Nemzeti Ujság, 1941. június (23. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-01 / 124. szám

KÖNYVNAP: JÚNIUS 4., 5., 6. ERDÉLYBEN: 9., 10., 11. A magyar könyv ünnepe elé Jól esik mindnyájunknak ezekben az eseményektől lázas napokban ismét ünnepnapokra készülnünk: a Magyar Könyv ünnepére. A napsütötte június égi sátra alatt a Magyar Múzsa számára már készül az otthonos hajlék. A külső világ távoli viharai nem borzolják, nem ingatják azt a lángot, amit a szelem és a kultúra nevében gyújtottunk meg, mint pásztortüzet az éjszakában, mert ezt a hajlékot s annak világosságát erősen őrzi a mi hitünk s a szebb jövőbe vetett álhatatos bizalmunk. Az évről-évre ismétlődő könyvnapokat a mi kulturális küldetéstudatunk szenteli meg és avatja ünneppé is ezeket a napokat. Budapest körútjain, a Belváros utcáin és terein sátor - sátor mellett sorakozik: esztendők óta mindmegannyi ismerősünk. Hevenyészve összerótt vázaik a múló időre épülek s az utca életének hétköznapi forgata örvénylik körülöttük, de amit polcaikon őriznek — a könyv, örök érték, mert egy nemzet halhatatlan lelke él bennük. A színes sátrak körül pedig ezer arcával sok-sok kíváncsiságával a közönség tolong s a magyar könyv barátai. Ezeken a napokon övék lesz az utca s a nagyváros ritmusában az ő ajkukon hangzik fel a Magyar Könyv dicsérete ... Soha ilyen lelkes készülődés nem előzte meg a magyar könyv ünnepét, soha anynyi érdekes újdonsággal, komoly értékkel nem szolgálta író és könyvkiadó az élő magyar kultúrát, mint az idei könyvnapok alkalmával. A kiadványok iránti érdeklődés soha nem látott arányokban bontakozik ki, mintha mindenki érezné, milyen legyőzhetetlen erő rejtőzik kultúránkban s annak kifejező eszközében, a könyvben. A kiadóvállalatok és a könyvkereskedők sátrai szokott helyükön várják közönségüket s itt találkoznak majd a „nyájas olvasóval“ a ma írói is, hogy kézjegyükkel lássák el a könyv-újdonságokat. A könyvünnep már most a küszöb előtt áll. Kérdéssel fordultunk tehát a nagyobb kiadókhoz, hogy felvilágosítást nyújtsanak a könyvnapi készülődés előzményeiről. Az Athenaeum könyvnapi kiadványainak élén Mécs László eddig megjelent költeményeinek 760 oldalon összegyűjtött kiadása áll. Ezenkívül Móricz Zsigmond és Zilahy Lajos egy-egy regényét hozza újdonságképpen. Nyüzsgő, változatos élet veszi körül a Nemzeti Színház művészbejárójánál felállított sátrát, ahol kiváló írók adnak három napon át autogramot. Mécs László, Sik Sándor, Ignácz Rózsa, Passuth László, Berend Miklósné, Medveczky Bella és József Jolán látják el kézjegyükkel a könyveket. Az Erdélyi Szépmíves Céh külön örömünnepet ül. Sátrában először üdvözölheti őszintén és közvetlenül a visszatért részek kiváló magyar íróit. A Szervita-téri sátorban megjelenik majd valamennyi erdélyi író, Áprily Lajos, Asztalos István, Bánffy Miklós, Kemény János, Kós Károly, Nyírő József, Reményik Sándor, Tamási Áron és Wass Albert. Az Egyetemi Nyomda egy-egy irodalomtörténeti és nyelvészeti munkával és két ifjúsági könyvvel vesz részt a könyvnapon. A Semmelweis és Kossuth Lajosutca sarkán felállított sátrában előreláthatólag Gulácsy Irén, Ignácz Rózsa, Székely Mózes, Vajthó László és Ruszkabányay Elemér osztanak majd autogramot. Az Apponyi-téri Werbőczy-szobor előtt a Franklin Társulat sátra várja az érdeklődőket. Régi hagyományaihoz híven elsősorban a magyar klasszikusok kiadványaival szerepel a könyvnapon. A Társulat árusítja majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Magyarságtudományi Intézetének sorozatában második kötetként megjelent Baranyai népmeséket Bacsó István gyűjtésében. Az Andrássy-útra térve, az Opera előtt, a Singer és Wolfner sálra emelkedik. Gulácsy Irén, Herczeg Ferenc és Vida Mária új vagy újra kiadott regényeivel. A legismertebb írók osztogatnak majd autogamot minden nap 12-től 2-ig: Csathó Kálmán, Herczeg Ferenc, Gulácsy Irén, Rab Gusztáv, Szabó Lőrinc, Benedek Marcell és Lyka Károly, 6-től 11-ig pedig Babay József, Matolcsy Andor, Nagy Lajos, Bibó Lajos, Kerekesházy József és Szentmihályiné Szabó Mária. A Váci utca hosszú során jóformán az összes könyvkereskedések kiköltöznek az utcára. Itt üti fel sátorfáját Cserépfalvy is. Kiadványai közül különösen érdekes Bendeffy László könyve a kaukázusi magyarság történetéről,és Horváth Jenőnek Savoyai Jenő hercegről, valamint a dunai monarchia kialakulásáról irott munkája. Délelőttönként Bálvégh István és József Jolán, délutánonként pedig Bendeffy László és Horváth Jenő dedikálják új könyveiket. A Szent István Társulat különös gonddal készült az idei könyvnapra. Báró Brandenstein Béla, Jánosi József S. J., Sik Sándor és Tóth László műveit adta ki. Számos írónk jelenik majd meg a Kecskeméti utcai díszes sátorban, hogy könyveiket dedikálják. Sik Sándor, Puszta Sándor, Tóth László Berényi László, Kinizsi Andor, Hallósy Márta, Zayrnus Gyula, Dezsényi Béla, Dénes Gizella és még sokan mások. A Stádium ismét a Nemzeti Színháznál üti fel sátrát. Szefedin Sefket bej, Dénes Gizella, Papp Jenő és Szilárd János újabb alkotásait bocsátotta közre. Itt találkozik majd közönségével a kitűnő felvidéki magyar írógárda is, hogy kézjegyükkel lássák el műveiket. A Stádium kiadványai között egyébként a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot a hősi halált halt Prien kapitány „Életutam a Scapa Fioláig“ című gazdagon illusztráltönéletrajzi műve. Bizonyára átütő Sikere lesz az idei könyvnapokon a Stádium népszerű és olcsó regénysorozatának is, továbbá Botár Árpád szenzációs könyvének, amely a „láthatatlan hadsereg“ működését, a kémek tevékenységét ismerteti s a modern háború rejejtelmeibe vezeti be olvasóját. Itt dedikálják majd könyveiket Papp Viktor, Papp Jenő, Endrődy Béla, Bibó Lajos, Medveczky Bella, Nagy Méda, Kárán József, Szilárd János és még mások, és itt vonulnak fel a Nemzeti Színház művésznői és művészei is. Az Apponyi-téren a Nyugat sátra várja az érdeklődőket. Babits Mihály betegsége miatt nem jelenhetik meg a sátorban, csupán Illyés Gyula és Terstyánszky Jenő fogadja majd az érdeklődőket. A Pátria írónők Társasága részben saját könyvsátorában, a Kossuth Lajosutca elején, részben pedig az IBUSZ-szal karöltve a Vörösmarty téren árusítja könyvnapi újdonságát, a „Magyar Aszszonyok versei“-t. Az írónők autogramot adnak és szeretettel várják a nagyközönség látogatását. A Dante és a Révai Társulat csak közvetve vesznek részt a könyvnapon, mivel különálló könyvkereskedésük nincs, ezért sátrat sem állítanak, csupán kiadványaikkal gazdagítják a könyvnap bő termését. Révai elsősorban az Erdélyi Szépmíves Céhnél (Szervita-tér) képviselteti magát. A könyvkereskedők és kiadók a legszebb reményeket fűzik könyveik sikeréhez. Vallomásuk szerint az idei könyvnap mennyiségileg és minőségileg is gazdagabb és értékesebb az előbbieknél. Úgy látszik, hogy a közönség is nagyobb szeretettel fordul a könyvekhez tanulásért, szórakozásért vagy felüdülésért, mint máskor. HÓMAN BÁLINT: Stephan I. Az élet nélkülözhetetlen feltétele és lényege a szervesség. Valamennyi , alkotóelemére felbontani, titokszerűségéből maradéktalanul kivetkőztetni épp oly kevéssé lehet a szervességet, mint magát az életet. A múltból és származásból, korból és környezetből,a vérből és tájból eredő végtelen szálak szövedékében véges értelmünkkel nem ismerhetjük ki magunkat, de minden ismeret valójában mégis csak azon alapszik, hogyan fejtjük szét és elemezzük e szövedék alapfonalait. Az igazi ismeret ott kezdődik, ahol egyidejűleg fedezzük fel valamiben a folytatást és a kiinduló pontot, az életfolyamatok összefüggését, szüntelen hullámzását. Történelmi eseményt, történelmi személyt soha sem szabad korából és környezetéből kiszakítani. Az események visszatükröztetése, a személyek jellemzése annál valószerűbb, annál megbízhatóbb és tudományosabb, minél inkább felöleli — hogy divatos szót használjunk — az egész fizikai és szellemi életteret, amelyben az illető esemény, vagy személy gyökerezik. Ehhez természetesen a szóbanforgó kornak és az abból nyíló távlatoknak, a történelmi adatok olyan tömegének feltárására és lelkiismeretes mérlegelésére van szükség, amely szinte polihisztori elmélyülést, szaktudást és ítéleterőt feltételez. Mindezek a ritka képességek avatják a történelmi tudományoknak nemcsak magyar, hanem világviszonylatban is párját ritkító művészévé Hómon Bálintot, akinek német nyelven most megjelent Stephan I. című hatalmas munkája az európai könyvpiac kimagasló eseménye. Szent István alakja a magyar történelemnek megpróbáltatásokban és elévülhetetlen érdemek dicsőségében gazdag századai során szentséges fogadalommá magasztosult. Hóman Bálint ezt a kikrisályosodott fogalmat élettel tölti meg. Olyan lenyűgöző elevenséggel állítja a művelt világ elé az első magyar király személyiségét, hogy ennek hatása alól még a szentistváni kultusztól érintetlen külföldi olvasóközönség sem vonhatja ki magát. A Stephan I. tudományos és szépirodalmi remekmű. Nélkülözhetetlen útmutató abban a rejtélyes, a külföld számára egyenesen titokzatos világban, amelyet így nevezhetünk: magyar lelkiség. Útmutatás, de egyben hitvallás is ez a könyv, az „örök magyarság“ öntudatos hitvallása. Ebben nem juthat szóhoz semmiféle áltudományos hitverési szándék. A hivatásának magaslatán álló tudós lelkiismeretességével, becsületes és művészi eszközeivel szolgálja a Stephan L írója az igazságot. Ennek érdekében olyan lüktető és meggyőző szellemi energiát, a tartalomnak és stílusnak olyan eleven gazdagságát veti latba, hogy valósággal sugárzik belőle a legnemesebb értelemben vett nemzeti propaganda ellenállhatatlan ereje és lendülete. A magyar olvasóban meghatványozza a nemzeti önérzetet és öntudatot, a külföldiben pedig a magyarság felé forduló őszinte érdeklődést és nagyrabecsülést. Hóman Bálint a honfoglaló magyarság mesteri életrajzába ágyazza bele I. István személyiségét és életművét, úgy hogy valósággal a szemünk előtt bontakozik ki a nagy király fizikai és szellemi energiáktól duzzadó alakja. I. István politikája — állapítja meg Hóman Bálint — ősei politikájának szerves folytatása volt. A nyugati tájékozódás úgyszólván már Árpáddal kezdődik és Géza idejében már egészen tudatos. I. István világa a magyar öntudatnak, a keresztény hitnek és az európai szellemnek felbonthatatlan szintézise. Műve a magyar tradíción, a katolikus valláson, a keresztény erkölcsön és a klasszikus szellemen nyugvó keresztény-magyar műveltség, amely az európai kultúra elemeit harmonikus egységbe foglalta. Érdekesen fejtegeti Hóman Bálint, hogy I. István nem romantikus alak, nem népszerű nemzeti hős. Soha sem állt a nép viharos lelkesedésének középpontjában, mint a magyar történelemnek oly sok színpompás egyénisége. Hatása mégis mélyebb és átfogóbb, általánosabb és állandóbb, mert — hasonlóan a vele rokonlelkű Zrínyi Miklós és Széchenyi István kultuszához — az értelemben gyökerezik, azoknak a gondolkozóbb és bölcsebb magyaroknak a lelkében, akik nemzetük jobb sorsáért küzdöttek és akiknek közvetítésével termékeny talajra talált ez a hatás a magyar nép lelkében is. — Nem lehet eléggé gyakran és nyomatékosan kiemelni — mondja Hóman Bálint —, hogy Szent István nem egy ideál, vagy irányzat, egy eszme, vagy törekvés, egy erő, vagy cselekmény megtestesítőjeként lépett a magyar nemzet évszázados tiszteletének középpontjába, hanem mint az általános magyar eszme, a korszerű fejlődés képviselője. Az ő alakja, amely kilencszáz év óta sem halványodott el, jelképe annak az „örök magyarság“-nak, amelynek Kelet és Nyugat határán kemény próbákat kellett és kell kiállania. A szentistváni birodalom máig is legtökéletesebb és legszabatosabb formulázása a magyarság nemzetpolitikai céljainak és történelmi hivatásának. Szent István minden idők legnagyobb magyarja. ] ■ A szentistváni kultusz