Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. szeptember

1996-09-06

1996. szeptember 6., péntek BUDAPEST NÉPSZABADSÁG 29 Szobabérlet, immár piaci alapon A szobabérlők háza irigyelt hely volt a hetvenes években. Lakói minimális díjat fizetve, némi előtakarékossággal megszabadul­tak az albérlet, a rokonokkal együttélés, az eltartási szerződés nyűgétől, s bízhattak abban, hogy belátható időn belül saját la­kásba költözhetnek. A változások során azonban a vonzó lehető­ség egyre inkább zsákutcának bizonyult. Horgásztó lesz a cinkotai strand? Gyenge szezont zárt a Fővárosi Fürdőigazgatóság Ponty kerülhet a helyükre szandelszky béla felvétele Négyszintes épület az újpalo­tai lakótelepen, az ablakok mö­gött külön lakrész. Hat-nyolc négyzetméteres szobák kis elő­térrel, a folyosón közös főző- és mosókonyha, zuhanyozó, kis társalgó - diákos körülmények. Annak idején bérlőkijelölési jo­ga a XV. kerületi és a fővárosi önkormányzaton kívül néhány kiemelt intézménynek volt, pél­dául a BKV-nek, a Gázmüvek­nek, a fenntartó Fővárosi In­gatlankezelő Műszaki Vállalat­nak, a Fimüvnek. A lakók hatá­rozott ideig tartó szerződéssel költözhettek ide, s 350-700 fo­rint bérleti díjat fizettek. A kilencvenes évek elején az­tán megváltozott minden. Meg­szűntek a névjegyzékek, elenyé­szett a szociális bérlakáshoz ju­tás lehetősége is. A fővárosi ön­­kormányzat megvonta az intéz­mény fenntartásának támoga­tását, így a kezelő kénytelen volt emelni a bérleti díjakat. A lakók nagy része felháborodot­tan tiltakozott a radikális eme­lés ellen, hiszen egyszemélyes szobánál 1750, kétszemélyesnél 2650 forintot kellett volna fi­zetniük. Sokan nem is írták alá a szerződést - tudtuk meg dr. Tasnádi Mária ügyvédtől, a ke­zelő cég megbízottjától ezért a Fimüv bírósághoz fordult a szerződés érvényességének me­gállapításáért. A per azonban máig sem jutott el az érdemi tárgyalásig, a száznál is több al­peres mellett az ügy kezelhetet­lenül nehézkesnek bizonyült. A pertársak közül valaki mindig távol maradt, elérhetetlennek bizonyult, sőt előfordult olyan is, hogy egy időközben elhunyt lakó hagyatéki ügyének tisztá­zásáig kellett a tárgyalást elha­lasztani. Úgy tűnik, a pert túl­haladta az élet - az eljárást fel­függesztették. Szép számmal akadnak azonban újabb gondok. A régi bérlők a jogerős bírói döntésig a korábbi díjat fizethetik, az új Szerződéseket azonban már a megváltozott feltételekkel kö­tik meg. így alakulhatott ki a sajátos helyzet: az egyik család pár száz, a másik néhány ezer forintért lakik ott. Sokan nem fizetik a bérleti díjat, a felszólí­tásra nem reagálnak, és a vég­rehajtás veszélye sem érdekli őket. Ingatlanuk ugyanis nincs, ingóságuk is alig, hiszen a szo­ba berendezése is a Fimüv tu­lajdona. A határozott idejű szerződéssel ittlakók a határ­idő lejártával jogcím nélkülivé válnak. Ha a bérleti díjat sem fizetik, eljárást lehet kezdemé­nyezni a lakás kiürítéséért. Eh­hez jogerős bírósági végzés kell - kilakoltatás még nem történt. Idővel azért többeknek sike­rült lakáshoz jutniuk. Ideje is volt, hiszen gyerekkel, családo­sán már nem olyan szívderítőek a kollégiumi körülmények, s ha gyesen, netán munka nélkül va­laki állandóan otthon kényte­len lenni, őrjítően szűkössé vá­lik az a pár négyzetméter. Noha csak férőhelynek szá­mít és aligha nevezhető lakás­nak, mégis az önkormányzati lakásrendelet szabályozta a szobabérlet feltételeit. Illés Ist­­vánnét, a fővárosi lakásügyosz­tály vezetőjét kérdeztük a piaci jellegű szerződésekről. A ko­rábbi fővárosi rendelet értel­mében előnyben volt az, aki pá­lyázatában több bérleti díjat vállalt. így kialakult egy sor­rend, a nyertesek azonban kénytelenek a szobák megüre­­sedésére várni. A bérleti díj most hat- és tizenkétezer forint között van. Egy évre kötötték meg a szerződéseket, amelyeket a bennlakók meghosszabbít­hatnak, ha nincs díjhátralékuk. Jövő évtől új rendelet szerint pályáztatják az igénylőket. Az öt évre kötött szerződés nyerte­se az lesz, aki