Nemzeti Ujság, 1941. június (23. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-01 / 124. szám

18 NEMZETI ÚJSÁG 1941 június 1. Vasárnap Egry Irén: Deák Ferenc Néhány ízes anekdota őrzi csak a köz­­tudatban a „haza bölcsének“ embersé­gét, azon túl már a politikus, az állam­férfi profilja és műve emelkedik olyan magasságba s oly nehezen megközelít­­h­etően, hogy egy egész kor ismeretére van szükség, ha az „öreg urat“ is meg akarjuk ismerni. Az anekdoták Deákja s a magyar Pantheon halhatatlanjai kö­zött meghúzódó Embert Egry Irén műve állítja elénk, jó hét évtizeddel azután, hogy ez a kétféle Deák-arc a kortársak eltűnésével s az általa teremtett törté­nelmi világkép múlásával már gyors ütemben távolodik tőlünk. Egry mun­kája Deák embrségéből és művéből a halhatatlant rögzíti meg, sokkal inkább az örök emberi, egy nagy nemzedék leg­szebb, legnemesebb és legvonzóbb portréi­nak egyikét. Bensőséges érzéssel, jól vá­logatott írói ezközökkel hívja elő a ki­tűnő írónő azt a Deákot, aki egyszerű és magányos életében éppen attól irtózott legjobban, amive­l kötelességből lennie kellett: politikai képletnek és történelmi szobornak. Megjegyezzük még, hogy­­ Egry Irén írása nem tartozik bele abba­­ a műfajba, amelyet komornyikok vagy­­ k­omornyik-lelkek művelnek, amikor­­ könyvet írnak a nagy embrről s bálvá­nyukat „papucsban“ ábrázolják. Efféle­­„közvetlenséggel“ nem találkozunk az írónő könyvének lapjain, sokkal inkább annak az emberi varázsnak a mesteri ábrázolásával, amely Deák Ferenc egyé­niségéből elemi erővel áradt kortársain | keresztül az egész egykori nemzetre | (Singer és Wolfner.) K. B. Liszt árvízi hangversenyei­t Bécsben Irodalmi értéket és Liszt Ferenc kivé-­­­teles egyéniségének jellemzéséhez mo-­­­zaikszerű adatokat tartalmaz Pulszky Ferencné Walter Teréz naplója, amelyet a régi Bécs előkelő társaságának hölgy­tagjai a drámai emlékű pesti árvíz ide­jén, 1938 tavaszán irt. Liszt Ferenc akko­riban adta sorozatos hangversenyeit a pesti árvízkárosultak javára a volt kor­társait megilletődve, ösztönös rajongással emlékezik naplójegyzeteiben Pulszkyné Walter Teréz. Az ifjú leány keresetlen őszinteségével von párhuzamot titkos eszményképe: Liszt s az akkori idők nagyjai: Thalberg, Nicolai, Henselt, Tetze, Moreau, Wendland és mások kö­zött, akik sorában a feljegyzések köz­pontja ugyan ki más lehetne, mint maga Liszt Ferenc. Az Országos Liszt Ferenc­­ Társaság az Officina kiadásában művé­szies köntösben rendezte sajtó alá a ta­­nulságosan érdekes kiadványt, amelyet Csuka Béla, a kiváló gordonkaművész­­zeneíró gördülékeny nyelvezettel fordí­tott magyarra és látott el forrásmunkák és gondos előtanulmányok alapján érté­kes, felvilágosító magyarázatokkal. A finom kis mű, amelyet Liszt Ferenc és a naplóiró Pulszkyné képmása elapít, a könyvnap egyik érdekessége lesz. (d.) . Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok­ ­ A reformkor nagy költőjének ez a műve előbb az „Élet és Literatura“-ban Cselkövi aláírással, majd önálló kötetben Pesten jelent meg, 1826-ban. Az új kiadáshoz Joó Tibor írt részletes tanulmányt, amelyben összefoglalja Kölcsey nézeteit a magyarság s a nemzetiség fogalmáról. Sorsdöntő korszakoknak erről az unos-untalan visszatérő kérdéséről faggatja Széchenyi előfutárát ez a néptanulmány is. „Csak az az igazi hazafi — mondja Kölcsey—, akiben él a hagyomány.