Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. április

1998-04-29

Ki kell egészíteni a feljelentést MUNKATÁRSUNKTÓL Feljelentéskiegészítést rendelt el a hét elején a BRFK az újpesti önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos számvevőszéki feljelentés ügyében. A rendőrség szerint az ÁSZ alapos gyanú­ja a hanyag kezelést illetően­­ a rendel­kezésre álló adatok alapján - nem iga­zolható egyértelműen. Mint arról már beszámoltunk, az Ál­lami Számvevőszék feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál az újpesti önkormányzat két vezetője, Der­ce Tamás polgármester és Albrecht Péter alpolgármester ellen hűtlen kezelés ala­pos gyanúja miatt. Vidra Imre alezredes, a BRFK vizsgálati főosztályának gazda­ságvédelmi osztályvezetője kérdésünkre elmondta: az ÁSZ-tól kapott dokumen­tumok tanulmányozása folyik. Ugyan­akkor az eddigi adatok alapján a nyomo­zóhatóság feljelentéskiegészítést tart in­dokoltnak. Egyértelműen alá kell ugyanis támasztani a hűtlen kezelés ala­pos gyanúját vagy ennek cáfolatát. Az alezredes azt is elmondta, az adatkiegészítésre tizenöt nap áll a ren­delkezésükre, ami indokolt esetben megduplázható, ezzel a lehetőséggel azonban nem kívánnak élni. Elsősorban a feljelentettek felelősségét vizsgálják. Egyelőre sem alátámasztani, sem elvetni nem lehet más személyek érintettségét. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1998. ÁPRILIS 29., SZERDA 35 Zsebesnek áll a világ? Csökken a zsebtolvajok átlagéletkora­­ Kilencven százalékuk drogra költi a zsákmányát A zsebtolvajoknak kiváló a kézügyessé­gük, ujjaik finomak, mint a zongoramű­vészeké vagy a csipkeverő asszonyoké - legalábbis így gondolja az, aki nem ért a bűnözőipar e „kézművesszakmájához”. Mindez persze nem igaz, de az igen, hogy a Budapesten manapság garázdál­kodó, a rendőrök által is ismert csaknem háromszáz zsebes annyiszor sem fogott lapátot, mint egy zongoraművész vagy csipkeverő. Rengeteg sikerélményhez jutunk, ez egy ilyen szakma - mondja Palotás Ist­ván őrnagy, a BRFK zseblopási alosztá­lyának vezetője. Mert amíg egy gyilkos­sági nyomozó évente néhány gyilkost kap el, addig ők naponta tucatszám fog­hatnak zsebeseket. Tavaly például majd­nem hét és fél ezer zseblopási esettel kellett foglalkozniuk. Idén az első há­rom hónapban csaknem 1800-an jelen­tették be, hogy valaki egy óvatlan pilla­natban elemelt tőlük valamit. Ez nagyjá­ból hasonló a tavalyi adatokhoz, vagyis nem szegte a zsebesek kedvét, hogy ta­valy több mint négyszáz zsebtolvajt kaptak el az alosztály nyomozói. Ez a szám csak látszólag mond ellent annak, hogy a rendőrök háromszáz zse­best ismernek Budapesten, hiszen a sta­tisztika egynek veszi azt is, akit egyszer elcsíptek, majd szabálysértési eljárás után az igazságszolgáltatás elengedte, hogy a rendőrök ismét elfoghassák. Ek­kor legalább egy felfüggesztett büntetést kiosztanak rá, de legközelebb megint azon kapják a nyomozók, hogy valaki­nek a zsebében kotorászik. Minden egyes lebukásnál újabb strigula kerül a statisztikába, még akkor is, ha az ügyet­len zsebes már jobban ismeri az alosz­tály vizsgálóit, mint saját felmenőit. Vagyis a büntetőjog is hozzásegíti a nyo­mozókat ahhoz a kétes sikerélményhez, hogy egy zsebest háromszor fognak meg, mire egy időre végre kivonják a fő­városi forgalomból. A zsebtolvajlás tár­sadalmi veszélyességének megítélése ugyanis csekély. Legalábbis bocsánato­sabb bűn, mint támadó kézigránátot ha­­jigálni a pesti éjszakában vagy olajozot­tan kitárazni egy Uzit. De maradjunk inkább a zsebeseknél. A rendőrök hiába kapnak el megannyi ügyes kezűt, hiába juttatják őket börtön­be - ahogy az őrnagy mondja ha egy megy, jön helyette kettő. Az idei eset­­szám mögött ugyanis kétszer annyi el­követő áll. Utánpótlásban tehát nincs hi­ány. Ez egyben jelzi a zsebesek korát is, hiszen a bűnözésnek ebben az ágában legalacsonyabb az átlagéletkor. A régi motorosok