Nemzeti Ujság, 1944. május (26. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-05 / 101. szám

8 NEMZETI 1944 május 5. MN Tájékoztató : A b­om­bak­árosul­tak javára szánt­­ adományát a 151.006. sz. postataka- j­á­rékpénztári csekkszámlára fizesse­ be. Befizetési lap minden do­hányáradéban 2 fillérért kapható. A csekkszámla elnevezése: „B. M. "a légitámadások áldoz­a­­­tainak megsegítése letéti "számla Budapest 151.006.“I Téves befizetések elkerülése vé­­g­­ett ezzel a jelzéssel a befizetési­­ lapot el kell látni. ■ újság­­Hitler távirata a Kormányzóhoz­­ és Sztójay miniszterelnökhöz A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó Ur­­ Főméltósága a má­jus 1-i német nemzeti ünnep alkalmából Hitler Adolfhoz, a Nagynémet Birodalom vezéréhez üdvözlő táviratot intézett, amelyre ma érkezett meg a Führer me­leghangú választávirata, melyben a győ­zelembe vetett szilárd hitének hangsúlyo­zása mellett viszonozza a jókívánsá­gokat. A német nemzeti ünnep alkalmából ugyancsak szívélyes hangú üdvözlő táv­iratban fejezte ki a m. kir. kormány sze­­rencsekivonatait Hitler vezér és kancel­lárnak Sztójay Döme m. kir. miniszter­­elnök. A ma érkezett választáviratban Hitler vezér és kancellár a közös győzelembe vetett szilárd hitét és őszinte köszöne­tét tolmácsolta. Természetbeni adományokat Táró- J sokban a polgármesterhez, községek-­­ ben pedig az elöljáróságokhoz kell­­ eljuttatni. M ***** egoizmus nélkül ma talán a régi kere­tek között is folytatni lehetne a bátrabb és határozottabb lendületű munkát. Az a sok minden, ami a múltban elmaradt,­­végtelenül megnehezíti a kormányzat és a jobboldali pártok számára az előre­haladást; ez a magyarázatai annak, hogy a régi keretek feladásával, átfogó, elis­mert és munkaképes új szervezet megte­remtésével kell keresni az erők felfoko­zásának és küzdelembevetésének lehető­ségeit. A Magyar Élet Pártja ezen az 0000 kétségkívül nagy­ lépést tett meg előre. Mi ebben a helyzetben végső kon­zekvenciák levonása nélkül, de politikai jóindulattal várjuk az események to­vábbi alakulását. Reméljük, hogy a MÉP határozata nagy követ gördített el a haladás útjá­­ból s hogy ezt a feltevésünket, a közel­jövő eseményei rövidesen igazolják .. Egyszerűsítik a háztartási igazgatást A minisztertanács legutóbbi ülésén tár­gyalta a vármegyék, városok és a közsé­gek háztartási igazgatásának egyszerűsí­tése tárgyában kiadandó kormányrende­letet. A rendelet értelmében felsőbb hatóság­i jóváhagyása nem szükséges az olyan vár­megyei, városi vagy községi határozathoz, amelynek tárgya költségvetésileg nem fedezett, évközben felmerülő olyan ki­adás, amely nem haladja meg a rendelet­ben megjelölt értékhatárokat, feltéve, hogy a fedezet biztosítása végett nincs szükség közszolgáltatás emelésére vagy hitelművelet végrehajtására. Nem szükséges továbbá jóváhagyás azokhoz a vármegyei, városi vagy községi határozatokhoz, amelyek tárgya vagyon­szerzés, elidegenítés, megterhelés, általá­ban — a bérlet- és haszonbérleti szer­ződések kivételével — valamely szerző­idé® vagy egyéb jogügylet, ha az érték a megállapított határokat nem haladja meg, ■visszatérő szolgáltatás esetében az érté­ket valamennyi szolgáltatásnak a jog­ügylet egész tartamára összeszámított együttes összege adja. Nem szükséges jóváhagyás az olyan ha­tározatokhoz, amelyek tárgya bérlet­vagy haszonbérle­t, ha az évi bér, vagy haszonbér összege nem haladja meg a meg­jelölt értékhatár kétszeresét, továbbá te­kintet nélkül a bér vagy haszonbér össze­gére, ha a bérlet­ vagy haszonbérlet idő­tartama a 12 évet nem haladja meg. Az értékhatár, amelyen alul az egyes határozatok hatályosságához a felsőbb hatóság jóváhagyása nem szükséges, vár­megyénél 50.000 