Népi Egység, 1946. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1946-01-03 / 1. szám
Csütörtök, 1945 január 3. NÉPIEGYSÉG A Magyar Népi Szövetség bukaresti tárgyalásainak eredményeként Rendezik a deterdults menekültek állampolgárságát résüket az 1939. évi törvény alapján 1940 (Kolozsvár) A Magyar Népi Szövetség jogügyi irodája az igazságügyminiszter felkérésére még a folyó év augusztus havában kidolgozta az 1945 évi április 4-iki állampolgársági törvény és az 1945. évi augusztus 13-iki végrehajtási utasítás eljárási szabályzatát A törvénynek és a végrehajtási utasításnak egyes közigazgatási hatóságok részéről történt helytelen értelmezése ugyanis számos sérelmet eredményezett, főleg a délerdélyi menekültek kárára. Az új eljárási szabályzatot a Magyar Népi Szövetség bukaresti küldöttségének közbenjárására a belügyminisztérium 46.886—1945 szám alatt december 15-én szétküldte az összes közigazgatási hatóságoknak és így végre megnyugtató megoldáshoz jut sokak állampolgárságának függőben levő kérdése. A végrehajtási utasítás alapján az újonnan felállított állampolgárságinévjegyzékekbe felveendők mindazok, akik a bécsi döntéskor román állampolgárok voltak, de később magyar állampolgárságot nyertek, akár mert Északerdélyben laktak, akár pedig, mert később Északerdély vagy Magyarország területére távoztak.Román állampolgároknak tekintenők azok is, akik az állampolgárság elnyeréséért kéfebruár 1-ig benyújtották. A délerdélyiekre vonatkozólag a végrehajtási utasítás külön is kimondja, hogy mindazok, akik 1940augusztus 30-án az ország más részében laktak, de ezt követőleg a felszabadulásig Magyarország területére költöztek, (akár optáltak, akár tiltott átlépéssel távoztak) és jelenleg is Északerdély területén laknak, jelenlegi lakhelyük községi elöljáróságától kérhetik az új névjegyzékbe való felvételüket. Az új eljárási szabályzat részletes ismertetésére visszatérünk . Kevin angol külügyminiszter meleg hangon nyilatkozott a moszkvai fogadtatásról (Newyork) Byrnes amerikai külügyminiszter Moszkvából való hazaérkezése után azonnallátogatást tett Truman államelnöknél és beszámolt neki a moszkvai tárgyalások eredményéről. Byrnes jelentéstétele után Truman elnök visszatért Washingtonba és azonnal hozzáfogott az időközben megszavazott 64 törvény aláírásának. Ezek között szerepel az a törvény is, amely az elnök különleges hatalmát 1946 június 1-ig hosszabbítja Truman elnöknél tett jelentése után Barnes nyilatkozott a sajtó számára. Kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek tanácskozásai valószínűleg január 6-án kezdődnek meg Londonban. Amint értesült, a tanácskozások megkezdésére Molotov külügyminiszter nem fog Londonba jönni, hanem őt ott Visinszkij helyettes külügyi népbiztos fogja képviselni. Byrnes hozzátette még, hogy az egyes külföldi hírszolgálatok részéről terjesztett híresztelésekkel ellentétben Sztálin egészségi állapota kifogástalan és véleménye szerint még sokkal jobb egészségi állapotban van, mint volt a potsdami tanácskozások idején. Bevin angol külügyminiszter Londonba való érkezése után nyilatkozatot tett, amelyben meleg köszönetét fejezte ki azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben őt és kíséretét Moszkvában részesítenék. Londonban egyébként úgy tudják, hogy Bevin nyilatkozata a moszkvai tárgyalások tekintetében január 29-ig nem kerül nyilvánosságra. Ekkor nyílik meg ugyanis az angol képviselőház ülésszaka s Bevin ez elé terjeszti majd jelentését. Egyébként az angol kormány december 31-én ülést tartott s ezen meghallgatták Bevin külügyminiszter beszámolóját a moszkvai eseményekről. „Na minden magarangi állást kell foglalnia" — mondotta Oláh Péter a MNSZ országos alelnöke, a csikszenttamási szervezet nagygyűlésén .