hamar kikopnak, így az aktív zsebesek legfeljebb húsz év körüliek vagy még ennél is fiatalabbak. A zsebe­sek egyik fele hazai állampolgár, a má­sik fele pedig román vendégmunkás. A zsebtolvajlás - ugyancsak az őr­nagy szerint - amolyan klasszikus meg­élhetési bűnözés. Ez minden bizonnyal így is van, csakhogy a zsebes a zsákmá­nyát a legritkább esetben költi szalámis zsemlére és iskolatejre, sőt fiatal koruk miatt még a nagy család ellátására sem lehet gondjuk. A megszerzett javakon inkább kábítószert vesznek. Kilencven százalékuk ugyanis drogos - persze ez részben szakmai ártalom. A zsebtolvaj­lás ugyanis óriási koncentrációs készsé­get, figyelmet és precizitást, ráadásul észrevétlen mozdulatokat igényel. E bűncselekmény sajátossága ugyanis, hogy a sértett közvetlen testi őrizetéből kell észrevétlenül elcsenni az értéket. Vagyis a válltáska levágása is zsebelés­nek számít. Alapfeltétel a határozott, gyors és óvatos mozdulat, valahogy úgy, mint a marokkó játékban, amikor pálci­kát kell lekapni egy kusza kupacról. A legnagyobb szakmai ártalom tehát a stressz, amit egy kis kábulattal lehet ol­dani. A sok feszültségcsökkentés után azonban már a kézremegést kell megál­lítani — éppen azzal, ami ehhez vezetett. Az évi hét és fél ezer eset persze elég aggasztó, pedig ezek csak azok a zseblo­pások, amelyek ismertté váltak, vagyis a sértett feljelentést tett. A szakemberek szerény becslése szerint legalább ugyan­ennyiszer nem tesznek bejelentést. A zsebes ugyanis csak nyúl és visz. A lá­tatlanul kikapott tárgy azonban lehet no­tesz, zsebes szempontból értéktelen irat­tárca, papír zsebkendő vagy szájharmo­nika is. Ilyenkor a zsebes csak eszmei kárt és bosszúságot okoz, miközben ma­ga is mérgelődik. A mai zsebesek azonban haladnak a korral. Egy személyi igazolvány, egy jo­gosítvány vagy egy forgalmi engedély nagy érték lehet a feketepiacon. Többsé­gük azonban szereti a „tiszta nyúlást”. Az ő elveik szerint csak a valódi érték a mérték. A dokumenteknek ugyanis megvan az a veszélyük, hogy lebuktat­ják a zsebest, ezért az azonosítható sze­mélyes tárgyaktól mielőbb megszaba­dulnak. A zsebelés amúgy igazi csapat­munka, csak a kevés biztos kezű profi dolgozik egyedül. A szakmának vannak ágazatai. A ki­indulási pont azonban mindegyiknél ugyanaz: közel kerülni az áldozathoz. Sok zsebes már arra sem veszi a fáradsá­got, hogy zsúfolt villamoson vagy met­rón nyomorogjon. Az egyik a leszólít­­gatós trükk. Elanyátlanodott, csoportjá­tól elbitangolt turistának adja ki magát a zsebes, telefonra akar pénzt váltani, és a naiv polgár bukszájában segít megkeres­ni az aprót, miközben a papírpénzt el­cseni. Van még a térképmutogatós, útba­igazítást kérő trükk, ismert a „de frankó a bőrkabátod, hadd fogjam meg, hogy a’ adod” variáció, a belekötős, majd belátó, „bocs’, tévedtem” trükk, és persze az egyre népszerűbb álprostis módszer. Volt olyan kuncsaft, aki annyira vigyá­zott az értékeire, hogy a lányoknak szo­báig kellett vinniük, mire lenyúlhatták. Akkor aztán otthagyták letolt gatyában, dolgavégezetlenül. A zsebtolvajok is egyre jobban szere­tik a készpénzkímélő fizetési eszközö­ket. Hitelkártyát lopni ugyanis gyakran kifizetődőbb, mint pénzt. Elég egy bankautomatánál beállni valaki mögé, kifigyelni a PIN-kódot, majd elcsenni a kártyát. Erre persze a legtöbb esetben nincs is szükség, mert a magyar polgá­rok többsége - legalábbis a rendőrök szerint - memóriazavarokkal küszködik. A kódot egyenesen a kártyára írják vagy a kártya mellett tartott Cavinton dobozá­ra. Ennek örül igazán a zsebes. Palotás őrnagy az ősz hajszálaik sza­porodását nem is mindig a bűnözök ro­vására írja. Mert gyakran a sértett felku­tatása nehezebb, mint elkapni egy zse­best. Márpedig sértett vagy tanú nélkül nem lehet ellenük eljárást kezdeményez­ni. Volt olyan, hogy kollégái követték a kiszemelt áldozatot követő zsebeseket, akik felfértek a tömött