Nemzeti Ujság, 1942. május (24. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-01 / 98. szám

Hóman kultuszminiszter megnyitotta a tehetség kiválasztó tanárok tanfolyamát Az állam évenként hatszáz elsőosztályos gyermek nevelését vállalja nyolc esztendőre Csütörtökön délelőtt nyitotta meg a III. ker. Árpád-gimnáziumban Hóman Bálint kultuszminiszter azt a háromnapos tanári továbbképző tanfolyamot, amelyet a kor­mány a falusi magyar tehetségmentéssel kapcsolatos versenyvizsgák módszerének elsajátítása céljából vidéki gimnáziumi tanárok részére rendezett. Az ország min­den részéből 152 gimnáziumi tanár gyűlt össze 72 gimnázium képviseletében. Ál­lami, községi gimnáziumok éppen úgy részt vesznek ebben az országos tehet­ségmentő munkában, mint a történeti egyházak iskolái. A tanfolyamon gyakor­lati és elméleti képzésben részesülnek a tanárok s a gyakorlati bemutatás falusi és tanyai elemi iskolai tanulók megvizs­gálása útján történik, akiket tanítóik Ör­kényről és Lajosmizse tanyáiról hoznak be erre az alkalomra. Hóman miniszter a tanfolyam megnyi­tásán nagy beszédet mondott a tehetségek kiválasztásáról. — A társadalmi szervezet és az állami gépezet zavartalan működését — mon­dotta a miniszter — az eszményi célok és a gyakorlati törekvések kifogástalan szol­gálatát csak az összes nemzeti erők cél­tudatos összefogásával, teljes kifejtésével és tökéletes kihasználásával biztosít­hatjuk. — A középfokú és középiskolákban, va­lamint az egyetemen nem­régen életbe­léptetett új degresszív tandíj­rendszer, a kisemberek gyermekei számára rendsze­resített Horthy Miklós Ösztöndíjak, a folytonosan fejlesztett diákotthonhálózat, az egyetemi diákasztalok és egyéb diák­szociális intézmények segítségével ma­gyar népünk legtöbb tanulni vágyó és tanulásra képes szegény fia számára máris lehetővé tettük tanulmányaiknak gondtalan folytatását." De nem történt kellő gondoskodás a falusi szegénység fiainak támogatásáról, mert itt a kedvez­ményezés nem elegendő, teljesen ingye­nes ellátásról és tanításról kell gondos­kodnunk. Célunk a magyar faj védelme és megerősítése, értékmentés és erőgyara­­pítás által. A magyar nép — elsősorban a falusi ás tanyai szegénység s— kiváló te­hetségű gyermekeit kívánjuk az elkalló­­dástól megóvni s az ő kiművelésük által értelmiségünk erőit fokozni és gyarapí­tani. Az eredményt a képességvizsgálaton erre alkalmasnak bizonyult gyermekek ingeyenes ellátásával és díjtalan gimná­ziumi oktatásával fogjuk biztosítani. Az állam az eddigi, vizsgálatok eredményéhez képest egyelőre évről-évre 600 elsőosztá­lyos gyermek gondozását vállalja mindig nyolc esztendőre s így nyolc év alatt — némi elkallódásra is számítva — kereken 4000 népi tehetség előtt nyílik meg az út a legmagasabbrendű elméleti kiképzés felé. A diákotthonk országos hálózatának immár nem soká halasztható kiépítése után ez a szám a szükséghez képest emel­hető lesz.­­ A magyar értelmiségi rétegből kire­kesztett zsidók és az eddig hamis szem­pontok szerint helytelenül kedvezések­ben részesített hanyag és tehetségtelen tanulók helyébe lépő életerős népi gyer­mekek tanulmányainak biztosítása által meggyorsítjuk a társadalom folytonos megújulásának egészséges folyamatát. Korunk állami és társadalmi életének bo­­nyolult szervezetében ma sokkalta na­gyobb értelmiségi rétegre van szükség, mint a múltban volt s az értelmiségi pá­lyákról legutóbb kizárt zsidó intellektuel­­lek pótlásáról is gondoskodnunk kell.