Nemzeti Ujság, 1942. augusztus (24. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-16 / 186. szám
KÁMTMEDENCE GAZDASÁGPOLITIKAI SZEMLE PffszerkesiM: JUHÁSZ ISTVÁN Sztresztók DR. SZABÓ MIKLÓS és SCHUBERT JÓZSEF II. évfolyam 8. szám 1942. Angusmias MEZŐGAZDASÁGFEJLESZTŐ-SZÁM összeállította: dr. Szabó Mikit Előszó Mezőgazdaságunk fejlesztése Mró BÁNFFY DÁNIEL A mezőgazdaságfejlesztés agrárpolitikai vonatkozásai CZETTLER JENŐ Az érdekképviselet szerepe a mezőgazdaságfejlesztésben HALÁCS ÁGOSTON A szakoktatás jelentősége DEVICH LÁSZLÓ Álattenyésztésünk teljesítőképességének fokozása BATTHA PÁL Mezőgazdaságfejlesztés és növénytermesztés KRISTÁLY ALADÁR A törvényjavaslat felépítése PATAKY ERNŐ Az azonnal megvalósítandó feladatok LISZY EDWARD A magyar mezőgazdaság úttörői SZ. M. Az Erdélyi kirendeltség A mezőgazdaság fejlesztése a külföldön A mezőgazdaság Olaszországban VILLARI A meliorációk Németországban HENKEL Ukrajna bekapcsolódása SERAPHIN Előfizetési díj egy évre 10.— P Jogi személycsírnék 50.— P Egyes szám ára 1.— P Kiadóhivatal, IV., Gr. Károlyi utca 22. A miniszterelnök hitvesének rádió felhívása Kállay Miklós miniszterelnök hitvese pénteken, augusztus hó 21-én délután 17 óra 55 perckor Budapest I. műsorán felhívással fordul a magyar társadalomhoz. A miniszterelnök hitvese a Női Önkéntes Honvédelemről beszél a rádió nagy nyilvánossága előtt, a magyar asszonyokhoz és leányokhoz szól. Az áldozatkész magyar nőktől kéri, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az önkéntes honvédelemben. Számtalan olyan feladat van, amelyek megoldása egy háborúban álló országban a nőkre vár. E feladatok intézményes megszervezéséről és megoldásáról gondoskodik a Női Önkéntes Honvédelem, amelynek élére maga a Főméltóságú Asszony áll. A miniszterelnök hitvese rádió felhívásában vázolja majd, hogy mik a női önkéntes honvédelem feladatai és mi a teendője a magyar nők társadalmának ebben a munkában, amely harc az otthon frontján, abban a munkában, amely építi a boldogabb magyar jövendőt. politikai Posta SZINYEI MERSE JENŐ vallás- és közoktatásügyi miniszter a „Szebb Jövőt!“, a leventék képes hetilapja legújabb számába vezető cikket írt, amely egyúttal szózat az ifjúsághoz. Szent István ünnepe alkalmából idézi az első szent király emlékét, s a történelem tanúságát vetíti elénk, hogy a lesbenálló ellenség mindig akkor rohant reánk legmohóbban, amikor erőinket a testvér viszály, a belső egyenetlenség már felemésztette. A Szovjet elleni háborúval kapcsolatban megállapítja, hogy a belső egység lehetővé tette, hogy a veszedelem elhárítására a legjobb utat válasszuk s a nagy baráti nemzetekkel, amelyek mind lélekben, mind külső eszközökben készen állottak a pusztító áradat megfékezésére, együtt meneteljünk az istentagadó és minden emberiességet megcsúfoló közös ellenség ellen. A nemzet egységes akarattal, rendületlen bizalommal sorakozik országépítő Kormányzó Urunk köré. A nemzet egységét és közös irányát az ifjúság nevelésén keresztül tudjuk biztosítani. Szerencsések a mai magyar fiúk és leányok, hogy a leventeintézmény testet-lelket fejlesztő áldásait élvezhetik. Végre van intézményünk, amely a falusi kisgyerektől az egyetemi hallgatóig minden magyar ifjút egybefog s egy eszmének, egy erkölcsnek, egy kötelességnek, egy nemzeti parancsnak a hatása alá állít. Előkészíti a magyar ifjút a legszentebb feladatnak, a honvédelemnek a teljesítésére, a leány ifjúságot pedig a családi élet szent feladataira. A leventeintézmény általános műveltséget és szaktudást ad az ifjúságnak, alkalmat nyújt az irodalom és művészet magasabb légkörébe való emelkedésre, keresi, számontartja, napfényre hozza és nemes versenyeken át kivirágzásra segíti a tehetségeseket. A mai országépítés gondjai között a kultuszminiszter lehatol az ifjúsághoz s szivének egész melegével köszönti a leghatalmasabb szervezet, a honvédelmi nevelést előkészítő leventeintézmény CSíviúStaiaagát ! " .í. Kulcsár Istvánná másodszor nyerte el a Balaton Kékszalagját „Tramontana“ győzelmével Balatonfüred, augusztus 17. (A Nemzeti Újság kiküldött tudósítójától.) Reggel 7 óra. Ragyogó napsütés, a Balaton sokszínű vizét enyhe nyugati szél pásztázza végig. Apró, alig látható hófehér tarajocskák fodrozzák a víz felszínét, jelezve a szél gyenge erejét. A Kékszalag-verseny, a vitorlások Derby-napja van ma. A Hungária Yacht Club, a viadalt rendező egyesület székházában már kora reggel óta nagy a forgalom. Egymásután érkeznek a nagy díjért induló hajók felelős kormányosai. A hosszú árbocokra lassan kúszik fel a hófehér vitorla. Még egyszer megvizsgálják a hajók minden zeg-zugát. Ezek a gondos előkészületek nagyon is szükségesek, mert a 160 km-es távolságú Kékszalag-verseny a versenyzőktől teljes fizikai és szellemi erőnlétet követel. INDULÁS. Háromnegyed nyolc. Két egymásután követő ágyujelzés figyelmezteti a versenyzőket, hogy még csak 15 perc és elindul a versenyben résztvevők nagy tömege. Negyvenhárom hajó jelentkezett a rajtnál az 58 benevezett közül. A kettős ágyulövés elhangzása után a rajtvonal mögött sorakoznak fel az induló hajók, egymás mellett, egymás mögött cikkezva várják az előkészítő lövést, ami azt jelenti, hogy most már a vitorlázás szabályai fennhatósága alatt állanak. De jelenti azt is, hogy egykét perc még és a küzdelem megkezdődik. Végre eldördül az indítást jelző ágyúlövés és megkezdődik a küzdelem a legnagyobb dicsőséget jelentő díjért, a Balaton Kékszalagjáért. A legjobban „Novarra" Papp Szilágyi Egon (BSE) rajtolt, pár hajó hosszal elől vezette a mezőnyt. Utána egy csomóban a következők haladtak: „Glória“ Spelt Gyula (MAC), „Káma II.“ Tóth Kálmán (KMYC), „Mackó“ Dabasi Halász Ervin (HYC), „Sólyom 11.“ Iklódy Szabó Tibor (HYC), „Kék- Xpadár“ Heinrich Tibor (HYC), „Álom“ Tassonyi Álmos (BYC), „Flamingó II.“ Ocskay Szilárd (HYC), „Nyíl“ Jalsoviczky Lajos (HYC), „Viking“ dr. Deér Józsefivé (HYC), „Naplopó II.“ Bokor István (KMYC), „Daruvár“ vitéz Sebők Sándor (KMYC). Dr. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, más irányú elfoglaltsága miatt nem vezethette hajóját. A múlt évi védő „Tramontana“ dr. Kulcsár István a mezőny második felében helyezkedett el az indulásnál és szép nyugodt vitorlázással haladt át a rajtvonalon, követve versenyzőtársait, BALATONKENESE. Az enyhe nyugati szél csak lassú tempóban hajtotta előre a versenyzők hajóit és bizony jó félóra is eltelt, amig a füredi közönség szemei elől eltűntek Alsóörs irányában. A mezőny lassan széthúzódott, kialakult a vezetők csoportja és így közeledtek az első ellenőrző bolya felé, amelyet a balatonkenesei székesfővárosi üdülő előtt állított fel a rendezőbizottság. Ide azonban már kedvezőbb széllel érkeztek a hajók. Kenese előtt kezdett a szél erősödni, a vitorlák felülete nagyobb domborúsága jelezte, hogy a lendületük gyorsabbá vált. Az óra mutatója 10:41-et mutatott, amikor az első hajó, a múlt évi Kékszalag-verseny győztese, a „Tramontana“ megkerülte a bólyát. Pár perccel később „Sólyom“, majd „Talizmán“ dr. Tuss Miklós (HYC) érkezett be. Ezután egymásután jöttek a versenyzők, szorosan egymás mögött. „Viking“, „Mackó", „Délibáb“, „Álmom“, „Daruvár“, „Novara“, „Glória", „Rabonbán 11“, „Kékmadár“, „Csitt“ és a többiek. A kedvező széllel az élcsoport ismét kettévált, öt hajó teljesen külön versenyt kezdett futni, és igyekeztek egymást előzni a Siófok felé vezető útszakaszon. SIÓFOK. Alig hangzott el a déli harangszó, amikor Siófok határában megjelentek az első hajók. Rövid félóra eltelte után 10 óra 35 perckor szorosan egymás mellett és mögött haladtak el a kijelölt bója előtt Tihany felé: „Talizmán“ dr. Tuss Miklós (HYC), „Kékmadár“ Heinrich Tibor (HYC), „Daruvár“ vitéz Sebők Sándor (KMYC), „Sólyom N “iklódy Szabó Tibor (HYC) és „Rabonbán II.