pengő, városnál 30.000 pengő, ha a város lélekszáma a 30.000-et nem éri el, 50.000 pengő, ha a város lélek­száma a 30.000-et meghaladja, nagy- és kis községnél 2500 pengő, ha a község lé­lekszáma a 2500-at nem éri el, 5000 pengő, ha a község lélekszáma 2500 és 5000 kö­zött van, 10.000 pengő, ha a község lélek­száma 5000 és 10.000 között van, végül 30.000 pengő, ha a község lélekszáma a 110.000-et meghaladja A rendelet a továbbiakban intézkedik az alkalmazottak és hozzátartozóik illet­ményeinek, kegyellátásának megállapítá­sára vonatkozó vármegyei, városi vagy községi határozat jóváhagyásáról, majd megállapítja, hogy a rendelet rendelke­zései Budapest székesfővárosra nem ter­jednek ki. Ideiglenes magyar ügyvivő Lisszabonban A Magyar Távirati Iroda jelenti: A külügyminisztérium vezetésével meg­bízott miniszterelnök a lisszaboni m­ kir. követség vezetésével ideiglenes ügyvivői minőségiben dr. Ujpétery Elemér L­ose­­.Hatan követség­­titkárt bizta­t meg. Magyarázat a léső­ kiürítési rendelethez Az ellenséges veszélyeztetéssel kapcso­latos lakásváltoztatások bejelentéséről szóló 363.000—1944 B. M. számú rende­let (megjelent a Budapesti Közlöny 1944. évi április hó 30-iki 97. számában) értel­mezését illetően kérdés merült fel arra­­nézve, hogy ez a rendelet csak azokra a személyekre vonatkozik-e, akik hadmű­veleti kiürítés folytán változtatják lakó­helyüket, vagy pedig vonatkozik-e azokra is, akik állandó lakóhelyüket légitáma­dás veszélye miatt hagyják el. Illetékes helyről közlik, hogy a szó­ban levő rendelet természetesen a lég­oltalmi kiürítéssel kapcsolatban lakóhe­lyüket megváltoztató személyekre is vo­natkozik, még­pedig akár hatósági kény­szerintézkedés folytán, akár önként tá­voztak, vagy távoznak­ el. Ehhez képest a légoltalmi kiürítés folytán az 1944. évi április 1-től kezdődően eltávozott, illető­leg eltávozó személyek is kötelesek a 363.000—1944. B. M. számú rendeletben körülírt módon személyes bejelentési kö­telezettségüket teljesíteni. Mit kell tudni a szülőknek a gyermekkihelyezési akcióról? A kormány lehetővé kívánta tenni, hogy a Budapesten, valamint a légoltal­­milag hozzátartozó városokban és közsé­gekben lakó és támogatásra szoruló azoknak a családoknak 3—14 éves gyer­mekei, ahol a családfő alkalmaztatása miatt lakhelyét nem hagyhatja el, ön­kéntes jelentkezés alapján vidékre kerül­jenek. Az erre vonatkozó hirdetmény 1944. áp­rilis 8-án jelent meg. A gyermekek kihelyezésének lebonyo­lítása Budapesten a M. Kir. Légoltalmi Kormánybiztosság Gyermekkihelyezési Osztálya, a légoltalmilag hozzátartozó városokban és községekben pedig az elsőfokú közigazgatási hatóság (polgár­­mester, községi elöljáróság) közreműkö­désével történik. Felkerestük a Vili. ker., Vas­ utca 11. szám alatt működő hivatalt, hogy tájé­koztatást kapjunk a hivatal munkájáról és különösen a vidéki kihelyezést kérő gyermekek jelentkezése iránt érdeklőd­tünk. Kérdésünkre azt a felvilágosítást kap­tuk, hogy az érdekelt városok és közsé­gek lakosságának számarányához képest igen csekély azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek vidékre elhelyezését szülőjük (gondozójuk) kérte. Annál feltűnőbb ez a jelenség mert a múlt ősszel több mint 12.000 gyermek utazott vidékre a Gyermeküdültetési Akció útján és a beutalt gyermekek mind meghízva és megerősödve tértek haza. Éppen ezért most e helyen is felhív­juk olvasóink figyelmét a kiürítési kor­mánybiztosság gyermekkihelyezési akció­jára, mert kívánatos volna, hogy azok a szülők, (gondozók), akik gyermekeiket vidékre szeretnék elhelyezni, ebbeli szán­dékukat minél előbb bejelentsék. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az eddig lezajlott légitámadások után a jelentkezések száma ugrásszerűen emelkedett és így a hivatal munkáját lényegesen és fölösleges módon megnehe­zítette. Egyes üzemek azonban, igen helyesen, úgy siettek a hivatal segítségére, hogy alkalmazottaik körében maguk szervez­ték meg — a kiadott hirdetmény alap­ján — a gyermekek kihelyezését és ezál­tal a hivatalnak módjában állt egy-egy üzem alkalmazottainak gyermekeit ugyanabban a községben elhelyezni. Itt kívánjuk felhívni az esetleges munkatorlódás elkerülése végett­­az ér­dekelt szülők (gondozók) figyelmét, hogy vidékre küldendő gyermekeiket minél előbb jelentsék be a M. Kir. Légoltalmi Kormánybiztoss­ág Gyermekkihelyezési Osztályánál (VIII. ker., Vas­ utca 11.), az ez évi április 7­-én kelt hirdetményben előírt módon, miután feltehető, hogy a további légitámadások következtében esetleg a szállítási lehetőségek is csök­kennek és a gyermekek napok múltán kerülhetnek csak elszállításra. Komárom a polgári házasság revíziója mellett Komárom thr. sz. kir. város törvény­­hatósági bizottsága május 2-án tartott közgyűlésén tárgyalta Zala vármegye átiratát a polgári házasságkötésről szóló 1894:XXXI. tc. módosítása tárgyában. Zala vármegye, mint ismeretes, felirat­ban arra kérte a m. kir. kormányt, hogy nyújtson be javaslatot a polgári házas­ságról szóló törvény olyan módosítására, mely szerint a polgári házasságkötés csak a nemkeresztényekre legyen köte­lező, a keresztényekre nézve pedig az említett törvény hatályba lépése előtti állapot legyen újból érvényes, azzal a különbséggel, hogy az eskető lelkész, olasz mintára, legyen kötelezve a házas­ságkötésről az állami anyakönyvi hiva­talt értesíteni. Komárom törvényhatósági kisgyűlése szótöbbséggel úgy határozott, hogy a je­len körülmények között nem tartja idő­szerűnek a kérdés tárgyalását és azt ja­vasolta a közgyűlésnek, hogy az átiratot vegye le a napirendről. A kisgyűlés elutasító javaslatához dr. Kállay Endre, felsőházi tag, egyházköz­ségi világi elnök szólt hozzá először. Kifejtette, hogy e kérdés nagyon is idő­szerű, mert éppen most van folyamatban a liberális és szabadkőműves uralom csődtömegének a gyökeres és maradék­talan felszámolása. Ehhez — mondotta — lényegesen hozzátartozik a polgári házassági törvény is, mely az egyén kénye-kedvéért elvetette a házasság szent jellegét és áldozatul dobta a közös­ségnek, a nemzetnek az érdekeit, meg­rendítve a családnak, a nemzet sejtjé­nek szilárd alapjait. Rámutatott azokra a szomorú következményekre, melyeket a polgári házasság a könnyű válások lehetőségével és a válások számának ijesztő szaporodásával hozott a magyar életbe. Javasolta, hogy a közgyűlés tegye magáévá Zala vármegye átiratát. Több hasonló értelmű felszólalás után a közgyűlés nagy többsége úgy határo­zott, hogy Zala vármegye javaslatát ma­gáévá teszi, hasonló szellemben ír fel a kormányhoz, kiegészítve a javaslatot Alapy Gáspár polgármester indítványára azzal, hogy kéri annak letárgyalását, mihelyt csak lehetséges. A polgári há­zasságkötés megtartása mellett a tör­vényhatósági bizottság tagjai közül senki sem foglalt állást. Délben olvassa az Új Nemzedéket Erős cserebogárrajzás lesz! Tapasztalatok szerint az idei esztendő megint igen erős cserebogárrajzási év lesz. Éppen ezért a hatóságok az idén különös gonddal fogják ellenőrizni, hogy a gazdák a cserebogárirtási kötelezettség tekintetében fennálló törvényes rendelkezéseknek min­denben eleget tesznek-e és külön is felhívják a gazdákat és telektulajdonsokat arra, hogy — saját érdekükben is — teljes erejükkel a rendelkezésre álló minden módon irtsák ezt a rendkívül veszedelmes kártevőt. Mint isme­retes, a cserebogár gyűjtése a kora reggeli órákban a leghatásosabb, amikor a bogár mereven kapaszkodik az ágakon és a