hosszabb időre tudja egyszerre, előre kifizetni a lakbért: egy férőhelyes szobánál 7500, kettősnél 10 5,00 forintot. Ezenkívül fizetni kell az összes mért közműfogyasztás egy férő­helyre eső részét, hiszen a szo­bákban nincsenek külön mérő­órák. A megoldás nem olcsó te­hát, valóban közelít a magánal­bérletek áraihoz. Elgondolkod­tató, hogy az az igénylő, aki hajlandó egy néhány négyzet-, méteres szobát ilyen körülmé­nyek között megpályázni, vajon le tud-e tenni majd százezer fo­rint körüli összeget például egy évre előre fizetve? A főváros nem tudja vállalni szociális fé­rőhelyek biztosítását, előbb­­utóbb tisztán bérleti, a piaci vi­szonyokhoz alkalmazkodó for­mát alakítanak ki. Jelenleg a fővárosban csak pályázat útján lehet lakáshoz jutni, a korábbi ígéreteket pedig nem lehet a je­lenlegi városvezetőkön számon­­kérni - mondta az osztályveze­­tő. Cs. Kiss Éva I CIKKÜNK NYOMÁN Patkányette csótányok A Népszabadság 1996. augusz­tus 23-i, pénteki számának Bu­dapest mellékletében Csótány­invázió a csatornákban címmel cikk jelent meg, amelyben a Bá­bolna Környezetbiológiai Köz­pont ügyvezetőjére hivatkozva tájékoztatták az olvasóközönsé­get. Ebben szerepel az alábbi megállapítás: „...hiszen a patká­nyok soha nem ettek csótányt”. Egykori munkahelyem a IX. kerületben, a Gyáli úton tud­tommal ma sem csótánymentes, de bizonyos időszakokban pat­kányok is „társbérlősködtek” a kutatóintézet helyiségeiben. Amikor az igen népes csótány­populáció mellett beköltöztek a patkányok is, a laboratóriumok padlóján reggelre csótány­­számyfedelek hevertek szerte­szét. Mi a látvány alapján úgy véltük, hogy a gyér tápértékű hí­radástechnikai alkatrészek, mű­szerek és száraz ügyiratok közé került patkányok - jobb híján ­­megették a csótányokat. Nehéz lenne elképzelni, hogy a patká­nyokkal együtt sündisznók szállták volna meg a terepet, és azok fogyasztották volna a csó­tányokat. Nem akarok kételkedni a nyi­latkozó szaktudásában, de nem tudok kételkedni a saját sze­memmel látott „kísérleti ered­mény” hitelességében sem. Örül­nék neki, ha a szerkesztőség er­ről az ellentmondásról tájékoz­tatná a cikk szakértőjét is. dr. Koós Árpád ■ KITEKINTŐ A Becs-kártyák sikere Az idei első fél évben 3,1 millió vendégéjszakát töltöttek a kül­földi turisták Bécsben, 2,4 szá­zalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában - jelenti a Compress. Dr. Hannes Swoboda városi tanácsos elégedett az eredménnyel, különösen azzal, hogy Párizs után Bécs lett a „kongresszusi turizmus” máso­dik városa, és a beható piacku­tató munka nyomán jelentősen megemelkedett a Japánból érke­zők száma. Ugyanakkor gyors döntést sürgetett számos függő problémában, az Austria Center új kiállítási központjának meg­építésétől az üzletek nyitva tar­tásának megfelelő rendezéséig. Kiemelte a közlekedési belépő­díj és más kedvezményeket adó Bécs-kártyák sikerét: ezeket 73 ezren vették igénybe, kéthar­maddal többen, mint tavaly. Június vége felé volt ugyan né­hány forró nap, amikor úgy tűnt, végre megfogták az isten lábát, az augusztusi összesítésből azonban kiderült: a Fővárosi Fürdőigazgatóság ismét megle­hetősen gyenge strandszezont zárt, még a tavalyinál is gyen­gébbet. De ezúttal legalább sen­ki sem fulladt bele a medencéik­be. A szeszélyes nyár a külvárosi strandokat bérlő Riviera Bala­ton Kft.-t még jobban megtré­fálta. Az alacsony látogatottság miatt nem kizárt, hogy a cég jö­vőre már nem győzi pénzzel az üzemeltetésüket. A Fővárosi Fürdőigazgatóság fürdőüzemeltetési osztályának vezetője, Meskó Csaba lapunk­nak elmondta: vendégeik száma az öt idényfürdőjükben - a Pala­tínuson, a csepeli és a pünkösd­fürdői strandon, a rómain, vala­mint a Paskálon - esett vissza a leginkább. A forgalom ezeken a helyeken a tavalyi szezon végén összesített 543 ezerről 408 ezerre zuhant. A Gellért pezsgő- és hul­lámfürdőjében, a Széchenyi strandon, a Lukácsban, a Ru­dasban, az újpesti uszodában, a Dagályon és Csillaghegyen eny­hébb volt a visszaesés. Ezekbe