­­ A nevelő és kiválasztó munkában a magyar közösség minden tagjának, az egyházaknak és a közületeknek, a had­seregnek és a közigazgatásnak, az egész társadalomnak és minden egyes ma­gyarnak részt kell venniük. A legna­gyobb feladat mégis az iskolára hárul. — Tunyaságnak és a hanyagságnak, a léhaságnak és a tehtségtelenségnek sem­miféle jogcíme sem lehet elnézésre. Puszta szánalomból, szeretetből, személyi, felekezeti, osztály- vagy pártérdekek­ből senkit sem szabad oklevélhez segíte­nünk. — A tandíjkedvezmények, ösztöndíjak, segélyek és egyéb szociális kedvezések odaítélésénél egyesegyedül a ráutaltság, a szorgalom és a tanulmányi eredmény lehet irányadó. Hanyag, tehetségtelen, művelődésre képtelen ifjak semmiféle címen sem kaphatnak kedvezményt. Vi­szont minden szorgalmas, tehetséges, mű­velődésre fogékony ifjúnak joga van a tanulásra s ezeket az államnak és társa­dalomnak minden erővel támogatniuk kell. — Ezt az alapelvet igyekeztem érvé­nyesíteni a tandíjak és­­vizsgadijak, ösz­töndíjak és egyéb kedvezmények uj rendszerének kialakítása alkalmával. — Jöjjenek hát magyar népünk tudo­mányszomjas egészséges fiai mind többen és többen a középiskolába és az egyete­mekre. Hozzanak friss vért és uj erőt, vi­dám vállalkozókedvet és komoly alkotó­­készséget a magyar értelmiségi réteg szervezetébe. De ne anyagi érvényesülést, elhelyezkedést, állást, jövedelmet, avagy hivalkodó szerepet és külső elismerést keressenek a nekik új világban, hanem erkölcsi gyarapodást, szellemi műveltsé­get és élethivatást, mert a magyar élet­nek nem szónokló, törtető s önmaguk érvényesüléséért mások elbuktatásáért, megengedhetetlen eszközökkel harcolói fiatalságra, hanem elméletileg és gyakor-­­latilag egyaránt alaposan képzett, erős­ felkészültségű, szilárd keresztény magyar világnézettel felfegyverkezett, munkás és szociális érzésű magyar fiatalságra van szüksége. Ez az út vezet a nép boldogu­lásához, a nemzet felemelkedéséhez, az ország megerősödéséhez. Hiszem, hogy a magyar tanárok szívesen irányítják majd népünk fiait efelé az igaz út felé, ők ma­guk pedig örömmel fogják azt járni, bár­mily nehéz és göröngyös legyen is.­­ A tanárokra azonban nehéz felelős­­ség hárul már a kiválasztás alkalmával, később a nevelés folyamán is. A társa­dalmi kiegyenlítődés nagy nemzeti pro­blémáját kell a megoldás felé segítenünk a városi és falusi, gazdag és szegény gyermekek egységes iskolai társadalmá­nak kialakításával. — Nehéz, de a magyar tanárhoz méltó feladatok ezek s én bízom benne, hogy jól meg fogják oldani. Szükségesnek tar­tottam azonban épp a nehézségekre te­kintettel egy rövid tanfolyam rendezé­sét, hol a­­ képeségsvizsgáló tanárok a vizsgálat alapelvével és gyakorlati mód­szerével megismerkedhetnek. «» «» m o‹ ›r ·» «» *· › ONH» ♦» «»«LXX» 3» «» ♦> 4V & Törlik az árvizek és belvizek által borított földek földadóját és annak járulékait Dr. Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter utasította a pénzügyigazga­tóságokat, hogy az 1942. évre előírt földadót és járulékait töröljék olyan terüle­tek után, amelyeket gátszakadás, gátátv­ágás vagy fakadó belvíz és egyéb bel­vizek következtében keletkezett árvizek mind az 1941., mind az 1942. évben el­árasztottak és amelyek így gazdaságilag használhatatlanná váltak. Az érdekeltek a károkat 1942 június 1-éig jelenthetik be. Ugyancsak teljes egészében törölni kell az 1942. évre kivetett földadót és ennek járulékait az olyan földeknél, amelyeket hatósági rendelkezés folytán zsi­lipek bezárásával vagy a víztöltések átv­ágásával árasztottak el vízzel azért, hogy ezáltal megmentsenek községeket vagy