Nemzeti Ujság, 1942. május (24. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-01 / 98. szám
Hóman kultuszminiszter megnyitotta a tehetség kiválasztó tanárok tanfolyamát Az állam évenként hatszáz elsőosztályos gyermek nevelését vállalja nyolc esztendőre Csütörtökön délelőtt nyitotta meg a III. ker. Árpád-gimnáziumban Hóman Bálint kultuszminiszter azt a háromnapos tanári továbbképző tanfolyamot, amelyet a kormány a falusi magyar tehetségmentéssel kapcsolatos versenyvizsgák módszerének elsajátítása céljából vidéki gimnáziumi tanárok részére rendezett. Az ország minden részéből 152 gimnáziumi tanár gyűlt össze 72 gimnázium képviseletében. Állami, községi gimnáziumok éppen úgy részt vesznek ebben az országos tehetségmentő munkában, mint a történeti egyházak iskolái. A tanfolyamon gyakorlati és elméleti képzésben részesülnek a tanárok s a gyakorlati bemutatás falusi és tanyai elemi iskolai tanulók megvizsgálása útján történik, akiket tanítóik Örkényről és Lajosmizse tanyáiról hoznak be erre az alkalomra. Hóman miniszter a tanfolyam megnyitásán nagy beszédet mondott a tehetségek kiválasztásáról. — A társadalmi szervezet és az állami gépezet zavartalan működését — mondotta a miniszter — az eszményi célok és a gyakorlati törekvések kifogástalan szolgálatát csak az összes nemzeti erők céltudatos összefogásával, teljes kifejtésével és tökéletes kihasználásával biztosíthatjuk. — A középfokú és középiskolákban, valamint az egyetemen nemrégen életbeléptetett új degresszív tandíjrendszer, a kisemberek gyermekei számára rendszeresített Horthy Miklós Ösztöndíjak, a folytonosan fejlesztett diákotthonhálózat, az egyetemi diákasztalok és egyéb diákszociális intézmények segítségével magyar népünk legtöbb tanulni vágyó és tanulásra képes szegény fia számára máris lehetővé tettük tanulmányaiknak gondtalan folytatását." De nem történt kellő gondoskodás a falusi szegénység fiainak támogatásáról, mert itt a kedvezményezés nem elegendő, teljesen ingyenes ellátásról és tanításról kell gondoskodnunk. Célunk a magyar faj védelme és megerősítése, értékmentés és erőgyarapítás által. A magyar nép — elsősorban a falusi ás tanyai szegénység s— kiváló tehetségű gyermekeit kívánjuk az elkallódástól megóvni s az ő kiművelésük által értelmiségünk erőit fokozni és gyarapítani. Az eredményt a képességvizsgálaton erre alkalmasnak bizonyult gyermekek ingeyenes ellátásával és díjtalan gimnáziumi oktatásával fogjuk biztosítani. Az állam az eddigi, vizsgálatok eredményéhez képest egyelőre évről-évre 600 elsőosztályos gyermek gondozását vállalja mindig nyolc esztendőre s így nyolc év alatt — némi elkallódásra is számítva — kereken 4000 népi tehetség előtt nyílik meg az út a legmagasabbrendű elméleti kiképzés felé. A diákotthonk országos hálózatának immár nem soká halasztható kiépítése után ez a szám a szükséghez képest emelhető lesz. A magyar értelmiségi rétegből kirekesztett zsidók és az eddig hamis szempontok szerint helytelenül kedvezésekben részesített hanyag és tehetségtelen tanulók helyébe lépő életerős népi gyermekek tanulmányainak biztosítása által meggyorsítjuk a társadalom folytonos megújulásának egészséges folyamatát. Korunk állami és társadalmi életének bonyolult szervezetében ma sokkalta nagyobb értelmiségi rétegre van szükség, mint a múltban volt s az értelmiségi pályákról legutóbb kizárt zsidó intellektuellek pótlásáról is gondoskodnunk kell. A nevelő és kiválasztó munkában a magyar közösség minden tagjának, az egyházaknak