tavaly augusztus húszadikáig egymillió 531 ezren, az idén ugyanebben az időszakban egy­millió 412 ezren váltottak jegyet. Az egész évben nyitva tartó für­dők statisztikáját a Dagály ron­totta leginkább, amely a tavalyi 371 ezer helyett ezúttal csupán 281 ezer vendéget fogadott. Érdekes azonban, hogy a nyolcszáz forintért látogatható Gellért pezsgő- és hullámfürdő­jének forgalma alig változott: tavaly 221 és fél ezren, az idén 213 és fél ezren mártóztak meg bennük. Meskó Csaba szerint a Gellért ezt elsősorban az iránta egyre inkább érdeklődő külföldi turistáknak köszönheti, másod­sorban pedig a szépen tollasodó honi rétegek növekvő igény­szintjének. A Gellértben egyedül az éjszakai fürdőzés ázsiója csökkent számottevően, erre ugyanis júliusban és augusztus­ban a tavalyi kétezer helyett csak 1400-an voltak kíváncsiak. A rossz idő miatt növekedett ugyanakkor a Széchenyi strand­fürdő népszerűsége: a tavalyihoz képest mintegy négyezerrel nőtt, 440 ezerre emelkedett a látoga­tók száma. Meskó Csaba érdeklődésünkre felsorolta a strandzárások idő­pontjait is. A római, a Paskál, és a csepeli strand szeptember 8-án, a Palatínus és a Gellért meztelen tetőnapozója szeptember 15-én, a Dagály külső strandmedencéi pédig szeptember 30-án fogad­ják utoljára a vendégeket. A Gellért hullámszolgáltatása ok­tóber elsejéig működik. A Szé­chenyi strandfürdőt a téli átál­láshoz szükséges munkák miatt szeptember 9. és 22. között zárva tartják, a gyógyfürdői osztályok azonban ezalatt is zavartalanul üzemelnek majd. A Városháza döntésének köszönhetően hama­rosan a Rudasban is áttérnek a korszerűbb szűrő-forgató rend­szerre, a fürdő a munkálatok mi­att szeptember közepétől az év végéig zárva lesz. A lőrinci, az erzsébeti, a cin­kotai és a kispesti strandokat bérlő Riviera Balaton Kft. veze­tője, Zombai István keserűen új­ságolta: forgalmuk soha nem lá­tott mélypontra zuhant. A leg­­tragikusabbak a kispesti strand statisztikái, ahol volt olyan nap, hogy négy látogató miatt tartot­tak nyitva. A kispesti vendég­szám júniusban egy teljes hónap alatt sem haladta meg a kétszá­zat. Nem sokkal jobb a helyzet Erzsébeten és tulajdonképpen Lőrincen sem; ez utóbbi helyen gyakorlatilag a fitness- és a bili­árdszalon bevételeinek köszön­hető, hogy ki tudják fizetni a bérleti díjat. Zombai elmondta: félő, hogy egyik-másik strandot jövőre már nem tudják üzemel­tetni, hiszen a jegyeladásból be­folyó pénz még a dolgozók béré­re sem elég. Egyelőre azért még törik a fejüket, milyen új szol­gáltatásokat nyújthatnának, hogy veszteségeiket csökkent­sék. A kft. vezetője ezzel kapcso­latban" elárulta: a cinkotai strand 130 méter hosszú, hatvan méter széles medencéjét ősztől tavaszig horgásztóként szeret­nék hasznosítani. A napijegyek áráról még korai lenne beszélni, az azonban valószínű, hogy a tó a „fogd meg és fizesd ki” elv alapján működne. Egy kiló ponty ára a hasonló feltételekkel látogatható Pest környéki hor­gásztavak partján jelenleg 320- 350 forint. B. T. 1. pont: Keressen fel egy Ford márkakereskedőt! 2. pont: A Ford Mondeokat és Escortokat vegye közelebbről is szemügyre! 3. pont: Keresse meg azokat az autókat, melyeket ponttal jelöltünk meg. A Ford márkakereskedők a ponttal megjelölt Mondeokat és Escortokat akár több százezer forinttal olcsóbban adják, amíg a készlet tart. EZT PONT NEM HAGYHATJA KI! Budaörs Kft. 2040 Budaörs, Kinizsi u. 28. Telefon: 23/430-100 • Ford Autó Piramis Kft. 1039 Budapest, Rákóczi u. 38. Telefon: 250-8660 • Petrányi-Autó Kft. 1106 Budapest, Kerepesi út 105. Telefon: 260-5050 • Auto-Fort Kft. 1133 Budapest, Váci út 82-84. Telefon: 120-1420» Szeleczky Kft. 1165 Budapest, Huszár u. 10. Telefon: 407-2396, 407-2382 • Autonett Kft. 1215 Budapest, Védgát u. 45. Telefon: 277-3755 • Solymár-Szalay Kft. 2083 Solymár, Sport u. 1506/3. Telefon: 26/360-333 • Szigetszentmiklós Kft. 2310 Sztgetszentmiklós, Gyári u. 21. Telefon: 24/368-285 ez az olcsóbb A *

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék