Nemzeti Ujság, 1941. május (23. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-01 / 98. szám

Törökország magatartása fordulat előtti NEMZETI ÚJSÁG A kiadásért felelős: Csütörtök, 1941. májuS 1. XXIII. évfolyam, 98. SZám/0^^) A szerkesztésért felelős: BARANYAY LAJOS Kiadj. a Központi Sajtóvállala, R.-T. T­­TH LÁSZLÓ vezérigazgató. 9 r 9­­1--^ főszerkesztő HAZIPAD.­NE Lindbergh ezredes, az amerikai repülő­­tartalék vezetője lemondott. Dudichné dr. Vendl Mária, az első női c. egyetemi nyilvános rendes tanár A Magyar Érdemrend lovagkeresztjét kapta dr. Kozma Ferenc és Szokolyi Alajos sokévi franciaországi magyar missziós munkájáért Japántón válságos a csendestengeri helyzet Az Atanti-óceán feleulláig járnak az amerikai őrhajók Ausztrália nyugtalan a veszteségek miatt . Plymouth bombá­zása fölülmúl minden eddigit Róma, április 30. A Popolo di Roma jelentése szerint egy idő óta riasztó hírek érkeznek Szingapúrból és az Egyesült Államokból. A hírek szerint küszöbön áll Japán déli irányú előretörése. Az Egyesült Államokból érkező vészhírek általánosságokat tartalmaznak és nem közlik a forrást, a szingapúri hírek azonban Pound angol tábornok szavain alapulnak. Pound azt mondotta, hogy közvetlen veszély fenyegeti a maláji államokat. Az angol helyőrség azonban eléggé erős és után vannak további erősítések is. Tokió, április 30. A japán főváros politikai köreiben nagy feltűnést keltett, hogy az angol gazdasági hadviselés minisztériuma külön megbízottat küldött Szingapúréba. A japán lapok szerint az angolok úgy állítják be a blokád­minisztériumi kiküldött feladatát, hogy az csupán „adatgyűjtés“ céljait szolgálja, ezzel szemben rámutatnak arra, hogy nemrégiben az Egyesült Államok is berendezte az angol blokádminisztériumban a fiókját, melynek feladata, hogy a japán kereskedelem minden megmozdulásáról jelentést küldjön Londonba. A japán közvélemény nagy bizalmatlansággal kiséri a Szingapúréi blokád kiküldött működését és a lapok felszólítják a kormányt, hogy kisérje éber figyelemmel ezt a legújabb angol lépést. ­ Az Égei-tenger bejárata is német ellenőrzés alá került Berlin, április 30. A német csapatok — mint a Német Távirati Iroda értesül — a menekülő angolok erélyes üldözése közben elérték a Peloponnézosz déli kikötőit. Ezzel egész Görögország megszállása befejeződött. (MTI) * Bázel, április 30. Színiméből jelenti a Basler Nach­richten, hogy az ott elterjedt hírek szerint a németek megszállták N­i­k­a­­ria és Naxos szigetét. Ezáltal — mondják Szmirnában — az Égei-ten­ger déli bejárata is német el­lenőrzés alá került. A Basler Nach­­richten rámutat arra, hogy a kisázsiai A Földközi-tenger szektora és az Egye­sült Államok magatartása, azok a pro­blémák, amelyek köré a világpolitika diplomáciai és katonai eseményei cso­portosulnak. A német csapatok már el­érték Görögország déli partvidékeit és újabb szigeteket szálltak meg a kisázsiai török partvidékkel szemben. Mindezek a lépések a diadalmas balkáni hadjárat befejezésének végső mozzanatai, de egy­úttal megindítói a Földközi-tenger kör­zetében folyó hadműveletek második fe­jezetének. A további fejlemények szem­pontjából Törökország helyzetének rop­pant jelentőségére már több izben rámu­tattunk s a legújabb jelentések arra mu­tatnak, hogy az ankarai kormány a bal­káni események hatása alatt most már nem zárkózik el a tengelyhatalmakhoz való közeledés lehetőségei elől. Nagyon érdekes egy tekintélyes francia lapnak, a Petit Dauphinois­ asik istanbuli jelentése, amely szerint Törökországban nagy az elképedés a balkáni angol vereség nyo­mán. Az angolok passzivitása Délkelet- Európában — szól a jelentés —, az a tény, hogy sem a román olajmezőket nem bombázták, sem az afrikai német csapatszállításokat, sem pedig az égei­­tengeri szigetek elfoglalását nem voltak képesek megakadályozni. Törökország­ban olyan hangulatot idézett elő, amely még beláthatatlan következményekkel járhat. A török lapok meglepően éles hangot ütnek meg Angliával