Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. szeptember
1995-09-01
VII NÉPSZABADSAG A pesti mozi kilencvenkilenc éve A németek istállónak használták az Átriumot A Bartók mozi (Szabadság, Újbuda, Simplon - 1915) egyike Budapest legrégibb mozijainak, 1934 óta van a mai helyén, őse a Fehérvári út és a Mészöly utca sarkán működött. Nemcsak Lágymányos mozija volt, hanem a környék gyárainak munkásai, iskoláinak diákjai és a peremkerületekben élők is - a Móricz Zsigmond körtér közelsége, a jó közlekedési lehetőségek miatt - gyakran váltottak jegyet hazautazás előtt egy-egy délutáni vagy kora esti előadásra. A hatvanas évek elején tatarozták, azóta szinte változatlan belsővel várja érdekes építésű katlanába a mozirajongókat. A mozikkal mindig is kevéssé ellátott II. és XII. kerület határán 1937-ben ■ Astra néven nyílt meg a mai Ugocsa. Az utánjátszó mozi az 1949-es államosítás után lett elsőhetes filmszínház, tehát a többi belső kerületi, belvárosi mozival egy időben játszotta az új filmeket. Csendesen vegetált a rendszerváltás óta az Ugocsa, idén került új kezekbe. Háromdimenziós filmet játszanak, a nyitás óta ugyanazt, a Tengeri álom címűt. Egyszer mindenképpen ki kell próbálni! Érdemes betérni a mozi lila derengésű előterébe, vételezni a szemüvegből, ami nélkül nincs térélmény, beülni, alámerülni a dörömbölő zenébe, és megnézni háromszázért a félórás filmet. Különleges élmény. Miutánhozzászokott a szem a meghökkentő effektekhez, az orra elé repülő korong, a felé szúró szigony, az egzotikus állatok látványához, azután félóra is sok a silány ismeretterjesztő filmből, az idegesítően lapos narrációból. Jó lesz ez a térmozizás, ha készülnek majd a Kizökkent világhoz vagy a Világok arca - Barakához hasonló lírai, zenés és sodró lendületű filmek is három dimenzióban, amelyek ámuldozásra, ide-oda asszociálásra alkalmasak. Csak kibírja addig a mozi! Krisztinaváros ragyogó művészmozija a Tabán (Diadal). Az utóbbi évtizedekben folyamatosan különleges, ritkán látható filmeket vetítettek, remek filmklubokat tartottak itt. Ma sem rosszabb a választék, és sokkal kellemesebb a mozi előtere, a pici kávézóval és a pompás Odeon videotékával. A Tabánban a legezoterikusabb ízlésű filmbarát is talál előbbutóbb neki való filmet, ha nem, akkor bedobhatja kívánságát a filmkérő ládikába, hátha teljesítik. A kisvárosias Margit körúton és környékén a századelőn működött néhány kis mozi (Orfeusz, Batthyány, Scala), ezek azonban a régi, földszintes házak lebontásával megszűntek. Kellett a környékre egy nagy, modern mozgó, Pesti-Müller József illatszergyáros kapott engedélyt a 55-ös számú ház megépítésére. 1935-ben a 716 néző befogadására alkalmas földszinti elsőhetes filmszínház az Átrium nevet kapta (ma Atrium). Budapest ostroma alatt súlyosan megrongálódott, a nácik leistállónak használták. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében van egy fotó (sajnos közlésre alkalmatlan a felvétel), amelyen látszik a szétlőtt, lepusztult épület, nevének leomlott betűivel, törmelék- és trágyahalmokkal, a homlokzatán kiírás: „Budaiak, hozzatok egy téglát az újjáépülő Átrium moziba! A ti mozitok!” Az Átrium végül a Partizánszövetség és a Mafirt kezelésébe került, s 1947-ben Május 1. Filmszínház néven nyitotta meg kapuit. Ma is friss nagyfilmeket játszanak az Átriumban. Nagy mozi, hatalmas, világos előtérrel, tükrökkel, karcsú oszlopokkal. Egyébként semmi különös. Az Alkotás moziról nem nagyon lehet sem jót, sem rosszat mondani. Leszámítva azt a rövid időszakot, míg úgy hirdette magát, hogy előterében játékgépek találhatók, mert ma már azok sincsenek. A század első évtizedében már működött az óbudai Flórián mozi. Mindössze háromszáz férőhellyel indult, majd rövidesen hatszáz személyessé nőtte ki magát. 