Néprajzi értesítő 13. évfolyam, 1912.
Tanulmányok - A debreczeni népi építkezés / Ecsedi István = 13. évf. 3–4. f. 157–194., ill., 26 ábr.
160 DR. ECSEDI ISTVÁN lyánkirni. Nagy udvarok, fehérremeszelt házak jelölték a régi czivis kúriákat, míg ma azt a telekspekulácziók, a fehér színt pedig 1910-ben a modernizáló tanácsi végzés meg nem semmisítette. Az évtizedes keveredés ma már felismerhetetlenné teszi az új jövevény előtt a szigorú elkülönülést, de az idősebb bennszülöttek még élénken emlékeznek e letűnt, régi, boldog időkre. A fődktmnyók, Debreczen vidékéhez a legkezdetlegesebb lakások előállítására az erdők szolgáltatták az anyagot. Az ősember leszaggatta a fák lombjait, összehordta a nagy surlángot, a földbe szurkálta, tetejét felül úgy, a hogy összefogta s gabalyizott magának egy szegényes kunyhót olyanformán, hogy a galyak felső részét egymáshoz fektette, felül talán még össze is kötötte, reá ismét lombot rakott, belsejét avarral kibélelte s e leveles-bm már védett helyre talált. E legprimitívebb sátrakat a legelső települők csinálhatták, csakhogy a gyorsan elenyésző anyagjuk folytán korunkig nyomuk sem maradt fenn. Ha nyáron elég kényelmesek voltak is e szellős sátrak, a zordon télen annál kevésbbé feleltek meg czéljuknak. A természetnyujtotta barlangoknál tapasztalta már az ősember, hogy a földalatti üregek télen enyhelyet nyújtanak neki s e tapasztalását igyekezett értékesíteni ott is, hol a természet alkotta sziklaüreget nem találta meg. Maga vájt tehát a kötöttebb talajfajtákban lakóüreget. Kezdetleges eszközökkel roppant fáradságos munka volt ez, korántsem is készítette valami óriás nagyságban, hanem csak olyan nagyra szabta, aminő az éppen jelenlévő szükséghez képest elegendőnek bizonyult. E mesterséges üregek megtartották alul kerek vagy hosszúkás négyszög, felül boltozatos méhkas vagy hordóhoz hasonló alakjukat. E mesterségesen földbe vájt üregekből eddig még nem ismerünk paleolith-kori leletet. Úgy, hogy e sajátságos alakú földbe vájt mesterséges hajlékokat egy magasabb kultúra teremtette meg s csak a neolith-kortól fogva találjuk azokat. A Debreczen város nyugati részén, a debreczen—füzesabonyi úttól jobbra eső városi (régi nevén Kokasló) téglagyár agyagbányájában gyakran előforduló földbe vájt üregekre (putrik) Zoltai Lajos vármúz.ör volt szíves figyelmeztetni s helyszíni vizsgálatunk folytán arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az évről 1. á. Néhány földalatti putri keresztszelvénye a városi téglagyár mellett. Bozót, cserje sűrűn, rendetlenül neves Wosinszky id. m. I. k. 33. 1.