Népnevelők Lapja, 1882 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1882-04-08 / 14. szám
24-i szabályok ismerete nélkül is lehet helyesen írni és beszélni és hogy a nyelvet úgy lehet megtanulni, mint a járást és futást; hogy továbbá, a magyar gyermeknek sokkal kevesebb nehézséget és fáradságot okoz anyanyelvének megtanulása, mint a német gyermeknek. Hogy pl.: a magyar nyelv kevesebb tájszólással bír, és ezek sem térnek el nagyon irás nyelvtől ; hogy a magyar helyesírásban többnyire az euphoritikai elv az irányadó ; hogy a magyar gyökszók nem mennek belső változáson át, s így minden szónak értelme könnyen megismerhető ; hogy a magyar nyelvben aránylag kevés idegen szó fordul elő és hogy : a főnevek nemének (genus) meghatározása, a 3-ik és -í-ik esetnek megfelelő rag használása, minden nehézség nélkül jár , míg ezek elsajátítása a franczia vagy a német nyelvben nem oly könnyű stb. A grammatikai tanítás ellenei továbbá azt is állítják, hogy a grammatikai szabályok megtanulása sok időt vesz igénybe, hogy a grammatika tulajdonképen a nyelv bölcsészeté ; hogy bűnt követünk el, ha már a zsengekorú tanulók elméjét a grammatikai szabályokkal és azoknak miként való alkalmazásával terheljük, hogy sok ember grammatikai szabályok ismerete nélkül is tud helyesen beszélni stb. Honnan származik az ellenszenv a grammatika tanítása ellen? Az előbbi évtizedekben már a kis gyermekeket a nyelvtani magyagyarázatok és szabályok gépies bemagolásával a mondatok száraz és szellem ölő analyzásával kínozták, anélkül, hogy ez által a tanulók szókincse, beszéd és fogalmazási tehetsége gyarapodott volna , úgy, hogy ennek következtében azon nézet merült fel, miszerint a népiskolában nincs szükség a tulajdonképi nyelvtan tanításra, és hogy ezt ki kell hagyni a népiskolai tanítás köréből. Minden actio reaktiót szül. Ha a burgonya gumója helyett ennek mérges gyümölcsét készítették is el mint táplálékot, azért mégsem volt szabad a hasznos növényt kárhoztatni. Ha a grammatika tanításának módszere természetellenes volt, azért mégsem kellet volna pálczát törni a grammatika tanítása fölött. A grammatika tanítása szükséges és fontos a népiskolában a következő oknál fogva : 1. A nyelvtani szabályok ismerete már a beszélés és írásnál elkerülhetlenül szükséges, mivel a gyakorlat gyakran cserben hagy bennünket, ingadoznunk, nem értjük az irodalmi nyelvet, nem használjuk helyesen a nyelvalakot, nem találjuk a helyes kifejezést. Míg az elmélet leírása ama biztonságot és tájékozottságot szerzi meg nekünk, mely nélkül helyesen beszélni nem lehet, pl. Hol lakói v. laksz? Várván v. várva, miatt vagy végett, stb. 2. Téves azon állítás, hogy a gyermekek a járás tanulásánál nem kapnak bizonyos utasításokat. Meg szokták azt mondani a gyermeknek is, hogy járjon, hogy mikor kell jobbra vagy balra mennie. Az ember az úszást, tánczot és sakkjátékot csupán utánzásból is megtanulhatja