Nemzeti Ujság, 1941. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-09 / 33. szám

NEMZETI SZÍNHÁZ: Vuolijoki Helli NISKAVU Oai finn írónő da-ASSZONYOK rabja/ . ameai­ t szombaton este mutatott be a Nemzeti Színház, eddig talán a legerőteljesebb, legmagvasabb drámai mű, amellyel az újabb északi iro­dalomból megismerkedünk. Igazi benső feszültség van benne, mély és megrázó emberi bonyodalom, amely végig odabi­­lincsel a színpadon folyó cselekményhez, a darab szerencsétlen papiros nyelve elle­nére is, amelyet valószínűleg csak a for­dító járatlanságának köszönhetünk. Ki­tűnően megrajzoltak, élő hús és vér em­­berek az alakjai is, kezdve a kemény, korának hamva alatt régi izzások para­zsát rejtő Niskavuori nagyasszonytól­ ingadozó szerelme és családja közt této­vázó fiáig, az anyagias, de férjéhez tíz­­körömmel ragaszkodó fiatalasszonytól a szerelem feltétlen jogát hirdető tanító kisasszonyig, sőt a botrány hinárjában lubickoló falusi pletykazsákokig. Biztos kézzel fölépített drámai kirobbanások és halk, de annál mélyebb rengésű felvonás­­végek ragadnak magukkal. A szerző mesterkészet játszik idegeinken. Talán csak egy nem sikerül neki, hogy rokon­­szenvünket is odaláncolja azokhoz a hő­seihez, akiknek a nemesebb és magasabb­­rendű szerepeket szánta. Nem sikerül és nem is sikerülhet azért, mert azok a hősök, akik itt egy tisztább, felszabadultabb a jövő magasabb tájai felé emelkedő emberfajtát hivatottak képviselni, végeredményében szemben állanak az erkölcsi törvényeknek. Akár­mennyire alantas és anyagias léleknek, önző és szűklátókörű lénynek tünteti is föl a szerző Niskovuori A­rne feleségét, abban mégis van valami rokonszenves és megrázó erő, hogy szinte utolsó csöpp véréig ragaszkodik férjéhez és gyermekei apjához, akit most egy idegenből jött nő el akar tőle ragadni. . ..­ Akármennyire fenkölt magasságokban járó lélek is Ilona, az ujt­anitónő, akár­mennyire feltesz is mindent a szerelem egyetlen kártyájára, akármennyire félre­dob is minden női számítást a szerelem egyetlen érzésével szemben, őszinte szív­vel és megértő rokonszenvünkkel nem állhatunk mellé, hiszen minden roman­tikus önfeláldozásával is a szabadszere­lem jogát vitatja a házasságéval szem­ben. Nem fogadhatjuk el, hogy ő játsza a sértett királynő szerepét, amikor az igazság az, hogy ő rabolta el más asszony férjét. Tette ezt, amint az első felvonás­ban láttuk a kacérság közismert eszkö­zeivel. Az, hogy ő is szerelmes és hogy ez a szerelme ment minden­ anyagias szá­mítástól, egyáltalán nem mentesíti.­­Sőt éppen ez az igaz és őszinte szerelem kö­telezné, hogy küzdjön ellene, térjen ki Bodrából, mielőtt még ellenállhatatlanná vált. De Ilona akarja ezt a szerelmet. "S az, hogy nem akarja elvenni a férjet a feleségétől, az apát gyermekeitől, csak önálltatás. Éreznie kell, hogy ez a szere­lem csak robbanáshoz vezethet. Igaz, Niskavuori urai nemzedékeken át mindig érdekházasságokat kötöttek. Érezték en­nek a házasságnak a nyűgét és időnkint fellázadtak ellene. De azután mindig megtértek az unott, de szelíd igába. S az asszonyok mindig megalkudtak sorsukkal végül megalkuvó férjük mellett. A leg­újabb