“ Erről az igazságról akarja Kölcsey meggyőzni kortársait s művé­nek uj felidézése is ezt a célt szolgálja. Ez a kis könyv tehát nem puszta tipográfiai játék, nem is csak hódolat a százötvenéves Kölcsey emléke előtt. Inkább a magasabbrendű­ nem­zetnevelés okából nyújtja Joó Tibor a nem­zet felé, mint egykor azt írója tette. (Kner­­kiadás.) Kertész Árpád: A nyomtatott betű története és útja Magyarországon A szerző az írás megszületésétől a mai szé­dületes fejlődésig vezeti végig az olvasót a nyomdászrameterség történetén. A könyv be­vezető fejezetei az írás történetével foglalkozó­­­nak, majd külön tárgyalja a papiros történetét­­ és rátér a magyar papirosgyárak ismertetőd­é­sére. A második rész a könyvnyomtatás tör­ténetét ismerteti, a nyomtatás elterjedésének körülményeit s a cenzúra megszületését. A kötet jelentékeny részét a magyar könyv­­nyomtatás történetének ismertetése foglalja el, kapcsolatban a legkiválóbb magyar nyom­dászmesterek életrajzaival. A további fedezetek a könyvnyomtatás technikai részletkérdéseit tárgyalják. A nagy szakavatottsággal készült, kitűnő könyv tehát nemcsak az olvasó törté­nelmi érdeklődését elégíti ki, hanem a nyom­tatás szakkérdéseiben tájékozódást kereső­ket is. A Nemzeti Újság gyűjtése az árvízkárosultak javára június 1-ig 50.838 pengő 31 fillér Legutóbbi kimutatásunk óta 641 , 30 fillér érkezett szerkesztőségünkbe az árvízkárosul­tak részére. Különösen ki kell emelnünk azt a tényt, hogy ez az összeg a visszatért dél­vidéki Adorján község plébánosának, Firány Lajosnak lelkes közreműködésével gyűlt össze. A község közönségének adományát kísérőle­véllel küldték be szerkesztőségünkbe, mely­ben Firány Lajos plébános a következőket írja: „Huszonkét évig jártuk a keresztutat és amikor huszonharmadszor voltunk a Kálvária hegyén, akkor tekintett reánk töviskoronás Krisztusunk jóságos szeretettel, akkor tudtuk meg, hogy országgyarapító kormányzónk ki­adta a rendeletet a hős honvédségnek, a Dél­vidék visszafoglalására... Azonban a köszönet nem elég. Anyaországunk két ízben is nagy kárt szenvedett az árvíztől. Falvak tűntek el és emberek haltak meg. A testvéri szeretet kö­veteli tőlünk, hogy segítsük őket... Mindenki magyar szeretettel adja adományát, amiért Isten áldjon meg minden igaz magyart.“ Az a­dór­tani adakozók névsora a következő: Bata Antal gyűjtött 93.62, Lichtental Antal 28.52, Bábinszki István 30.09, Matuszka Ádám 132.60, Bábinszki Jeromos 50.76, Tóth István 20.31 pengőt. Az iskolás gyermekek 12.56 pen­gőt gyűjtöttek, templomi adakozásból 46.85 pengő gyűlt össze, a honvédek elszállásolási díja 38.48 pengő volt, a plébánia hivatalban befizettek 187.51 pengőt, összesen: 641.30 pen­gőt. A K. S. V. pénztárához közvetlenül befizet­tek az árvízkárosultak javára: Túri Nővérek Budapest 2, Bibó Béláné Budapest 10 pengőt. * 1 22. számú keresztrejtvény Az Országos Magyar Sajtókamara, a háborús viszonyok folytán a lapkiadásra háruló rendkívüli nehézségek némi enyhítésére kénytelen volt az 5/3/1941. számú kamarai rendelettel egyes megtakarítási rendelkezéseket életbeléptetni, amelyek minden lakiadóra nézve egyaránt kötelezőek. Ezek szerint többek közt eltiltotta a lapkiadókat június 1-től kezdve a rejtvénymegfejtési jutalom adásától is- A Nemzeti Újság mai számában közölt keresztrejtvény megfejtői között tehát már nem sorsolha­tunk ki nyeremény­tárgyakat és további rendelkezésig az ezentúl következendő vasárnapi keresztrejtvényeink megfejtői között sem. Kérjük a megfejtéseket legkésőbb csütörtökig beküldeni. Későn érkezett pályázatokat nem vehetünk figyelembe. Beküldendő sorok: Vízszintes 1, 19, 39 és függőleges 1, 2, 51. Vízszintes sorok: 1. Ezt kívánja a Nemzeti Újság a visszatért Délvidéknek. 