nagyobb fontosságú területeket az árvíz pusztításaitól, feltéve, hogy az ilyen mó­don elárasztott területek ebben a gazda­sági évben mezőgazdasági termelésre egyáltalán nem használhatók. Ha pedig egyes bejelentett területekről, amelyeken a termés az árvíz folytán kipusztult, a vizet olyan időben vezették le, hogy azok ebben a gazdasági évben még sikerrel hasznosíthatók, a kivetett földadó és járulékai háromnegyed részben engedhetők el. Az 50 százalékos földadó és a járulékok elengedésében részesíthetők azok a földterületek, amelyek 1941-ben nem szenvedtek árvízkárt, azonban 1942-ben víz alá kerültek és ennek következtében megmunkálhatók nem voltak. Ezeket a föl­deket még akkor is részesíteni kell ebben a kedvezményben, ha a fakadó belvíz földárja által gyakrabban ismétlődő károsodás már a minőségi osztályok megálla­pításánál figyelembe vétetett. Végül megengedte a pénzügyminiszter, hogy tekintettel a rendkívül hosszan­tartó és kemény télre, a téli fagy által okozott elemi károkat az érdekeltek ebben az esztendőben április 30-áig jelenthessék be. A Kormányzó felmentette Kállay miniszterelnököt az öntözésügyi hivatal vezetésétől A Magyar Távirati Iroda jelenti: Magyarország Főméltóságú Kormány­zója a következő legfelsőbb kéziratot ke­gyeskedett kibocsátani: Kedves dr. Kállay! Előterjesztésére a magyar királyi Or­szágos Öntözésügyi Hivatal elnöki állá­sától saját kérelmére felmentem és egy­ben e tisztében kifejtett s a magyar mező­­gazdaság fejlesztése szempontjából rend­kívül fontos és sikeres működéséért Ön­nek teljes elismerésemet fejezem ki. Kelt Budapesten, 1942. évi április hó 30-án. Horthy s. k. Kállay s. k. gTaTMTi*1“ mm ** "" ~~"*ni^ritf"rM^^rr^rM^‘vrvxj^ru~rr_rrLA~tj~LrcfT Újból szabályozták a téli tüzelőanyag beszerzését és a központi fűtést A Magyar Távirati Iroda je­lenti: " A Budapesti Közlöny május elsejei számában rendelt jelenik meg, amellyel a közellátásügyi miniszter a lakások és más helyiségek részére történő tüzelő­anyag beszerzését és fűtését korlátozza. A rendelet az egész ország területére kiterjed és általában 20—30 százalékos tüzelőanyagkorlátozást tartalmaz. A 20— 30 százalékos korlátozás nem fog nehéz­ségeket okozni, mert a megmaradt fűtési lehetőség teljesen elegendő. A rendelet melléklete feltünteti azt a tüzelőanyagmennyisége­t, amely a nem­­központi­ fűtéses lakás fűtésére — a lakás szobáinak és a lakók számának figye­lembevételével — a vásárlási könyvbe való bejegyzés mellett beszerezhető és felhasználható. Meghatározza a rendelet a nem központi­ fűtéses műhelyek vagy üzletek fűtésére beszerezhető tüzelőmeny­­nyiséget is. A központi vagy etane-fűtésű lakások és egyéb helyiségek fűtését a rendelet egy elbírálás alá veszi. A rendelet a köz­ponti fűtéses helyiségek fűtésére az egész vonalon kiterjeszti azt az elvet, hogy a kazán fűtőfelület négyzetméterenként 24 méter mázsa tatai vagy dorogi, illetve más kalóriájú tüzelőanyag esetén, az ennek megfelelő tüzelőanyag vásárolható és használható fel. Korlátozza a rendelet a helyiségek fű­tési hőfokát is és kimondja, hogy min­den magánlakásban vagy hivatalban 20 Celsius fokig szabad fűteni a helyisé­geket. A rendelet szerint a központi fűtéses lakásokban a melegvíz-szolgáltatás szer­dára, szombatra és vasárnapra reggel 6 órától este 10 óráig korlátozódik. A fűtési hőmérséklet maximálása alól kivételt képeznek gyógyintézetek, orvosi rendelők és fürdők. Nem esnek a meleg­­vízszolgáltatási korlátozás alá a gyógy­intézetek, fürdők és szállodák, ellenben a pensiók igen. Központi- vagy