niskavuori asszony azonban nem akar és nem is tud megalkudni. Ezért veszíti el végül férjét, aki pedig gyáván szinte az utolsó pillanatig hajlandó volna a megalkuvásra. Kemény és bölcs, de belső tüzektől fűtött anyja megveti ezért a gyávaságáért, de azt, hogy niskavuori törvényeit megszegi, nem tudja neki megbocsátani. Csak az az érthetetlen, hogy Ilona megbocsátja neki ezt a férfiatlan tétovázását és nem választja inkább a talpig férfi Sim­olát, aki az iskolaszéki tárgyaláson olyan nemes és férfias áldozatkészséggel áll mellé min­denkivel szemben, bár akkor már jól tudja, hogy a tanítónő niskavuori gazdá­jának kedvese. Talán a tartalomnak ezek a töredékei is elárulják mennyire igazi és nagy­feszültségű dráma a Niskavuori Asszo­nyok, de bizonyára meggyőznek arról is, hogy éppen a házasság ellen forduló cél­zatát tekintve nem igen való egészen a Nemzeti Színházba. Az előadásnak a jó össz játék mellett, amely Nagy Adorján avatott kezére vall, voltak kiemelkedő mozzanatai. ■ Elsősor­ban Tasnády Ilona játéka, amely egyre emelkedett belső intenzitásban és főleg­ a halk jelenetek visszafojtott izzásában volt átütő erejű. Gobbi Hildának hiszté­rikus, vad kitörései kirobbanó sodrukkal uralkodtak minden jelenetén a feleség szerepében. Ilonát Lukács Margit ját­szotta. Fejlődő tehetsége igen jó szerep­hez jutott, bár neki a kemény drámaiság jobban illik a lírai gyöngédségnél, itt az utóbbira is talált már meleg és meg­győző hangszíneket. Jávor nem volt meg­győző. Olykor a legfűtöttebb mondatokat száraz prózává ejtette. Miért teszi a hangsúlyt az utolsó szótagokra? A ki­sebb szereplők közül Bartos Gyulát kell kiemelni. Pompás kabinetportrét adott. A közönség igen melegen fogadta a da­rabot és sok nyiltszini, felvonásvégi tapssal ünnepelte a szereplőket. K. M. SZÍNHÁZ - MŰVÉSZET r()et,dl-nimep az Östevaháduin A halhatatlan emlékű olasz zeneköltő, Giuseppe Verdi tiszteletére rendezett ün­nepségek során szombaton este díszelő­adás volt az Operaházban. Az Olasz- Magyar Kulturintézet Verdi emlékbizott­ságának kezdeményezésére ezúttal a mes­ter , kimagasló alkotásaiból mutatott, be részleteket Sér­gio Failoni karnagy ve­zényletével a zenekar s az Operaház énekkara Roubal Vilmos karigazgató irányításával. Bevezetésül az Aroldo szimfónia hang­zott el, majd megkapó kidolgozásban adta elő a zenekar a Traviata első és ne­gyedik felvonásának előjátékát. Mély hatást keltett a Nabucco szimfónia s a közönség szinte áhítattal hallgatta Sta­­bat Mater, valamint a Requiem Sanctus­­ának magasztosan szép szólamait. A tartalmas műsor további részében „A végzet hatalma“, valamint a Luiza Miller az Otelló és a Szicíliai vecsernye dalművek szebbnél-szeb­b részletei kerül­tek előadásra Failoni mester vezényle­tével. Díszes hallgatóság, amelynek élén dr. Hómon, Bálint kultuszminiszter is részt­­vett a szépséges­­ emlékünnepen, „továbbá­­Talamo márki olasz királyi és császári követ vezetésével a budapesti olasz kö­vetség főtisztviselői, Aldo Bizzarri veze­tésével az Olasz-Magyar Kultúrintézet igazgatósága, a diplomáciai kar, a tár­sadalmi és művészi élet számos előkelő­sége is megjelent. A magyar főváros kö­zönsége