1949-ben nemcsak a nevét változtatták Felszabadulásra, hanem másodhetes, sőt utánjátszó moziból premier filmszínház lett. Az óbudai lakótelepek fellendülést hoztak a mozi életébe. A Flórián előtere ma kicsit zsúfolt a játékgépektől. Szerencsére filmekhez igazított gépválasztékkal van a Terminátor 2. videomasinán, meg az igazán szociális bonyolultságú Star Trek flipper. A Margit híd budai hídfőjénél kis, kulturált, szépen felújított mozi a Bem, róla is elmondható, amit már a Vörösmartyról leírtunk, hogy bár az art mozik között található a műsorban, inkább az Édes hármas típusú bolondságokat keressék ott a filmbarátok. Vannak szép számmal Budán - vagyishogy nincsenek - nem létező mozik: Budafok, Tétény, Kelen, Etele, Haladás, Rege, MOM, Csillag, Óbuda, Kultúra. Egyért mindenképpen kár a budai mozik közül, a Bem rakparti Budai kertmoziért, nyári estéken nem volt nála kellemesebb. Sorozatunk legutóbbi részében ígértük, hogy „a” moziról, a Corvinról - bár éppen felújítás alatt áll - is írunk: hatalmas grund állt valamikor az Üllői út sarkán, rendre cirkuszok ütötték itt fel tanyájukat, és szemből ide jártak focizni a Pál utcai fiúk örökösei. 1921- ben kezdte a mozit építeni a Városi Bank. Nem sok sikert jósoltak az új filmpalotának, ki jár majd moziba erre az elhanyagolt sarokra. A mozi üzemeltetői azonban megszerezték a világ legjobb filmjeit, és díszhintók, majd elegáns autók álltak a Corvin előtt, amely így előkelő filmszínház lett. A harmincas évek végén a németek kezébe került, előbb a Corvin Áruház német tőkései vették át, majd két náci filmvállalat, az UFA és a Tobis, így nincs mit csodálkozni a képünkön látható horogkeresztes zászlókon. A bezárása előtti legutóbbi időben aki nem adta alább, a Corvinban nézte meg például az Indiana Jonest, mert a hatalmas íves vásznon, a dolby stereo hang kíséretében, szinte az arcunkban csattant Hamson Ford ostora. Jövőre ismét az elsők között lesz a mozi, hattermes gyönyörű filmpalotává alakíttatja a Budapest Film. (Sorozatunkat jövő pénteki számunkban folytatjuk.) Sós B. Péter A Corvin mozi 1943-ban, a jobbra tartás jegyében Éírt Székely István: Hyppolit, a lakáj - Szabó Tamás rézkarcának próbanyomata MIT TUDNAK A MAI MOZGÓK? Mozi Termek száma Férőhely Szolgáltatások Légkondicionálás Kedvezmények Alkotás1 130 büfé, nyugdíjasbérlet Atrium1 627 büfényugdíjasbérlet Bartók1 608 büfé, ajándékbolt, órásnyugdíjasbérlet Bem1 100 büfé igen nyugdíjas, ifjúsági bérlet Flórián1 217 büfé, videotéka igen gyermekkedvezmények (változóak) Tabán1 105 Odeon videót., büfé, aug.-tól kérőláda légbefújás nyugdíjas, ifjúsági békét Ugocsa1 305 büfé igen csoportos: 20 fő felett 50% Sulibörze lesz a KEK-en A papírhulladékért iskolaszert adnak Hiányzik egy csontváz a biológiaszertárból? Netán drágállja a gyerek tankönyveit? Esetleg kifogyott az ötletekből, hogy hová lenne érdemes osztálykirándulást szervezni? Ha igen, akkor érdemes felkeresni szeptember 1-3. között megrendezendő sulibörzét. Persze, akkor is elvárják az érdeklődőket, ha csupán tájékozódni szeretnének a hazai iskolaszerpiac kínálatáról vagy szeretne kijönni az önkormányzattól kapott tanévkezdő segélyből. A több mint hetven kiállítót felvonultató vásáron ugyanis minden megtalálható lesz, amire az óvodásoknak és az iskolásoknak, illetve tanáraiknak szükségük lehet - állítják a rendezők. A szervezők egyébként nem először hívják össze a szülőket és a tanárokat egy kis tanév eleji szeánszra. Az idei éppen a harmadik a sorban. S most ízelítőül a börze kínálatából: iskolatáskák, új szemléletű tankönyvek, szótárak, nyelvkönyvek, térképek, textilfestékek, diák, gyermekmagazinok, szemléltető eszközök és még ezer más. De a tárgyak mellett szolgáltatások közül is válogathatnak a látogatók. Ilyen például a számítógépes információs szolgálat, az utazásszervezés és sokféle nyelvtanfolyam. S mindezek mellett még a „fel nem vett” fiatalokra is gondoltak a szervezők. Olyan intézményeket és iskolákat hívtak meg a ma nyíló kiállításra, amelyek szakmát, képesítést nyújtanak a kereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom, valamint a pénzügy területén. Az érdekességek között említhető a Nyomtatvány és Irodai Eszköz Kft. ajánlata, amely összegyűjtött hulladékpapír - no és persze készpénz ellenében - kínál iskolaszereket. Szombaton pedig a tanárokat invitálják szakmai beszélgetésre a Kertészeti Egyetem K épületébe. Sz. A. A. Új épületekben a Közép-európai Egyetem Hozzávetőleg negyvenezer négyzetméteren működik októbertől a magyar származású amerikai üzletember, Soros György által támogatott Közép-európai Egyetem (CEU). Bár a hivatalos megnyitóra csak október 20-án kerül majd sor, a diákok már a hónap elején beköltözhetnek új otthonukba - nyilatkozta a Népszabadság kérdésére Teplán István tervezési igazgató. A Kerepesi úton lévő hajdani munkásszálló