Magyar Néprajzi lexikon 5. kötet, Sz-Zs (1982)
Z - zárdamunka - zárnyitó fű - záró formula - zárt szerkezetű mese - zászlós tánc - zeke
zárdamunka 613 a székely hordószekereknél (*takaruló szekér), hogy a ~ok gömbölyű botok, csak a szélsők erősek és laposak, ezeket nevezik csürkének. A ~ok sűrű vagy ritka alkalmazása bizonyos vidékek szekereire, kocsijaira jellemző, a falusiak erről azonnal felismerték, hogy az illető jármű mely vidékre való; az ismertetőjelet csak fokozza a közfák egyes vagy kettes volta, esetleges hiánya. K. Kovács László zárdamunka: —* kolostormunka zárnyitó fű:*vasfű záró formula: formula zárt szerkezetű mese: a mitikus mesék nagyobbik fele. A zártság érzetét a hallgatókban egyrészt azzal kelti, hogy mesekezdő és mesezáró formula keretezi, másrészt a kettes és hármas szerkezetek különböző kombinációi alkotják, melyek magukban hordják, vagy a nagyobb terjedelmű szöveg megfelelő helyén tükör formában sorra megadják megoldásukat. A láncszerkezetek kis kerek egységekből állnak, a nagyobb kompozíciók egyszeres vagy kétszeres létraszerkezetet alkotnak. Egyszerű hármasszerkezet pl. ,,A papucsszaggató királykisasszonyok": AaTh 306 típus. A hős a láthatatlanná tevő sapkában (köpenyben) követi három nap egymás után a réz-, az ezüst- és az aranyerdőben a pokolra táncolni járó királykisasszonyokat, mindenünnen jegyeket visz magával s azokat a negyedik nap reggelén bemutatja a királynak. — Kettős-hármas létraszerkezet pl. „Az Égitestszabadító": AaTh 328A* típus. A huszonegy (huszonnégy), tizennégy és hét fejű sárkány elrabolja a napot, holdat és a csillagokat. A hős testvéreivel útnak indul és a réz-, ezüst- és aranyhídnál legyőzi sorra a három sárkányt és visszaszerzi a csillagokat, a holdat és a napot. Majd kisnyúl alakjában felkeresi a sárkányok anyját és végighallgatja annak beszélgetését a sárkányok feleségeivel, akik kút, körtefa és szederinda alakban fogják a hős és testvérei útját állni. A hős elpusztítja a boszorkány-feleségeket, az égitestekkel hazaérkezik, jutalmul megkapja a királykisasszonyt és a fele királyságot. A bonyolultabb ~ket rendszerint alapszituáció és zárószituáció vagy -*keretmese fogja közre. Ilyen alaphelyzet pl. az apjuk sírját őrző fiúk vagy a —• síró-nevető szemű király típus, zárómotívum pl. a hét országra szóló lakodalom, keretmese pl. az -*égig érő fa típus. — Irod. Kovács Ágnes: A népmese prozódiájáról (MTA I. Oszt. Közl., 1969); Propp, V. Ja.: Morphologie des Märchens (München, 1972); Meletyinszkij, Je. M.: A mese strukturális-tipológiai kutatása (Dokumentatio Ethnographica, 1972); Pop, M.: Új módszerek a mesék szerkezeti vizsgálatában (Dokumentatio Ethnographica, 1972). Kovács Ágnes zászlós tánc: a Baranyában szokásos zászlós lakodalom -* vőfély táncának neve. A lakodalmi menetben a vőfély és a férfiak botra tűzött kasmirkendővel, „lobogóval" járják a táncot. írod. Lakodalom (A Magyar Népzene Tára, III. B., Bp., 1956). Maácz László zeke: kabátszerű felső gyapjú ruha ( -gyapjú ruhák) a székelyeknél. Szürke, szürkés vagy vöröses barna, fekete vagy fehér színű posztóból készült, de a szűznél kisebb, szerényebb kabátféle. Van leírásunk gallértalan, elöl szíjjal kötődő és galléros — elöl gombolható ~ről is. Dereka a szűrhöz hasonlóan egyetlen hoszszanti darabból áll, amely a vállaknál varrás nélkül fordul. Lefelé kissé szélesedő oldaltoldásának neve*pálha és -*aszaj, mint a szűrnél, és az ujja betoldása is az a K- és DK-európai szabás, amely a szűzre és a régies magyar paraszti ingekre jellemző. A ~vel ritkán csuklya is ötvöződhetett. — A ~ szó eredete bizonytalan, első említése Calepinus szótárának 1585-ös, a magyar megfelelőket is tartalmazó szótárában található. Az ettől kezdve szaporodó említésekben és leírásokban a ~ szónak egy bizonyos színnel vagy szabással való kapcsolata nem derül ki. Hol hasonlónak, hol egyformának említik olyan kisebb Csángó házaspár zekében (Gyimesfelsőlok, v. Csík m., 1942)