Népi Egység, 1946. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1946-02-01 / 25. szám

itt. évit 2le isim Péntek, 1946 február i Ara 160 lel fSHSnreif* efy hónapra *5' • m Ht"*OETESl OIIAKt Hlrnwi'bim. Mfdf'ményiifii, nytHférln« SCO. közleményben 800 le| n»v’nM»l flegkeve­ee b “Î0 sző). Keret« hirdetés nt«»vzetem-ként 300 lel. Gyáaz­­ielentée négyzet centi méterenként 330 lej. Dijak előre fizetendők BRASOV-BRASSÓ SztrtmttMti Sér. Argintarilor (OtvSs-n ) Id, TMicnfd IMS I Kiadóhivatal: Plata Oh Éne*CM (Rózsatér) 2, fívheozé1® 22dl9 Kéziratokat n-m őrzőnk ma-». SttrltetztMfl fogadó óra c«ö­­tórtókón »«-18 óráig. Kiadóhivatalt órák naponta 8-15 óráig POLITIKA!, NAPILAP FEL“«« SZERKESZTŐI KURKO OYAREAS Bejegyezve a brassói törvényszéken O II 1768)1944 szám alatt Engedélyezte Cenzura Mllitará a Presei sab Na 1437.7. X. 1944 Románia kormánqának közeli elismerései várják Londonban Halasztást szenvedett a békeszerződések megszerkesztés« • (London.) Mangeot S'Ivaiit, a Reu­ter ügynökség dp’omácai szerkesztője a következőket írja: — Jóllehet, a külügym:ni~zterek he'yet­­teseinek értekezleíén a brit képviselő betegsége miatt nem vehetett részt, a tanács kedden délután folytatta az Olaszországgal való békeszerződés ki­dolgozását. A békeszerződés megszöve­gezését az utóbbi napokban többször is kénytelenek voltak több bizottsági tag betegsége nvatt elhalasztani. Ugyane­zen okbő! kifolyólag későbbi idöpott'ra maradt a Romániává’, Bulgáriával F'nn­­o'sz'ggal és Magyarorzág a' vrlá bé­keszerződések megszövege é t is. Ez k­nek a bckes?e'z*d'Vknek tudvalevőleg május 1-ig keí eDtészűlri 'k. Mielőtt azonban a Bu’g'rával és Romániával kötendő békeszerződések aláírására kerülne a sor. szükséges, hogy Anglia és az Egyesült Ál’amok el­­isme j'k e^ek^ek az osz^go'nak kor­mányait. Ezzel kapcsolatban tudni vé» Ük, hogy Bevin és Visinszkij mult szom­bati megbeszélésén megtárgyalják e két ország helyzetéi a bu’gár és román kormányok kiégesd ésé e vonatkozó moszkvai javns'a ta! k pcro’a b n. Hasonlóképpen úgy tud'ák bgv a brit és az amerikai képviselők kő ott' most folyik a megbeszélés a román kormány elismerésére vofia-ktr<5yag és ez közeli időpontra várható. Bulgária esetében a ki’átások nem mutatnak ilyen köze'! dismerés-e. A bu'gár kor­mánynak az a véleménye és a moszkvai rádió után ítélve ez a lefogás képv'sclt a szovjet h vatilos á'Hspontot is hogy a bolgár kormány kieg'szdés nek meg­hiúsulása az ellenzék te hé; e irható, a­­mely elfogadhatatlan igényekkel lépett fel. A londoni rádió közlése szerint az angol kormány Holman Ad rn párisi brit követet Ang'ia rorán'a: k'pvséd­jévé nevezte ki. Lerougete! I. H. he­lyére, aki nfás megbízatást kapott. Franasovici Pománia berni követe hazatért és valószínűleg belép a Groza-korményba (Bukarest, Rador) Franasovici, Ro­mánia svájci követe Svájcból jövet ha­zaérkezett az országba. A miniszter gép­kocsin tette meg az utat, amelyet Nagy­szebenben rövid időre megszakított. On­nan szerda délben tovább Utazott Buka­restbe. -• Minthogy Franasovici TltSrescu Gheor­­ghe helyettes nnniszteremők és külügy­miniszter közvetlen munkatársai sorába tartozik, azt hiszik, hogy az uj liberális miniszterek sorában rövidesen módosítá­sokat eszközölnek és Franasovici is belép a kormányba. A pénzügyminiszteri tár­cát, amelyet ideiglenesen szintén Tătăres­­cu lát el, egy uj, liberális miniszterrel töl­tik be. * Groza Péter dr. miniszterelnök szerdán délben fontos értekezleten vett részt, a melyen rajta kívül Vinogradov tábornok, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság vezér­kari főnöke, Tingalov, a Szovjetszövetség külkereskedelmi népbiztosságának megbí­zottja, PiJman ezredes és mások vettek részt. -» A vallásügyi minisztériumban most dolgozzák ki az uj felekezeti törvényt. E célból az ország valamennyi va’lásfeleke­­zetének és vallási egyesületének képvise­lőit felrendelték a minisztériumba. Az egyes felekezeti kikü’döttek indítványokat terjesztenek elő a vallási élet szabadságát szolgáló intézkedé ek törvénybe iktatására. A készülő törvényjavaslat egyébként tel­jes függetlenséget biztosit az egyházak belső megszervezése tekintetében, hogy a hívek szabadon választhassák meg kép­viselőiket. A müveszetügyi minisztériumban meg­szövegezték a múzeumokra vonatkozó tör­vényjavaslatot. A törvény többek közölt megszabja egy muzeografia! iskola létesí­tését a jövő muzeumigazgatók kiképzé­sére. A közoktatásügyi minisztériumban a felsőfokú közoktatás tanszemé’yzetének besorolására vonatkozó törvény van ké­szülőben. Constant’nescu Tasi propaganda­ügyi miniszter több egyetemi tanár kísé­retében felkereste Voitec közoktatísüeyi minisztert, akinek előterjesztette az érde­keltek kívánalmait. 8 Constantinescu Mitifa, a nemzeti nép­párt elnöke sajtónyila kozatot adott, a melyben kifejtette, hogy az uj párt létre­jötte azoknak az átalakulásoknak az ered­ménye, amelyek az ország politikai éle­tében végbementek. Az uj párt a középré­tegek po’itikai szerve és azt a kiegyensú­lyozó erőt képvre'i, amelyre a román nemzetnek fejlődése során szük'ége van a most kialakuló uj világban. A párt meg­alkuvás nélkül harcolni fog a hitlerista és fasiszta irányzatok, valamint minden olyan reakciós eszmekor e’len, amely köz­­veoenül, vagy közvetve 9yen iráív zato­­kat támogatna. Az uj párt egyébként az Országos Demokrata Arcvonal fontos al­kotóelemének tekinti magát -Az Egyesült Államok kormánya támogatja a csendesóceáni szovjet igényeket (Washington) Byrnés ,az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere kedden este egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy kor­mánya támogatja a Kurdi szigetekre és a Szachalin félsziget déli részére vonatkozó szovjet igényeket. A továbbiak során Byr­nes seftejtette, hogy a Jaltában létrejött tit­kos egyezményt az értekezlet utolsó nap­ján írták alá, akkor, mikor 5 már nem tar­tózkodott a Krim félszigeten. Roosevelt elnök magánál tartotta a titkos okmányt, Mivel az a veszély forgott fenn, hogy a ja­pánok tudomást szereznek a Szovjetszö­­vetségnek ama elha'ározásáról, hegy az a­­dott időpontban hadat üzen Japánnak. így történhetett meg azu'in, Ascheson ameri­kai külügyi á’lamtitkár kijelentése, hogy az Egyesült Államok kormányának nincs tudomása ,a titkos megállapodásól. Nyilatkozata során Bymes kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatni fog­ják a Szovjetszővetség jogos követeléseit a Japánnal való békeértekezleten és igy jogilag is megerősítik a Jal'á' an aláirt tit­kos egyezményt. Az amerikai külügymi­niszter hozzáfűzte, hogy éri az álláspontot Trúman elnök is magáévá tett«. Itt írjuk meg, hogy Byrnes külügymi­niszter bejelentette .miszerint Truman el­nök elhatározta, hogy az atombomba ha­tóerejével kapcsolatos tengeri kísérletek­hez meghívja az atomerő ellenőrzésére alakult nemzetközi bizottságot is. Az ame­rikai elnök elhatározása az amerikai kon­gresszus köreiben nrgv eHenáTsra talált. A tengerészeti bízott ág keddi ülésén ha­tározatiing kérték a hadihajóraj kísérletei­nek titokbantarlását Fasiszták is tgusftboiTóK törekvéséiről rántotta le a leplet Mama flyáriás nagQfáradt beszédében (Nagyvárad.) Vasárnap d Telőtt a Ma­gyar Népi Szövetség népes nagygyüTést tartott Munkások, parasztok, értelmisé­giek egész tömege jött el, hogy meg­hallgassa a Magyar Népi Szövetség or­szágos elnökének, Kurkó Gyárfásnak be­számolóját. Az érdeklődők nem is csa­lódtak, mert Kurkó Gyárfás több nagy fontosságú időszerű ke'rdésben szöge-te le a Magyar Népi Szövetség á'láspontját Kurkó Gyárfás beszéde első részében a Magyar Népi Szövetség megalakulását vázolta. A MNSZ megalakulásának első be­jében körültekintéssel alkotta meg so ar, mert abban az időben a román néppel együtt a demokráciáért való küzdelem első nagy harcát kellett megvívnia. A Magyar Népi Szövetség, mint ávaában a romániai demokrácia, megerősödve fejő-i dik tovább és kapuit kinyitja mindazok számára, akik be akarnak illeszkedni az uj idők feladatai közé és felismerik a ma­gyar nép érdekeit. A Magyar Népi Szövetség nem párt ha­nem