buszra, míg a nyomozók orra előtt a sofőr becsukta az ajtót. A következő megállóban azonban utolérték a leszálló zsebeseket, akiknél megtalálták egy - mint később kiderült - japán hölgy tárcáját, benne egy egy­millió-hétszázezer forint értékű jenről kitöltött, érvényes csekket és egy repü­lőjegyet. Mivel a sértettet sem a követ­ségen, sem a rendőrségen, sem a légitár­saságnál nem sikerült felkutatni, kényte­lenek voltak elhinni a zsebesek meséjét: ők a cuccot a földön találták, és éppen vitték volna a rendőrségre. A nyomozók munkája tehát sokszor eső után köpönyeg. Jobb lenne, ha min­denki vigyázna az értékeire. Ezt persze el kellene mondani azoknak a turisták­nak is, akik mostanában egyre többen érkeznek majd Budapestre. Az idegen­­forgalmi szezonban ugyanis legalább a háromszorosára nő a zseblopások szá­ma. S. I. A legfőbb vadászterület a zsúfolt villamos velledits éva felvétele Csepeli iskola a vakok segítőinek Hétfőn ünnepelték a vakvezető ku­tyák világnapját, amelyet 1994-ben tartottak meg először a Nagy-Britan­­niában működő Vakvezető Kutyaki­képző Iskolák Világszövetségének öt­lete nyomán. Magyarországon egyetlen helyen, Csepelen folyik szervezett formában vakvezetőkutya-kiképzés. Innen szár­mazik az összes, ma hazánkban élő százötven nyilvántartott eb, amelyek tíz százaléka Pest megyében található. Az intézet vezetője, Vasteleki Péter elmondta, hogy 1980 óta működnek a jelenlegi keretek között, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének irányításával. Az ezt megelőző néhány évben állami felügyelettel hol léteztek, hol nem, s az intézmény fenntartására jutott is pénz meg nem is. Jelenleg költ­ségvetésük nyolcvan-kilencven százalé­kát biztosítja a szövetség, a fennmaradó részt egyéni adományozóktól, vállala­toktól kapják anyagi és egyéb támogatá­sok formájában. A Szent István Lovag­rend például számítógépet, irodabútort adott, betonozott akadálypályájuk meg­építésére az Aszfalt Útépítő Vállalat nyújtott segítséget, jó néhány állatorvos ingyen kezeli a szövetség kutyáit. S egy jótékonysági bál teremtett anyagi lehe­tőséget ahhoz, hogy idén csatlakozhat­tak a vakvezető­ kutyakiképző iskolák világszövetségéhez, ahonnan szakmai támogatást remélnek. Támogatásra szükségük is van, hiszen egy vakvezető kutya kiképzése félmillió forint, de a gazdának csupán 6000 forin­tot, a kutya felszerszámozásának költsé­gét kell megfizetnie. A rendelkezésükre álló anyagi háttérrel és a mindössze hat­főnyi személyzettel nem tudják kielégíte­ni az igényeket. Jelenleg is ötven ember vár vakvezető kutyára, az éves kapacitás viszont csak húsznak a kiképzését teszi lehetővé. S hogy ki jut előbb kutyához, azt a rászorultság mértéke határozza meg, de erről nagyon nehéz igazságosan dönte­ni. A vakvezető kutya ugyanis nem luxus, mert azon túl, hogy a világtalan számára lehetővé teszi a biztonságos közlekedést, életet is menthet, mint ahogy ez a múlt hónap végén történt Halászteleken. Egy vakvezető kutya gazdája látó fe­leségével éppen áthaladt volna a zebrán, amikor egy személyautó nagy sebesség­gel felbukkant a kanyarban. A kutya, észlelve a veszélyt, visszarántotta gaz­dáját, az asszonyt azonban tragikus mó­don halálra gázolta az autó. Vasteleki Péter Angliában is tanulmá­nyozta ezt a speciális kiképzést, és a ta­pasztalatokat igyekszik meghonosítani. Ott például a vakvezető kutya bármely üzletbe, középületbe elkísérheti gazdáját. Magyarországon ez nem így van. Vaste­leki Péter például hetek óta folytat levele­zést az ÁNTSZ-szel, az FM Állategész­ségügyi Főosztályával és egyéb hatósá­gokkal, hogy legalább a nagy bevásárló­­központokba bekísérhesse gazdáját a ku­tya. Kisebb élelmiszerüzletekben meg­oldható, hogy a világtalan a pultnál meg­kéri az eladót, hogy segítsen, de a szuper­marketekben végkép magára marad. Góré Ildikó HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Margó Készül a Józsefvárosi TV Többéves huzavona után pont került a józsefvárosi kábeltelevízió ügyére. A régóta hiányolt helyi tévé első adásának tervezett időpontja június 11. lesz. A he­ti egyórás műsorokat készítő Erzsébet­városi Televízió Kht.