Kalauz, 1866. október - 1867. szeptember (3. évfolyam, 1-52. szám)

1867-04-08 / 27. szám

Pécs, ápr. 8-án 1867. 27. szám. Harmadik Évfolyam. Szerkesztői lakás: Pécsett a püspöki joglyceumban. 3aS­^ Tulajdonos kiadó és felelős ^ szerkesztő: Szauter Antal, képezdei tanár, a pécsi reál­­és elemi fötanodák , tanító­­^ képezde igazgatóba. ----------------------S*Ö £ KALAUZ. Szakközlöny az elemi tanügy és népnevelés barátai számára. ЭяЭ-3 Megjelen e lap minden hétfőn. Előfizetési föltételek: Egész évre: 3 fr.; félévre: 1 fr. 60 kr. •a @5»г--ЬгЭ p* -ff5® Levelek egy falusi kezdő tanítóhoz. VII. „A számolás (fejben és számjegyekkel) a nép­tanodában.“ Kedves Öcsém! Már kilencz hosszú hónapja annak, hogy utósó tanügyi levelemet veved. Közbejött gátló körülmények lehetlenné tevék azoknak folytatá­sát a közel­múlt időben. Részben már megszün­­tek azok, miért sietek az alkalmat fölhasználni s jószándékú tanácsaim fonalát ott fölvenni, hol akaratom ellenére megszakítani kényszerültem. Legutóbbi levelemben az anyanyelvben va­ló oktatásról írván, jelen levelemben a számo­lásban való oktatásról kívánok egyet mást elmon­dani, mint amely tantárgyat a gyakorlati élet­ben való fontosságáért közvetlen az anyanyelv után helyezek. Lássuk tehát mindenelőtt mit kívánnak e tantárgyból a falusi egyosztályú néptanodától. Miután az egyosztályú tanodáktól annyit várnak, mennyit az elemi­ főtanodák alsó három osztályától, nagyon természetesen a számolásból is annyit kellene a néptanodának földolgozni, mennyit földolgoznak az elemi­ főtanodák 1., 2., 3-ik osztályai. Tehát a fejben való számolásban legalább is olyan ügyességre kellene a gyerme­keket képesíteni, milyent a hivatalos „A fejszá­molás Módszertana“ kiván, mely pedig a nép­iskoláknak csupán I. osztályára van írva*) A jegyszámolásban pedig a nevezetlen s többnevű számokkal (egész számokkal) való számolásra— mind a négy alapművelettel — kell őket képesí­teni. A fejszámolásra útmutatást ad az említett fejszámolási „Módszertan“, a jegyszámolásra pe­dig a szintén hivatalos kiadású, „A számjegyek­keli számolás Módszertana“ czímű munka. Saj­nos, hogy ezen, különben jeles segédkönyveknek nem veheti a falusi tanító oly mértékben hasz­nát, mint vehetné, ha azok nem csupán egy, minden tekintetben minta-tanodát föltételezné­nek, hanem tekintettel lennének a falusi népta­­nodai körülményekre. S különösen áll ez a „Fej­számolás Módszertanáéra, mint amely, szerintem legalább, annyit kiván, mennyinek beirása nem egy I. osztálybeli gyermeknek, hanem az elemi főtanoda III. osztályát elvégezettnek is dicsére­tére válnék, miért én inkább ajánlom a Her­­mann-féle—Mészáros Imre által fordított—„Út­mutatás a szemléleti számlálás­ és számolásra“ czímű munkát , mint amelyet falusi néptanodá­ink viszonyait tekintve sokkal alkalmasabbnak s méltányosabbnak találok. Nem szándékom azonban vitatni, miért nem követheti a falusi tanító a hivatalos segédköny­veket s különösen a „ Fejszámolási Módszer-­­­tan“-t. Fölöslegesnek tartom ezt, miután a szá­molás tanításában követett eljárásom előadása közben úgyis megérintem azon okokat, melyek engem a segédkönyvektől eltérni kényszerí­­tettek. **) **) A „Kalauz“ i. e. 15. számában közhitt „Viszhang“ czímű czikknek s az arra tett szerkesztői megjegyzés­nek olvasása, nehogy félreértessem, arra hirt, hogy az akkor már elkészítettem levelemhez a következő meg­jegyzést tegyem: Nagyon csalódnék az, ki fönebbi sza­vaimból azt olvasná ki, mintha én a fönebb is dicséret­tel említettem számolási segédkönyveket a falusi taní­tók által nem használhatóknak s igy azokat áltatok nem is tanulmányozandóknak vallanám. Hogy nem a falusi egyosztályú tanodákra való tekintettel dolgoztattak ki, az tény, melyből természetesen következik, hogy azok­ban változatlanul nem is követhetők. És ez áll különö­­­­sen s illetőleg egyedül a terjedelmet, az anyag mennyi­ségét illetőleg, de nem a módszert. S hogy az egyosztá­lyú tanoda—bár a rendeletek u­gy kívánják—nem dol­gozhatja föl az elemi főtanoda alsó 3 osztályának tan­anyagát, a szakértők előtt szintén teljesen világos. Sze­rencsétlen gondolat volna azonban a falusi tanítótól, ha ezen okoknál fogva teljesen mellőzné, nem tanulmá­nyozná is a felebbi segédkönyveket, mert azokat, ami­ket a helyi körülmények földolgozni megengednek, ama segédkönyvekben előállított módon bizonynyal előnyö­sebben, sikeresebben fogja földolgozhatni, mintha azo­kat könnyelműen mellőzi. Mócsy. *) Az általunk ismert s kormányrendeletileg előírt „Fejszámolás Módszertana“ az elemi főtanoda mind a négy osztálya számára használható. (Szerk.)

Next