Nemzetközi Szemle, 1981 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

\_/____________ JAMES RESTON Reagan meglepő győzelme A Reagan látványos győzelmét követő ünneplés után „másnaposság” jelent­kezett. Kellemes lenne arra gondolni, hogy most mindenki egységbe tömö­rül, és felkarolja az ország ügyes-ba­jos dolgait. Csakhogy ezzel a válasz­tással kapcsolatban az a szomorú hely­zet, hogy nem tisztázódtak az országos problémák, hanem elmélyültek, nem tömörítette egységbe a népet, hanem inkább megosztotta. Elnöki szinten ez a választás túlsá­gosan személyekre éleződött ki, és túl­ságosan negatívnak bizonyult. Hosszú hónapok tüzes kampánya (választási hadjárata) és ama tény ellenére, hogy Reagan valósággal magával ragadta a nagyobb államokat az egész államszö­vetségben, a választás révén nem szüle­tett közmegegyezés még Reagan saját pártján belül sem azt a politikát ille­tően, amelynek az amerikai népet kel­lene vezérelnie a nyolcvanas évek első felében. Ehelyett Reagan ott maradt világos politikai feladatok nélkül, Carter el­nök p­edig — súlyos veresége ellenére — nem számíthat közsajnálatra. Ugyanakkor szövetségeseinek és ellen­feleinek mélységes kétségei merültek fel a Reagan-féle vezetés jövőjét ille­tően. Vigaszok Némi vigaszt azért találhatunk e borús megjegyzések ellenére is. A választási hadjáraton — azzal a nevetséges fel­­tételezéssel együtt, hogy Carter vagy Reagan eldönti majd a köztársaság sorsát — végül is túljutottunk. Így hát lesz olyan elnökünk, akit egy időszak­ra választottak meg, miután Reagan életkora miatt, nem kell attól tarta­nunk, hogy másodjára is indul. Ez a választási hadjárat pedig olyan kiáb­rándító volt, nemcsak az amerikai nép, hanem mindkét párt vezetői számára, hogy van immár lehetőség az Egyesült Államok politikai életének újraértéke­lésére, főként a választási eljárás re­formjára. Az elnökválasztási hadjárat kezde­tén — ha még emlékeznek erre a tá­voli eseményre — mindkét párt sorai­ban számottevő nyugtalanság uralko­dott azt illetően, hogy növekszik a speciális érdekpolitika, az országos cé­lok viszont hiányoznak. Már akkor felismerték, hogy a hetvenes években drasztikus változások időszaka kö­szöntött be itthon és külföldön egy­aránt. Itthon megváltozott minden vi­szony: a menedzsereké és a munkáso­ké, az ország egyes vidékein a színes és a nem színes bőrűeké, még a férfiak és a nők, a szülők és a gyermekek kapcsolatrendszerében is változásokra került sor. Külföldön az ipari országok gazda­sági versenye az Egyesült Államok rovására módosult, hozzájárulva ezál­tal a munkanélküliséghez és az inflá­cióhoz. A Szovjetunió katonai kihívá­sa és a közel-keleti olajellátást veszé­lyeztető magatartása pedig tömény­telen bonyolult problémát okozott a szabad világban. Azt lehetett remélni, hogy a hosszú (i&) 111 VÁLASZTÁSOK AZ USA-BAN lfcralíbuse (Tribune Msck* TW M Vem mt Tta ЫМі Эм( 3

Next