hajtá­sokon. Minden egyes nőstény elpusztításával számtalan sok pajor három éven át tartó rágcsálását és pusztító munkáját akadályoz­zuk meg és ezzel felbecsülhetetlen szolgálatot teszünk a mezőgazdaságnak. A begyűjtött bogarakat forró vízzel öljük meg és márgás föld vagy félig érett trágya hozzáadásával trágyának, vagy pedig szá­rítva, majd megdarálva és szemei közé ke­verve baromfitakarmánynak használjuk fel Az illetékes hatóságok figyelmeztetnek min­denkit, hogy az irtási munkát ellenőrizni fogják és a hanyagokkal szemben szigorúan fognak eljárni. Ak­i útmutatást vagy bővebb felvilágosítást óhajt kapni, forduljon a M. kir. Növény­­egészségügyi Szolgálathoz (Budapest, V., Kos­suth Lajos­ tér 11., fdsz. 18.) vagy a M. kir. Növényegészségügyi Intézethez (Budapest, N­M Hermann Ottó­ utca 15.). Bab és paprika A székesfőváros polgármestere közli, hogy úgy Budapesten, mint közellátásilag a fővá­roshoz csatolt városokban és községekben az 1944. évi közellátási szelvényiv „R“ betűs szelvényére május és június hónapokra má­jus 15-től kezdődőleg szelvényenkint négy, dekagram fűszerpaprika vásárolható, illetve szolgáltatandó ki május 31-ig. A kereskedők a beszedett szelvényekkel június 15-ig tartoz­nak elszámolni. A székesfőváros polgármestere közli, hogy úgy Budapesten, mint a hozzája csatolt me­gyei városokban és községekben a burgonya pótlására május hónapra a közellátás szel­vényiv „E“ betűs szelvényére május 5—31-ig szelvényenként fél kilogram­mab vásárolható, illetve szolgáltatandó ki. A kereskedők a be­szedett szelvényekkel június 15-ig tartoznak elszámolni. Főtisztelendő Plébános Urak ! Wittenberg Sándor és Schulhoff Emma az 1870-es években ismeretlen helyen házassá­­got kötöttek. Házasságlevelükre sürgős szük­­ség volna. Felkérem a főtisztelendő Plébános urakat az anyakönyvi nyomozásra, fárado­zásukat siker esetén nagyobb összeggel szí­vesen honorálom. Dr. VIDACS GYULA ügyvéd,­­Budapest, VII., Rákóczi­ út 44. Felhívás a megszűnt lapok papírkészlete ügyében A Magyar Távirati Iroda jelenti: A sajtóügyek m. kir. kormánybiztosa felhívja a­z­ évi március hó 18. napja óta megszűnt vagy szünetelő lapok kiadóinak figyelmét arra, hogy az 1550—1944. M. E- számú rendelet 1. §-a értelmében kötele­sek a tulajdonukban, illetve birtokukban levő rotációs és íves nyomópapír-készletet a sajtóügyek m. kir. kormánybiztosának bejelenteni. Ezt a bejelentési kötelezett­séget a miniszterelnökség sajtóközigazga­tási osztálya segédhivatalánál (Budapest, I­, Uri­ utca 18. földszint) kapható űrlapo­kon kell 24 órán belül teljesíteni, mert a bejelentési kötelezettség elmulasztása a rendeletben megállapított büntető követ-­ kezményekkel jár. Kérelem plébános urakhoz ! Szíveskedjenek 1780—1810 között született Filóczy Carolina rom. kat. keresztlevelét felkutatni, száz pengő utánvéttel megküldeni. Házasságot 1820 után köthetett. Férje Lázár László gör. kat. provizor volt Remetemezőn. Mándy Sándorné, Bp. Budafoki­ út 57. Megszűnt az egyetemi hallgatók önkéntes munkaszolgálata A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1939. évi rendelete alapján működő Egye­temi és Főiskolai Hallgatók önkéntes Nemzeti Munkaszolgálatát most kelt ren­deletével megszüntette. Az említett szer­vezet körében alkalmazott személyek szol­gálati jogviszonyának megszüntetéséről és a szervezet használatában lévő állam­­kincstári vagyon további felhasználásáról szintén a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter fog intézkedni. Az egyetemi munkaszolgálat megszüntetéséről szóló in­tézkedés a hivatalos lap csütörtöki szá­mában jelenik meg és lép hatályba s ezzel egyidejűleg az 1939. évi, valamint az 1938. évi hasonló tárgyú rendelet hatályát adza .

Next