és a közületeknek, a hadseregnek és a közigazgatásnak, az egész társadalomnak és minden egyes magyarnak részt kell venniük. A legnagyobb feladat mégis az iskolára hárul. — Tunyaságnak és a hanyagságnak, a léhaságnak és a tehtségtelenségnek semmiféle jogcíme sem lehet elnézésre. Puszta szánalomból, szeretetből, személyi, felekezeti, osztály- vagy pártérdekekből senkit sem szabad oklevélhez segítenünk. — A tandíjkedvezmények, ösztöndíjak, segélyek és egyéb szociális kedvezések odaítélésénél egyesegyedül a ráutaltság, a szorgalom és a tanulmányi eredmény lehet irányadó. Hanyag, tehetségtelen, művelődésre képtelen ifjak semmiféle címen sem kaphatnak kedvezményt. Viszont minden szorgalmas, tehetséges, művelődésre fogékony ifjúnak joga van a tanulásra s ezeket az államnak és társadalomnak minden erővel támogatniuk kell. — Ezt az alapelvet igyekeztem érvényesíteni a tandíjak ésvizsgadijak, ösztöndíjak és egyéb kedvezmények uj rendszerének kialakítása alkalmával. — Jöjjenek hát magyar népünk tudományszomjas egészséges fiai mind többen és többen a középiskolába és az egyetemekre. Hozzanak friss vért és uj erőt, vidám vállalkozókedvet és komoly alkotókészséget a magyar értelmiségi réteg szervezetébe. De ne anyagi érvényesülést, elhelyezkedést, állást, jövedelmet, avagy hivalkodó szerepet és külső elismerést keressenek a nekik új világban, hanem erkölcsi gyarapodást, szellemi műveltséget és élethivatást, mert a magyar életnek nem szónokló, törtető s önmaguk érvényesüléséért mások elbuktatásáért, megengedhetetlen eszközökkel harcolói fiatalságra, hanem elméletileg és gyakor-latilag egyaránt alaposan képzett, erős felkészültségű, szilárd keresztény magyar világnézettel felfegyverkezett, munkás és szociális érzésű magyar fiatalságra van szüksége. Ez az út vezet a nép boldogulásához, a nemzet felemelkedéséhez, az ország megerősödéséhez. Hiszem, hogy a magyar tanárok szívesen irányítják majd népünk fiait efelé az igaz út felé, ők maguk pedig örömmel fogják azt járni, bármily nehéz és göröngyös legyen is. A tanárokra azonban nehéz felelősség hárul már a kiválasztás alkalmával, később a nevelés folyamán is. A társadalmi kiegyenlítődés nagy nemzeti problémáját kell a megoldás felé segítenünk a városi és falusi, gazdag és szegény gyermekek egységes iskolai társadalmának kialakításával. — Nehéz, de a magyar tanárhoz méltó feladatok ezek s én bízom benne, hogy jól meg fogják oldani. Szükségesnek tartottam azonban épp a nehézségekre tekintettel egy rövid tanfolyam rendezését, hol a képeségsvizsgáló tanárok a vizsgálat alapelvével és gyakorlati módszerével megismerkedhetnek. «» «» m o‹ ›r ·» «» *· › ONH» ♦» «»«LXX» 3» «» ♦> 4V & Törlik az árvizek és belvizek által borított földek földadóját és annak járulékait Dr. Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter utasította a pénzügyigazgatóságokat, hogy az 1942. évre előírt földadót és járulékait töröljék olyan területek után, amelyeket gátszakadás, gátátvágás vagy fakadó belvíz és egyéb belvizek következtében keletkezett árvizek mind az 1941., mind az 1942. évben elárasztottak és amelyek így gazdaságilag használhatatlanná váltak. Az érdekeltek a károkat 1942 június 1-éig jelenthetik be. Ugyancsak teljes egészében törölni kell az 1942. évre kivetett földadót és ennek járulékait az olyan földeknél, amelyeket hatósági rendelkezés folytán zsilipek bezárásával vagy a víztöltések átvágásával árasztottak el vízzel azért, hogy ezáltal megmentsenek községeket vagy nagyobb fontosságú területeket az árvíz pusztításaitól, feltéve, hogy az ilyen módon elárasztott területek ebben a gazdasági évben mezőgazdasági termelésre egyáltalán nem használhatók. Ha pedig egyes bejelentett területekről, amelyeken a termés az árvíz folytán kipusztult, a vizet olyan időben vezették le, hogy azok ebben a gazdasági évben még sikerrel hasznosíthatók, a kivetett földadó és járulékai háromnegyed részben engedhetők el. Az 50 százalékos földadó és a járulékok elengedésében részesíthetők azok a földterületek, amelyek 1941-ben nem szenvedtek árvízkárt, azonban 1942-ben víz alá kerültek és ennek következtében megmunkálhatók nem voltak. Ezeket a földeket még akkor is részesíteni kell ebben a kedvezményben, ha a fakadó belvíz földárja által gyakrabban ismétlődő károsodás már a minőségi osztályok megállapításánál figyelembe vétetett. Végül megengedte a pénzügyminiszter, hogy tekintettel a rendkívül hosszantartó és kemény télre, a téli fagy által okozott elemi károkat az érdekeltek ebben az esztendőben április 30-áig jelenthessék be. A Kormányzó felmentette Kállay miniszterelnököt az öntözésügyi hivatal vezetésétől A Magyar Távirati Iroda jelenti: Magyarország Főméltóságú Kormányzója a következő legfelsőbb kéziratot kegyeskedett kibocsátani: Kedves dr. Kállay! Előterjesztésére a magyar királyi Országos Öntözésügyi Hivatal elnöki állásától saját kérelmére felmentem és egyben e tisztében kifejtett s a magyar mezőgazdaság fejlesztése szempontjából rendkívül fontos és sikeres működéséért Önnek teljes elismerésemet fejezem ki. Kelt Budapesten, 1942. évi április hó 30-án. Horthy s. k. Kállay s. k. gTaTMTi*1“ mm ** "" ~~"*ni^ritf"rM^^rr^rM^‘vrvxj^ru~rr_rrLA~tj~LrcfT Újból szabályozták a téli tüzelőanyag beszerzését és a központi fűtést A Magyar Távirati Iroda jelenti: " A Budapesti Közlöny május elsejei számában rendelt jelenik meg, amellyel a közellátásügyi miniszter a lakások és más helyiségek részére történő tüzelőanyag beszerzését és fűtését korlátozza. A rendelet az egész ország területére kiterjed és általában 20—30 százalékos tüzelőanyagkorlátozást tartalmaz. A 20— 30 százalékos korlátozás nem fog nehézségeket okozni, mert a megmaradt fűtési lehetőség teljesen elegendő. A rendelet melléklete feltünteti azt a tüzelőanyagmennyiséget, amely a nemközponti fűtéses lakás fűtésére — a lakás szobáinak és a lakók számának figyelembevételével — a vásárlási könyvbe való bejegyzés mellett beszerezhető és felhasználható. Meghatározza a rendelet a nem központi fűtéses műhelyek vagy üzletek fűtésére beszerezhető tüzelőmenynyiséget is. A központi vagy etane-fűtésű lakások és egyéb helyiségek fűtését a rendelet egy elbírálás alá veszi. A rendelet a központi fűtéses helyiségek fűtésére az egész vonalon kiterjeszti azt az elvet, hogy a kazán fűtőfelület négyzetméterenként 24 méter mázsa tatai vagy dorogi, illetve más kalóriájú tüzelőanyag esetén, az ennek megfelelő tüzelőanyag vásárolható és használható fel. Korlátozza a rendelet a helyiségek fűtési hőfokát is és kimondja, hogy minden magánlakásban vagy hivatalban 20 Celsius fokig szabad fűteni a helyiségeket. A rendelet szerint a központi fűtéses lakásokban a melegvíz-szolgáltatás szerdára, szombatra és vasárnapra reggel 6 órától este 10 óráig korlátozódik. A fűtési hőmérséklet maximálása alól kivételt képeznek gyógyintézetek, orvosi rendelők és fürdők. Nem esnek a melegvízszolgáltatási korlátozás alá a gyógyintézetek, fürdők és szállodák, ellenben a pensiók