tüntetett a nagy itáliai géniusz emlékezete m­ellett, aki négy évtizeddel halála után tovább él alkotásaiban és a modern dalműirodalom ma már klasz­­szikus remekműveivel ajándékozta meg az emberiséget (d.) TANGÓHARMONIKA Világhírű vezérképviseletek JBIb ,ti.. .! Tearmáttyi Z­sűlt Trarát­iusról Harsányi Zsolt február végén mint filológus mutatkozik be a közönség előtt amikor a Parthenon Egyesület felkérésére lefordította az Ars Poeticát és bemutatja az Egyesület legközelebbi­­felolvasó ülésén. A Baranyai Lipót et­il ölelésével rendezendő ülésen Harsányi Zsolt képet ad Horatiusról az emberről és a költőről. Muráti Lili, Páger Antal, Vaszary Piroska, Básti Lajos felléptével Ne játssz a szerelemmel! ■ Francia vígjáték újdonság. Irta: Henry Decpin. Fordította és rendezte: Vaszary Oítv­ó János, Díszlettervező Básthy István. Bemutató szombaton az Andrássy Színházban. Dibomidaiá a s­ze­­g­e­di szinkásdn. Ünnepi külsőségek között került sor pénteken este Vándor Kálmán legújabb színművének, az „Arany Griff“-nek be­mutatására a szegedi Városi Színház­ban. Az előadás­ nemcsak a darab írójá­nak, Vándor Kálmánnak hozott rendkí­vüli sikert, hanem a darab rendezőjének, Tihanyi Vilmos rendezőnek is. Az elő­adás erőssége Kardoss Géza volt. Része­sei voltak a sikernek a többi szereplők is: Sándor Iza, Lovassy ■ Klára, Foga­­rassy Mária, Horváth, Szokoly, Márky, Pálos, Herczeg. (vissza az urofi Ez a címe Csortos Gyula új nagy filmjének, amely tulajdonképpen az első igazi nagy Csortos-filmszerepet nyújtja az illusztris mű­vésznek. Csortos ennek a filmdrámának a fő­szerepében egészen különleges alakítást nyújt. Játékáról csak a legnagyobb elragadtatással beszélnek azok, akik az elmúlt éjjel a pesti színészek részére rendezett külön bemutatón látták a filmet. Csortosnak nem kevesebb, mint huszonkét maszkja van ebben a filmben. Mellette Mezey Mária, Tolnay Klári, Földényi L­ászló és Pethra Attila jutott még nagyszerű feladathoz a filmben, amelynek meséjét Orbók Attila írta. A film már a napokban a közön­ség elé kerül. nom tál zenése Karády Katalin eddigi filmjeiben egyetlen kivétellel mindig Jávor Pállal játszott. Most Karády Katalin és Jávor Pál megint össze­kerültek, kettőjükre osztották az „Egy tál lencse“ című új magyar filmvígjáték vezető­­szerepeit. Karády és Jávor mellett még jónéhány „nehéz“ név szerepel a színészek listáján, így Csor­os­­ Gyula, Kiss Manyi, Molly Gerő, Mak­­láry, Pethes Sándor. Az „Egy tál lencse“ írói Nagy Lajos és Tersánszky J. Jenő, a rende­zője Farkas Zoltán, zeneszerzője pedig Polgár Tibor. FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG HANGVERSENYEI: V. Bérleti hangverseny 14-én fél 8 órakor az Operaházban. Vez.: Dohnányi. Közr.: Bö­­szöm­ényi Nagy Béla, K­ösler Endre, Budai Dalárda. (Karig.: Ádám­ Jenő.) Műsor: Liszt­est. A bölcsőtől a sírig (bemutató). A-dúr zongoraverseny, Faust-­szimfónia. Jegyek vált­hatók az Operaház Dalszinház­ utcai pénz­táránál. VI. Bérleti hangverseny 24-én fél 8 órakor az Operaházban. A „Wiener Philharmoniker“ vendégjátéka. Vez.: Furtwängler, Beethoven­est. Jegyek előjegyezhetők: 14-ig a Filharmó­­nia operaházi irodájában, tel.: 114—555. 