-val - amely pályá­zaton nyerte el a műsorkészítés jogát - a képviselő-testület most megállapodott: a két választás idején, azaz májusban még nem készítenek műsort. Ez idő alatt a stáb felkészül, kidolgozza a pontos mű­sortervet, elkészítteti a tévé emblémáját. A VIII. kerületiek június 11-étől minden csütörtökön egyórás műsort láthatnak kerületük életéről. A tervezett műsor­­szerkezet szerint rendszeres megjelenési lehetőséget kapnak a helyi kisebbségek, a karitatív szervezetek és a rendőrség. Minden héten jelentkezik a kulturális híradó és kéthetente a helytörténeti ro­vat. (S.T.) Figyelmeztetés balesetveszélyre Az Újpesti Polgármesteri Hivatal ideig­lenes jelleggel anyagszállító útvonalat jelölt ki az M0-ás autópálya építéséhez a generálkivitelezők számára a XV. ke­rület felől, a MÁV Székely Elek utcai vasúti átjárójától az úgynevezett Jár­műtelep sávjában északi irányban. Az önkormányzat ezért felhívja a figyel­met, hogy a közeljövőben növekvő ne­­hézjármű-forgalomra lehet számítani a jelzett területen. Kérik a lakosságot, hogy a külső Szilágyi út és a MÁV-vá­­gányok közötti részen ne tartózkodja­nak. (K. A. I.) Főiskolások kreatív versenye Második alkalommal rendezett a Ma­gyar Reklámszövetség (MRSZ) főisko­lásoknak reklámversenyt, amelynek eredményhirdetésére hétfőn az MRSZ pinceklubjában került sor. Ebben az év­ben tizennyolc társaság jelentkezett a magyar telefonálási kultúráért pályázat­ra. Közülük a három legjobbnak ítélt csapat húszperces prezentációt tartott, amelyen a kiíró­k a Matáv - arculatvál­toztatását mutatták be. A négyfős csapa­tok - Menetel, Kommunika Team, Mé­diadal - emberközpontú, rugalmas és se­gítőkész telefonszolgáltató képét java­solják. Az első helyezet ötnapos londoni utazást nyert. (B.­­ A.) Költözik a zászlómúzeum A világon egyedülálló zászlómúzeum átköltözik a Szigony utcából a József körút 68. szám alatti Józsefárosi Kultu­rális Központba. A több mint ezer zász­lót és címert a nagyközönség május ötö­dikétől tekintheti meg. (B. P. A.) Megszűnő ikerállomások A Matáv Rt. április végéig az újpesti ikerállomások nagy részét fővonallá ala­kítja át. Ez nagyjából öt és fél ezer előfi­zetőt érint. Azoknak, akik eddig is fővonal-tulajdonosok voltak, júniustól arra kell számítaniuk, hogy az egyessel kezdődő telefonszámuk hármasra válto­zik. Ahol a technikai és műszaki feltéte­lek adottak - ez csaknem kétezer állo­mást jelent -, ott az előfizető a régi szá­mát megtartva lép az új rendszerbe. Az átállás díjtalan, de az ikerállomás 720 forintos előfizetési díját 1370 forintra emelték. (K. A. I.) Kertmozikísérlet Múlt szombati számunkban írtunk arról, hogy idén nyáron több szabadtéri mozi lesz a fővárosban. A fürdővetítéseket azonban nem a Tilos Rádió, hanem az ötletgazda Cine-Coop Bt. szervezi. A rá­dió csak az események szponzora. (Munkatársunktól) Népszerű tudományos estélyek A marslakók legendája (magyar tudó­sok, akik a XX. század történelmét ala­kították) lesz a témája annak a beszél­getésnek, amelyen Marx György aka­démikus lesz a TIT Stúdió Népszerű tu­dományos estélyek sorozatának vendé­ge. A rendezők a május 6-án, szerdán 17 órakor kezdődő rendezvényre (XI., Zsombolyai u. 6. szám alatti TIT Stú­dióban) szeretettel várják az érdeklődő­ket. (K. A. M.) Közös képviselők klubja A XI. kerületi közös képviselők klubjá­nak legközelebbi összejövetelét május 4-én, hétfő délután négy órakor rende­zik meg a polgármesteri hivatal föld­szinti nagytermében (XL. Bocskai út 39-41.). A programban a társasházak szolgáltatási díjakkal kapcsolatos számlázási problémáiról lesz szó. A meghívott előadó Gráber György, a Díjbeszedő Rt. főosztályvezetője. (Munkatársunktól)

Next