(Csíkszereda) A Magyar NépiSzövet- Jség csikszenttamási szervezete a közművelődési ház termében tartotta meg tisztújító nagygyűlését. A gyűlést Bács András ,a helyi szervezet elnöke nyitotta meg. Ismertette a szervezet eddigi működését és kérte az egybegyűlteket olyan vezetők megválasztására, akik valóban a nép érdekeiért dolgoznak . A jelenlevők egyhangú választása alapján elnök: Bács András, alelnök: OláhFerenc, titkár Imecs Antal, pénztáros Albert Mihály, intézőbizottsági ifgok: Tamás Márton, Albert András, Kósa Márttonj, Bara József, Kóka Ferenc, Bara Márton I, Bara Márton II, Ágoston Pál, Bálint Ferenc, Tódor János, Ágoston József, Bara Dénes, Szabó Ferenc, Bara Árpád, Molnár Ágoston, Ádám József, Szopos József, Balogh Imre, Kedves Lajos, Máthé Dénes, Márton Áron, Albert Mihály, Sándor Árpád lettek. A női vezetőség tagjai: Jamándi Ádámné, Bara Mártonné és Oláh Péterné. Bizottsági tagok: Kiss Péterné, Albert Jánosné, Kedves Ágostonné, Albert Bélánné, Oláh Péterné, Szopos Jánosné, Balogh Imréné, Sándor Árpádné, Márk Ferencné,Albert Ágostonné, Imecs Istvánné, Böjtim Jánosné, Sándor Istvánné, Baranyai Tézáné és Székely Istvánné . A választások megejtése után Oláh Péter, a MNSZ országos alelnöke mondott beszédet Hangsúlyozta a Magyar Népi Szövetség szükségességét Romániában. Ez a szervezet —- mondotta az országos alelnök — a mienk és biztosítja a romániai magyarság jólétét és szabadságjogait. Beszélt a reakciós elemek aknamunkájáról, amely mindenáron késleltetni akarja azoknak a rendeleteknek a végrehajtását, amelyek a demokratikus szellemű Groza-kormány és a MNSZ munkájának eredménye. Ennek reakciónak a legyőzésére a széles néptömegek támogatása szükséges. — Vannak egyesek — mondotta, a akik még nem fogalnak állást a demokrácia mellett, mert azt hiszik, hogy még megváltozik a világ, s így ha Maniu bandái jönnek, megkímélik a hátát. Csalódnak, mert ők sem úsznak meg ép bőrrel, ha egyszer megjárok. Ma minden magyarnak állást kell foglalnia. Ingadozó elemekre sincs szükségünk. Aki nincs velünk, az ellenünk van. Testvérként kell tömörültnk a Magyar Népi Szövetsségien, s minden erőnkkel Groza Péter kormányát támogatnunk, ha boldog és szabad életet akarunk . Beszéde további során arról beszélt, hogy egyes letűnt magyar uraknak az a célja, hogy egy kisgazda párt alakításával magukhoz csalogassák és megmételyezzék a tömeget Céljuk elérése érdekében szövetkeztek a román reakcióval, azt ígérve, hogy ha hatalomra jutnak, kitelepítik a székelységet De egészségtelen és elvetendő az az elképzelés is, hogy Erdélyt ismét kétfelé szakíták. Ezt a bécsi döntéskor nyilvánvalóan tapasztalhatta mindenki. — Erdély egy élő test, kettévágni nem lehet Itt az egyedüli lehetőség a két nép teljes kibékülése. Javasolták azt is, hogy Magyarországról a székelyföldre folyosót vezessenek. Ez talán a legkínosabbgondolat, mert ez a folyosó három Erdélyt