Nemzeti, 2013. szeptember - 2013. december (1. évfolyam, 1-4. szám)

2013-10-01 / 2. szám

6 • I. évfolyam 2. szám - 2013/2014-es évad • NEMZETI „Paul Claudel oratóriuma valójában azt a drámát idézi, mely Jeanne d'Arc szentté avatási perekor az egyház szívében lejátszódott. (...) Tudjuk, ebből az utolsó, az egyház szívében felidézett peréből Johanna a szentség fényében került ki, a botrány örök árnyékát borítva méltatlan bíráira. Claudel ihlete végig ide, az »isteni véna lüktetésére« figyel, így sikerült csodálatos egyszerűséggel fölidéznie a sokrétű történetet anélkül, hogy magyarázkodnia kellett volna, vagy kompromisszumokat kötnie. Ellenkezőleg. A felszín hullámjátékát minél szabadabbra engedte, annál nyilvánvalóbbá vált a felszín alatt a mélység elemi vonulása és még mélyebb békéje, csendje." Pilinszky János, Új Ember, 1964. augusztus 16. Szent Johanna Orleans-i Szűz, Jeanne d'Arc, La Pucelle (Domrémy, 1413. jan. 6.? - Rouen, 1431). Vértanú, Franciaország védőszentje. Champagne-ból bevándorolt, négy gyermekes, módos parasztcsalád gyermeke volt. Isteni hangok vezérelték tetteit. Nevéhez fűződik Orléans felmentése az angol megszállás alól, és VII. Károly megkoronázása Reimsben (1429). 1430-ban a burgundok, Anglia szövetségesei foglyul ejtették, sok pénzért eladták az angoloknak, és Rouenban boszorkányság és eretnekség vádjával elítélték, 1431-ben megégették. A százéves háború (1337-1453) végén már Franciaország megmentőjeként tisztelték. Perét felülvizsgálva 1456-ban ártatlannak nyilvánították. A 19. században francia nemzeti hős lett. 1909-ben boldoggá, 1920- ban szentté avatták. Ünnepe: május 30.

Next