Népművelés, 1954 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1954-01-01 / 1. szám
Ina: DARVAS JÓZSEF A »Népművelés« első számával új folyóiratot indítunk útjára. E lap a népművelési munka, a kulturális tömegmozgalom legkülönbözőbb területein dolgozó kulturális munkások számára szól, — dolgozzanak akár a népművelés állami területén, akár a szakszervezetekben, üzemekben, a különböző tömegszervezetekben. A »Népművelés« a Népművelési Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közös szerkesztésében s kiadásában jelenik meg. S ez nem formai dolog, hanem azt a törekvésünket fejezi ki, hogy a népművelés, a kulturális tömegmozgalom minden területén egységes elvek érvényesüljenek, a munka egységes, átfogó terv szerint folyjék. A népművelési munkára ma s az elkövetkező időkben megnövekedett feladatok várnak. A párt júviusi határozata s az erre a határozatra felépült kormányprogram előtérbe helyezte a dolgozók anyagi, szociális és kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését. Az elmúlt hónapok során egymás után jelentek meg olyan határozatok és rendeletek, amelyek már a kormányprogramm fokozatos végrehajtását jelentik. Ezek közül különösen kiemelkedik a párt és a kormány határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről. Hatalmas és lelkesítő perspektíva az, amely ebből kibontakozik, s e határozat végrehajtása nem csupán a mezőgazdaság nagyarányú fejlődését fogja jelenteni, hanem érezhető lesz a hatása egész életünkön. Mindennek, mind a többi határozatoknak valóra váltása azonban nagy feladatot ró ránk, a kulturális élet dolgozóira is. Senki nem tagadhatja, hogy a felszabadulás és különösen a fordulat éve óta kulturális téren is igen jelentős sikereket értünk el. Akár az irodalom, akár a különböző művészetek területét nézzük: olyan fejlődésről s olyan eredményekről adhatunk számot, amelyeket nem kell szégyenlenünk, amelyekre büszkék lehetünk. Szocialista építésünk részeként kialakulóban van nálunk egy új, szocialista kultúra, amelyet ezer gazdag szál köt a néphez. Komoly eredményekről adhatunk számot akkor is, ha a szűkebben vett népművelés területét nézzük. Falusi, városi, üzemi kultúrotthonok létesültek s ezek jelentékeny részében eleven kulturális élet folyik. Ugyancsak ezerszámra létesültek könyvtárak, többmillió könyv került s kerül ezek révén dolgozóink kezébe. A kultúrcsoportok ezreiben — falun, városon, üzemekben egyaránt —, fiatalok s idősebbek hatalmas serege vált a kultúra aktív munkájává. . Kulturális forradalmunk valóban ott van már, eredményeivel is, és igényeivel, a szépre, igazra szomjas lelkek kívánalmaival is, a magyar nép, a dolgozó milliók sűrűjében. Kultúránk eredményei a múltban csak egy szűk rétegig értek el; ama milliók lelke, gondolkodása, erkölcse formálódik újjá, nem utolsó sorban a kultúra nemesítő hatására. Ugyanakkor azonban a párt júniusi határozata és a kormányprogram nyomán az is világossá vált, hogy kulturális életünkben — az elért nem kicsiny eredmények ellenére —, még komoly fogyatékosságok vannak. E rövid beköszöntőnek nem lehet feladata, hogy a kulturális élet problémáinak áttekintését adja. Csupán egy területről, a népművelés területéről akarok néhány szót szólani, annál is inkább, mert nyilván az új folyóirat tennivalóit a népművelés helyzete s az ottani feladatok szabják meg. A kulturális munka fogyatékosságai közül az elsők közé tartozik az, hogy a népművelési munka éveken át nem kapta meg azt a megbecsülést és