14-től jegyek válthatók az Operaház Dalszínház­utcai pénztáránál. Az Olasz Kulturintézet kamarazenekari hangversenye a Filharmóniai Társaság ren­dezésében és közreműködésével, a Zeneművé­szeti Főiskola nagytermében március 3-án, hétfőn este 8 órakor. Erre a hangversenyre a Filharmóniai Társaság bérlői és Barátai 50 százalékos kedvezménnyel válthatják meg jegyeiket. Előjegyzések a Filharmónia iro­dájában. VII. Bérleti hangverseny március 10.,én fél 8 órakor az Operaházban. A Belgrádi Fil­harmónia vendégjátéka. Vez.: Mataek­ Lovro. Jegyek előjegyező-ütők a Filharmónia irodá­jában: Operaház. Tel.: 114—555. Wergelbe o­lll—IX Wm ma és holnap. A hétfői előadásra minden jegy elkelt. Ma estére (Városi fél 8.) jegyek d. e. Koncertnél és egész nap Városi Színházban. FÉLTÉKENYSÉG Arcu­bajev sznmőve a Vígszínházban Elös tör: fromos o:-% frateru­r 15- 1 A Vígszínház egyik leghatásosabb és ma is emlékezetes sikerű darabját tűzi újból műso­rára. Szombaton, e hó 15-én kerül ismét a kö­zönség elé Arcubasev világhírű színműve, a FÉLTÉKENYSÉG. Az írói és színpadi értékekben egyaránt gazdag, mély emberi érzésektől és indulatok­tól fűtött cselekményű orosz színdarabot Horváth Árpád új fordításában és teljesen új szereposztással mutatja be a színház. Karády Katalin, Sulyok Mária és Zsilley Margit játsszák a remekbe készült női főszerepeket, m­íg a férfi főszerepekben Ajtay Andor, Greguss Zoltán, Kamarás Gyula, Státkay Márton, Somló István, Szilassy László és Vértess Lajos . jutottak hálás művészi feladatokhoz. Rendező: Horváth Árpád. Díszlettervező: Neógrády Miklós. A „Féltékenység“ és „A szőkékkel mindig baj van“. Vaszany Gábor szenzációs sikerű vígjátéka, a bemutató után váltakozva szere­pelnek a színház műsorán. Az első előadások jegyeit már ámítják. NEMZETI ÚJSÁG 13 1911 február 9. Vasárnap (NI4 (i0nek A DÉCSIBEN és az ÁTRIUMBAN: Szeressük egymást. Érdekes és újszerű, sőt sok tekintetben merész témát dolgo­zott fel Barabás Pál ebben a filmben és Cserépy Arzén, a rendező sem a hagyo­mányos utat követte, amikor e mélyebb lélekzetű téma számára kifejezési formát keresett. Két nemzedék az öregek és a fiatalok rendje üt­közik össze itt s asi apa a fiúval harcolja meg azt a küzdel­met, amelynek kiszélesített háttere már a társadalmi osztályok szociális pro­­blémavilágát öleli át. Az erők harcában­ a fiatalság győz s a szív ifjú lendülete békíti össze a széthúzó indulatokban egy­mással szembeforduló lelkeket. A mun­­kás sorsát élő gyárigazgató fia s a­ kon­zervatív apa tusakodásában egy szerelmi történet gyöngéd és finom szálai szövőd­nek egy fanykáslány s az igazgató fia között, aki környezete életstílusával sza­kítva bebizonyítja, hogy az érzés és az akarat, a hit és az idealizmus végül is legy­őzi az akadályokat, amelyeket az előítélet vonz az emberek közé. Néhány, verista mozzanattól eltekintve a film ki­egyensúlyozott, benne a kivételes tehet­ségű Bulla Elma nagy drámai készség­gel és meggyőződéssel képviseli a fősze­repet. Mellette Csortos az apa és Greguss a fiú szerepében ezúttal is színes és sok­oldalú alakítással biztosítják a film sike­rét, nemkülönben a többi szereplők is.