szemben. Az Ikdam című lap megállapítja, hogy a balkáni hadjárat Anglia kudarcával végződött , és sajnálatosnak mondja, hogy Anglia olyan szerény­­ segítséget nyújtott Görögországnak. A Yent Sabah utal arra, hogy Churchill legutóbbi de­nyugati partvidék előtt fekvő szigetek megszállása révén, lényegesen r­o­s­sz­a­bb lett Törökország harcászati helyzete. Szerdán délután beérkezett jelentések szerint az olasz csapatok Korfu elfogla­lása után a keddi napon megszállták Zante szigetét, Korfutól délre a Jóni tengerben. széde az angol segítség gyengeségéről igen kínos benyomást tett Anglia ba­rátai és szövetségesei körében. Angliá­nak bőven lett volna ideje, hogy eleget tegyen becsületbeli kötelezettségének Gö­rögországgal szemben. Anglia magatar­tása — írja a Yeni Sabah — egyáltalán nem méltó egy nagy nemzethez. * Japán Szingapúr felé való fordulása az Egyesült Államok politikájával áll összefüggésben, azzal az aktivitással, amelyet Washington mind az Atlanti­óceánon, mind a Csendes-óceánon a leg­utóbbi időkben kifejtett. Nagy jelentősé­get kell tulajdonítani Stark amerikai tengernagy, a tengerészeti műveletek vezetője bejelentésének, hogy az Egyesült Államok semlegességi őrjáratai bizonyos pontokon az amerikai partoktól három­ezer kilométernyi távolságra portyáznak. Stark jelezte, hogy az őrhajók általában körülbelül az Atlanti-óceánon való át­kelés félútjáig portyáznak el. Stark ten­gernagy bejelentése az első hiteles értel­mezése Roosevelt határozatának, am­ely­­lyel a convoy helyett az „őrjárat rend­szer“ bevezetése mellett döntött. Stark nyilatkozata azt jelenti, hogy az ameri­kai őrhajók, a rombolók és cirkálók túl­haladják a 900 kilométeres védelmi öve­zetet és olyan területekre is behatolhat­nak, amelyeket Németország háborús övezetnek nyilvánított. Erről a kérdésről Roosevelt a kedd délutáni sajtóértekez­leten azt mondotta, hogy az Egyesült Államok hajóhadának egységei bármi­kor behatolhatnak a háborús övezetbe, ha ez „szükségesnek látszik a­ nyugati félgömb védelme szempontjából“. A „nyu­gati félgömb védelme“ nagyon tág meg­határozás és sok minden belefér. Szerdán a Wilhelmstrassén igen határozottan ki­­jelentették, hogy Németország állás­pontja ezzel a problémával kapcsolatban változatlan és közismert.­­ A amerikai tengeri ellenőrzés kiter­jesztése Tokióban is erős visszhangot keltett. Szerdán a külügyminisztérium­ban kijelentették, hogy ez „az Egyesült Államok legveszedelmesebb lépése, amely után már csak a hadbalépés következő e­­tik. Ha emiatt az eljárás miatt összetű­zésre kerülne sor, mindenekelőtt tisz­tázni kell, hogyan és milyen formában történt az összetűzés. Egy laptudósító utal a Nisi Nisi Szingapúrból származó jelentésére, amely szerint a malayai brit haderők parancsnoka egy amerikai hír­szolgálati iroda munkatársával folyta­tott beszélgetése során megállapította, hogy brit részről most már nemcsak Szingapúr védelmére gondolnak, hanem egész Malagára kiterjedő messzemenő védelmi intézkedéseket hoztak. Ha pedig Malagát a tenger felől támadás érné, ezt az Egyesült Államok haditengeré­szete valószínűleg megakadályozná. A sajtótájékoztató ezzel kapcsolatban megje­gyezte, hog­yha a nyilatkozat a brit kor­mány nézete, akkor Japán részéről az a legnagyobb figyelmet érdemli■ További megjegyzéseket azonban a szingapúri eseményekhez a tokiói külügyminiszté­rium egyelőre nem­­volt hajlandó fűzni. Roosevelt a keddi sajtóértekezleten egyébként még közölte azt is, hogy az Atlanti-óceán partján a Zeppelin-min­tájú léghajók támaszpontjainak kiépíté­sét tervezik. Churchill legújabb beszédé­ről Roosevelt nem volt hajlandó semmi­féle véleményt mondani. Kijelentette, hogy repülőgépekre a legsürgősebben szükség van. Utasítására a kereskedelmi miniszter körkérdést intézett az Egye­sült Államok magán légiforgalmi vál­lalataihoz, hogy megtudják, hány szál­lító repülőgépet vásárolhatna meg Ame­rika „a harcoló demokráciáknak“ való átadás céljára. Lapunk mai száma 10 fillér

Next