Nemzeti Ujság, 1941. augusztus (23. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-01 / 174. szám
Zsidó csak az iparhatóság engedélyével bérelhet ezentúl üzlethelyiséget Szabályozták a lakások és egyéb helyiségek bérletét A háborúval kapcsolatos rendkívüli viszonyok következtében a lakás és egyéb helyiség bérletét már több rendelet szabályozta. Ezeket a rendeleteket egységes szerkezetbe foglalja és új rendelkezésekkel egészíti ki az 5777/1941. M- E. számú rendelet, amely a hivatalos lap augusztus 1-i számában jelenik meg. A rendelet fenntartja és több tekintetben kdépíti a bérlők védelmére hozott eddigi jogszabályokat és általános szabályként újra kimondja, hogy sem bért emelni, sem lakást felmondani nem lehet. A rendeletnek az eddigi jogszabályokat kiegészítő, illetőleg módosító lényegesebb rendelkezései egyébként a következők: A háztulajdonos eddig korlátozás nélkül felmondhatta a lakást, ha abba maga vagy leszármazója akart beköltözni. Ezt a rendelkezést a rendelet megváltoztatja: ezentúl a háztulajdonos csak akkor mondhatja fel a lakást ilyen címen, ha hitelt érdemlően igazolja, hogy az illető lakásra méltánylást érdemlő órától szüksége vosz. A rendelet további rendelkezései szerint nem csupán a bér, valamint a különdíjak esnek emelési tilalom alá, hanem az egyéb mellékszolgáltatások is. A rendelet hatálybalépése után tehát ezeket sem lehet emelni. Egyébként a bér, a különdíj és a mellékszolgáltatásmértékének megállapítása iránt mind a két fél keresetet indíthat a bíróságnál A további jelentősebb újítások a következők: Közszolgálati alkalmazott bérlő részéről a bérbeadó felmondás esetében akkor is köteles más lakásról gondoskodni, ha a közszolgálati alkalmazott nem szolgálati helyén lakik; korlátozás alá esik a szövetkezeti üzletrész alapján gyakorolható felmondási jog, valamint a jogi személyeknek és a tulajdonostársaknak mint bérbeadóknak felmondási joga; szabályok állapíttattak meg a felmondás és a lakásfelajánlás módjára vonatkozólag; az állami hivatalok és intézmények elhelyezésére szolgáló helyiség bérletének felmondása kiterjed minden állami bérletre és a visszacsatolt keleti és erdélyi területre is; felmondási lehetőség nyílik, ha a bérlőnek több bérelt lakása van; kivételnek a felmondás-korlátozó rendelkezések hatálya alól az olyan lakások, amelyekben négynél több lakószoba van, kivéve, ha a lakásban egynél több család vagy több önálló keresettel bíró nagykorú személy lakik s egyikükre sem esik 4 szobánál több, s a hivatásos katonatisztek lakásbérletére vonatkozó különleges szabályok egyes vidéki helyekre is kiterjednek; a lakásforgalom merevségének enyhítése céljából a bérlők egymásközötti lakáscseréje lehetővé válik; lakás céljára szolgáló helyiségnek más célra fordításához hatósági engedély szükséges; az iparhatóság engedélyével vehet bérbe vagy használatba. * A rendelet a továbbiakban biztosítja a bérbeadó számára azt a jogot, hogy negyedévi felmondással felmondhassa az üzleti vagy üzemi helyiség bérletét abban az esetben, ha a bérlőnek iparjogosítványa, illetőleg más jogosítványa vagy engedélye megenni, vagy ha üzletét (üzemét) három hónapon át nem gyakorolja. A kizárólagos dohányárusítási, valamint a korlátlan vagy korlátolt italmérési engedély megszűnése esetében akkor is fel lehet mondani az üzlethelyiséget, ha a volt engedélyesnek egyéb iparjogosítványa nem szűnt meg. Amennyiben a felsorolt esetekben a bérbeadó nem hajlandó a bérletet felmondani, a hatóság