etage-fűtő és központi melegvízszolgáltató berendezések üzem­­bentartására szolgáló tüzelőanyag kiszol­gáltatására és beszerzésére nézve a ren­ NEMZETI ÚJSÁG 3 1942 május 1. Péntek delez kimondja, hogy a tulajdonos — amennyiben megfelelő tároló­helyiséggel rendelkezik — az engedélyezett tüzelő­anyagmennyiségnek legalább 15—15 szá­zalékát július és augusztus hónapokban köteles beszerezni, a fennmaradó rész pe­dig szeptember hónaptól kezdődően csak 7 egyenlő havi részletben szerezhető be az ipari anyaghivatal útján. A tároló helyiség hiányára vonatkozó bejelentést június 20-ig kell az ipari anyaghivatalhoz megtenni. A rendelet kimondja, hogy a központi fűtéses lakások tüzelőanyagellátását az ipari anyaghivatal a szükséghez mérten csökkentheti. Ebben az esetben a tüzelő­anyag szállítók szállítási kötelezettségei­ket a m. kir. Ipari Anyaghivatal által megállapított keretben kötelesek teljesí­teni. Politikes Pást éi ANTAL ISTVÁN nemzetvédelmi pro­pagandaminiszter látogatást tett választó­­kerülete székhelyén, Jászberényben. A város közönsége képviselőjét miniszteri kinevezése alkalmából lelkesen ünnepelte. Az üdvözlés a városháza közgyűlési ter­mében zajlott le. Pénzes Sándor polgár­­mester köszöntő szavai után Antal Ist­ván hosszabb beszédet mondott. Rámuta­tott azokra az erőfeszítésekre és megpró­báltatásokra, amelyeknek a nemzet a kö­vetkező hónapokban elébe néz s amelye­ket az ország minden bizonnyal azzal az elszántsággal és kitartással fog leküzdeni, amilyennel teljesíti kötelességét a ma­gyar honvéd a frontokon. — Ne felejtsünk el két dolgot, — úgy­mond — először azt, hogy megpróbáltatás és áldozathozatal nélkül nincs eredmény.­ A magyar nemzet soha semmit sem ka­pott ingyen a sorstól, mindenért kemé­nyen kellett megharcolnia. Amit mi a győzelmes háborúból és a kialakuló új Európától joggal elvárunk, azt csak akkor érhetjük el, ha meghozzuk a magunk ál­dozatát és megtesszük a magunk köteles­ségét. De ne felejtsük el azt sem, hogy akármilyen áldozatokat, nélkülözéseket, szenvedéseket kell a jövőben az országon belül a polgári társadalomnak elviselnie, a megpróbáltatások, még ha maximálisak is, csak elenyésző töredékét jelentik azok­nak az áldozatoknak, amelyeket az egy­szerű honvédkatona nap mint nap meghoz érettünk. A mi biztonságunkért, egzisz­tenciánkért, jövőnkért, nemzeti éle­tünkért. Bár rendkívül fontos a materiá­lis felkészültség, de ezzel egyenlőképpen fontos az erkölcsi és lelki ellenálló erő, amely minden materiális felkészültség helyes alkalmazásának is előfeltétele. * A VILÁGHÁBORÚ szomorú tapasztalatai elég intelemmel szolgálnak számunkra, mit jelent az erkölcsi felkészültség és lelki el­lenálló erő és milyen szörnyű következmé­nyekkel jár azok hiánya, vagy meggyengü­lése. Az erkölcsi felkészültség és lelki ellen­álló erő adja a nemzet számára a belső­­ki­tartást és az ebből erősödő nemzeti hivatás­­tudatot. Ennek viszont az az előfeltétele, — hangoztatta Antal miniszter —, hogy a nem­zet egyetemére várakozó megpróbáltatások, nehézségek és esetleges nélkülözések egyen­lően sújtsanak minden társadalmi réteget és a közös sors nehéz terheinek viselésében ne legyen különbség magyar és magyar kö­zött. Meg kell teremtenünk a kötelességtel­­jesítés, az áldozathozatal, a lemondás és az önfeláldozás tekintetében is az igazságos. ISTENHEGYI-ÚT tőszomszédságában teljesen modern összkomfortos Érti B­­etage-fütéssel), garázs- és kerthaszná­lat nélkül, rögzített lakbérrel KIADÓ: Érdeklődés „Istenhegyi-út“ jeligére a kiadóba.

Next