“ dr. Ugrón Gábor (KMYC) volt az élet tagja. Nem sokkal utánuk beérkezett a mezőny második csoportja, a mezőny többi tagja, és nem telt bele egy óra, az utolsó hajó is elhagyta Siófokot. TIHANY. A külön versenyt futó öt hajó a kedvező szélben és pompás lendülettel közeledett a Tihany előtt felállított bólyasor felé. Nagy küzdelem volt a hajók között, azonban elsőnek d.u. 2 órakor a második vonalból hirtelen felzárkózott „Daruvár“, vitéz Sebők Sándor vezetésével érte el a tihanyi fokot. Utána a sorrend a következő volt: „Rabonbán“, „Kékmadár“, „Talizmán“, „Sólyom II“, „Kabala“, „Mackó", „Délibáb“, „Tramontana“, „Glória“. ELÜLT A SZÉL. Az élen küzdő hajók tovább folytatták előrenyomulásukat Keszthely felé. A sorrendben nem történt lényeges változás, hol az egyik, hol a másik najó szerzett némi előnyt, de a többi azonnal le is szerelte ezeket a megugrási kísérleteket. Leile magasságában vitorlázott már a versenyzők élcsoportja, amikor a szél meggondolta magát, teljesen legyengült és a hajók csak igen kis lendülettel tudtak tovább haladni. Hatot mutatott ekkor az óra mutatója. Ezután már lényegesen megváltozott a mezőny képe. Az élen lévők hátrább kerültek, míg a második vonalban küzdők felzárkóztak úgy, hogy amikor fél 10 órakor ismét erősödött a szél a keszthelyi fordulóban, 10 óra 06 perckor, „Tramontana“ fordult először. Mögötte haladtak és percenként érkeztek a fordulóban felállított bójához a következők: „Talizmán“, „Sólyom II“, „Kékmadár“, „Rabonbán 11“, „Daruvár“, „Kabala“, „Délibáb“, „Glória", „Csintalan“. A mezőny többi része azonban messze elmaradt az éltől és csak nagy későre érkezett a fordulóba. KÜZDELEM A VEZETÉSÉRT. A felélénkült szélben az élen haladó ötös fogat igen heves csatát vívott a vezetésért. Az éj sötétjében úgyszólván csak az augusztusi csillagos ég világított. A hajók oldalán elhelyezett zöld és piros jelzőlámpák mutatták a hajók helyzetét, míg a versenybíróság motorcsónaka időnként erős reflektorral világította meg a vitorlákat, hogy ezzel ellenőrizze a hajók neveit. Pompás látvány volt ez a teljes sötétségben, mint valami foszforeszkáló nagy szentjánosbogárkák, úgy cikkáztak a győzelemért küzdő hajók. Az ötös kis csapatnak a sorában ekkor már „Tramontana“ is harcolt. Ez a küzdelem azonban csak addig tartott, amíg a szél el nem csendesedett. Ekkor, Győrök magasságában „Tramontana“ előnyt biztosított magának, a neki kedvező széllel elhúzott a többiektől, a távolság mindig nagyobb és nagyobblett. Hajnali négy órakor már másfél óra előnynyel haladt a „Tramontana“ a biztos győzelem felé. A CÉLBAN. A versenybíróság motorcsónaka fél hat órakor érkezett vissza Balatonfüredre, hogy a célban méltóképpen fogadhassa a több mint egy nap óta harcoló versenyzőket. Ekkor jelent meg a tihanyi foknál a „Tramontana“, hófehér vitorláit büszkén lengette az enyhe nyugati szél, és lassan, méltóságteljesen úszott a kijelölt célvonal felé. Rövid idő múlva a parton lévők már a bent ülők alakjait is felismerhették és amikor az óra mutatója 6 óra 26 perchez ért, akkor dr. Kulcsár Istvánné vezérletével a „Tramontana“ áthaladt győztesként a célvonalon. Az elsőnek járó ágyúlövés köszöntötte az ötödik Kékszalag győztesét dr. Kulcsár Istvánnét, aki megvédte a Kékszalag 1640. évi győzelmét, ismét elsőnek végzett még pedig 22 és fél óra alatt futva be a 160 km-es távolságot. Nagy szaktudással, férfit megszégyenítő hidegvérrel, teljes értékű küzdeni tudással és erőbeadással küzdött a rajttól a célig. Győzelme megérdemelt és értékes. A másodiknak beérkező „Talizmán“ dr. Tass Miklós (HVC) csak két és fél óra múlva jelent meg a célban. Az alig pár napja a verseny előtt vízrebocsátott hajó nagy teljesítményt nyújtott, különösen, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a versenyben több olyan törés és szakadás érte a hajóját, amelyet csak nehezen tudott pótolni. A harmadik helyért már nagy küzdelem fejlődött ki a cél előtt. „Kékmadár“, „Sólyom 11“, „Kabala“ és „Rabonbán II.“ csaknem egyszerre ért a tihanyi fokhoz és onnan fej-fej melletti küzdelem után a célban a következő sorrend alakult ki: 3. „Kékmadár“ Heinrich Tibor (HYC), 4. „Sólyom II.“ Iklódy Szabó Tibor (HYC), 5. „Kabala" Deér Ödön (HYC), 5. „Rabonbán II.“ dr. Ugrón Gábor (KMYC). Tíz perccel később érkezett „Délibáb“ Káldy Ferenc (HYC) hatodiknak, a 7. „Glória“ Spett Gyula (MAC) lett, 8. „Csintalan“ Hajmásy Miklós (BYC), 9. „Mackó“ Dabasi Halász Ervin (HYC), 10. „Daruvár" vitéz Sebők Sándor (KMYC). Az egyes hajóosztályok győztesei: összevont osztály: 1. „Tramontana“ dr. Kulcsár Istvánné (KMYC). 50-es cirkálók: 1. „Délibáb“ Káldy Ferenc (HYC). Balatoni cirkálók: 1. „Detta" dr. Rubchich László (HYC). 30-as cirkálók: 1. „Kékmadár“ Heinrich Tibor (HYC). 22-es cirkálók: 1. „Lucifer“ Krayer Krauss Arnold (HYC), 30-as turajollék: 1. „Csitt“ Ilovszky János (BYC), 25-ös turajollék: 1. „Mackó“ Dabasi Halász Ervin (HYC). RENDEZÉS. A Hungária Yacht Club rendezőbizottsága felülmúlta önmagát. Pompásan végezte feladatát, a nehézségeket biztos kézzel oldotta meg, lelkesedésük, kitartó buzgalmuk minden tekintetben teljes sikerűvé tették a nagy körültekintést, fáradtságot és felelősséget kívánó versenyt. Ki kell emelni még a Tihanyi Yacht Club lelkes és önzetlen vezetőségét is, akik már kora délutáni óráktól egész másnap hajnalig ott álltak őrhelyeiken és végezték az ellenőrzés nehéz munkáját. B. V. Felkérjük igen tisztelt feleinket, hogy hirdetéseiket a megjelenést megelőző napon legkésőbb három óráig küldjék be, mert későbben érkezőket technikai okokból nem fogadhatunk el. Apróhirdetéseket vasárnapi számunk részére pénteken 5 óráig veszünk fel. Magyar Haza, Magyar Kard Pénteken nyitotta meg ünnepélyes keryretek között Kállay Miklós miniszterelnök a Szépművészeti Múzeumban és a Műcsarnokban rendezett Magyar Haza , Magyar Kard kiállítást. A keleti arcvonalakról napról-napra érkező tudósítások értesítik az itthonmaradottakat arról, mikép-pen zajlik a magyar katona mai háborúja. Hős hadseregünkre csak a legnagyobb elismeréssel és büszkeséggel gon-dolhatunk. Hazánkért és Európáért állnak helyt, ez a kiállítás szemlélteti a leg-« biztosabban honvédségünk múltját és jelenét, harci szellemét és technikai felkészültségét. A nagy történeti érzékkel és gonddal előkészített nemzetnevelő kiállítás tanulságos propaganda katonáink kitűnő szelleme és állami rendünk szilárdsága mellett. A kiállítás útmutatójának bevezetése írja: „A cél önként adódott egész gondolatvilágunkból, az egyéni kivitel szempontjából pedig az volt fontos, hogy az ne legyen se kiállítás, se múzeumi se pedig reklámizó propaganda. Inkább azt szeretnénk elérni, hogy a látottak ugyanazt a meggyőződést váltsák ki közönségünkből, mint ami bennünket a kiállítás megrendezésére indított.