, orvosok. Pap és orvos a szerzője ennek a könyvnek, amely magasba ívelő tendenciáival Isten felé mutat és az isteni világrendbe kapcsolja bele a szenvedő lelkek és rajtuk keresztül a beteg emberiség minden riasztó problémáját. Ritka jelentősége ennek a műnek, hogy régen érzett hiányt pótol még világirodalmi síkon is. Hiszen a lelki és a szellemi meghasonlás okait fürkésző modern lélektan s a vele szorosan együttműködő modern orvostudomány — valóban — napjainkban nem nélkülözheti a hit és tágabb értelemben a vallás indító, azt mutató és kizárólagosan tisztázó szerepét. A vallás és a tudomány, a lélek és az anyagi világ nagyszabású szintézise ez a könyv s benne feltárulnak annak a mélyenfekvő válságnak a gyökerei is, amelyek hínárként fonódnak csődbejutott civilizációnk alapkövei köré. A katolikus, azaz az egyetemes világnézet felhajtó erejét teljesebben és meggyőzőbben alig tárta fel még könyv abban a történelmi szerepében, hogy frappáns megfogalmazással mutasson rá a vallás és tudomány összefüggéseire. Felbecsülhetetlen tudásanyag szolgálja a könyvnek ezt a magasabbrendű célját, olyan előadásban, amely szakember és laikus számára egyaránt élvezetessé teszi annak olvasását. (Korda Kiadás.) KGB.