Nemzeti Ujság, 1944. május (26. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-05 / 101. szám
8 NEMZETI 1944 május 5. MN Tájékoztató : A bombakárosultak javára szánt adományát a 151.006. sz. postataka- járékpénztári csekkszámlára fizesse be. Befizetési lap minden dohányáradéban 2 fillérért kapható. A csekkszámla elnevezése: „B. M. "a légitámadások áldozatainak megsegítése letéti "számla Budapest 151.006.“I Téves befizetések elkerülése végett ezzel a jelzéssel a befizetési lapot el kell látni. ■ újságHitler távirata a Kormányzóhoz és Sztójay miniszterelnökhöz A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó Ur Főméltósága a május 1-i német nemzeti ünnep alkalmából Hitler Adolfhoz, a Nagynémet Birodalom vezéréhez üdvözlő táviratot intézett, amelyre ma érkezett meg a Führer meleghangú választávirata, melyben a győzelembe vetett szilárd hitének hangsúlyozása mellett viszonozza a jókívánságokat. A német nemzeti ünnep alkalmából ugyancsak szívélyes hangú üdvözlő táviratban fejezte ki a m. kir. kormány szerencsekivonatait Hitler vezér és kancellárnak Sztójay Döme m. kir. miniszterelnök. A ma érkezett választáviratban Hitler vezér és kancellár a közös győzelembe vetett szilárd hitét és őszinte köszönetét tolmácsolta. Természetbeni adományokat Táró- J sokban a polgármesterhez, községek- ben pedig az elöljáróságokhoz kell eljuttatni. M ***** egoizmus nélkül ma talán a régi keretek között is folytatni lehetne a bátrabb és határozottabb lendületű munkát. Az a sok minden, ami a múltban elmaradt,végtelenül megnehezíti a kormányzat és a jobboldali pártok számára az előrehaladást; ez a magyarázatai annak, hogy a régi keretek feladásával, átfogó, elismert és munkaképes új szervezet megteremtésével kell keresni az erők felfokozásának és küzdelembevetésének lehetőségeit. A Magyar Élet Pártja ezen az 0000 kétségkívül nagy lépést tett meg előre. Mi ebben a helyzetben végső konzekvenciák levonása nélkül, de politikai jóindulattal várjuk az események további alakulását. Reméljük, hogy a MÉP határozata nagy követ gördített el a haladás útjából s hogy ezt a feltevésünket, a közeljövő eseményei rövidesen igazolják .. Egyszerűsítik a háztartási igazgatást A minisztertanács legutóbbi ülésén tárgyalta a vármegyék, városok és a községek háztartási igazgatásának egyszerűsítése tárgyában kiadandó kormányrendeletet. A rendelet értelmében felsőbb hatósági jóváhagyása nem szükséges az olyan vármegyei, városi vagy községi határozathoz, amelynek tárgya költségvetésileg nem fedezett, évközben felmerülő olyan kiadás, amely nem haladja meg a rendeletben megjelölt értékhatárokat, feltéve, hogy a fedezet biztosítása végett nincs szükség közszolgáltatás emelésére vagy hitelművelet végrehajtására. Nem szükséges továbbá jóváhagyás azokhoz a vármegyei, városi vagy községi határozatokhoz, amelyek tárgya vagyonszerzés, elidegenítés, megterhelés, általában — a bérlet- és haszonbérleti szerződések kivételével — valamely szerzőidé® vagy egyéb jogügylet, ha az érték a megállapított határokat nem haladja meg, ■visszatérő szolgáltatás esetében az értéket valamennyi szolgáltatásnak a jogügylet egész tartamára összeszámított együttes összege adja. Nem szükséges jóváhagyás az olyan határozatokhoz, amelyek tárgya bérletvagy haszonbérlet, ha az évi bér, vagy haszonbér összege nem haladja meg a megjelölt értékhatár kétszeresét, továbbá tekintet nélkül a bér vagy haszonbér összegére, ha a bérlet vagy haszonbérlet időtartama a 12 évet nem haladja meg. Az értékhatár, amelyen alul az egyes határozatok hatályosságához a felsőbb hatóság jóváhagyása nem szükséges, vármegyénél 50.000 pengő, városnál 30.000 pengő, ha a város