Néprajzi értesítő 46. szám, 1964.

Tanulmányok - A monografikus tárgygyűjtés. Az átányi példa / Fél Edit / Hofer Tamás = 46. évf. 5–89., ill., 46 ábr., Deutsche Zsf.

Az átányi kutatómunka alatt fokozatosan, az adatfelvétellel összefo­nódva formálódott ki az a gyűjtőmódszer, melyet „monografikus tárgygyűjtés­nek "neveztünk el. A „monografikus" kifejezés itt a teljességre törekvést jelöli: valamennyi tárgyféleség megszerzését a vizsgált községből és rajtuk keresztül az egész tárgyi világ, sőt a község egész életének, társadalmi szerkezetének ábrázolását. Ennek a gyűjtőmunkának a tapasztalatait nem azért ismertet­jük most, mintha véleményünk szerint hasonló vállalkozások szervezése lenne a korszerű néprajzi tárgygyűjtés egyetlen követendő útja. A monografikus gyűjtés során azonban a tárgyak kiválasztásának sokféle módját, elvét kipró­báltuk s egy község keretében sok ismeretet szereztünk a teljes tárgyi világ tagozódásáról, struktúrájáról. E tapasztalatok alapján megkísérelhetjük, hogy a tárgygyűjtés előbb megfogalmazott alapkérdésére összeállítsuk a választ. Azt reméljük, hogy e tapasztalatok közreadása a különböző célkitű­zésű és módszerű tárgygyűjtés­eknek egyaránt szolgálatára lehet. Mivel a dolgozat gyűjtőmódszerekről és tapasztalatokról szól, az átányi anyagi kultúráról közölt adatok csak példaként szerepelnek benne. Ezeket a példákat főképpen a gazdasági eszközök köréből választottuk ki, voltaképpen idézetek az átányi gazdálkodásról és gazdasági felszerelésről írt monográfiából.­ A dolgozat tagolása a következő: I. Az átányi tárgygyűjtés és a gyűjtött tárgyak II. Tárgyegyedek, tárgytípusok, változatok III. Tárgycsoportok (időbeli sorok, eszköztársulások) IV. Az eszköz és az ember V. A monografikus tárgygyűjtés lehetőségei és jelentősége I. Az átányi tárgygyűjtés és a gyűjtött tárgyak A néprajzi (Volkskunde és Völkerkunde) tárgygyűjtésekben kezdettől fogva kettős törekvés észlelhető. Az egyik,­­ az általánosabb és kiterjedtebb, egyes reprezentatív tárgyak kiválasztásában áll, olyan tárgyakéban, melyek önmagukban hivatottak képviselni valamely kultúrjelenséget, esetleg egy egész kulturális szintet. A másikfajta tárgygyűjtés bizonyos együttesek kiemelésére törekszik. Az ilyen jellegű együttes lehet egy-egy munkafolyamat minden eszköze, egy teljes öltözet, egy teljes házbelső, majd szélesebb megnyilvánulásá­ban Skansen jellegű tárgycsoport. Legvégletesebb ismert formája ennek a törekvésnek az a dán példa, amikor egy polgárcsalád évtizedeken át lakott házából kivonulva, onnan semmit el nem vitt, és az egész berendezett lakást — az utoljára felterített reggeliző asztallal együtt — mu­zeummá nyilvánítot­ták.6 5 A parasztember szerszámai. Arány néprajzi monográfiájának első része. Kézirat, 1600 gépelt oldal terjedelemben, 500 rajz, 250 fénykép, 24 statisztikai táblázat és több grafikon illusztrációval. 6 Museet ,,Den gamle Kolmandsgaard", Faaberg, A. STEENSBERG szíves adata. — Hasonló svéd törekvésekről ír JOHN GRANLUND: Der gegenwärtige Stand der schwedischen Volkskunde (Schwedische Volkskunde. Festschrift für Sigfrid Svensson, Stockholm-Göteborg-Uppsala 1961. 40.)

Next