Népművelés, 1957 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1957-09-01 / 1. szám
IV. ÉVFOLYAM, I. SZÁM 1957. SZEPTEMBER KIADJA A MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPMŰVELÉSI INTÉZETE • MIHÁLYFI ERNŐ:ÚTRAVALÓ Újra megjelent a „Népművelés”, s ezzel a számmal nemcsak új évfolyam indul, hanem a lap munkájának új, minden eddiginél fontosabb, jelentősebb szakasza kezdődik. Az ezt megelőző utolsó szám 1956 októberében jelent meg, alig néhány nappal az ellenforradalom kitörése előtt. Hogy az új szám megjelenéséig 11 hónap telt el, ez is egyik bizonyítéka annak: az ellenforradalom mennyire megzavarta a népművelés munkáját is. Tudjuk, hogy ezekben a hónapokban a központi szervek írásbeli iránymutatása is nagyon hiányzott. A művelődési otthonok, művészeti együttesek jelentős részben gyorsan talpraálltak ugyan, az ismeretterjesztő előadások sok helyen megindultak, de az ellenforradalom eszmei nyomai és következményei ezeken a területeken is érezhetők voltak. A polgári kultúra selejtje, amely az ellenforradalom árjával betört a hivatásos művészetek területére, második hullámként a művészeti tömegmozgalmak otthonait igyekezett elborítani. A hullámok itt talán gyengébbek voltak, de lassabban vonultak le. Mindez és még sok minden, ami az elmúlt hónapokban történt, s a sok tanulság, amit az ellenforradalom könyvet-kultúrát égető máglyáinak fényénél megláttunk, új, nagy feladatokat szab a „Népművelés” számára is. V. Milyen legyen hát a lap, hogy legjobban tudja teljesíteni ezeket az új feladatokat? A múltban elég sok bizonytalanság volt a lap jellege, tartalma körül. Volt idő, hogy rendeleteket, utasításokat közlő hivatalos közlönynek tekintették és volt olyan korszaka is, amikor a rikkancsok kezében szeretett volna versenyezni más népszerű képeslapokkal. El kell határoznunk, hogy nem az utcán vásárló közönségnek szól a „Népművelés”, de nem lehet száraz rendeleti közlöny sem. Azoknak szól, azoknak szóljon, akik részt hajlandók venni a népművelés nagy munkájában. Nemcsak hivatalból, hanem hivatásból. Kapcsolat legyen a lap művelődésügyünk legfőbb irányítói és annak minden munkája között. És mivel a hivatalos apparátus, a minisztériumban és a megyei tanácsoknál is, létszámban jelentősen csökkent, a régebbi személyes kapcsolatok egy részét is a lapnak kell pótolnia. Közvetítsen útmutatásokat és tanácsokat. Vitafóruma legyen minden népművelési problémának. Hirdesse, ismertesse, bizonyítsa eredményeinket, verje vissza azt az ellenforradalmi rágalmat,hogy tizenkét év alatt népművelésünk terén semmi nem történt. Ez lesz egyik legkönynyebb feladata: megmutatni nagy eredményeinket, amelyeket már szinte észre sem veszünk, olyan természetesnek találunk. Amikor ezt a beköszöntőt írom, már előttem van az első szám cikkeinek tervezett listája s ha ezt, a lap tartalomjegyzékét, végignézzük, felesleges is magyarázni, hogy milyen legyen a lap. Tudjuk, hogy várják már lapunkat, mindenki érzi, hogy nagy szükség van rá, s hogy mit várnak tőle, erről is ír ez az első szám. Az ellenforradalom leverése után létrejött művelődésügyünk egységes szervezete. Egy minisztérium intézi az oktatás és a népművelés minden ügyét, egységes osztályok irányítják a megyei oktatási és népművelési intézményeket. Hogy ez az egység ne csak formális, hanem minden vonatkozásban valóságos legyen, ezt kell szolgálnia, alakítania a „Népművelés”-nek is. Hirdetnie és segítenie kell azt, hogy a népművelés az egész társadalom feladata, s természetesen elsősorban az értelmiségnek kell tevékenyen részt vennie a munkában. Ennek a társadalmi munkának irányítója és segítője és szervezője legyen a lap, oldalain beszéljük meg az iskolai és iskolán kívüli nevelés, művelés egységbe forrasztásának minden lehetőségét és minden nehézségét. Az egységes iskolán kívüli népművelés lapja lesz a „Népművelés”. Együtt fogja vizsgálni a falvakban és az üzemekben felmerülő kérdéseket, feladatokat. Elevenebbé igyekszik majd tenni a hivatásos művészetek és a tömegkulturális munka kapcsolatait, mert ezen a téren is súlyos mulasztások bizonyosodtak be. Segítenie kell a lapnak, hogy a művelődési otthonok életét gazdagabbá és pezsgőbbé tegyék a tömegszervezetek és mozgalmak, elsősorban a KISZ, a Hazafias Népfront, a nőtanácsok, a békemozgalom, amelyek mind otthonra találhatnak ezekben. Segítője lesz a lap a Népművészeti Intézetből átalakult Népművelési Intézet új, nehéz kötelességének, hogy az egyre szélesebb társadalmi alapon folyó népművelési munka tudományos törvényeit kidolgozza. Ezekkel a gondolatokkal köszöntjük a „Népművelés” olvasóit, a városi, falusi, üzemi értelmiség minden rétegét, a népművelés minden munkáját. Reméljük, hozzájárul ez a lap is ahhoz, hogy értelmiségünk ebben a szép munkában találjon még jobban magára, küzdje le bizonytalanságait, s ezen a lapon keresztül is érezze meg a bizalmat, amely munkánkhoz való csatlakozását várja. "