népi szövetség. Pártpo'i'ika a MNSZ keretében C'ak széthúzást eredményezne. A Magyar Népi Szövetség keretében min­den magyar megtalálja helyét a kommu­nista pártállást! éppen úgy, rrrnt a szo­ciáldemokrata, vagy más pártílfjsu. Sem pol't k-’i sem fefeke éti meggy őző­dés nem tarthat távol senkit a Magyar Né­pi Szövetségtől, mely kizárólag a ma­gyarság egyetemes érdekeit védi s ol'an kérdésekért harcol, me’y minden magyar­nak egyformán szivén fekszik. Szigorúan a nemzetiségi jogegyenlőség elve az, ami a Magyar Népi Szövetséget ezen az utón vezeti. Természetes dolog, hogy rokonszen­­vönkkel cs kérdéseink, kívánságaink meg­védésének kérésével elsősorban azokhoz a pártokhoz fordulunk, melyek a legtöb­bet tettek értünk. Azt az álhirt azonban, hogy mi a Kommunista Párt fiőkszerveze­­le volnánk, mint rosszindulatú hírverést elutasítjuk. Tény az, hogy a Kommunista Párt augusztus 23 óta, sőt azelőtt is a leg­komolyabb támogatást nyújtotta szerve­zeteinknek és segített bennünket a nem­zetiségi jogegyenlőség biztosításában. Természetes is ez, mert a Kommunista Párt élen halad a nemzeti 'jogegyenlőség kivívásának harcában. Egy osztályharcos szervezetben nincsenek nemzetiségi szek­ciók es nem törhet a mi nemzetiségi egy­ségünk megbontására. Tagjaink beiratkozhatnak a Szociálde­mokrata Pártba is, mint szociáldemokra­ták, de a Magyar Népi Szövetségbe, mint magyarok jönnek és itt is a helyük. A Magyar Népi Szövetség szövetségre fog lépni a választásokon bármelyik mun­káspárttal, vagy demokrata párttal, úgy, ahogy becsületes harcának megfelel, a hogy demokrata céljának egészségesebb lesz, de ezt mint az egyetemes magyarság képviselői tesszük, nem pedig valamely párt szekciójaként. — A Magyar Népi Szövetség — mon­dotta Kurkó Gyárfás — nagy utat tett meg a mai állapotokig, a nemzetiségi tör­vények mai eredményéig. $ most olya­nok állanak elő bennünket kritizálni, a kik ebben a harcban részt venni nem akar­tak, sót ma is azokkal igyekeznek „egyez­ményeket” kötni, akik bebizonyították, hogy a nép ellenségei, most is éppúgy, mint a múltban voltak. Mit tettek ők? Mit tesznek ma is? Paktumokat kötnek Ma­rtukkal és Braţianukkal, azokkal, akik a magyarságot nyakazni kezdték a falvak­ban, még a felszabadulás után is. — Maga a Groza-kormány is csodálko­zott azon — folytatja — milyen áldozatokat vállaltak tanítóink, akik éhezve bár, de megindították az iskolákat Mi tudjuk, hogy sok tanítónak nincsen román állam­polgársága. Azt is tudjuk, hogy vannak sokan, akik joggal hívtak ki bizalmatlan­ságot maguk ellen. De mi megmondottuk, hogy népünknek szüksége van tanítókra, tanárokra. Kétezer iskolánkhoz 1200 taní­tóért vállaltunk garanciát, hogy ezek be fognak illeszkedni a demokráciába és munkájuk ellen nem lesz kifogás. Ezt a garanciát vállaljuk is. De azok a taní­tók, tanárok, akik már az első hónapban bebizonyították, liogy népünk egysége és a demokratikus egység ellen törnek, azokért nem vállaljuk többé a garanciát s azok menjenek innen, ahova akarnak. Itt nines helyük. Kurkó Gyárfás ezután a Magyar Népi Szövetséget ért reakciós rágalmakról be­szélt. Határozottan megcáfolta azokat, a most már bebizonyitottan reakciós provo­kációból terjesztett hírverést, mellyel a Magyar Népi Szövetséget úgy állították be, mint amely Marosvásárhelyen „eladta Erdélyt.” ‘— Mi Erdélyt nem adhattuk el, mert ebben a kérdésben nem mi vagyunk a dörtc tényező. Mi azt szögeztük le és azt hirdettük, hogy a magyarság itt akar élni ezen a földön, amelyen született, és itt ragaszkodik azokhoz a jogokhoz, melye­ket s demokrácia nekünk éppúgy, mini más népeknek biztosit. Ezek után a Segélyező Bizottság kérdé­seiről beszélt Kurkó Gyárfás. Több száz­ezer fogoly van hazatérőben. Ezek számá­ra az eddig adott segély nem kielégítő. Az egész magyarságnak talpra kell állania, hogy a foglyokon, árvákon, hadirokkan­takon segitsen. Segítse iskoláit, tanerőit, segítse egyetemét és segítséget nyújtson az éhező magyarországi magyaroknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék