Néprajzi értesítő 46. szám, 1964.
Tanulmányok - A monografikus tárgygyűjtés. Az átányi példa / Fél Edit / Hofer Tamás = 46. évf. 5–89., ill., 46 ábr., Deutsche Zsf.
Fél Edit—Hofer Tamás úr? Milyen vonatkozásban és milyen mértékben reprezentálhatja egy-egy objektum tárgytársait? E kérdés megválaszolása érinti a gyakorlati tárgygyűjtéseket. De útbaigazítással szolgálhat azoknak is, akik forrásul használják a múzeumi tárgyállományt és belőle következtetnek vissza a paraszti tárgyi világra, életmódra. Ha tisztázzuk, hogy milyen vonatkozásokban és milyen mértékben képesek a múzeumi gyűjteményekbe kiemelt tárgyak a paraszti élet s paraszti felszerelés képviseletére, ezzel megjelöljük azt is, hogy milyen vonatkozásokban s milyen mértékig építhetők rájuk biztonsággal következtetések az egész paraszti kultúrára vonatkozóan. A tárgygyűjtés lehetőségeinek tisztázása elsősorban gyakorlati feladat és nem elméleti spekulatív kérdés. Alapos, rendszeres ismeret szükséges hozzá arról, hogy milyen szabályszerűségek szerint oszlik meg, tagolódik, variálódik, mutat egyezéseket és különbségeket a paraszti tárgyi felszerelés, általában milyen struktúrája van a paraszti tárgyi világnak. Ismerni kellene továbbá általánosságban, hogyan függnek össze a tárgyak a társadalom szerkezetével és a kultúra nem tárgyi természetű megnyilvánulásaival, az ismeretekkel és világfelfogással, értékrendszerrel, és így mit képesek dokumentálni a kultúra e nem anyagi elemeiből. E kérdéskör egyes részproblémáiról sok értékes tanulmány íródott már, összefoglaló rendszerezésről azonban nincs tudomásunk. Erre nem vállalkozik ez a közlemény sem. Célja az, hogy elrendezze és közreadja egy hosszantartó, teljességre törekvő monografikus kutatás tapasztalatait a tárgygyűjtés terén. A Heves megyei Átány községben. 1951 óta folyik a néprajzi gyűjtőmunka. Célja egy falumonográfia elkészítése, mely a néprajz új módszeri eszközeivel igyekszik feltárni a falu társadalmának és kultúrájának struktúráját és ebben a keretben részletesen elemezni a kultúra egyes jelenségeit. A monográfia megírása mellett a gyűjtés másik célja egy monografikus tárgygyűjtemény létrehozása, mely bemutatja az átányi paraszti kultúra valamennyi mozdítható tárgyi megnyilvánulását. A munka mindkét cél irányában jelentősen előrehaladt. A község kulturális tárgyállományának nagy része — felállított követelményeink szerint — képviselve van már a Néprajzi Múzeum „Árány Gyűjtemény"-ében (mely a kézirat lezárásakor összesen 2304 objektumot számlált) s kirajzolódtak a gyűjtés elvi keretei, így a még hiányzó tárgyak összegyűjtése inkább csak gyakorlati, technikai jellegű feladat. A monográfia első köteteként elkészült az eszközöket, azok munkáját és emberekhez való vonatkozásait feltáró dolgozat; ennek néhány részlete és ismertetése már folyóiratokban hozzáférhető. Munka alatt van a második és harmadik kötet, mely a község társadalmát, illetve a paraszti háztartásokat elemzi. 2 A községre vontakozó legszükségesebb ismereteket a 4. jegyzetben közölt kiadványokban találja meg az olvasó. 3 Az Átányon használatos tárgyak közül nem gyűjtöttük a gyárilag nagy szériában előállított objektumokat, amennyiben az átányiak nem végeztek rajtuk igazítást a használat számára. Csepeli ekét, vetőgépet, zománcos lábast nem hoztunk Átányról, csupán feljegyeztük használatuk módjait, arányait, kaszát, kapát azonban — amit az átányiak maguk ütnek nyélbe — vásároltunk. Eddig megjelent beszámolók és részletközlések: FÉL EDIT —HOFER TAMÁS: A parasztember szerszámai. Beszámoló az átányi monografikus eszközvizsgálatról. Ethn. LXXII (1961) 487 — 535.; U.K.: Az átányi gazdálkodás ágai. Néprajzi Közlemények VI. 2. (1961) 1 — 220.; UCK.: Der Atanger Scheffel. Ein Beitrag zu den Beziehungen Mensch und Gerät. Schweizerisches Archiv für Volskunde 58 (1962) 102—124.; UCK.: Egy monografikus néprajzi gyűjtés történeti tanulságai. Agrártörténeti Szemle V (1963) 558 — 577.