Árendás Zsuzsa - Szeljak György (szerk.): Vándorló tárgyak - Tabula könyvek 12. (Budapest, 2014)

ÁRENDÁS ZSUZSA: A migráció elméleti megközelítései, hibriditás, migránsok tárgykultúrája

elutasítják a migráns megjelölést és kategóriát? Egy túlzottan leszűkítő értelmezést alkalmazva felmerült annak a veszélye, hogy sok, a migrációval kapcsolatos jelenség, gyakorlat és nem utolsósorban tárgy kiesik a látókörünkből. Egy túlságosan tág, nyitott fogalomhasználat pedig annak a veszélyét hordozta, hogy végezetül a „mindenki mig­ráns” felismeréshez jutunk el, mely sem elméletileg, sem módszertani értelemben nem tűnt túl előremutatónak. Feltételezhető volt tehát, hogy egy közepesen „áteresztő” fogalomhasználatot kell kialakítanunk, mely kellően nyitott ahhoz, hogy a migránslét, -életforma, -percepciók és ezek tárgyi, anyagi kultúrabeli vonatkozásait képes legyen befogadni, illetve kellően szigorú ahhoz, hogy a fogalmi parttalanságot elkerüljük. Az általunk készített interjúk során minden alanyunknak feltettünk migránshétköznapok­­kal, a migránsléttel, -identitással, -kötődésekkel kapcsolatos kérdéseket, többségében a tárgyhasználaton, az anyagi kultúrához való viszonyukon, egy-egy kedvenc tárgyuk történetén keresztül. E sajátos módszertani kiskapu (vagyis hogy a tárgyhasználat, a tárgyakhoz fűződő személyes viszony, a materiális kultúra szűrőjén keresztül kérdez­tünk) hasznos analitikai eszköznek bizonyult két szempontból is: egyrészt értékes információkkal szolgált a migráció hétköznapjaira vonatkozóan, másrészt az anyagi kultúra és tárgyhasználat sajátos területére engedett bepillantást. A továbbiakban azon elméleti alapok bemutatására törekszünk, melyek hozzásegí­tettek a fentiekben felsorolt dilemmák, módszertani és elméleti kérdések tisztázásához, egyben kiindulópontként szolgálva az egyes terepkutatásokhoz és esettanulmányok megírásához. Az alábbi elméleti bevezetés három központi kérdés köré szerveződik: I. a migráció társadalmi jelenségének és jelentéseinek legutóbbi értelmezéseit foglalja össze (a téma gazdagsága és terjedelme nyilvánvalóan nem teszi lehetővé a teljes áttekintést, inkább egy-egy kérdéskör felvillantása látszik reális célnak, így például a migránsidentitás és többes kötődések kérdése mint résztéma); 2. a migráció kulturális vetületeit, így többek között a kulturális hibriditás kérdését tárgyalja; 3. a migráció­kutatáson belüli új, elsősorban antropológiai irányzatokat, ezen belül is a migrációval kapcsolatos materiáliskultúra-kutatásokat veszi számba. A migráció megközelítései A migrációról szóló tudományos megközelítések két lényegesen eltérő irányzathoz sorolhatók: egyrészt azok a migrációtanulmányok, melyek a migrációs folyamatok és az állam viszonyát taglalják, illetve a migránsok államban betöltött szerepét, más­részt pedig a transznacionális megközelítések, melyek a migránshálózatokra és azok nemzetállamokon átívelő működésére koncentrálnak. Az előbbihez tartoznak azok az elemzések, melyek a migrációval kapcsolatos állami lépéseket, intézkedéseket helye­zik érdeklődésük középpontjába, illetve az olyan speciális megközelítések, melyek a migrációra elsősorban biztonságpolitikai kérdésként tekintenek. A szakirodalom egy további része a migránsoknak az államban betöltött szerepét tárgyalja, társadalmi részvételükre (az állampolgárságra és más tagsági formákra, például a nagyvárosi közeg­ben betöltött szerepükre, rezidensként való közösségi részvételükre), illetve szociális beágyazottságukra (az integráció mértékére) vonatkozó kérdéseket feszegetve. Számos kutató a globális migráció hagyományos nemzetállami modellre gyakorolt hatását vizsg

Next