épületében háromszázhatvan egyágyas, fürdőszobás helyiség áll a diákok rendelkezésére, húsz lakás várja a vendégprofesszorokat, ezenkívül van egy negyvenhat szobás szálloda, azután konferenciaközpont, könyvtár, laboratórium, étterem és uszoda. A Nádor utcai Festetics-féle városi palota ad otthont az egyetemi épületnek, amelyben többek között nagy könyvtár, kávéház és klub működik majd. Az amerikai kormány a Közép-európai Egyetemnek adta át a Szabad Európa Rádió harmincöt kamionnyi könyvtárát és értékes dokumentumokat tartalmazó archívumát is, amelyet az Eötvös utcában helyeznek el. Mint ismeretes, a Közép-európai Egyetem története évekkel ezelőtt, még valamikor 1989 áprilisában kezdődött Dubrovnikban, ahol egy, az Egyetemközi Továbbképző Központban tartott konferencián vetődött fel létrehozásának ötlete. (Az intézménynek helyet adó épületet azóta porig bombázták.) Itt fogalmazódott meg egy olyan egyetem létrehozásának gondolata, amely a régió problémáit vizsgálja, és eközben kapcsolatot teremt a térség népei között. 1995 januárja óta az angol nyelven oktató egyetem hivatalosan bejegyzett Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény. A státus elnyeréséhez szükség volt arra, hogy New Yorkban - az egyetem székhelyén - bejegyezzék, és egyenként akkreditálják a tanszékeket. Az amerikaiak vizsgálták az oktatási folyamatot, amelynek eredményeképpen a huszonhét országból érkezett hallgatók sikeresen vizsgázva ma már a náluk szokásos egyetemi masters fokozatot szerezhetik meg - közölte Teplán István. Szabó Zsófia MTI-FOTÓ ] BUDAPEST 1995. szeptember 1., péntek A harmincas évek végén egy tekintélyes amerikai lap közvélemény-kutatásának eredményeként a világ hét csodája között a harmadik helyet a mozgóképnek ítélték. A mozgóképüzemeket a második nagy krízis a harmincas évek elején érte el. A nagy világgazdasági válság hullámai elérték Magyarországot és a mozgóképipart is. A moziszám ismételt csökkenésének oka nemcsak ez volt, hanem a hangosfilm megjelenése is. A hangos vetítőgép beszerzése komoly költséggel járt, a kisebb, tőkeszegény mozik tönkrementek, beszüntették tevékenységüket. Egy hangos leadókészülék ára tizenhatezer pengőbe került, de a jobb minőségűek ára elérte az 50-80 ezret is. 1935-ben a Gömbös-kormány idején filmtörvényt hoztak. Minden mozit köteleztek arra, hogy műsora 10, majd 1936-ban 15, később 20 százalékát magyar nyelvű filmekből állítsa össze, s ezek fele lehet külföldi szinkronizált film. A kvóták megállapítása kiszolgáltatta a nézőket a színvonaltalan magyar filmeknek. A tiltó rendelkezések miatt a negyvenes évekre egyre csökkent a behozott angol, amerikai és francia filmek száma, helyettük kizárólag olaszt és németet vetítettek. Természetesen akkor is voltak nagy filmek, 1930 tavaszán adták a pesti mozik Greta Garbo Anna Christie-jét, majd Marlene Dietrichhel A kék angyalt. A korszak örökzöld darabja a Hunnia filmje, a Hyppolit, a lakáj, Jávor Pállal és a három Gyulával, Habossal, Csortossal és Gózonnal. Hatalmas siker volt, ami Nemeskürty István szerint annak volt köszönhető, hogy a történet írója szerint a főhős a lakáj, az arisztokraták híve, mása, utánzója, aki megleckézteti az újgazdagot, nehogy a pénze miatt igazi úrnak merje képzelni magát. A filmesek megfordították a helyzetet azzal, hogy Habosra osztották a szerepet, aki megleckéztette a Csortos alakította rátarti lakájt, mivel utálta az üres formaságokat, a negédes kellemkedést, a dzsentritársadalom hazugságait. Az első világháború utántól 1941-ig a város népessége 21 százalékkal nőtt, míg a mozik befogadóképessége 33 százalékkal. A negyvenes évek végére hetvenkét mozi volt a fővárosban - főleg a Belvárosban, csupán 13 működött Budán. A lakosság budai negyede tehát kénytelen volt megelégedni a mozik nyolcadával. A második világháború alatt 83 mozi működött Budapesten, több mint negyvenezer néző befogadására alkalmas termekkel. A főváros ostroma nagy csapást mért a moziéletre is, 22 mozi vált használhatatlanná. 1945 után hamarosan 60 mozit helyreállítottak, ahol békebeli szórakozás várta a nézőket. Két új, nagyméretű filmszínház is nyílt, a Kossuth és a 2424 nézőt befogadó Városi Színház. A nagy mozgóképpaloták lassan kiszorították a kevésbé versenyképes, kis, levegőtlen mozgókat. S. B. P. A harmadik csoda