Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. január

1997-01-28

24 népszabadság ..............................................................Budapest A pitbullhoz madárpók és kígyó illik Kanárinak tollsárgító vitamin, papagájnak beszédserkentő A kanárik és a papagájok napja leáldozóban van, hiszen a díszállattartásban ugyanúgy érvényesülnek a divatirányzatok, mint az élet sok más területén. Újabban a ritka, egzotikus hüllők, a mérges kígyók, a madárpókok a menők. Sok budapesti már csak az állatain keresztül kötődik a természethez, ezért aztán a romló életkörülmények dacára is ragaszkodik hozzájuk. Ezt némileg alátámasztja az, hogy több díszállat-kereskedő is azt mondja, hogy nem megy rosszabbul a bolt, mint korábban. Az is igaz viszont, hogy sok új üzlet csak néhány hónapig működik, aztán használtruha-bolt vagy söröző lesz belőle. Pontos számot senki nem tud, de a becslések szerint jelenleg legalább hatszáz díszállat-kereskedés működik a városban. A boltok elszaporodásához hozzájárult az is, hogy állatkereskedés nyitásához nem kell külön engedély, csak kereskedelmi gyakorlat. A tapasztalatok szerint azonban csak az az üzlet marad meg, amelyet kellő hozzáértéssel vezetnek és megfelelő készlettel rendelkezik. Ma már nem lehet azt mondani a vásárlónak, hogy momentán éppen nincsen kanári, mert tegnap mind megdöglött a csattanó maszlagtól, talán tessék benézni a jövő héten, mert akkor a vevő átmegy a szomszéd utcába és megveszi ott a madarakat. Ráadásul az állatvédők szerint az igazán lelkiismeretes kereskedő a saját zsebe ellen dolgozik, mert csak akkor ad el állatot, ha a vevő megfelelő körülményeket képes biztosítani neki. Szavahihető tanúk szerint több ilyen kereskedő is van Budapesten. Az elmúlt néhány évben az otthon tartott állatfajok száma is megnőtt. Ahogy a harci kutyák elterjedtek a korábban népszerű fajták rovására, úgy szorítják ki a a lakásokból a különböző egzotikus hüllők, mérges kígyók, madárpókok az ékszerteknősöket. Persze a legtöbben soha nem fogják lecserélni a kanárijukat egy tigrispitonra, de vannak, akik csak akkor érzik magukat teljes embernek, ha a nyolcadik emeleti lakásban a pitbull mellett van legalább két madárpók és néhány afrikai óriás skorpió is. Azért sokan - főleg azok a családok, ahol gyerek is van - még mindig inkább rágcsálót, halakat, madarat tartanak. Sem a beszerzésük, sem a tartásuk nem kerül annyiba, mint azt sokan hiszik, a kutyáknál mindenesetre összehasonlítatatlanul olcsóbbak. Legdrágább a halaknak megfelelő körülmények megteremtése, mert a befőttesüvegnél azért komolyabb felszerelés kell nekik. Az akvárium literje nagyjából harminc forintba kerül, azaz egy százliteres, normál méretű tartály önmagában is háromezer forint. És még sokféle felszerelés kell hozzá - például levegőpumpa, vízszűrő, növény, kavics -, ami további ötezer-tizenötezer forint. A halak beszerzése és táplálása már szinte elhanyagolható tétel, hiszen az akváriumi halak darabja ötven-háromszáz forint, tíz hal pedig körülbelül hatszázezerötszáz forintnyi eleséget eszik meg egy hónapban. A tengeri halak persze jóval drágábbak - egy-egy példányuk akár tizenötezer forint is lehet -, de jóval kevesebb van belőlük, mert a tartásuk sokkal macerásabb, mint az édesvízieké. A halak még mindig igen népszerűek, sok helyen dekorációként alkalmazzák őket. A szintén akváriumlakó ékszerteknősök valószínűleg azért kezdenek kimenni a divatból, mert nem mutatnak olyan jól, mint a halak, de a beszerzésük legalább annyiba kerül. Téves az a nézet ugyanis, hogy az ékszerteknősnek lapos kis terrárium kell, kevés vízzel, hiszen a mély akváriumot szeretik. Olyan köveket is el kell helyezni, amelyekre ki tudnak ülni, ha akarnak. Tehát a teknősnek is kell egy legalább százliteres akvárium, hetven liter vízzel, továbbá vízsűtő, és nem árt egy szűrő sem. Ez így belekerül legalább hatezer-tízezer forintba. A teknős ára nyolcszáz és ezer forint között van, és egy állat havonta ötszáz forintnyi eleséget eszik meg. A mindig kedvelt rágcsálók sem zabálják ki az embert a vagyonából. Egy aranyhörcsög kétszáz-négyszáz forintba kerül, és nem eszik meg kétszáz forintnál többet hetente. A tengerimalac kicsit drágább, a rövid szőrű ötszáz forintba kerül, a hosszú szőrűért pedig egy ezrest is elkérnek. Nagyobb is a hörcsögnél, így többet eszik. A szükséges kiegészítőkkel együtt a tartása belekerül havi ezer forintba. Kisebb madarak tartása sem veri a földhöz az átlagpolgárt. Egy átlagos méretű díszmadár tartása háromszázezer forintból kijön egy hónapban. A beszerzésükre sem kell sokkal többet áldozni, mert a hullámos papagáj ára hatszáz, a nimfáé pedig ezerötszáz forint körül van. A zebrapinty még ennél is olcsóbb, négyszázért már igen mutatós példányt lehet kapni. Igaz, aki egy különlegesebb kakadura vágyik, akár kétszázezer forintot is a boltban hagyhat. A madarak kalickája kétezer-háromezer forint (azért tudok ötvenezerért is), és a szükséges kiegészítők - például hinta, ülőrúd - sem kerülnek többe ötszáz forintnál. Az igazi problémát azonban nem annyira az állat kiválasztása jelenti, mint inkább a megfelelő tartása. Ebben a leendő tulajdonosnak is nagy a felelőssége, mert magának kell felmérnie, hogy képes-e megfelelő körülményeket biztosítani az állatnak. A kereskedők szerint ezen a téren az utóbbi időben sokat javul a helyzet, mert egyre több szakkönyvet adnak el az üzletekben, és sokan kérnek tanácsot az állatok tartásához, ugyanakkor még mindig rengeteg ékszerteknős tengődik például párizsin, pedig a halat szeretik és minden porcikáját hasznosítani tudják. Az utóbbi időben egyre széle sebb választékban kapható szakkönyvek mellett rengeteg felszerelés és táplálékkiegészítő is megjelent a piacon. Már lehet kapni például papagájoknak tollváltást és tojásrakást segítő vitaminokkal dúsított táplálékkiegészítőt, de olyan is van, amelyre azt írták, hogy hozzájárul a madarak beszédkészségének fejlődéséhez. Ha meg valaki túl fakónak találja a kanáriját, a magok közé olyan készítményt keverhet, amely igazi kanárisárgára színezi a tollakat, és kapható éneklést segítő vitaminkeverék is, többféle ízben. A halak és a teknősök gazdái is válogathatnak a különböző vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó étrendkiegészítők között. Sokan csak legyintenek ezekre, mert szerintük a gyártók hülyítik az embereket, mások viszont meg vannak győződve arról, hogy az állatnak szüksége van ilyen kiegészítőkre. Arról meg pláne megoszlanak a vélemények, hogy jól érezheti-e magát egy macska bársonnyal bevont körömélesítő fa nélkül. Az mindenesetre bizonyos, hogy sok cég kitűnően megél a díszállatok, a felszerelések, a tápok kereskedelméből. Angyal Gábor Az igazán lelkiismeretes kereskedő saját zsebe ellen dolgozik gábdi balázs felvételei Lassan kimegy a divatból A kipusztulás szélén Számos olyan állatfaj van a világon, amelyet a díszállat-kereskedelem sodort a kipusztulás szélére - mondta érdeklődésünkre Bodics Katalin, a Természetvédelmi Hivatal főtanácsosa. A világon évente ötmilliárd dollár bevételt hoz a legális állatkereskedelem. Ehhez egymilliónál több majmot, húszmillió hüllőt és negyvenmillió madarat ejtenek csapdába. A vadon befogott állatok nyolcvan százaléka azonban egy éven belül elpusztul, nagyobb részük szállítás közben, kisebb részük az új gazdánál. Az illegális kereskedelemben pedig még ennél is sokkal rosszabb a helyzet. A veszélyeztetett állatok védelméről az úgynevezett Washingtoni Egyezmény rendelkezik. Ebben határozták meg a teljes védelem alá helyezett, illetve a korlátozott számban, az úgynevezett CITES- engedély alapján befogható állatok listáját. Ennek az utóbbi időben nálunk is megnőtt a jelentősége, ugyanis tranzitországból az állatcsempészet célországává küzdöttük fel magunkat. Nemcsak a határokon, hanem a kereskedésekben is egyre több védett állatot, elsősorban hüllőt foglalnak le a Természetvédelmi Hivatal szakemberei. A Washingtoni Egyezmény hatálya alá tartozik például az összes majomfajta, a szárazföldi teknősök, a ragadozó madarak, a varánuszok, az óriáskígyók és - három kivételével - valamennyi papagájfajta. Ezek az állatok csak úgy árusíthatók, ha állandóan mellettük van a CITES-engedély vagy a tenyésztői igazolás. A védett állatok tenyészetben született példányaival ugyanis szabad kereskedni, ráadásul egészségesebbek is, mint a vadon befogottak, csakhogy ma még jóval drágábbak náluk. A. G. Nem túlságosan szerencsés, hogy nemcsak hozzáértő terraristák tartanak mérges kígyót, hanem gyakorlatilag bárkinek lehet otthon akár szarvasviperája is. Ez a nyugati országokban is így van, csakhogy náluk otthon, minden kígyó mellett és az állat tulajdonosának háziorvosánál is tartani kell ellenszérumot. Budapesten viszont az is előfordult már, hogy a kigyó boldog tulajdonosa csak hónapokkal később tudta meg kedvencéről, hogy a mérge két perc alatt megöl egy lovat. 1997. január 28., kedd KITEKINTŐ Bécs a számok tükrében Adatok és tények 400 oldalon: megjelent a bécsi statisztikai évkönyv - jelentette a Compress hírügynökség. A szám 4 halmazban tallózva kitűnik, hogy az osztrák főváros lakóinak száma egymillió 636 ezer 399, s a bécsiek több mint fele - pontosan 861 ezer 466 tartozik a szebbik nemhez. Bécs természetesen iskolaváros, hiszen csaknem százezren vesznek részt a kötelező alapfokú oktatásban, ötvenötvenezren pedig a középfokú és a szakmai képzést nyújtó tanintézeteket látogatják. Az egyetemeknek 127 ezer hallgatójuk van, közülük 3700-an a város három művészeti főiskoláján tanulnak. A repülőtéren egy év alatt 72 ezer gép indult vagy landolt, s ez összességében négymillió légiutast jelentett. A bécsi lakásállomány 853 ezerre rúg, a személygépkocsik száma 600 ezer. A statisztika szomorú része az évi több mint 5200 közlekedési baleset, 56 halálos áldozattal. A „lóerők” számát gyarapíthatja az osztrák fővárosban nyilvántartott 1247 ló, Bécs határain belül máskülönben 81 szarvasmarhát, 383 juhot és 80 kecskét is tartanak. A bécsi vendéglátóhelyek száma 9300, ezen belül az 1721 kávéház és eszpresszó van, számban megelőzve az 1471 éttermet és vendéglőt, illetve az 1415 borozót. Aquincum telket kapott A Budapesti Történeti Múzeum kizárólagos használatába került Óbudán a Szentendrei út 131. alatti telek jelentős része. A mintegy háromezer négyzetméternyi, beépítetlen területrészt a helyi önkormányzat ajánlotta fel az Aquincumi Múzeum fejlesztésére és bővítésére. F. Dózsa Katalin, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgató-helyettese az MTI-nek elmondta: a távlati tervek szerint Aquincumban alakítják majd ki az ókortörténeti régészeti központot. A legégetőbb feladat a történeti múzeum albérletben lévő őskori és népvándorláskori osztályának átköltöztetése, az ahhoz szükséges dolgozószobák és raktárhelyiségek kialakítása lesz. A BTM említett osztálya ugyanis a Petőfi Irodalmi Múzeumban működik. F. Dózsa Katalin utalt arra is, hogy a költözés indokolt és szükségszerű is, hiszen a kormány döntésének értelmében az egykori Károlyi-palotában alakítják ki a Magyar Írók Házát. A főigazgató-helyettes kiemelte: a többlépcsős beruházási tervekben azért kapott előkelő helyet a raktárak építése, mert a Budapesti Történeti Múzeum - amelynek intézményegyütteséhez tartozik az Aquincumi és a Kiscelli Múzeum, illetőleg számos más fővárosi kiállítóhely, rendkívül mostoha körülmények között őrzi anyagát. COLTbiztos tipp az utolsó 100 db COLT-ra! 1 690 000 Ft.6i háromféle változatban. Siessen, hogy Önnek is jusson! DUNA INTERSERVICE Kft. Mitsubishi Colt 1.3 1037 Budapest, Zay u. 24. 250-4065, ©/Fax: 188-9175 1134 Budapest, Róbert K. krt. 47.S*: 270-2121, HEVFax: 270-2122 MITSUBISHI MOTORS