csinálna, ami mind gazdasági, mind művelődési szempontból tönkre tenne. Ez ellen teljes erőnkből tiltakozunk. Azt kívánjuk, hogy egyetlen személyazonossági igazoltánnyal bejárhassuk a Dunamedencét. Az országos a feltők zárószavaiban kérte a tagokat, hogy tagdíjaikat lelkiismeretesen fizessék, mert csak így tudja a központ zavartalant végezni munkáját. A jelenlevők melegz éljenzéssel fogadták Oláh Péter szavait. Gyanta és Tenke A napokban közöltük, hogy a a hatóságok letartóztatták az ippi vérengzések elkövetőit s ugyanakkor hírt adtunk arról is, hogy Gyanta község lakossága emlékiratban kérte az ott elkövetett gyilkosságok kivizsgálását. A két ügygyel kapcsolatban Balogh Edgár, a Magyar Népi Szövetség országos alelnöke fenti hm alatt a következőket írja a kolozsvári „Világosság” hasábjain. Kezemben van a dé'bihari Gyanta község magyarainak emlékirata az 1944 szeptember 24-én, fiaik, asszonyaik és annó gyermekeik eben elkövetett háborús bűncselekményekről. Már a Magyar Népi Szövetség májusi kongresszusán megegyeztem ezt a különös falunevet, amikor a nagyváradi kiküldöttek elmondották, hogy itt is, és az ugyancsak a belényesi járásban fekvő Tenke községben is tömegmészárlás történt a Maniu-gárdisták székelyföldi kegyetlenkedéseivel és az egeresi munkásirtással egyidőben. Kétszer jártam Nagyváradon azóta, kétszer is kerestem az iratokat, de mindig az volt a válasz, hogy a délbihari magyarság bátortalan még, a történtek rettenetéből nem tud felemelkedni... Most aztán itt a jelentés, bizonyságául annak, hogy demokráciánk mégis fejlődőben van. Íme, Ábrahám Ferenc, a Magyar Népi Szövetség gyantás szervezetének elnöke, és Ábrahám Péter, ugyanennek a szervezetnek a titkára, harminckét tanúra hivatkozva, ország-világ előtt vallja, hogy mikor és kik (név szerint) követték el hozzátartozóikon és barátaikon a legszörnyűbb becstelenségeket. Gyantán ugyanaz történt, mint a szilágysági Ipp községben, s tegyem hozzá, bár innen még a pontosabb adatok hiányzanak, Tenkén ugyanaz történt, mint a szilágysági Ördögkúton. Megvadult emberek — egyenruhában és civilben — ártatlanokat végeztek ki tucatjáva, hogy egy irányított fajgyűlölet borzalmas cselekményeivel verjenek éket Erdély népei közé. Ipp és ördögkút esetében azt írtam: hatásuk másnak gyász, nekünk gyalázat. Gyanta és Tenke nekünk gyász... A tenkei esetrőlmondják, hogy a kiégésükre egybeterelt magyar fiatalokat a sortüz után megkérdezték: — Ere még va'amelyiktek? Felálhat!... Három vonagó test felemelkedett A vasgárdista cinkosok azokat is kpuffantották. És amikor már megrendülve az emlékezés kegyetlen legyintésétől az ember, akkor hallja meg a felemelő emben biztatást. A gyantás tanuk között ott vannak a helybeli románok és zsidók képviselői is. A népeket elválasztó gyilkosságokra a népek testvériségét sürgető demokrácia válaszol. Ahogy a magyar demokraták is pálcát törnek az ippi és ördögkori vérengzők felett, ugyanúgy jelentkeznek román demokrata szövetségeseink is ,hogy elitéljék a gyantás gyilkosságot s a tenkei terrort. Fel kell kutatni minden háborús bűnöst s közösen kell ítélkezni felettük, hogy népeink végre megnyugodjanak s érezvén az igazság következetes érvényesülését, végleg kiküszöböljék TelkükbőlÉszak erdélyien is, Délerdélyben is a kisebbségi mult nyomasztó érzetének utolsó csökevényeit. 