Néprajzi értesítő 46. szám, 1964.

Tanulmányok - A monografikus tárgygyűjtés. Az átányi példa / Fél Edit / Hofer Tamás = 46. évf. 5–89., ill., 46 ábr., Deutsche Zsf.

NÉPRAJZI ÉRTESÍTŐ XLVI. 1964. A monografikus tárgygyűjtés Az átányi példa Uobjet est descriptif d'une civilisation M. MAUSS Parasztfalukban, mezővárosokban tárgyak ezrei és tízezrei használód­nak. Az etnográfus a tárgyaknak ebből a rengetegéből emel ki egy-egy darabot a múzeumi gyűjtemények számára. A múzeumba a tárgyak már a gyűjtőhely, a készítő-használó paraszti közösség képviselőiként érkeznek meg. Kiállításokon, elterjedési térképeken, feldolgozásokban mintegy vidéken maradt tárgy-társaik nevében is, típusok megtestesítőiként lépnek fel. A tárgygyűjtés voltaképpen a tudományos ábrázolás, visszatükrözés egy módja.1 A Néprajzi Múzeum magyar gyűjteményei például — a magyar parasztság kezén forgó százezer és százezer tárgyból nemzedékek során át kiválasztva — arra hivatottak, hogy képet adjanak a magyar nép tárgyi világá­ról, ezen keresztül a magyar nép életmódjáról, kultúrájáról. A gyűjtemények­ben minden egyes objektum képvisel, reprezentál, ábrázol valamit — képvisel egy munkafolyamatot, szokást, ízlésbeli törekvést, továbbá egy községet, tájat, egy kulturális szintet, és még sok mást. E tárgyanyag összehordásán sok gyűjtő fáradozott a múlt századi első rendszeres vállalkozások óta. A tárgyak a paraszti élet egyik vagy másik mozzanata mellett tanúskodnak azonban az egyes gyűjtők szemléletmódjáról is. HERMAN OTTÓ, BÁTKY ZSIGMOND, GYÖRFFY ISTVÁN vagy VISKI KÁROLY tudományos arcéle pl. híven tükröződik az általuk gyűjtött tárgyak együttesében. Elődeink mintegy tárgykollekciók formájában is ránkhagyták azt a tudást, amit koruk, egyéniségük, ismereteik adottsága szerint vizsgálva a paraszti életet, a paraszti kultúrát, arról megszereztek. E tárgyak számunkra néha többet mondanak el felismeréseikből, mint amit életükben leírni alkalmuk volt. Az alapkérdést azonban érdemes a múzeumtörténettől, tudománytör­ténettől elvonatkoztatva, általánosan is megfogalmazni. A kérdés talán így fejezhető ki: mik a tárgygyujtésnek, mint a néprajzi megismerés és ábrázolás egyik módszerének lehetőségei? Mit lehet kiemelt, múzeumba hozott tárgyakkal a paraszti tárgyi világról, a paraszti életről és társadalomról rögzíteni, kifejez-1 A múzeuma számára tárgyakat gyűjtő s azokat értelmező, feldolgozó etnográfus eljárása hasonlít ahhoz a társadalomtudományok sok más területén és a néprajz más kutatási ágaiban is alkalmazott módszerhez, mely kisszámú kiemelt eset alapos vizsgálatából von le következtetéseket az intenzív kutatás számára hozzá nem férhető nagy egészekre. Különösen a statisztika és a szociológia dolgozta ki és alkalmazza sikerrel a kiválasztásnak és a kisszámú eset vizsgálatából levont következtetések ellenőrzésének, interpolálásának, általánosításának metódusait. (Vö. SCHAICH, ERVIN K.: Auswahlverfahren in der Sozialforschung. In: Hand­buch der Empirischen Sozialforschung I. Hrg. von RENÉ KÖNIG, Stuttgart 1962, 309 — 347. bő bibliográfiával.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék