Népi Egység, 1946. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1946-05-01 / 98. szám

X fffc évf., 98. szám 8 oldalas ünnepi szám ára 300 lei Szerda, 1946 május 1 BRA$OY-BRASSÖ Swrtt«xWi4g i Str. Argfatarlfor fOtvBs-o.) W, Távbeszélő f?«53 ............ - - — Oh.­­----------- ---­POLITIKAI NAPILAP Ş KladóhivatalT Plat* Gh. Enesctl (Rázsatér) 2, Távbeszélő 22=69 FELELŐS SZERKESZTŐ: KURKÖ GYÁRFÁS Sí Kéziratokat nem őriünk meg. Szerkesztőségi fogadó őri csS- Bejegyezve a brassói törvényszéken G. II. 1768(1944 szám alatt -3 törtökön 16-18 óráig. Kiadóhivatal! órák naponta 8-15 óráig___Enged«' HIRDETÉSI DIJAK: Hírrovatban, hirdetményben, nyllttérben ’•EB 300, közgazdasági közleményben 800 lej szavanként (tegkeve- I:a sebb 20 sző). Keretes hirdetés négyzetcm-ként 300 lej. Gyász­élyezte: Cenzura Militară a Presei sub No.l437.7.X.1944 jelentés négyzeteentiméterenként 350 lej. Dijak előre fizetendők UJ NÉP, UJ ÜNNEP Ndöörtk magyaroknak sok szép és lé­­feketrtelő ünnepségünk van. Hányatott tör­ténelműnk elég alkalmat nyújt a meg­emlékezésekre. Ha visszatekintünk a2 évszázadok mentén, szinte minden napra találtunk egy-egy intő eseményt, egy-egy gondolkodásra késztető emlékjelet. Az aztán már valamennyi kis néppel közös sors, hogy az emlékjelek többségét nem az öröm festi fehérre, hanem a gyász bánatosra. Egyetlen március 15-re három­­irégy október hatodika esikf s ha ünnepelni akarunk, akkor ez az ünnep mindig in­kább csak magurnkbaszállás, mint a ke­gyetlen sors fölé való diadalmas emelke­dés. ideje már, hogy olyan ünnepeket is be­iktassunk népünk naptárába, amelyek nem a múlton merengő bánatos öregsé­get, hanem a jövő felé forduló pirosarcu fiatalságot idézik. A magyarság * * tör. ; tértelem fejlődéséből rrem csak egyszer kapcsolódott már ki urai tunyasága, ve­zető! gonoszsága, árulói romlottsága mi­att. Uraink azt hitték, hogy ha behunyják szemüket s jobbágyaik szemét is befogják, akkor a történelem megáll, legalább is nálunk sí minden marad a régiben: hü­­bénurak és hűbéresek, gazdagok és sze­génylek1, Urak és parasztok, kizsákmányo­lok es kizsákmányoltak. A történelem azonban nem állott meg. CsUpáíi mi tor­pantunk vissza és1 a kegyetlen biztonság­gal gördülő fejlődés ott hagyott bennün­ket az Utszélén ócska eszméinkkel s még ócskább társadalmi berendezkedéseink­kel. Az eredményt mindenki saját szemével láthatta, saját kezével tapinthatta, saját orrával szagolhatta. Harminc esztendő le­forgása alatt a magyarság a mohácsinál rettenetesebb két történelmi összeom­lást élt mleg. Szinte hihetetlen, hogy még mindakettő után élünk. De hogy élünk még, azt nem az uraknak, a dúsaknak és magas polcokon tanyázóknak köszönhet­jük, hartem azoknak, akik névtelenül, el­felejtve, üldöztetésben és nélkülözések kö­zepette két kezük, vagy okos agyuk mun­kájával mindig Ujjáteremtették ezt az Uraktól agyonroncsolt magyar életet. Ha még egyáltalán bízni akarunk a' jö­vendőben, akkor ezekhez a kemény dol­gozókhoz kell fordulnunk megnyugtatás­ért és reményért. Ha még egyáltalán ün­nepelni akarunk — nem bus és nyugtala­nító napokat, hanem a bizakodás