16. Mesebeli görög király. 17. Fából van a rámája. 18. K­éti László. 19. Visszafelé a vízben található bacil­lus. 21. Síkság. 22. Sós Nándor. 23. ... tai her­ceg. 25. Felhámréteg. 28. Tornaeszköz. 29. Budapesti tüzelő nagykereskedő. 31. . . . nya­fűszer. 32. Amerikai fiúnév. 33. Eb­eből szár­mazó nő. 34. Latinul csillagok. 36. Becézett leány­­isév. 37. A parkok karszallagos hadirokkantja. 39. Visszafelé háborús francia miniszterelnök. 41. Állatlakás. 42. Kászonyi Rideg Rezső. 43. E betűvel a végén felöltő. 44. Helyhatározó szócska. 45. Németül: vagy. 48. Visszafelé nyirettyás szerszám. 50. An dem. 52. Cipőtalp közepe. 53. Harcászati fogalom. 55. Egri Nán­dor. 56. Vízszintes 44. 57. Folyékony. 58. Vilá­gos angol sör. 59. Sebes Noé. 60. Leánynév. 62. Rédei Ulrich. 63. Vízszintes 50. 65. Enni adott vala. 67. Itt , népies tájszólással. 64. Árkosi Arany Zénó. 69. Gondol. 71. Visszafelé sütemény. 72. Gésám mássalhangzói. 73. Gyü­mölcsfának a héja. 76. Németül majom (faff). 77. Yemeni egyetem. 78. Latinul fegyver. 79. Franciául semmi. 81. Egykarú emelő. 82. Női név. 85. Kántor éktelen felesége. Függőleges sorok: 1. Hasznos tanács. 2. Vé­kony falemezekből készült francia ablak­redőny. 3 Rák Abul. 4. A beszúrásával Antal bece­neve. 5. Irány-e. 6. Visszafelé kórházi alkal­mazott. 7. A sötétség fejedelme, ördög. 8. Fő­kapitányhelyettes monogramja. 9. Gróf eleje és vége. 10. Márvány idegen nyelven. 11. Visz­­szafelé macska bohókás beceneve. 12. Latinul nemzetség. 13. Latinul harag (g­a­i). 14. Latin kettős magánhangzó. 15. Két szó: részvénytár­saság és visszafelé volt balti állam fővárosa. 20. Ellentétes kötőszó. 24. Hosszú ideig ég magánhangzói. 26. Adok latinul. 27. Részvény­társaság. 28. Béremelő mássalhangzói. 30. An­golul elsőrangú, kitűnő (k­l­kk). 33. Közel­­keleti aktuális hadszíntér. 35. Orvosság. 36. Add ide. 37. Lucifer is ez. 40. Női név. 47. Dalmáciai kikötő. 48. Angol domínium fővá­rosa. 49. Tiltó szócska. 51. Visszafelé osztrák tájnyelven iró német költő (1816—1884). 52. Vízszintes 67 szinonimája. 54. Hal- és lepke­­tojás. 55. A neonfény is ez. 61. Épületmaradék. 62. K-val a volt csehszlovák agrárpárt vezére, Benesnek sok tekintetben ellenfele. 64. Méh­­nagygyűlés. 66. Leánynév. 68. Magyar vezér. 70. Szándékától eltérít (ék, felesleg). 73. Svéd férfi keresztnév. 74. Növény. 75. Tejet visz közepe. 78. ...ta vércsatorna.. 80. Az „öreg“ barkós. 83. Azonos magánhangzók. 84. Aradi Tamás. 85. Kicsinyítő képző. 86. Run eleje és vége. A 21. számú keresztrejtvény megfejtése. Vízszintes sorok:­­ Ismeretlen barát. 31. Bigsdag. 85. Határnapra szóló. Függőleges sorok: 14. Nyugat-Macedónia. 17. Keresztrejtvény. — (A múltheti keresztrejtvény megfejtői) közül nyereményben részesültek: 5 üveg Szent Erzsébet tápsor: Petz Lujza Budapest. Cadeau utalvány: Mátay István Budapest. héber­utalvány: Sass János Budapest. Liebner-utal­­vány: Patakfalvy A. János Rákospalota. 1 doboz Noseda púder: Schuster János Buda­pest. Kotsis-utalvány: Pulay Gézáné Albert­falva. Lysoform csomag: Maday Guidóné Bu­dapest. 2—2 doboz Nivea krém: Mezei Ferenc Békéscsaba, Nemes János Kisvelence, Szendy Istvánná Budapest, Széni Józsefné Budapest. 1—1 üveg Karmelita cseppek: Nagy József Babócsa, Szegedy György Tijdombóvár, Szent­­gáli Antalné Budapest. 1 doboz Ovomartine: Molnár Györgyi Kaposvár. Brunnhuber-utcal­­vány: Mészáros István Budapest. Le Rosier­­utalvány: Simon Lajos Albertfalva. Futurit tárca: Dr. Nagy Dezsőné Budapest. 1—1 csomag kártya: Szederkényi Nándor Budapest, Gáspár Jácint Remetekertváros. 1 kis kép: Répássy László Erdőhorváti. Sidol csomag: Szalay Jó­zsefné Budapest. 1 darab könyv: Váradi La­jos Budapest. 1—1 kézimunka: özv. Sághi Lászlóné Győr, báró Schilling Frigyesné Tiszaszentimre, Szávay Béláné Budapest. Évzáró közgyűlési hírek a Szociális Misszió­­társulat országos szervezetéből. A munkaév végeztével a Szociális Missziótársulat Orszá­gos Szervezete — melynek az országban saját 273 csoportja működik — közgyűlései kereté­ben szép és eredményes munkálkodásról szár­­mol be. A városi és egyházi hatóságok szere­tetteljes, meleg érdeklődése és jóakaratú tá­mogatása mellett ezek az évzáró közgyűlések valóságos eseményeivé váltak vidéki váro­sainknak. Itt tűnik ki az az örvendetes ered­mény, amit a szociális munkálkodás terén a Szociális Missziótársulat szervezetei kifejte­nek. Az évzáró közgyűlések fényét nagyban emelik azok az egyházi és világi méltóságok, akik ott megjelennek, így a pécsi szervezet közgyűlésén — ahol 10 szakosztály számolt be szociális működéséről, az egyházi és vilá­gi ha­tóság vezetői és nagyszámú előkelő közönség előtt — a záróbeszédet dr. Virág Ferenc pécsi megyéspüspök mondta. A győri és komáromi szervezeteket és missziósházakat báró Apor Vilmos győri megyéspüspök látogatta meg. A békéscsabai, nagykállói, rácalmási és mohácsi közgyűlések a város egyesületi életének ki­magasló eseményei voltak. Debrecenben egy­hetes előadássorozat után átszervezték a kór­házmissziót a nagyobb működési terület ellá­tására. A nyíregyházai, komáromi, győri és debreceni fogházmissziókban pedig a központi kiküldött tartott munkamegbeszéléseket. A­ Missziótársulat csobánkai Misszióstelepén tar­tották évzárójukat az OMI ifjúsági csoportjai. Papi (szerzetesi) pályára készülő I., II., III. osztályos gimnazisták és négy polgárit általános jeles vagy jó eredménnyel vég­zett tanulók a nyergesújfalui Szalézi Intézetben (Esztergom ra.) felvételre jelentkezhetnek. Érdek­lődőknek válaszbélyeg ellenében bővebb informá­ciót (tájékoztatót) küldünk. A szam­osújvári örmény szertartási­ katoli­kus egyházközség most tartotta a felszabadu­lás utáni első ünnepélyes közgyűlését, ame­lyen Lengyel Zoltán apostoli kormányzó elnö­költ. Megnyitójában hálát adott a gondviselés­nek, hogy az elmúlt idők nehézségei köz­ül kivezette Erdély földjét, majd megemlékezett mindazokról, akiknek az örömteljes felszaba­dulás köszönhető. Visszapillantva az elmúlt 22 esztendőre, rámutatott a sorozatos csapá­sokra, amelyek megbénították az egyházközség erejét. Ezek között a legelső az volt, hogy a hatalomváltozás megszüntette a város kegy­­urasági jellegét. A kisajátítások során az in­tézmények vagyonuk több, mint 85 százalékát vesztették el, a konversió pedig 65.000 pengős veszteséget okozott. Ennek ellenére két árva­házat, egy szegényházat tartott fenn az egy­házközség és 50.000 pengőt áldozott iskoláinak fenntartására és ezenkívül jelentős összeget a székesegyház restaurálására és az egyházi épületek karbantartására. Dr. Bányay Károly gondnok a vagyoni helyzetről számolt be, Alexa Ferenc plébános bejelentette, hogy a kegyúri jogok visszaállítása ügyében már lé­péseket tett. A szükséges választások meg­­ejtése után elhatározták, hogy közbenjárnak az iskolák ügyében az 1918 előtti állapot visszaállításáért. Elhatározták, hogy hagyo­mányos ünnepüket, Világosító szernt Gergely napját ez évben országos keretben ülik meg és ugyanakkor avatják fel a Vác városa által adományozott országzászlót. Az örmény szer­­tartású római katolikus magyar egyházme­gyének a hazához való visszatérése tárgyában továbbra is fenntartják a megindított kapcso­latokat. Lengyel Zoltán apostoli kormányzó záróbeszédében hangsúlyozta, hogy az erdélyi örmény katolikus egyház az elmúlt 22 eszten­dőben rengeteget vesztett, de hitében és ma­gyarságában rendíthetetlen maradt. A nehéz időkben mindig voltak, akik segítettek. Min­dig fog támasztani az isteni gondviselés olya­­­­nokat, akik magyar szívvel és lélekkel szer­tartásunkhoz híven fognak dolgozni egyhá­zunkért. A Rerum Novarum és a budapesti Eucharisztikus Kongresszus szellemében való aktív katolikus életben és összetartó munká­ban jelölte meg az irányt, amelyet követnünk kell. A közgyűlés a Himnusz eléne­klésével ért véget. ___ Budapest egyik legrégibb intézete a Szent Margit Leánynevelft intézet IX., Knézits-u. 7. Telefon: 186—423. iskolái: S’atrona Hungáriáé leánygimnázium I—• Vili. osztálya, egy és kétéves kereskedelmi szak­­tanfolyam, polgári és elemi leányiskola. Felvesz bennlakó, félbennlakó és bejáró növendékeket. Bővebb felvilágosítást ad az intézet vezetősége. MMWtWWIMtlttMHMMttMWtHMtlttMWHMIWWW Ezü­stmise. Gyomron most, május 22-én mu­tatta be Prauze József két­ esperes ezüstmisé­­jét nagyszámú papi segédlettel. Az ünnepi szónok, Bálint György, mendei plébános, be­szédében méltatta Prauze esperes 15 éves gyömrői működését. A hálaadó szentmise után a gyömrői egyházközség díszközgyűlést tar­tott, ahol a község főjegyzője és az összes egyesületek szónokai méltatták az ünnepelt érdemeit. A díszközgyűlést ebéd zárta be. ­­nra. püspöki kar által kötelezően előirt egységet „S Z F IM T VAGY URA­M“ énekekkel ima és Ene&f könyvek •lasiyar Korusníw. Budapest. XII Kert­uszkár­ utca . Kívánatra díjtalan tájékoztató A *·+,•*· A Espereskerületi gyűlés Mondén. Május 28-án a felsőrákosi esp. kerület papsága tartotta Mondén szokásos félévi gyűlését. Lokaicsek Károly két. esperes megnyitó beszédet mon­dott. Legindi István gyömrői hitoktató a mo­dern pastoráció eszközeit ismertette, majd Túri István rákoscsabai káplán tartott elő­adást. Bérmálásra bibliát! A négy­­ evangélium szövegét tartalmazza Gáspár Pál: Jézus élete c. könyve. Diszkötésben P 4.80. Budapest, II., Kelety Károly­ u. 37. KÉRELEM A PLÉBÁNIÁKHOZ! Keresem szü­leim házasságlevelét. Apám: Dadányi Márton. 1841. április 29-én Dengelegen; anyám: Leszkai Borbála körülbelül 1813—1855 között Zsidón szüle­tett. Házasságot kötöttek 1870—1885 között. Házas­ságlevelüket 10 % ellenében utánvéttel kérem cí­memre sürgősen elküldeni: Dadányi Márton, Rá­kospalota, Dr. Vass József-u. 14.

Next