3. oldal Sovány vigasz, az igaz, de mindenesetre annak a bizonyítéka, hogy a közbiztonság tökéletessége nem kizárólag a demokrácia jellegzetes betegsége. A közbiztonság még a győztes nagy nyugati államokban sem eszményi. Franciaországban például a statisztika szerint 1945-ben kétszer annyi lopás történt, mint 1919-ben. Pedig az első világháború után sem voltak rózsásak a közbiztonsági állapotok. S ezek a számok olyan országból származnak, ahol békében a lopás úgyszólván ismeretlen fogalom volt és a legcifrább becsületsértésekben a tolvaj szó számított a legvégső minősítésnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nagy enciklopédisták hazájában nem voltak enyveskezű honpolgárok. De Franciaországot semmiesetre sem lehetett a tolvajok Mekkájának nevezni. Nem beszélve Parisról, ahol az utcákon őrizetlenül hagyott zsúfolt árupolcok intézményes kísértésben tartották a jellemgyenge járókelőket. S íme, most Franciaország is félszázezernél több lopásesettel gazdagította a bűnügyek európai statisztikáját. Nem hisszük, hogy akadna egyetlen tárgyilagos és jóhiszemű francia, aki a megromlott közbiztonságot a negyedik köztársaság számlájára írná. Cak nálunk vannak olyan türelmetlen számonkérők, akik minden rosszat minden áron a demokrácia nyakába akarnak varrni és semmiképpen nem akartak felismerni a fasizmusnak és a háborúnak európaszerte tapasztalható anyagi és erkölcsi következményeit. Ehelyett „fogdmeg”-et kiáltanak, akárcsak azok a leleményes zsebmetszők, akik úgy próbálnak egérutat nyerni, hogy beállanak az üldözők sorába. Láttamoztatni kell a katonakönyveket (Bukarest.) A Hadügyminisztérium közleményt tett közzé, amelynek értelmében 55 életévig bezárólag valamennyi tartalékos tiszt, altiszt és katonai mester, továbbá az 1915—1918 korosztályhoz tartozó legénységi állományú egyének 1946 január 10 és február 10 között kötelesek katonakönyveik láttamozása végett az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnál jelentkezni. Az észak erdélyi megyékben a láttamozás 1946 január 10 és 1946 március 10-e között tart. Ugyanebben az időben tartoznak jelentkezni a zsidó állampolgárok is, hogy munkaszolgálatos könyveiket új katonakönyvekkel cseréljék ki. A jelentkezés elmulasztását a katonai büntetőtörvénykönyv rendelkezései szerint büntetik. Nem minden svábot telepítenek ki Magyarországról (Budapest.) Pénteken, december 29-én jelent meg a magyar hivatalos lapban a svábok kitelepítéséről szóló törvény. A törvény a kitelepítés kötelezettsége alól számos kivételt engedélyez s így a számítások szerint a kitelepítések végrehajtása után is még mintegy 460.000 sváb marad Magyarország területén. a Kolper Földművesszövetség értekezlete (Szófia) Megkezdődött a Bolgár Földművesszövetség országos értekezlete. Az értekezleten Csehszlrvákia, a Délszláv Államszövetség, Lengyelország és Románia is részt vesz mint vendég . Lengyelország is felveszi a kapcsolatokat Magyarországgal (Bukarest) Parisból érkezett rádiójelentések szerint a lengyel kormány annak tíz óhajának adott kifejezést, hogy felvegye a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal 1 Itt írjuk meg, hogy nemrégiben Svájc ugyanilyen értelmű nyilatkozatot tett, a svéd követség személyzetének érkezését a napokban Várják Budapest, és a magyar fővárosban angol ügyvivő is tartózkodik.