Magyar Néprajzi lexikon 4. kötet, N-Szé

P - Petercsák Tivadar (Filkeháza, 1947–) - Pethe Ferenc Kisszántói (Büdszentmihály, 1763–Szilágysomlyó, 1832) - Petőfi Sándor (1823–1849)

Petercsák Petercsák Tivadar (Filkeháza, 1947—), nép­rajzkutató-muzeológus. A debreceni KLTE bölcsészettudományi karán szerzett képesítést történelem—néprajz—népművelés szakból (1972). A sárospataki Rákóczi Múz. muzeoló­gusa (1972—), a szerencsi Zemplén Múz. ig.-ja (1975—). A paraszti állattartás, gazdálkodás, vándoriparosok, erdőmunka, népi lakáskultú­ra témakörökkel foglalkozik. Fő kutatási terü­lete az abaúj-zempléni Hegyköz és a Taktaköz. Tanulmányai szakfolyóiratokban, múz.-i év­könyvekben jelennek meg. — F. m. Hegyköz (Miskolc, 1978). Pethe Ferenc Kisszántói (Büdszentmihály, 1763—Szilágysomlyó, 1832): mezőgazdasági szakíró, publicista. A debreceni Ref. Kollégi­um elvégzése után 1788-tól Utrechtben tanult 8 esztendeig. Tanulmányai során széles körű tájékozódottságot szerzett Ny-Európa orszá­gaiban. Nyomdászati szakismeretre is szert tett. 1796-ban Bécsben megindította Vizsgáló­dó Magyar Gazda címmel az első magyar nyelvű szakfolyóiratot. 1797—1801 között Keszthelyen a Georgikon szervezésében vett részt, ott tanárkodott, később vezetője lett. Mint vérbeli reformer technikai, gazdasági találmányokat, ésszerűsítéseket terjesztett, szorgalmazott. 1814-től ismét Bécsben, 1816-tól Pesten jelentetett meg folyóiratot, a Nem­zeti Gazdát. Egy időben Kunszentmiklós mint lakosát, tudományos érdemeiért redemptus jogokkal tüntette ki. Élete utolsó éveit Erdély­ben töltötte.­­ Úttörő, de egyben kiemelkedő vezető szerepe volt a 18—19. sz. fordulóján a hazai agrártudományi élet fellendítésében, a gazdasági közélet megteremtésében. A belter­jesebb, korszerűbb gazdálkodást propagálta. Műveiből az egykorú mezőgazdasági viszo­nyok, eljárások sokoldalúan megismerhetők, munkái a paraszti földművelés történeti feltá­rásában is nélkülözhetetlenek. — F. m. Pallé­rozott mezei gazdaság (I—III., Sopron Po­zsony-Bécs, 1805—14); Természethistória és mesterségtudomány (Bécs, 1815). — Irod. Süle Sándor: Kisszántói P. F. 1763—1832 (Bp., 1964). Filep Antal Petőfi Sándor (1823—1849): költő, emléke a néphagyományban elevenen fennmaradt. Szü­letési helyéért máig is több alföldi város ver­seng. Számos emlékhely fűződik nevéhez: há­zak, amelyekben állítólag élt, fák, amelyek alatt megpihent vagy verseit írta. Az 1848-as emlékezésekben­­*Kossuth Lajos mellett legy­gyakrabban ~ nevét emlegetik. Monda szól találkozásáról —­ Rózsa Sándorral. A­­*halha­tatlan­­lősök sorába tartozik. A nép nem hitte el, hogy a költő a segesvári csatában elesett, országszerte elterjedt, hogy Oroszok­ban él. Kisszántói Pethe Ferenc­ ­ Petőfi-tölgy Dömsödön (Pest m.)

Next