Népnevelők Lapja, 1882 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1882-04-08 / 14. szám

24-i szabályok ismerete nélkül is lehet helyesen írni és beszélni és hogy a nyelvet úgy lehet megtanulni, mint a járást és futást; hogy továbbá, a magyar gyermeknek sokkal kevesebb nehézséget és fáradságot okoz anyanyelvének megtanulása, mint a német gyermeknek. Hogy pl.: a magyar nyelv kevesebb tájszólással bír, és ezek sem térnek el nagyon irás nyelvtől ; hogy a magyar helyesírásban többnyire az euphoritikai elv az ir­ányadó ; hogy a magyar gyökszók nem mennek belső változáson át, s így minden szónak értelme könnyen megismerhető ; hogy a magyar nyelvben aránylag kevés idegen szó fordul elő és hogy : a főnevek nemének (genus) meghatározása, a 3-ik és -í-ik esetnek megfelelő rag használása, minden nehézség nélkül jár , míg ezek elsajá­títása a franczia vagy a német nyelvben nem oly könnyű stb. A grammatikai tanítás ellenei továbbá azt is állítják, hogy a gram­matikai szabályok megtanulása sok időt vesz igénybe, hogy a gramma­tika tulajdonképen a nyelv bölcsészeté ; hogy bűnt követünk el, ha már a zsengekorú tanulók elméjét a grammatikai szabályokkal és azoknak miként való alkalmazásával terheljük, hogy sok ember grammatikai sza­bályok ismerete nélkül is tud helyesen beszélni stb. Honnan származik az ellenszenv a grammatika tanítása ellen? Az előbbi évtizedekben már a kis gyermekeket a nyelvtani magya­­gyarázatok és szabályok gépies bemagolásával a mondatok száraz és szellem ölő analyzásával kínozták, anélkül, hogy ez által a tanulók szó­kincse, beszéd és fogalmazási tehetsége gyarapodott volna , úgy, hogy ennek következtében azon nézet merült fel, miszerint a népiskolában nincs szükség a tulajdonképi nyelvtan tanításra, és hogy ezt ki kell hagyni a népiskolai tanítás köréből. Minden actio reaktiót szül. Ha a burgonya gumója helyett ennek mérges gyümölcsét készítették is el mint táplálékot, azért még­sem volt szabad a hasznos növényt kárhoztatni. Ha a grammatika tanításának mód­szere természetellenes volt, azért mégsem kellet volna pálczát törni a grammatika tanítása fölött. A grammatika tanítása szükséges és fontos a népiskolában a következő oknál fogva : 1. A nyelvtani szabályok ismerete már a beszélés­ és írásnál el­­kerülhetlenül szükséges, mivel a gyakorlat gyakran cserben hagy ben­nünket, ingadoznunk, nem értjük az irodalmi nyelvet, nem használjuk helyesen a nyelvalakot, nem találjuk a helyes kifejezést. Míg az elmélet leírása ama biztonságot és tájékozottságot szerzi meg nekünk, mely nél­kül helyesen beszélni nem lehet, pl. Hol lakói v. laksz? Várván v. várva, miatt vagy végett, stb. 2. Téves azon áll­í­tás, hogy a gyermekek a járás tanulásánál nem kapnak bizonyos utasításokat. Meg szokták azt mondani a gyermeknek is, hogy járjon, hogy mikor kell jobbra vagy balra mennie. Az ember az úszást, tánczot és sakkjátékot csupán utánzásból is megtanulhatja

Next