Magyarországgon olyan régi, mint a századok, amelyek a nagy király halála óta elmúltak , hálás nemzetének halhatatlan életében. ■ Hogy ez a kultusz ma miért időszerűbb, ■ mint valaha? Hóman Bálint könyve erre is megfelel, amikor megállapítja, hogy I. Istvánt jellemének értékes tulajdonsságai képesítették a magyar élet új európai formáinak megalapítására és az magyar nemzeti politika évszázados utójának kijelölésére. Ma, amikor ismét arról van szó, hogy kialakuljanak a „magyar élet új európai formái“, senki sem csodálkozhatik a szentistváni kulttusz újjászületésén. A nagy király történelmi hagyatéka ma is úgy világítja meg a „magyar nemzeti politika évszázados útját“, mint a középkori magyar birodalom kibontakozásának hajnalán. Ebben foglalható össze Hóman Bálint nagyszerű könyvének legfontosabb és legaktuálisabb tanulsága. , Ludvig Déles Az Egyetemi Nyomda könyvnapi kiadványai A magyar nyelv és irodalom barátainak két értékes kiadványával szerez meglepetést az Egyetemi Nyomda az idei könyvnapok alkat■ mából. Vajthó László: Halhatatlan magyar irodalom : nem szakkönyv, csak beszélgetés az irodalomról, literaturánk halhatatlanjairól. Feldolgozásában a költészetnek jut a főszerep, hiszen, a magyar gondolat és érzés éppen ebben jutott legtovább az európai magasságokig. Művét nem tudósoknak szánta, nem is az irodalom hivatásos ismerőinek, hanem azoknak, akik napi munkájuk után egy-egy szabad órában egész irodalmunkat megismerni szeretnék. Egyszerű formában, világos taglalásban ismerteti irodalmunk legnagyobb alakjainak tevékenységét és időtlen működésük eredményeként készülő nagy művet: a magyar szellem Pantheonját. A testes kötet használhatóságát nagymértékben fokozzák az illusztráló idézetek, amelyek az olvasót kézel viszik az irodalom élő forrásaihoz. Fel- dolgozási módszer dolgában Vajthó műve igen alkalmas arra, hogy ösztönzést, indítást adjon azok számára, akik közeledést keresnek irodalapunk örök értékeihez. Bárczi Géza: Magyar szófejtő szótára hasonlóképen a művelt nagyközönségnek szól. Azok számára készült, akiket nyelvünk múltja, szókincsünk eredete közelebbről érdekel. A magyar közönség eddig nélkülözött , ilyenszerű munkát, amely a teljes magyar szókincsnek természetesen csak egy részét öleli fel, mégis megtalálja benne az olvasó a köznyelv szókészletének minden fontosabb alapszavát kb. 6000 címszóban, valamint a gyakoribb származékokat és nyelvünk jövevényszavait is. Kilián Zoltán: Mátyás király ifjú hadserege. A rádió gyermekdélutánjai népszerű rendezői jenek ifjúsági regénye Mátyás király korába vezeti ifjú olvasóit. Az Egyetemi Nyomda Könyvbarátok Kis Könyve sorozatának egyik értékes darabja ez a kötet, mely B. Farkas , Imre korhű rajzaival illusztrálva, a magyar ifjúsági irodalom elismerésre méltó nyeresége. Aischylos tragédiái Fordította: Csengery János Hiányt pótló, átdolgozott kiadásban kerülnek a közönség elé a nagy görög tragédiaíró munkái közül a nevezetesebbek: az Oltalomkérők, a Perzsák, a Leláncolt Promentheus, a Heten Theba ellen, s a nagy Oresteia trilógia. Az új kiadást nemcsak az a körülmény tette szükségessé, hogy 2003 óta az első Csengery-fordítások stiláris módosításra szorultak, hanem a filológiai kritika is nagy léptekkel haladt előre a különböző Aischylos-szövegek eltéréseinek helyes magyarázata irányaiban. A kiváló fordítónak azonban nemcsak a görög szöveg változásait kellett figyelembe vennie, hanem azokat az újabb szakmunkákat is, amelyek mélyebb betekintést nyújtanak Aischylos költői műhelyébe és szinte egyedülálló lelkivilágába. Minthogy a magyar könyvpiacon már vagy két évtizede hiányzik egy magyar Aischylos, a fordító nagy szolgálatot tett a magyar irodalomnak azzal, hogy a tragédia megteremtőjét és örök időkre szóló képviselőjét az eddiginél is hivebb tolmácsolásban juttatta el azok kezébe, akik tudják, hogy a múlt megbecsülése és kuátesza a haladás egyik legfőbb előfeltétele. (Athenaeum.) .