igen. Központi- vagy etage-fűtő és központi melegvízszolgáltató berendezések üzembentartására szolgáló tüzelőanyag kiszolgáltatására és beszerzésére nézve a ren NEMZETI ÚJSÁG 3 1942 május 1. Péntek delez kimondja, hogy a tulajdonos — amennyiben megfelelő tárolóhelyiséggel rendelkezik — az engedélyezett tüzelőanyagmennyiségnek legalább 15—15 százalékát július és augusztus hónapokban köteles beszerezni, a fennmaradó rész pedig szeptember hónaptól kezdődően csak 7 egyenlő havi részletben szerezhető be az ipari anyaghivatal útján. A tároló helyiség hiányára vonatkozó bejelentést június 20-ig kell az ipari anyaghivatalhoz megtenni. A rendelet kimondja, hogy a központi fűtéses lakások tüzelőanyagellátását az ipari anyaghivatal a szükséghez mérten csökkentheti. Ebben az esetben a tüzelőanyag szállítók szállítási kötelezettségeiket a m. kir. Ipari Anyaghivatal által megállapított keretben kötelesek teljesíteni. Politikes Pást éi ANTAL ISTVÁN nemzetvédelmi propagandaminiszter látogatást tett választókerülete székhelyén, Jászberényben. A város közönsége képviselőjét miniszteri kinevezése alkalmából lelkesen ünnepelte. Az üdvözlés a városháza közgyűlési termében zajlott le. Pénzes Sándor polgármester köszöntő szavai után Antal István hosszabb beszédet mondott. Rámutatott azokra az erőfeszítésekre és megpróbáltatásokra, amelyeknek a nemzet a következő hónapokban elébe néz s amelyeket az ország minden bizonnyal azzal az elszántsággal és kitartással fog leküzdeni, amilyennel teljesíti kötelességét a magyar honvéd a frontokon. — Ne felejtsünk el két dolgot, — úgymond — először azt, hogy megpróbáltatás és áldozathozatal nélkül nincs eredmény. A magyar nemzet soha semmit sem kapott ingyen a sorstól, mindenért keményen kellett megharcolnia. Amit mi a győzelmes háborúból és a kialakuló új Európától joggal elvárunk, azt csak akkor érhetjük el, ha meghozzuk a magunk áldozatát és megtesszük a magunk kötelességét. De ne felejtsük el azt sem, hogy akármilyen áldozatokat, nélkülözéseket, szenvedéseket kell a jövőben az országon belül a polgári társadalomnak elviselnie, a megpróbáltatások, még ha maximálisak is, csak elenyésző töredékét jelentik azoknak az áldozatoknak, amelyeket az egyszerű honvédkatona nap mint nap meghoz érettünk. A mi biztonságunkért, egzisztenciánkért, jövőnkért, nemzeti életünkért. Bár rendkívül fontos a materiális felkészültség, de ezzel egyenlőképpen fontos az erkölcsi és lelki ellenálló erő, amely minden materiális felkészültség helyes alkalmazásának is előfeltétele. * A VILÁGHÁBORÚ szomorú tapasztalatai elég intelemmel szolgálnak számunkra, mit jelent az erkölcsi felkészültség és lelki ellenálló erő és milyen szörnyű következményekkel jár azok hiánya, vagy meggyengülése. Az erkölcsi felkészültség és lelki ellenálló erő adja a nemzet számára a belsőkitartást és az ebből erősödő nemzeti hivatástudatot. Ennek viszont az az előfeltétele, — hangoztatta Antal miniszter —, hogy a nemzet egyetemére várakozó megpróbáltatások, nehézségek és esetleges nélkülözések egyenlően sújtsanak minden társadalmi réteget és a közös sors nehéz terheinek viselésében ne legyen különbség magyar és magyar között. Meg kell teremtenünk a kötelességteljesítés, az áldozathozatal, a lemondás és az önfeláldozás tekintetében is az igazságos. ISTENHEGYI-ÚT tőszomszédságában teljesen modern összkomfortos Érti Betage-fütéssel), garázs- és kerthasználat nélkül, rögzített lakbérrel KIADÓ: Érdeklődés „Istenhegyi-út“ jeligére a kiadóba.