Nemzetközi Szemle, 1966 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-01 / 1. szám

A párt mélyrehatóan és sokoldalúan kidolgozta az ország iparosí­tásának lenini tanítását, s megalapozta a nehézipar vezető szerepét a népgazdaság fejlesztésének egyetemes rendszerében. Tovább fejlesztette a lenini szövetkezeti tervet, kidolgozta a mezőgazdaság kollektivizálá­sának elméletét, megtalálta a mezőgazdaság legjobb szervezeti formáit, kidolgozta a társadalmi munka nyilvántartásának és díjazásának elveit. A párt sikeresen végrehajtotta országunk kulturális forradalmát. A marxista-leninista elmélet alapján dolgozták ki a győztes szo­cializmus országának alkotmányát. A párt feltárta a szocialista gazdaság fejlődésének törvényszerűségeit, s komoly eszmei vereséget mért ellen­feleinkre, a jobboldali revizionistákra is, akik a kapitalizmusnak a szo­cializmusba való spontán belenövését hirdették, az aszkétikus szocializ­mus képviselőire is, akik azt állították, hogy a szocializmust a társada­lom szegénysége, a kispolgári egyenlősdi talaján kell felépíteni. A Szovjetunió és más szocialista országok szocialista építésének tapasztalatai megmutatták, hogy a marxista—leninista elvek sikeres gyakorlati megvalósításának elengedhetetlen feltétele a marxista—leni-i­nista elmélet alkotó szellemű fejlesztése, az új és legújabb társadalmi folyamatok elmméleti általánosítása. A marxizmus—leninizmus alkotó jellegének figyelmen kívül hagyása ellenkezik tanításunk szellemével és kikerülhetetlenül az elavult elméleti tételek és a gyakorlat új követel­ményei közötti konfliktusokra, politikai hibákra vezet. Történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy a marxista-leninista pártoknak a fő társadalmi törvényszerűségek elméleti elemzése alapján kidolgozott stratégiája a legteljesebben és legpontosabban megfelel a világfejlődés követelményeinek. Ami pedig a taktikát — a forradalmi harc különböző szakaszaiban folytatott tevékenység formáit és módsze­reit — illeti, egyetlen forradalmi párt sincs bebiztosítva a tévedések és hibák ellen, amikor szembekerül az ellentmondások, a társadalmi erőket haladásukban gátló nehézségek és akadályok bonyolult komplexumával. A kérdés csak az, hogy milyen mélyek és milyen jellegűek ezek a hibák, s időben sor kerül-e feltárásukra és kijavításukra. Pártunk például bátran, lenini módon felfedte és megbírálta a sztálini személyi kultuszt. A személyi kultusz kétségtelenül jelentős ká­rokat okozott a szocialista építés ügyének a társadalmi élet egyes szfé­ráiban. Maga a személyi kultusz és következményei semmiképpen sem a szocialista rendszer természetéből eredtek, nem változtatták és nem változtathatták meg a szocialista rend jellegét. Ezért sérti elméletileg, sem gyakorlatilag nem tarthatjuk helyesnek, ha egyes tudományos vagy szépirodalmi művek szerzői az életet kizárólag a személyi kultusz jelen­ségeinek szemszögéből ábrázolják, elhomályosítva a szocializmust építő szovjet emberek hősies harcát. A Nagy Honvédő Háborúban országunk anyagi ereje mellett eszmei fegyverünk ereje, népünknek a marxizmus-leninizmushoz, s a szocia­lista hazához való odaadó hűsége és állhatatossága is hozzájárult győzel­münkhöz. A háború után pedig népünk a párt vezetésével csodákat művelt a társadalmi-gazdasági élet minden területén.

Next