Magyar Néprajzi lexikon 4. kötet, N-Szé
P - Petercsák Tivadar (Filkeháza, 1947–) - Pethe Ferenc Kisszántói (Büdszentmihály, 1763–Szilágysomlyó, 1832) - Petőfi Sándor (1823–1849)
Petercsák Petercsák Tivadar (Filkeháza, 1947—), néprajzkutató-muzeológus. A debreceni KLTE bölcsészettudományi karán szerzett képesítést történelem—néprajz—népművelés szakból (1972). A sárospataki Rákóczi Múz. muzeológusa (1972—), a szerencsi Zemplén Múz. ig.-ja (1975—). A paraszti állattartás, gazdálkodás, vándoriparosok, erdőmunka, népi lakáskultúra témakörökkel foglalkozik. Fő kutatási területe az abaúj-zempléni Hegyköz és a Taktaköz. Tanulmányai szakfolyóiratokban, múz.-i évkönyvekben jelennek meg. — F. m. Hegyköz (Miskolc, 1978). Pethe Ferenc Kisszántói (Büdszentmihály, 1763—Szilágysomlyó, 1832): mezőgazdasági szakíró, publicista. A debreceni Ref. Kollégium elvégzése után 1788-tól Utrechtben tanult 8 esztendeig. Tanulmányai során széles körű tájékozódottságot szerzett Ny-Európa országaiban. Nyomdászati szakismeretre is szert tett. 1796-ban Bécsben megindította Vizsgálódó Magyar Gazda címmel az első magyar nyelvű szakfolyóiratot. 1797—1801 között Keszthelyen a Georgikon szervezésében vett részt, ott tanárkodott, később vezetője lett. Mint vérbeli reformer technikai, gazdasági találmányokat, ésszerűsítéseket terjesztett, szorgalmazott. 1814-től ismét Bécsben, 1816-tól Pesten jelentetett meg folyóiratot, a Nemzeti Gazdát. Egy időben Kunszentmiklós mint lakosát, tudományos érdemeiért redemptus jogokkal tüntette ki. Élete utolsó éveit Erdélyben töltötte. Úttörő, de egyben kiemelkedő vezető szerepe volt a 18—19. sz. fordulóján a hazai agrártudományi élet fellendítésében, a gazdasági közélet megteremtésében. A belterjesebb, korszerűbb gazdálkodást propagálta. Műveiből az egykorú mezőgazdasági viszonyok, eljárások sokoldalúan megismerhetők, munkái a paraszti földművelés történeti feltárásában is nélkülözhetetlenek. — F. m. Pallérozott mezei gazdaság (I—III., Sopron Pozsony-Bécs, 1805—14); Természethistória és mesterségtudomány (Bécs, 1815). — Irod. Süle Sándor: Kisszántói P. F. 1763—1832 (Bp., 1964). Filep Antal Petőfi Sándor (1823—1849): költő, emléke a néphagyományban elevenen fennmaradt. Születési helyéért máig is több alföldi város verseng. Számos emlékhely fűződik nevéhez: házak, amelyekben állítólag élt, fák, amelyek alatt megpihent vagy verseit írta. Az 1848-as emlékezésekben*Kossuth Lajos mellett legygyakrabban ~ nevét emlegetik. Monda szól találkozásáról — Rózsa Sándorral. A*halhatatlanlősök sorába tartozik. A nép nem hitte el, hogy a költő a segesvári csatában elesett, országszerte elterjedt, hogy Oroszokban él. Kisszántói Pethe Ferenc Petőfi-tölgy Dömsödön (Pest m.)