“ A tárlat első része a Szépművészeti Múzeum nagycsarnokában, a magyar történelemnek és birodalmi gondolatnak állít szemléletes, szimbolikus emléket. A terem falait nemzeti szinű zászlók és a vármegyék címerei díszítik, az üvegtárlókban pedig okmányok, fényképek, levelek stb. jelenítik meg történetünk legfontosabb eseményeit. E gyűjteményt Magyarország régi térképei teszik teljesebbé. A magyar múlt felett mint nemzetünk örök szimbóluma nemzeti szinű sátor alatt a Szent Korona, pontos mása őrködik. Érdekes és gazdag a Műcsarnokban kiállított anyag. Az ezeréves magyar kardot, a magyar honvéd dicsőségét, az állami létünket biztosító örök magyar katonát, az ezeréves hősi erényeket mutatja be. Az első terem falain nagyméretű festmények elevenítik föl a magyar katonai vitéz tetteinek nyolc fontos mozzanatát. A képek régi metszetek, miniatűrök és festmények alapján készültek. A második terem a hősöknek állít emléket a hatalmas kördombormű ezerévünk mintegy megszakítás nélküli küzdelmét ábrázolja a honfoglalástól a mai háborúig. A harmadik terem a magyar haditechnikai találmányokat és az Európáért folyó harc eddigi eredményeit mutatja be. Képeik szemléltetik azokat a fontos haditalálmányokat, amelyeknek magyar szerzőjéről megfeledkezett az utókor, képek szemléltetik a régi, Európát védő harcainkat és számadatok érzékeltetik az új háború gigászi méreteit. A hatodik terem díszhelyén a Kormányzó mellszobra látható, tőle jobbra és balra a magyar hadvezérek domborművű alakjai sorakoznak. A következő helyiség a haditengerészet fegyvertényeinek állít emléket, az anyagból különösen kiemelkedik az ottrantói ütközet eseménye, melyet 25 éves fordulóján eredeti fényképfelvételek és emléktárgyak elevenítenek meg. Ezután a fegyver fejlődéstörténetét és a keleti fronton zsákmányolt hadigépeket és hadianyagokat bemutató terem következik. Az utolsó helyiség, a magyar hadműveletek terme bebizonyítja, hogy nincsen a földön olyan terület, ahol magyar katona akár országát védve, akár kalandvágytól űzve meg ne fordult volna. A kiállítás gazdag, színes és nem mindennap látható érdekes összeállításával tiszta képet nyújthat nemcsak a hozzáértőknek, hanem a tájékozatlanabb nagyközönségnek is a magyar katona hősi múltjáról és vitéz szelleméről. A hivatalos lap szombati számában a következő rendeletek jelentek meg: A kormány 4720—1942. számi rendelete a közhasználatú gépjárművállalatokról szóló 1930. XVI. tc. egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről. — A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 93.273—1942. számú rendelete a könyv, írószer- és papírkereskedések hétköznapi zárórájának átmeneti meghosszabbításáról, valamint a könyvkereskedéseknek a 490—1942. számu kormányrendelet hatálya alól átmeneti kivételéről. — A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 100.000—1942. sz. rendelete az egyes iparok tekintetében al iparigazolványok és iparengedélyek kiadásáról szóló 2700—1940. számú rendelet 2. §-a 4. pontjának kiegészítéséről. — A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 108.000— 1942. számú rendelete a géperejű bérkocsivállalatok üzemének korlátozásáról szóló 178.000—1941. számu miniszteri rendelet 1. §-ának kiegészítéséről. — A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 108.033—1941. számú rendelete a főváros területén lévő fodrász- és manikűrüzletek folyó évi augusztus 19-i zárórájáról. — A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 249.183—1942. IV. 3. számu rendelete a négy címletből álló Vöröskereszt bélyegsorozat forgalombabocsátásáról.