Néprajzi értesítő 5. évfolyam, 1904.

Adalék a Tolnamegyei Sárköz régi halászatához / Kovách Aladár = 5. évf. 10. sz. 299–309., ill., 13. ábr.

Az „Ethnographia" melléklete. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője. Szerkeszti: Dr. SEMAYER VILIBÁLD. v. évf. 1904. deczember 10. szám. ADALÉK A TOLNAMEGYEI SÁRKÖZ RÉGI HALÁSZATÁHOZ. Régi halászatról kell szólanom, mert a­hol ezelőtt néhány évtized­del még a csibés halászok jártak-keltek, rakták különféle apróbb hálóikat, varsáikat, a horgok mindenféle nemeit, szigénynyel leselked­tek, rakták a vízi szárnyasfogó csikleket, ott, azon a területen ma már a szántóvető ekéje jár, pacsirta dicséri a teremtőt. A Duna-védgát véget vetett úgyszólván minden halászatnak, csak a kis Duna meg az öreg Duna partján vannak halászkunyhók, de itt sincs már szabad halászat. Egyre változó bérlők többnyire rendesen épített tanyái álla­nak a Duna partján egy-két megszokott halászó-szerszámon kívül ezektől keveset tud meg az ember. A sárközi régi, öreg halászok, kik padláson, kamrában kegye­lettel őrizgetik egykori szerszámaikat, ezek még az igazi halásziva­dékok. Ezektől tanultam meg a vízi szárnyasfogó ősi csipe készítését; ezek magyarázták meg, hogy kétféle halászember van: nagy halász, ki csupán öreg hálóval nagy vízen dolgozik, meg a csiklis vagy csik­lós halász, ki mindenféle halászati szerszámokkal kis vízen, nádas, kakas, bokros helyen dolgozik; ezt kis halásznak is hívják. Ezeknek az öreg halászoknak közlései közül mondok el egyet­mást, mert magának az egész halászatnak leírása kötetre való. Első­sorban is fődolog a kunyhó készítése; e nélkül még a csiklis halász sincsen. A halászkunyhó kerek aljának nagyságához képest 15 drb vagy 29 drb elég vastag, hosszú, szívós és hajlékony szálvesszőt vágnak; ezek közül ötének átmérője középvastagságban .­ Néprajzi Értesítő­­.

Next