Magyar Néprajzi lexikon 2. kötet, F-Ka (1979)

F - fogókötél - fogott bíró, arbiter, döntőbíró, választott bíró - fogott bor - fogyó-gyarapodó körjáték, várkörjárás

fogókötél mögéjük állnak az árusok. A körüljáró megegyezik valamelyik árussal: „Hogy a túró?" „Három lépés, hat futás!" A meg­állapodás szerint, de ellenkező irányban körbefutnak. Aki hamarabb visszatér, azé a túró. — d) —Kergető kör játékok: — énekes gyermekjáték versenyfutással egybekötve, pl. — Tüzet viszek. — 2. Fogyasztó-gyarapító (szerepjátszó): „Gyertek haza ludaim!" és árokcica játékváltozatai. — 3. Kergető jel­legű —sportjátékok: a) a kergető a másik játékos kiütésére törekszik (pl. — körberóta, — nemzetes). — b) a másik csapat tagjának elérése vagy kiütése a cél (egyes mérkőzéses csapatjátékok, pl. —méta). — Irod. Kiss Áron: Magyar gyermekjáték-gyűjtemény (Bp., 1891); Lajos Árpád: A magyar nép játékai (Bp., 1940); Hajdú Gyula: Magyar népi játékok gyűjteménye (Bp., 1971). Haider Edit fogókötél: Sárkány fogott bíró, arbiter, döntőbíró, választott bíró, a vitás felek részéről közös megegye­zéssel megválasztott és felkért azon személy, aki az egyébként illetékes —bíró helyett az ügyben — alávetés folytán — teljes jog­körrel eljárt. Erre azért került sor, mert az ügy az illetékes bíró hatáskörét meg­haladta, vagy őt közösen mellőzni kíván­ták. Különösen bizalmas természetű családi vagy kereskedelmi ügyekben kértek fel­et, akiben megbíztak, vagy aki mindkét fél előtt különösebb tekintélyt élvezett. Az alá­vetés szóban vagy írásban történhetett, a Székelyföldön „közbeadás"-sal is. A ~ dön­tésének a végrehajtása erkölcsi kötelesség­nek számított, és általában késedelem nél­kül meg is történt, közhatóság igénybe­vétel© nélkül. — A török megszállás idején a ~ intézménye a vármegye irányító sze­repét és hatáskörét nélkülöző alföldi mező­városokban szinte állandósult annak követ­keztében, hogy az elöljáróságok nagyobb ügyekben nem merték magukra vállalni a bíráskodás felelősségét. Ezeken a helyeken (Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös stb.) a szom­széd városok meghívott bíráival és a város­ba került idegenekkel kiegészítve az elöl­járóság társas bíróságot hozott létre, akik a jelentősebb polgári és büntetőügyekben korlátlan hatáskörben ítélkeztek. A társas bíróságok a 17. sz. közepétől meghatározott napokon, rendszerint vásár alkalmával gyűl­tek egybe, hogy a lakosság szélesebb töme­geit érdeklő vagy elvi jelentőségű ügyekben hozott határozataikat azonnal kihirdethes­sék. Az Alföldön 1598 — 1750 között mű­ködött rendszeresen ~sáz. Eljárása és az ítélkezés anyagi szabályai kizárólag szokás­jogon alapultak. — Irod. Imreh István: A rendtartó székely falu (Bukarest, 1973). Tárkány Szűcs Ernő fogott bor: —foglalt bor fogyó-gyarapodó körjáték, várkör­járás: az Fogyó-gyarapodó kör­játék, várkörjárás 180 fogyó-gyarapodó körjáték Fogócskázás (Szék, v. Szolnok -Doboka m.)

Next