Népművelés, 1957 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1957-09-01 / 1. szám

IV. ÉVFOLYAM, I. SZÁM 1957. SZEPTEMBER KIADJA A M­Ű­V­E­L­Ő­D­É­S­Ü­G­­Y­I MINISZTÉRIUM NÉPMŰVELÉSI INTÉZETE •­­ MIHÁLYFI ERNŐ:ÚTRAVA­L­Ó Újra megjelent a „Népművelés”, s ezzel a számmal nemcsak új évfo­lyam indul, hanem a lap munkájá­nak új, minden eddiginél fontosabb, jelentősebb szakasza kezdődik. Az ezt megelőző utolsó szám 1956 októberében jelent meg, alig néhány nappal az ellenforradalom kitörése előtt. Hogy az új szám megjelené­séig 11 hónap telt el, ez is egyik bizo­nyítéka annak: az ellenforradalom mennyire megzavarta a népművelés munkáját is. Tudjuk, hogy ezekben a hónapokban a központi szervek írásbeli iránymutatása is nagyon hiányzott. A művelődési otthonok, művészeti együttesek jelentős rész­ben gyorsan talpraálltak ugyan, az ismeretterjesztő előadások sok he­lyen megindultak, de az ellenforra­dalom eszmei nyomai és következ­ményei ezeken a területeken is érez­hetők voltak. A polgári kultúra se­­lejtje, amely az ellenforradalom ár­jával betört a hivatásos művészetek területére, második hullámként a művészeti tömegmozgalmak ottho­nait igyekezett elborítani. A hullá­mok itt talán gyengébbek voltak, de lassabban vonultak le. Mindez és még sok minden, ami az elmúlt hónapokban történt, s a sok tanulság, amit az ellenforrada­lom könyvet-kultúrát égető mág­lyáinak fényénél megláttunk, új, nagy feladatokat szab a „Népműve­lés” számára is. V. Milyen legyen hát a lap, hogy leg­jobban tudja teljesíteni ezeket az új feladatokat? A múltban elég sok bi­zonytalanság volt a lap jellege, tar­talma körül. Volt idő, hogy rende­leteket, utasításokat közlő hivatalos közlönynek tekintették és volt olyan korszaka is, amikor a rikkancsok ke­zében szeretett volna versenyezni más népszerű képeslapokkal. El kell határoznunk, hogy nem az utcán vá­sárló közönségnek szól a „Népműve­lés”, de nem lehet száraz rendeleti közlöny sem. Azoknak szól, azoknak szóljon, akik részt hajlandók venni a népművelés nagy munkájában. Nem­csak hivatalból, hanem hivatásból. Kapcsolat legyen a lap művelődés­­ügyünk legfőbb irányítói és annak minden munkája között. És mivel a hivatalos apparátus, a miniszté­riumban és a megyei tanácsoknál is, létszámban jelentősen csökkent, a ré­gebbi személyes kapcsolatok egy ré­szét is a lapnak kell pótolnia. Köz­vetítsen útmutatásokat és taná­csokat. Vita­fóruma legyen minden népművelési problémának. Hirdesse, ismertesse, bizonyítsa eredményein­ket, verje vissza azt az ellenforra­dalmi rágalmat,­­hogy tizenkét év alatt népművelésünk terén semmi nem történt. Ez lesz egyik legköny­­nyebb feladata: megmutatni nagy eredményeinket, amelyeket már szinte észre sem veszünk, olyan ter­mészetesnek találunk. Amikor ezt a beköszöntőt írom, már előttem van az első szám cik­keinek tervezett listája s ha ezt, a lap tartalomjegyzékét, végignézzük, felesleges is magyarázni, hogy milyen legyen a lap. Tudjuk, hogy várják már lapun­kat, mindenki érzi, hogy nagy szük­ség van rá, s hogy mit várnak tőle, erről is ír ez az első szám. Az ellenforradalom leverése után létrejött művelődésügyünk egységes szervezete. Egy minisztérium intézi az oktatás és a népművelés minden ügyét, egységes osztályok irányítják a megyei oktatási és népművelési intézményeket. Hogy ez az egység ne csak formális, hanem minden vonatkozásban valóságos legyen, ezt kell szolgálnia, alakítania a „Nép­­művelés”-nek is. Hirdetnie és segítenie kell azt, hogy a népművelés az egész társadalom feladata, s természetesen elsősorban az értelmiségnek kell tevékenyen részt vennie a munkában. Ennek a társadalmi munkának irányítója és segítője és szervezője legyen a lap, oldalain beszéljük meg az iskolai és iskolán kívüli nevelés, művelés egy­­ségbe forrasztásának minden lehető­ségét és minden nehézségét. Az egységes iskolán kívüli népmű­velés lapja lesz a „Népművelés”. Együtt fogja vizsgálni a falvakban és az üzemekben felmerülő kérdése­ket, feladatokat. Elevenebbé igyek­szik majd tenni a hivatásos művé­szetek és a tömegkulturális munka kapcsolatait, mert ezen a téren is sú­lyos mulasztások bizonyosodtak be. Segítenie kell a lapnak, hogy a mű­velődési otthonok életét gazdagabbá és pezsgőbbé tegyék a tömegszerve­zetek és mozgalmak, elsősorban a KISZ, a Hazafias Népfront, a nő­­tanácsok, a békemozgalom, amelyek mind otthonra találhatnak ezekben. Segítője lesz a lap a Népművészeti Intézetből átalakult Népművelési Intézet új, nehéz kötelességének, hogy az egyre szélesebb társadalmi alapon folyó népművelési munka tu­dományos törvényeit kidolgozza. Ezekkel a gondolatokkal köszönt­jük a „Népművelés” olvasóit, a vá­rosi, falusi, üzemi értelmiség minden rétegét, a népművelés minden mun­káját. Reméljük, hozzájárul ez a lap is ahhoz, hogy értelmiségünk ebben a szép munkában találjon még job­ban magára, küzdje le bizonytalan­ságait, s ezen a lapon keresztül is érezze meg a bizalmat, amely mun­kánkhoz való csatlakozását várja. "

Next