felszólíthatja őt arra, hogy a bérletet mondja fel és a helyiséget — a felszólításban esetleg meghatározott személynek — adja bérbe. Ha a bérbeadó a felhívásnak nem engedelmeskedik, a hatóság igénybeveszi a helyiséget és meghatározott személynek kiadja. Ugyancsak elrendelheti a hatóság olyan helyiségek bérbeadását, illetőleg igénybevételét is, amelyek üzleti vagy üzemi célra alkalmasak, de amelyeket a tulajdonos bérbe adni nem hajlandó. A rendelet végül felhatalmazza a belügyminisztert, hogy az általa megállapított olyan városokban, ahol nagy a lakáshiány, elrendelhesse a lakás céljára alkalmas, de nem lakott helyiségek bérbeadását, illetőleg igénybevételét. I Korlátozás nélkül felmondhatók a zsidó bérlők üzlethelyiségei Igen nagyjelentőségű új rendelkezéseket tartalmaz a rendelet az üzlethelyiségek bérletére vonatkozólag. Ezek szerint üzlet vagy üzem céljára szolgáló helyiség bérletét — ideértve gyógyszertár, valamint színház, mozgófényképszínház és egyéb, a szórakoztató ipar célját szolgáló helyiség bérletét is — a bérbeadó nemzsidó bérlővel szemben csak egészen kivételes esetekben mondhatja fel, sőt a már közölt felmondások is hatályukat vesztik, ha a felmondási idő augusztus 1-én még nem járt le és a bérlő nyolc nap alatt nyilatkozik, hogy a bérletet fenn kívánja tartani. A nemzsidó bérlő által határozott időtartamra kötött bérleti szerződés is határozatlan időre meghosszabbodik, ha a bérlő erre irányuló szándékát legalább három hónappal a szerződés lejárta előtt kinyilvánítja. Ezzel szemben zsidó által bérelt üzleti vagy üzemi helyiséget a jövőben is korlátozás nélkül fel lehet mondani, sőt zsidó új üzlethelyiséget a jövőben csak Újra nyaralhat a Mencsuron! Ideális csípési üdülés 1300 m. magasságban. Napi penzió társas szobákban , P-től. Jelentkezés Christophoros a Nemzeti Újság és Uj Nemzedék utazási és menetjegyirodája, Budapest, IV., Kossuth tajpe-utca 5. Teletem 1875-02 és 18—95—33. A kormányzó kihallgatáson fogadta az új német követet A Kormányzó Úr Főméltósága csütörtökön délután 1 órakor ünnepélyes bemutatókihallgatáson fogadta Dietrich von Jagow német rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, aki ez alkalommal megbízólevelét nyújtotta át. Az üdvözlő- és válaszbeszéd elhangzása után Ő Főméltósága beszélgetést folytatott a német követtel, majd az ő kíséretében megjelent dr. Karl Werkmeister követségi tanácsos, Rudolf Toussaint ezredes, katonai attasé, Gustav Wolf és Gustav Struve követségi tanácsosok Kuna Heribert Fütterer ezredes légügyi attasé, dr. Heinrich Karl Frahne követségi titkár, Hans Arimond és Fanz Xaver Graf Spee beosztott őrnagyok, dr. Günther Hoffmann követségi attasé és Hans Angiert kereskedelmi attasé tisztelgését fogadta. Az ünnepi fogadtatás szertartásánál közreműködött dr. Bárdossy László m. kir. titkos tanácsos, a külügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök és dr. Uray István m. kir. titkos tanácsos a kabinetiroda főnöke. Dietrich von Jagow német követ a következő beszéd kíséretében nyújtotta át megbízólevelét a kormányzó úr őfőméltóságának: — Főméltóságu Uram! Van szerencsén átnyújtani Főméltóságodnak azt a levelet, amellyel a Führer és birodalmi kancellár Főméltóságod mellé engem mint rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert kinevezett. — Hivatalbalépésem abba az időbe esik, amikor Magyarország, akár a világháborúban, Németország oldalán harcban áll a közös ellenség ellen. Németország és Magyarország barátságos