lélekszáma a 30.000-et nem éri el, 50.000 pengő, ha a város lélekszáma a 30.000-et meghaladja, nagy- és kis községnél 2500 pengő, ha a község lélekszáma a 2500-at nem éri el, 5000 pengő, ha a község lélekszáma 2500 és 5000 között van, 10.000 pengő, ha a község lélekszáma 5000 és 10.000 között van, végül 30.000 pengő, ha a község lélekszáma a 110.000-et meghaladja A rendelet a továbbiakban intézkedik az alkalmazottak és hozzátartozóik illetményeinek, kegyellátásának megállapítására vonatkozó vármegyei, városi vagy községi határozat jóváhagyásáról, majd megállapítja, hogy a rendelet rendelkezései Budapest székesfővárosra nem terjednek ki. Ideiglenes magyar ügyvivő Lisszabonban A Magyar Távirati Iroda jelenti: A külügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök a lisszaboni m kir. követség vezetésével ideiglenes ügyvivői minőségiben dr. Ujpétery Elemér Lose.Hatan követségtitkárt biztat meg. Magyarázat a léső kiürítési rendelethez Az ellenséges veszélyeztetéssel kapcsolatos lakásváltoztatások bejelentéséről szóló 363.000—1944 B. M. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1944. évi április hó 30-iki 97. számában) értelmezését illetően kérdés merült fel arranézve, hogy ez a rendelet csak azokra a személyekre vonatkozik-e, akik hadműveleti kiürítés folytán változtatják lakóhelyüket, vagy pedig vonatkozik-e azokra is, akik állandó lakóhelyüket légitámadás veszélye miatt hagyják el. Illetékes helyről közlik, hogy a szóban levő rendelet természetesen a légoltalmi kiürítéssel kapcsolatban lakóhelyüket megváltoztató személyekre is vonatkozik, mégpedig akár hatósági kényszerintézkedés folytán, akár önként távoztak, vagy távoznak el. Ehhez képest a légoltalmi kiürítés folytán az 1944. évi április 1-től kezdődően eltávozott, illetőleg eltávozó személyek is kötelesek a 363.000—1944. B. M. számú rendeletben körülírt módon személyes bejelentési kötelezettségüket teljesíteni. Mit kell tudni a szülőknek a gyermekkihelyezési akcióról? A kormány lehetővé kívánta tenni, hogy a Budapesten, valamint a légoltalmilag hozzátartozó városokban és községekben lakó és támogatásra szoruló azoknak a családoknak 3—14 éves gyermekei, ahol a családfő alkalmaztatása miatt lakhelyét nem hagyhatja el, önkéntes jelentkezés alapján vidékre kerüljenek. Az erre vonatkozó hirdetmény 1944. április 8-án jelent meg. A gyermekek kihelyezésének lebonyolítása Budapesten a M. Kir. Légoltalmi Kormánybiztosság Gyermekkihelyezési Osztálya, a légoltalmilag hozzátartozó városokban és községekben pedig az elsőfokú közigazgatási hatóság (polgármester, községi elöljáróság) közreműködésével történik. Felkerestük a Vili. ker., Vas utca 11. szám alatt működő hivatalt, hogy tájékoztatást kapjunk a hivatal munkájáról és különösen a vidéki kihelyezést kérő gyermekek jelentkezése iránt érdeklődtünk. Kérdésünkre azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az érdekelt városok és községek lakosságának számarányához képest igen csekély azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek vidékre elhelyezését szülőjük (gondozójuk) kérte. Annál feltűnőbb ez a jelenség mert a múlt ősszel több mint 12.000 gyermek utazott vidékre a Gyermeküdültetési Akció útján és a beutalt gyermekek mind meghízva és megerősödve tértek haza. Éppen ezért most e helyen is felhívjuk olvasóink figyelmét a kiürítési kormánybiztosság gyermekkihelyezési akciójára, mert kívánatos volna, hogy azok a szülők, (gondozók), akik gyermekeiket vidékre szeretnék elhelyezni, ebbeli szándékukat minél előbb bejelentsék. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az eddig lezajlott légitámadások után a jelentkezések száma ugrásszerűen emelkedett és így a hivatal munkáját lényegesen és fölösleges módon megnehezítette. Egyes üzemek azonban, igen helyesen, úgy siettek a hivatal segítségére, hogy alkalmazottaik körében maguk szervezték meg — a kiadott hirdetmény alapján — a gyermekek kihelyezését és ezáltal a hivatalnak módjában állt egy-egy üzem alkalmazottainak gyermekeit ugyanabban a községben elhelyezni. Itt kívánjuk felhívni az esetleges munkatorlódás elkerülése végettaz érdekelt szülők (gondozók) figyelmét, hogy vidékre küldendő gyermekeiket minél előbb jelentsék be a M. Kir. Légoltalmi Kormánybiztosság Gyermekkihelyezési Osztályánál (VIII. ker., Vas utca 11.), az ez évi április 7-én kelt hirdetményben előírt módon, miután feltehető, hogy a további légitámadások következtében esetleg a szállítási lehetőségek is csökkennek és a gyermekek napok múltán kerülhetnek csak elszállításra. Komárom a polgári házasság revíziója mellett Komárom thr. sz. kir. város törvényhatósági bizottsága május 2-án tartott közgyűlésén tárgyalta Zala vármegye átiratát a polgári házasságkötésről szóló 1894:XXXI. tc. módosítása tárgyában. Zala vármegye, mint ismeretes, feliratban arra kérte a m. kir. kormányt, hogy nyújtson be javaslatot a polgári házasságról szóló törvény olyan módosítására, mely szerint a polgári házasságkötés csak a nemkeresztényekre legyen kötelező, a keresztényekre nézve pedig az említett törvény hatályba lépése előtti állapot legyen újból érvényes, azzal a különbséggel, hogy az eskető lelkész, olasz mintára, legyen kötelezve a házasságkötésről az állami anyakönyvi hivatalt értesíteni. Komárom törvényhatósági kisgyűlése szótöbbséggel úgy határozott, hogy a jelen körülmények között nem tartja időszerűnek a kérdés tárgyalását és azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az átiratot vegye le a napirendről. A kisgyűlés elutasító javaslatához dr. Kállay Endre, felsőházi tag, egyházközségi világi elnök szólt hozzá először. Kifejtette, hogy e kérdés nagyon is időszerű, mert éppen most van folyamatban a liberális és szabadkőműves uralom csődtömegének a gyökeres és maradéktalan felszámolása. Ehhez — mondotta — lényegesen hozzátartozik a polgári házassági törvény is, mely az egyén kénye-kedvéért elvetette a házasság szent jellegét és áldozatul dobta a közösségnek, a nemzetnek az érdekeit, megrendítve a családnak, a nemzet sejtjének szilárd alapjait. Rámutatott azokra a szomorú következményekre, melyeket a polgári házasság a könnyű válások lehetőségével és a válások számának ijesztő szaporodásával hozott a magyar életbe. Javasolta, hogy a közgyűlés tegye magáévá Zala vármegye átiratát. Több hasonló értelmű felszólalás után a közgyűlés nagy többsége úgy határozott, hogy Zala vármegye javaslatát magáévá teszi, hasonló szellemben ír fel a kormányhoz, kiegészítve a javaslatot Alapy Gáspár polgármester indítványára azzal, hogy kéri annak letárgyalását, mihelyt csak lehetséges. A polgári házasságkötés megtartása mellett a törvényhatósági bizottság tagjai közül senki sem foglalt állást. Délben olvassa az Új Nemzedéket Erős cserebogárrajzás lesz! Tapasztalatok szerint az idei esztendő megint igen erős cserebogárrajzási év lesz. Éppen ezért a hatóságok az idén különös gonddal fogják ellenőrizni, hogy a gazdák a cserebogárirtási kötelezettség tekintetében fennálló törvényes rendelkezéseknek mindenben eleget tesznek-e és külön is felhívják a gazdákat és telektulajdonsokat arra, hogy — saját érdekükben is — teljes erejükkel a rendelkezésre álló minden módon irtsák ezt a rendkívül veszedelmes kártevőt. Mint ismeretes, a cserebogár gyűjtése a kora reggeli órákban a leghatásosabb, amikor a bogár mereven kapaszkodik az ágakon és a hajtásokon. Minden egyes nőstény elpusztításával számtalan sok pajor három éven át tartó rágcsálását és pusztító munkáját akadályozzuk meg és ezzel felbecsülhetetlen szolgálatot teszünk a mezőgazdaságnak. A begyűjtött bogarakat forró vízzel öljük meg és márgás föld vagy félig érett trágya hozzáadásával trágyának, vagy pedig szárítva, majd megdarálva és szemei közé keverve baromfitakarmánynak használjuk fel Az illetékes hatóságok figyelmeztetnek mindenkit, hogy az irtási munkát ellenőrizni fogják és a hanyagokkal szemben szigorúan fognak eljárni. Aki útmutatást vagy bővebb felvilágosítást óhajt kapni, forduljon a M. kir. Növényegészségügyi Szolgálathoz (Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11., fdsz. 18.) vagy a M. kir. Növényegészségügyi Intézethez (Budapest, NM Hermann Ottó utca 15.). Bab és paprika A székesfőváros polgármestere közli, hogy úgy Budapesten, mint közellátásilag a fővároshoz csatolt városokban és községekben az 1944. évi közellátási szelvényiv „R“ betűs szelvényére május és június hónapokra május 15-től kezdődőleg szelvényenkint négy, dekagram fűszerpaprika vásárolható, illetve szolgáltatandó ki május 31-ig. A kereskedők a beszedett szelvényekkel június 15-ig tartoznak elszámolni. A székesfőváros polgármestere közli, hogy úgy Budapesten, mint a hozzája csatolt megyei városokban és községekben a burgonya pótlására május hónapra a közellátás szelvényiv „E“ betűs szelvényére május 5—31-ig szelvényenként fél kilogrammab vásárolható, illetve szolgáltatandó ki. A kereskedők a beszedett szelvényekkel június 15-ig tartoznak elszámolni. Főtisztelendő Plébános Urak ! Wittenberg Sándor és Schulhoff Emma az 1870-es években ismeretlen helyen házasságot kötöttek. Házasságlevelükre sürgős szükség volna. Felkérem a főtisztelendő Plébános urakat az anyakönyvi nyomozásra, fáradozásukat siker esetén nagyobb összeggel szívesen honorálom. Dr. VIDACS GYULA ügyvéd,Budapest, VII., Rákóczi út 44. Felhívás a megszűnt lapok papírkészlete ügyében A Magyar Távirati Iroda jelenti: A sajtóügyek m. kir. kormánybiztosa felhívja az évi március hó 18. napja óta megszűnt vagy szünetelő lapok kiadóinak figyelmét arra, hogy az 1550—1944. M. E- számú rendelet 1. §-a értelmében kötelesek a tulajdonukban, illetve birtokukban levő rotációs és íves nyomópapír-készletet a sajtóügyek m. kir. kormánybiztosának bejelenteni. Ezt a bejelentési kötelezettséget a miniszterelnökség sajtóközigazgatási osztálya segédhivatalánál (Budapest, I, Uri utca 18. földszint) kapható űrlapokon kell 24 órán belül teljesíteni, mert a bejelentési kötelezettség elmulasztása a rendeletben megállapított büntető követ- kezményekkel jár. Kérelem plébános urakhoz ! Szíveskedjenek 1780—1810 között született Filóczy Carolina rom. kat. keresztlevelét felkutatni, száz pengő utánvéttel megküldeni. Házasságot 1820 után köthetett. Férje Lázár László gör. kat. provizor volt Remetemezőn. Mándy Sándorné, Bp. Budafoki út 57. Megszűnt az egyetemi hallgatók önkéntes munkaszolgálata A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1939. évi rendelete alapján működő Egyetemi és Főiskolai Hallgatók önkéntes Nemzeti Munkaszolgálatát most kelt rendeletével megszüntette. Az említett szervezet körében alkalmazott személyek szolgálati jogviszonyának megszüntetéséről és a szervezet használatában lévő államkincstári vagyon további felhasználásáról szintén a vallás- és közoktatásügyi miniszter fog intézkedni. Az egyetemi munkaszolgálat megszüntetéséről szóló intézkedés a hivatalos lap csütörtöki számában jelenik meg és lép hatályba s ezzel egyidejűleg az 1939. évi, valamint az 1938. évi hasonló tárgyú rendelet hatályát adza .