­­Erdélyi Misi, Hidvéghy Valéria, Bib­ésy, Köpeczy-Boócz és Danis Jenő. Zenekari hangverseny 18. V. 8. Zathureczky, Janigro, Solym­os, Csiby, Andó, vez.: Ferencsik. Beethoven: Hármas­, Brahms, Kettős­, Bach, Sláromzong.-vers, Jegyek: 1—10 pengőig „Liszt Ferenc“ hang­­versenyiroda, Andrássy­ út 26. Telefon 128—936. Rózsa­völgyi, Koncert, KONCERT RENDEZÉSEI: MENGELBERG IX. SZIMFÓNIÁT és VIII. Szimfóniát vezényli vasárnap fél 6. Városi (esti főpróba). Jegyek vasárnap dél­előtt Koncertnél, egész nap és est a Városi Színháznál. Névay Ilonka zongora-est 12. Dohnányi—Beethoven-est 20. Bach-kollégium 2 est febr. 25. Hangszeres művek és világi áriák. Halász Gitta, Thomán­ Mária, Kósa György, Jeney Zoltán. Felestel és vezényel: Lichtenberg. Károlyi zenekari zongora­est mára 12. A Vígoperák-kamaraoperák bérleti felhívása« Kitűnő fiatal operaénekesekből alakult mű­vészgárda Endre Béla, Pünkösty Andor, Ba­logh Pál, Mally Győző, Szabó Miklós és Vargha Mátyás vezetésével február 28-tól má­jus 18-ig hat vasárnap estén , tíz világhírű, kisoperát mutat be a ferencvárosi Liszt Fe­renc hangversenyterem színpadán (IX., Ven­­del-utca 8/b, Üllői-útnál.) Műsoron: Mehali Kincskeresők, Schenk: A csodadoktor, Mozart: Szöktetés a szerályból, Rossini: Szevillai bor­bély, Pergolese: Az úrhatnám szolgáló, Haydn: A patikus, Weber: Abu Hassan, Mo­zart- A színigazgató, Gluck: Május király­nője, Adam: A nürnbergi haha. Teljes cik­lusra bérlet 6—24 pengőig (4 havi részlet­­ 1.50—6 pengőig). Bérletek a helyszínen és Liszt Ferenc iroda, VI., Andrássy­ út 26. Tele­fon: 128—936. — Babies László jubileumi szerzői estje. Babics László rendőrfőfelügyelő, az ismert magyar nótaszerző február 16-án, vasárnap délután fél 6 órakor rendezi a pesti Vigadó nagytermében húszéves jubileumi szerzői est­jét. Az esten neves magyar művésznők és művészek is szerepelnek. Horváth Miklós és Reök Iván: Isten, papok, orvosok. Pap és orvos a szerzője ennek a könyvnek, amely magasba ívelő tendenciáival Isten felé mutat és az isteni világrendbe kapcsolja bele a szen­vedő lelkek és rajtuk keresztül a beteg emberiség minden riasztó problémáját. Ritka jelentősége ennek a műnek, hogy régen érzett hiányt pótol még világiro­dalmi síkon is. Hiszen a lelki és a szel­lemi meghasonlás okait fürkésző modern lélektan s a vele szorosan együttműködő modern orvostudomány — valóban — napjainkban nem nélkülözheti a hit és tágabb értelemben a vallás indító, azt mutató és kizárólagosan tisztázó szere­pét. A vallás és a tudomány, a lélek és az anyagi világ nagyszabású szintézise ez a könyv s benne feltárulnak annak a mélyenfekvő válságnak a gyökerei is, amelyek hínárként fonódnak csődbejutott civilizációnk alapkövei köré. A katolikus, azaz az egyetemes világnézet felhajtó erejét teljesebben és meggyőzőbben alig tárta fel még könyv abban a történelmi szerepében, hogy frappáns megfogalma­zással mutasson rá a vallás és tudomány összefüggéseire. Felbecsülhetetlen tudás­anyag szolgálja a könyvnek ezt a maga­­sabbrendű célját, olyan előadásban, amely szakember és laikus számára egyaránt élvezetessé teszi annak olvasását. (Korda Kiadás.) KG­B.

Next