kapcsolatai a világháborús fegyverbarátsággal megingathatatlan alapot kaptak a két ország bizalomteljes együttműködése számára; a jobb jövő érdekében a győzelemért folyó harcban ismét megállják a próbát és meg fognak acélozódni. Legfőbb feladatom, hogy ezeknek a kapcsolatoknak elmélyítéséért közreműködjek s ennek fogom szentelni minden erőmet. — Legyen szabad kifejezést adnom annak a reménynek, hogy Főméltóságod és a magyar királyi kormány magas megbízatásom teljesítésében teljes bizalmával megajándékoz és támogatásában részesíteni fog. Egyúttal arra kérem Főméltóságodat, fogadja a birodalmi kormány legőszintébb kívánságait saját kívánságaimmal együtt Főméltóságod személyes jólétére és a magyar nemzet boldogságára és virágzására. A kormányzó válasza A kormányzó úr őfőméltósága a német követ beszédére a következőket válaszolta: — Követ Úr! Különös örömmel vettem át Nagyméltóságod kezéből azt a levelet, amellyel a Nagynémet Birodalom Vezére és Kancellárja Excellenciádat rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri minőségben mellém kirendelte. — Az ön érkezése valóban történelmi időbe esik, amelyben a német és a magyar nép sorsszerű összetartozása ismét világosan megnyilvánul. A két szövetséges nemzet vitéz fiai ismét vállvetve harcolnak a közös ellenség ellen abban a szilárd meggyőződésben, hogy harcuk igazságos és boldogabb rendet fog megteremteni. — Excellenciád személyében őszinte örömmel üdvözlöm a dicső német haditengerészet vitéz tisztjét, régi háborús bajtársat és a Vezér és Kancellár hűséges és bevált harcosát. Meggyőződésem, hogy ön kiváló módon hozzá fog járulni ahhoz, hogy a két nép már meglévő szoros kapcsolatait még bensőségesebbé alakítsa és elmélyítse. — Excellenciád bizonyos lehet abban, hogy valamennyi feladata teljesítéséiben mindig számíthat őszinte jóakaratomra, valamint a magyar királyi kormány hathatós támogatására. — Amidőn a legszevélyesebben üdvözlöm Önt, a legmelegebben remélem és óhajtom, hogy országunkban jól fogja magát érezni. * A kormányzói bemutatkozó kihallgatásnak és a megbízólevél átadásának aktusával Jagow megkezdi működését, mint Németország új követe Magyarországon. Ebből az alkalomból a magyar nemzet őszinte rokonszenvvel és barátsággal köszönti őt, hiszen Hitler vezér és kancellár megbízásából reáhárul az a kitüntető feladat, hogy a mélyen gyökerező magyar-német kapcsolatokat mindkét állam előnyére fenntartsa, sőt, amennyire lehetséges, még jobban semélyítse az eddigi barátságos légkörben. Jagow rendkívüli érdemek elismeréseképpen kerül most fontos új tisztségébe, új állomáshelyére, ahol minden bizonnyal nemcsak Németország és Magyarország, hanem a most kiépülő új Európa javára gyümölcsözteti tehetségét és munkálkodik követi minőségében. A tanítók fizetésének elsikkasztását éveken át tűrte a szovjet népbiztosság A Pravda március 31-iki száma, igen elégedetlen hangon ír a szovjet közoktatásügyi népbiztosság ellenőrző tevékenységéről. A kommunista párt félhivatalos lapja épületes történetet mond el, amelynek hőse E. I. Dozorov, Gorkij város közoktatási körzetének főpénztárosa. Dozorovot azzal bízták meg, hogy a város népiskoláinak tanítóit fizetéssel lássa el és erre a célra az előírt összegeket az állami banktól felvegye. Évek óta úgy tűnt fel a város ellenőrző közegeinek, hogy valami nincsen rendben Dozorov működése és a tanítók illetményeinek kiutalása körül. Állandóan panasz érkezett a moszkvai központi közoktatásügyi népbiztossághoz, hogy a gorkiji tanítók és tanítónők nem kapják teljes egészében kézhez fizetésüket. Ebből kisebb-nagyobb összegeket a főpénztáros visszatart magának különböző címen, sokszor pedig későn fizeti ki a járandóságokat. E panaszok nagy része már az 1937-ik évre nyúlik vissza. Akkoriban valami vizsgálat-féle is indult meg, írja a lap, de mindent rendben találtak, mert Dozorov könyvelésében ott voltak a tanítók és tanítónők nyugtái, amelyek ez mindenkor az előírt összegek felvételéről szóltak. Senki sem tudta tehát, mi az oka a panaszoknak. A vizsgálat ennyiben maradt. Pedig már ekkor fel kellett volna figyelni a főpénztárosra, aki Gorkijból többizben Moszkvába utazott, hogy ott a híres éjszakai élettel barátkozzék. Többen látták ott mulatozni, pedig a fizetéséből nem telt volna erre. Egy-egy ilyen után, mint NEMZETI ÚJSÁG 3 1941 augusztus 1. Péntek mint tegnap a ezt utólag megállapítottták, Dozorov 2000 rubelt is elköltött. Ezt az összeget természetesen a tanítók és tanítónők fizetéséből sikkasztotta el. Mivel azonban senkisem vonta őt felelősségre, a főpénztáros igen nagy lábon kezdett élni, gyönyörűen berendezkedett és drága dolgokat vásárolt. Csak az 103/bio. tanév során körülbelül 10.000 rubelre rúgtak az így elsikkasztott összegek. Mindezt a vizsgálat utólag megállapította. Hogyan tudta a bűnös főpénztáros 5 éven keresztül sikkasztásait elkövetni, erre válaszol most a Pravda említett cikke. Elsősorban felmerül a közoktatásügyi népbiztosság felelőssége, miért nem végzett komoly vizsgálatot már 1937-ben? Bűnös természetesen maga Dozorov is, aki a sikkasztásokat elkövette. Harmadsorban felmerül az a kérdés, hogyan kerültek az aláírt nyugták Dozorov könyvelésébe? A vizsgálat erre is teljes fényt derített. A nyugtákat Dozorov utasítására felesége hamisította, aki hidegvérűen írta alá mindenkor a megkárosított tanítók és tanítónőik nevét, amikor ezek vonakodtak olyan nyugtákat kiállítani, amelyek teljes illetményeik felvételéről szóltak. Ilyenkor a megkárosítottak töredékösszegekkel távoztak a főpénztárostól, akinek felesége rendszeresen hamisította a nyugtákat. A vizsgálat még nem tudta megállapítani pontosan, hogy a Dorozov-házaspár ilyenformán mennyit sikkasztott el, de az összeg igen jelentős és valószínűleg több 100.000 rubelt tesz ki. Mivel azonban a közoktatásügyi népbiztosságról van szó és annak egyik alkalmazottjáról, a Pravda rendkívül óvatosan ír a dologról és az ügyet kevés kommentárral látja el. * Azokon a keleti területeken, amelyeket a szövetséges csapatok megtisztítottak a bolsevizmustól, jellemző nyomait találják lépten-nyomon az úgynevezett bolsevista tervgazdaságnak. Erről csak most derült ki, hogy felnagyításában milyen nagy szerepet játszott a reklám, a propaganda. A Minszk környékén lévő gyárak üzemvitelét vizsgálják felül most a kiküldött német szakértők, akiknek egybehangzó megállapítása, hogy a szovjet ipart a legnagyobb rendszertelenség jellemzi. A gyártmányok előállításához szükséges anyagot az előirányzott tervek ellenére sehogysem tudták megfelelő bőségben beszerezni, illetőleg a gyár rendelkezésére bocsátani azok a felelős tényezők, akik a termelés folytonosságát kellett, hogy biztosítsák. A gyárak egész sorában sok olyan gépet, elektromotort és szerszámgépet találtak, amelyek nem működtek, holott a kimutatásokban mindenütt úgy szerepeltek, mint amelyek a termelésben felhasználhatók. Mindenütt nagyarányú szabotázs és sikkasztás nyomaira bukkantak. Olvassa a Képes Krónikát