éyfor­­• dűlőit — akkor ezeknek az embereknek ünnepét kell magiunkévá tennünk, az ő zászlóik ragyogásában kél! arcunkat meg­fürdetnünk és az ő reményeiket kell az legész nép reményeivé váltanunk. Május elsejéről azt mondották régeb­ben, hogy az munkásünnep. És csak­ugyan az is Volt: csak ä munkások ün­nepe, csak a dolgozók kiegyenesedése a 'meggörnyedésből, bátor és szabad szem­beszegülés az elnyomók szervezett Ural­mával, kiáltás és jelkép, amelyet azok val­lottak magukénak, akiket egy előjogaihoz' mereven ragaszkodó, de már elmúlásra ítélt rendszer görcsös erőlködéssel igye­kezett kikapcsolni a javak használatából. Május elseje a felszabadulás öta vala­mivel több lett. Nem azért, mintha valaki, vagy valakik kivették vblna a zászlót a munkásság kezéből. Hanem azért, mert a dolgozók maguk változtak meg. Ma mát a münkásSág, a földmüvesség és a haladó értelmiség nem a társadalom alján hú­zódik meg, hogy sanyarún tengesse életét a dúsak asztaláról lepergő morzsákkal. Ma már az ország dolgozói társadalom ala­kitó és förtórtelemformáíó erőik tudatá­ban ott állanak a közösség éléin) 'S maguk A külügyminiszterek értekezletén Byrnes tervezetet készített elő Németország katonai erejének megszüntetéséről '(Párisi A külügyminiszterbe hétfői ér­tekezletén Bymes előterjesztette a Német­országgal kapcsolatos tervezetét. Az ame­rikai javaslat szerint Németországnak több évtizedre lehetetlenné tennék, hogy szárazföldi, vizi és légi haderejét bármi­lyen formában is fenntarthassa. Természe­tesen. megszüntetik a nem hivatalos erők­nek az SS, SA és Gestapo működését. A négy győztes nagyhatalom: Nagy­­brítartnia, a Szövjetszöveitség, az Egyesült Államok és Franciaország kormányaira há­rulna a feladat, hogy ezt gyakorlatilag keresztülvigyék. A Japánnal foglalkozó béketervezet alap elveiben a Németországéhoz hasonló. A külügyminiszterek párisi értekezleté­vel kapcsolatban a jelentések beszámolnak arról, hogy az érdekelt kisebb hatalmak külön álláspontjuk érvényesítésére rész­ben képviselőket küldöttek a francia fővá­rosba, részben emlékiratokat terjesztettek elő. Olasz, jugoszláv, görög részről küldött­ség indult Parisba, míg Albánia, Bulgária és Csehszlovákia emlékiratot nyújtottak be. A csehszlovák memorandum londoni jelentés szerint a Magyarországgal meg­kötendő békeszerződés kérdésével foglal­kozik. \ -A Biztonság Tanács egyhangúlag elítéli Franco rendszerét (Newyorkj A Vrlágbiztonsagi Tanács hétfői ülésén a módosított ausztráliai ja­vaslatot Franco Spanyolországa ügyében elfogadták. A javaslat szerint öttagú albi­zottságot küldenek ki a spanyol kérdés tanulmányozására azzal, hogy ez tartozik jelentését május 31-ig a Tanács elé ter­jeszteni. Az ülésen a lengyel tanácstag ajánlot­ta két pótjavaslatot tiz_ szavazattal egy­hangúlag elfogadták. így a határozati ja vaslalba bevehettek, hogy valamennyi ha­talom elítéli a Franeo-rendszert. Gromyko szovjet főniegbizütt tartózkodott a szava­zástól. A Tanács ülése után az albizottság azonnal megkezdte munkáját és felkérte az államok képviselőit, hogy bocsássák a Franco Spanyolországét terhelő adatokat a bizottság rendelkezésére. Óriási érdeklődés közepette Csíkszeredában lezajlott a Magyar Népi Szövetség székelyföldi fürdőértekezlete '(Csíkszereda) Ismeretes, hWgy a Ma­gyar Népi Szövetség a székelyföldi fürdők íetvirágoztatá&a és a székelyföldi ás­­íyányviz-forriáisok kiaknázása érdekében széleskörű fürdőügyi értekezlet összehívá­sát határozta el. Az értekezletet vasárnap délután tartot­ták meg a Csíkszeredái megyeházán. Az értekezleten a négy Székely vármegye ve­zetői idegenforgalmi szakemberei, fürdő­­tulajdonosai, valamint az egyes közintéz­mények igy többek között a sepsiszent­­jgyörgyi Székely Nemzeti Muzeum, a Bo­lyai tudományegyetem, a Székelyföldi Színház, az Erdélyi Kárpát Egyesület, to­­fvábbá gazdasági szervezetek képviselői jelenlétében . Az értekezletet Ferencz Imre Csikvár­­megye alispánja nyitotta meg, majd Ba­logh Edgár ,a MNSZ országos alelnöke az idegenforgalom gazdasági jelentőségé­ről és a fürdők Újjászervezésének nagyfon­­tosSágáról beszélt. Rámutatott arra, hogy az értekezletet kettős cél vezeti ebben a jnagyhorderejü munkában: 1. fel kell ké­szülni a közelgő fürdőidényre. 2. Intéz­ményesen kell biztosítani a Székelyföld ide­­genforgafrnána'k megSzervezeSét. öröm­­írtéi álíapitotta meg, hogy székeíyföld­­szerte nagy érdeklődéssel figyelik a Ma­gyar Népi Szövetség Teezefem éh y e z esé t s az előjelekből is meg lehet állapítani, hogy •ez a u agyfontosságU kezdeményezés a (Székelyföld gazdasági fellendülését fogja ‘eredményezni. * BalOgh Edgár szavai Után Avram L. •loan, a tájékioztafiásügyi minisztérium ide­­jgeníorgafmi osztályának vezérigazgatója előbb magyar, majd román nyelven üdvö­zölte az "értekezlet résztvevőit 'és hangsú­lyozta a székelyföldi idegenforgalom nem­­ţzetgazdasâgi jelentőségét. Ezután Székely Géza a Székelyföldi Idegenforgalom kérdéseiről tartott részle­tesem kidolgozott előadást. Rámutatott arra, hOgy mig a Székelyföld iparosítá­sához nagyobb összegű tőkebefektetés Szükséges, addig a Székelyföld idegenfor­galmi értékeit aránylagosan csekélyebb rendelkezésre álló anyagi lehetőséggel le­het biztositani. Részletesen vázolta az lazonnali mUrtkaterveket, majd rámutatott azokra a nehézségekre, amelyekkel a Szé­kelyföld idegenforgalmának a megszerve­zésével meg kell küzdeni. ( Székely Géza előadása Után a kikül­döttek az egyes fürdők helyzetét ismer­tették. Elsőnek Mátyás István, a tusná­di fürdőtelep helyzetét ismertette, meg­állapítva ,hogy a fürdő málr az elmúlt é­­vekben sem felett meg az egyre növekvő idényeknek. A hadműveletek során a vil­lák berendezéseit ellopták és azokat rö­videsen pótolni sem lehet. A fürdő vezető­sége által elkészített jelentésből azonban kitűnik, hogy Tusnádfürdö az idei évad­ban már mintegy 1500 vendégnek tud megfelelő elhelyezést biztositani. * Gyárfás Albert dr. Háromszék megye­­fónökhielyettese, a háromszékmegyei für­dők helyzetét ismerteti. Sorra veszi az egye!s fürdőket: Súgást, Csiszárfürdőt, (B áh ián yosf ü red et, Bibarcfalvát, Uzonkát, Élőpatakot, Málnást, s Kovásznát, ahol a (háborús pusztítás felmérhetetlen károkat okozott. Egyben hangsúlyozta, hogy a há­­boruokozta károkat áldozatos munkával pótolni' lehet, s igy a háromszéki fürdők rövidesen a pihenést és gyógyulást ke­reső emberek rendelkezésére állhatnak. Utalt arra, hogy a háromszéki idegenfor­galom újjászervezését nagy mértékben mértekben megkönnyíti a fürdője előnyös földrajzi fekvése, vasúti és egyéb összeköt­tetései. Háromszékvármegye nevében ö­­römmel és köszönettel üdvözli a MNSZ kezdeményezését és mind a megye, mind pedig a maga nevében. Ígéretet tesz, hogy mindent elkövetnek a fürdőélet felvirá­goztatása érdekében. Demeter András volt háromszéki me­­gyefonök 'felszólalásában ismerteti a ki­sebb' rés Tcevésbbé ismerf fürdők hefyzélét és kéri, hogy az illetékes hatóságok köves­senek el mindent a székelyföldi társasgép­­kocsí-forgalom megszervezése,, kiszélesí­tése érdekében. Ennek érdekében indítvá­ny ózza, hogy Sepsiszentgyörgy székhellyel (szállítóvállalatot létesítsenek, hogy ezzel is az idegenforgalom fokozását tudják elő­segíteni. A nyaralók berendezésékei kap­­csöiatoan kéri, hogy az értekezlet határo­zatban kérje, hogy a tulajdonosok beren­dezésük pótlásához megfelelő vászonne­­miiekhez jussanak. Beszéde további .során a székelyföldi fürdők közbiztonságá­nak megszervezését kéri. Ugrón Árpád koválsznai fős zol gab i ró a közellátálsi helyzetet ismerteti, majd ké­ri, hogy a közellátálsi minisztérium ne csak a fürdőző élelmiszer-szükségletét, liá­néin ugyanakkor a kikosság szükségletét is fedezze. * ^ A fiirdóértekezlet további menetéről, va­lamint a hozott határozati javasoltról la­punk legközelebbi számában közlünk be­számolót. isi hozzájárulnak a nép jövőjének irányítá­sához. Nemcsak hOgy hozzájárulnak, ha­nem a bilincsek lassú, de biztos leförede­­zéséVel ók f&zrtek maga a nép. Mert a nép, a nemzet, a közösség a társadalom mind jxmtosabban és tökéletesebben azo­nosul azokkal, akik a gyárakban, vagy föl­deken, vagy Íróasztalok mellett, vagy ten­gerekén és levegőben szűnni nem akaró bátor munkájukkal veszik' ki részüket az emberi jövendő kialakításából. A nép most már egyet fog jelenteni a dolgozóval. A magyarságnak ezt kell meglátnia, ha helyesen akarja kézbe venni Sorsának irányítását. Véletlen, vagy csoda folytán a saját fejünkre idézett történelmi szökő­ár nem sepert el bennünket. Egy bölcs nagyhatalom váratlan és meg nem érde­melt megértése folytán a kikerülhetetlen pusztulás Veszedelme eltávozott felölünk. De csak ideig-óráig. Addig, amíg mind­nyájan megértjük, hogy a múltat eltemet­tük és a jövendőnek uj utakon kell megin­dulnia. Azon az utóm, amely a munkához, a szabadsághoz, az igazsághoz vezet. Ebben a vállalkozásban segítenek ben­nünket az uj jelképek, uj einlékjelek, uj ünnepek. Ezért kell teljesen magiunkévá váltanunk és mindnyájunkévá tennünk a kemény dolgozó akarat ünnepét, a mun­kásság ünnepét, a nép ünnepét. Ezért kell végre mindenkinek megértenie,'hogy a májusi napfény ragyogásában, vagy az áldott, eső hősében világszerte menetelő milliók ‘ünnepéből nekünk magyaroknak is ki kell vennünk részünket. Éllen a második szabad május elseje, a dolgozók ünnepe! V

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék