Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. április
2002-04-13
Paletta A SZÍNHÁZ A SZÍNHÁZBAN (Play Molnár) című előadás látható ma este nyolc órakor a Városi Színházban (VIII., Kálvária tér 6.). A produkciót Jeles András rendezte. A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR vasárnapi kamarazenére várja az érdeklődőket április 14-én, délután öt órakor a BFZ próbatermében (III., Selmeci utca 14—16.). A programban Tartini-, Brahms- és Mendelssohn-művek szerepelnek. HALTÁNCEST lesz ma nyolc órakor a Fonó Budai Zeneházban (XI., Sztregova utca 3.). A Tia és tanítványai címet viselő program vendége: Hayet. A KIESELBACH GALÉRIA ÉS AUKCIÓSHÁZ (V. Szent István körút 5.) tavaszi festményárverésének kiállítása április 18-ig látható mindennap délelőtt tíz és este hat óra között. Az aukció április 19-én, délután öt órakor kezdődik a Vígszínházban. SZÍNHÁZMŰSOR SZ: szombat, V: vasárnap Bárka Színház: V: Tropical Transform Quintett lemezbemutató koncert (8). Bárka Stúdió: SZ: Hazatérés (7). Budapesti Kamaraszínház a Tivoliban: SZ: A pókasszony csókja (7). V: Holle anyó (11). Frederick (7). Budapesti Kamaraszínház Ericsson Stúdió: V: Bűn és bűnhődés a rácsok mögött (7). Budapesti Kamaraszínház Shure Stúdió: SZ: Komédiások (fél 8). V: Vasárnapi asszony (3). Budapest Bábszínház: SZ: A legkisebb boszorkány (fél 11). Rajló együttes műsora (8). V: Misi mókus téndorúton (fél 11,4). Budapest Bábszínház Játszótér SZ: Akár hiszed, akár nem... (fél 3). Buda Stage: SZ: Isteni show (fél 8). V: És Rómeó és Júlia... (fél 8). Budapesti Operettszínház: SZ: Funny Girl (3, 7). V: Marica grófnő (3, 7-kor Karády-berl.). Fővárosi Nagycirkusz: SZ-V: Cirkusz és varázslat! (SZ: fél 11,3, 7, V: fél 11,3). Budaörsi Játékszín: Furcsa pár (7 - Női változat). Játékszín: A Manderley-ház asszonya (3). József Attila Színház: SZ: A Pál utcai fiúk (11, fél 3).V: Léni néni (3 - Herczeg Ferenc-bérl. 3. ea.). József Attila Színház Gaál Erzsébet Stúdió: SZ-V: A manó (fél 8 - SZ, bemutatója.). Katona József Színház: SZ: Hedda Gabler (7). V: Tartuffe (7). Kamra: SZ: Stella (7). V: A színházcsináló (7). Komédium Színház: SZ: Grim(maszok (11). Duna-kanyar(7). V: Furulyás Palló (11). Galéria koncert (fél 4). Kolibri Színház: SZ: Elvis, a bajfécán (10). V: Bors néni (10). Kolibri Fészek: V: A boldog herceg (fél 11). Magyar Állami Operaház: SZ: Szentivánéji álom (7). V: C’est la Guerre. A csodálatos mandarin (7). Erkel Színház: SZ:Turandot(7). V: Parasztbecsület - Bajazzók (5 - Losonczy/6. bér.). Merlin Színház: SZ: Egy nő (7 - Színház- és Filmművészeti Egyetem Ill. éves hallgatóinak ea.). V: Első lépés (7 - Színház és Filmművészeti Egyetem III. éves hallgatóinak ea.). Merlin Színház Kamaraterem: SZ: Legszebb mesék ill. Grimm-mesék (11). V: Murphy törvényei (fél 8). Mikroszkóp Színpad: SZ: Közös bűn... (fél 4, fél 8). V: Kelet ez nekünk? (fél 8). MU Színház: SZ: Tanú vagyok rá (7). Nemzeti Színház: SZ: A vihar(fél 8). Nemzeti Táncszínház: SZ: Pál utca (7 - Break Színház bem. ea.). V: Csipkerózsika (fél 11). Pál utca (7 - Break Színház ea.). Pesti Magyar Színház: SZ: A hattyú (7). V: Veszedelmes viszonyok (7). Pesti Magyar Színház Sinkovits Imre Színpad: SZ: Drága Gizám (7). V: Sade márkiné (7). Radnóti Színház: SZ: Rokonok (7). V: Patkányok (7). R. S. 9. Stúdiószínház: SZ: The Song of the Fool (7). Szkéné Színház: SZ: Beckett Szimfónia (8). Thália Színház: SZ: Fordítások (4,8- Kolozsvári Magyar Állami Színház ea.). V: Schwarzkopf (7 - bem. ea.). Thália Színházúj Stúdió: SZ: Szilágyi Enikő estje (fél 8). V: De mi lett a nővel? (fél 8). Thália Színház Régi Stúdió: SZ: Leonce és Léna (4,8-Krétakör Színház ea.). Új Színház: SZ-V: Álszentek összeesküvése (3). Vidám Színpad: Charley nénje (7). V: Paprikás csirke (7). Vígszínház: SZ: Furcsa pár (7). V: A szecsuáni jóember (7 - Ruttkai-bérl. 2. ea.). Vígszínház Házi Színpad: V: Pájinkás János (3). Pesti Színház: SZ: Antonius és Kleopátra (7 - bem. ea.). V: A dzsungel könyve (7). Bolondéria ez a nap! Egész napos áprilisi tréfálkozásra várja holnap a családokat Kamilla bohóc, alias Vági Zsuzsa, aki az egykori bohóciskolással, Müller Péter Sziámival együtt szervezte a Bolondéria Fesztivált a Petőfi Csarnokban. A holnap fél tízkor kezdődő rendezvényen fellép majd az Amadinda ütőegyüttes és Mericske Zoltán gyerekekből verbuvált ütő- és tömegzenekara. Klasszikus „bravúrdarabokkal” szerepelnek a Liszt Ferenc Egyetem növendékei, és mesedarabbal a Merlin Színház Atlantisz-társulata. A fesztivál vendége lesz Darvas Ferenc zongoraművész, aki nemcsak a muzsikálásnak, hanem a fejszámolásnak is virtuóza. Műsorvezető-garabonciások vezetik majd azt a gyerekművészeti vetélkedőt, amelyen huszonkét iskola háromszázhúsz diákja mutatja be produkcióit a Petőfi Csarnok különböző színpadain. Aki kedvet kap a színpadi játékhoz, beiratkozhat a bohóctanodába. Egész nap kézműves-foglalkozásokkal és különleges táblajátékokkal várják a családokat. D. V. G. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. ÁPRILIS 13., SZOMBAT 37 A megszállott festőnő nem alkuszik Udvaros Dorottya díva helyett munkamániást játszik a Madách Kamarában A művész és a hatalom ütközik a Jelenetek egy kivégzésből című Howard Barkerdarabban. A velencei dózse ugyanis megbízza az öntörvényű Anna Galactiát, hogy fesse meg a törökkel vívott lepantói csatát. A szépművészeti bizottság viszont nem a dicsőséggel, hanem a háborús húsdarálóval szembesül az óriás festményen. Ezért egy ellenképet festetnek a bérpiktor Carpetával, a festőnő szerelmével. Ütközésekről, megalkuvásokról beszélgettünk Udvaros Dorottyával, aki Mácsai Pál rendezésében Galactiát játssza a mai bemutatón a Madách Kamarában. - Egyre több színház vesz elő olyan darabot, amelyben a hatalom befolyásolja a művészeket. Véletlen lenne? - Nem hinném, hogy véletlen lenne. Érdekes a művészek helyzete. A rendszerváltozás előtt a politikai elvárásoknak kellett megfelelnünk. Ment a „húzd meg - ereszd meg” játszma. Játszhattunk például Mrozeket, de nem mutathattuk be A velencei kalmárt Szolnokon. A rendszerváltozás óta mindenki arról beszél, amiről akar. Leül egy körfüggöny elé, megvilágítják, és mondhat, ami tetszik. Ahhoz viszont, hogy díszlet, jelmez legyen, és a művészeket is megfizessék, sok-sok pénz kell. Szponzoroknál, mecénásoknál kilincselünk. A támogatásért cserébe pedig sokszor elvárásoknak kényszerülünk megfelelni. - Próbáltak-e már beleszólni munkájába a pénz emberei? - Konfliktushelyzetbe általában a rendezők kerülnek. A legtöbb kőszínház nélküli csoportnál azt láttam, hogy vért izzadva gyűjtik össze az előadás költségvetését. Pályáznak, szponzort keresnek. Kérnek támogatást, aztán nem kapnak, vagy csak feltételekkel. Ha viszont vicces, búfelejtő darabot vennének elő, talán szó nélkül dőlne a pénz. Van egy kedvenc történetem. Elmentem az egyik bankhoz hitelért. Az igazgató megkérdezte: „művésznő, vannak értéktárgyai: festmény, ékszer, ingatlan?” „Nincs — válaszoltam —, csak a díjaim”. „Akkor mi a garancia, hogy ön tíz év múlva is fizetni tudja a részleteket, lesz szerepe, munkája?” Persze nem kaptam pénzt. Azóta jó pár év eltelt. Én még mindig játszom, az a bank pedig megszűnt. -A politika is beleszól a művészetbe? - Talán annyiban, hogy vannak államilag megrendelt produkciók, amelyekre óriási összegeket adnak. - Ön egyikben sem szerepelt. Mit utasított vissza? - Hála Istennek, egyikbe sem hívtak. -És ha hívják, megy? - Az ilyen munkáért nagyon sokat fizetnek, hosszú időre garantálná a megélhetésemet. Vívódnék egy pár napot , az biztos. De valószínűleg nemet mondanék. -A Nemzeti Színházba sem hívták? - De, a következő évadban Vasziljev rendezésében, a Lear királyban játszanék. Dolgoztam már vele a Művész Színházban A nagybácsi álmában. Jó lenne újra egy ilyen élmény. Ő Európa egyik legnagyobb mestere. Persze az ember elgondolkodik: a Nemzetit körbeveszi a politika. Ugyanakkor fontos szempont, hogy ez a munka színészileg mit adna nekem. Nem dolgom, hogy politizáljak; egyébként sem szeretem, irritál. Persze magánemberként vállalhatom a véleményemet - de a művésznek távol kell maradnia ettől. Most mondjam azt, hogy ott könnyeztem az Erzsébet téri Nemzeti alapkőletételén, a színház azonban máshol épült fel, így nem dolgozom ott? Ezért hagyjam ki Vasziljevet? - Nem szponzori vagy politikai okokból, hanem az igazgatóval való összetűzése miatt hagyta el a Bárka Színházat. Könnyen megtanult tempózni a szabadúszásban ? - Kezdő szabadúszó vagyok még, furcsa anyaszínház nélkül. Szinte lenulláztam a repertoáromat azzal, hogy otthagytam a józsefvárosi színházat. A bárkás harcoktól kilúgozódtam. Aztán jöttek a munkák, és felismertem, hogy van ennek a szabadúszásnak élvezetes része is. Nem dolgoztam még például Gálffi Lászlóval, nem fura? Most azonban együtt játszunk a Barker-darabban. Társulati tagként arra sem lett volna időm, hogy gyerekdarabban szerepeljek a Kolibriben. - És mindenhol könnyen beilleszkedik az összeszokott csapatba, vagy ez nem olyan fontos? - Hogyne lenne fontos! Itt, a Madách Kamarában is bensőséges hangulatú próbafolyamat alakult ki. A darabot már ismertem, Mácsai Pali két-három éve megmutatta. Akkor még szó sem volt arról, hogy ő lesz a Madách Kamara művészeti vezetője. Sőt az is szóba került, hogy a Bárkában rendezné meg, hiszen ott az volt a cél, hogy fiatal tehetségek kapjanak lehetőséget. Ebből végül semmi sem lett. Mikor Pali megkapta a Kamarát, újra megkeresett ezzel. És örülök, hogy új dolgokat kíván ez az előadás, más részemet mutathatom meg benne. - Arra gondol, hogy végre nem díva, hanem festéktől maszatosan, lecsúszott harisnyában, elhasznált parókában játszik? - Nem ez a lényeg, hanem, hogy Galactia nagyon erős nő. Tény, hogy nem a szépségével hódít, hanem kizárólag a munkájával. Megszállott. - Ön is az? - Nem ilyen mértékben. Én nem tudnék ennyire kíméletlenül bánni a gyerekemmel. Galactia hajthatatlan, néha eldurvul. Óriási botrányt kavar, fest egy képet, de nem a győzelemről, hanem a háborús mészárszékről. Ez persze nem tetszik a hatalomnak. Ellenfestményt készíttetnek, őt meg börtönbe csukják. - Aztán mégis kiállítják a képét, sőt a dózse vele festetné meg saját portréját. Betörik? - Ez kizárt — bár ezt Barker nem írta meg. Inkább belehal vagy vegetálni fog. És biztos, hogy nem festi meg a dózse képét. Ez a típus ugyanis nem hajlik, hanem törik. Szemere Katalin Az öntörvényű festőnő: Udvaros Dorottya fotó: tamássy andrea Fekete dalok egy fehér énekestől Dávid Viktória hallgatóinak első reakciója a döbbenet Névjegykártyáján az áll: gospelénekesnő. Kemény fába vágta fejszéjét Dávid Viktória: az Amerikában népszerű vokális műfajnak itthon sokan hírét sem hallották. A magyar előadóművész a néger spirituálék zenei világában gyökerező darabok hazai népszerűsítésére vállalkozott. Legközelebb ma teszi ezt egy budapesti rendezvényen az Eötvös József Gimnáziumban. Nem sejtette Dávid Viktória, amikor Nagykovácsiba költözött, milyen jót tesz majd neki az ottani levegő. Az énekhangra jótékony hatással van a zöldövezeti klíma, különösen, mert a ház az erdő mellett áll. Igaz, annak idején, tizenegy éve még meg sem fordult Viktória fejében, hogy hivatásos szólóénekes legyen, pedig anyja az Operettszínházban volt karvezető, apja csodálatos tenorénekes. Vihették a kislányt az Operába, koncertekre, taníttathatták zongorázni - ő a történelemért rajongott. Régész akart lenni. A főiskolai-egyetemi tanulmányok befejeztével muzeológusként helyezkedett el, ebből a miliőből ugrott bele a kisvállalkozói világba. Kellett a pénz az építkezéshez, és Viktória úgy tervezte, egy ideig szögre akasztja történelem szakos diplomáját, aztán ha kész lesz a ház, visszatér a szakmába. A gospel az oka, hogy nem így történt. A rádióban hallotta a fekete előadóművészt, Mahalia Jacksont: libabőrös lett a hangtól, az egyedi stílustól, ahogyan a világhírű gospelénekesnő a maga képére formálta az unalomig nyúzott Csendes éjt. Viktória arra gondolt: ez az, amire neki szüksége van. Céltudatosan tanulmányozta a műfajt, megtudta, hogy gyökerei a néger spirituálék világába nyúlnak vissza, hogy a húszas évek amerikai nagyvárosaiban terjedt el, feketék lakta negyedekben; és hogy Paul Robeson, Tina Turner és Withney Houston is énekelt gospeldalokat. A dzsesszből szintén építkeznek ezek az eredetileg templomi énekek, és bár a spirituálékról azt hihetnénk, a rabszolgák szabadságvágyát kifejezendő, tele vannak keserűséggel, a gospel valójában örömzene. (Az amerikai formációk női ruhái, a fölsliccelt szoknyák, kivágott blúzok ugyancsak ezt tükrözik.) Mert ha panaszról, bánatról, szorongatottságról szól is a szöveg, az előadásmódnak fel kell csillantania a reményt, az életörömöt, amelyből erőt merít az ember. Ebből az ellentétből születik a feszültség, amely szinte a székhez szögezi a hallgatót. Harmincéves kora után kezdett éneket tanulni, de nem érzi úgy, hogy bármiről lemaradt volna. Ehhez a műfajhoz érettség kell, mondja, jó és rossz tapasztalatok sűrítménye. Viktória föltett szándéka, hogy a gospel népszerűsítője legyen Magyarországon. Egyre több helyre hívják: templomba, rendezvényre, fesztiválra, kiállításmegnyitóra. Szerepelt a műfaj eddigi legrangosabb hazai eseményén, az I. országos ökumenikus gospelzenei fesztiválon, és több önálló estet adott. Idén húsvétvasárnap átvehette a Hét Lyra Alapítvány Lyra-díját a kongresszusi központban, olyan előadókkal együtt, mint a Bartók Vonósnégyes, Markó Iván vagy Miklósa Erika. Legközelebb ma délután fél kettőkor lép fel a Szintézis Szabadegyetem rendezvényén, az Eötvös József Gimnáziumban. Dávid Viktória eredeti nyelven énekli az amerikai szlenggel teli dalokat, de nem utánozza a fekete előadókat. Az amolyan műanyag zene volna, mondja. Ő inkább saját érzelmeire hagyatkozik. Rados Virág FOTÓ: KOVÁTS ZSOLT Howard Barker: Jelenetek egy kivégzésből Fordította: Julián Ria Dramaturg: Guelmino Sándor Díszlet-jelmez: Füzér Anni Zene: Melis László Versek: Várady Szabolcs Mozgás: Bodor Johanna A rendező asszisztense: Sallai Zita Rendező: Mácsai Pál Szereplők: Udvaros Dorottya, Rátóti Zoltán, Gálffi László, Dunai Tamás, Végvári Tamás, Kerekes Viktória, Pikali Gerda, Szűcs Gábor, Lesznek Tibor, Bíró Kriszta, Crespo Rodrigo, Honti György Vasárnapi koncertek Idén folytatja zenehallgatásra csábító programsorozatát az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház. Egyelőre négyszer kínál ingyenes vasárnap esti kikapcsolódást a XIII. kerületi Zeneiskola (Hollán Ernő u. 21/B) kétszázötven férőhelyes hangversenytermében. Több ezer embert vonzott tavaly a Szent István parkban rendezett nyár esti koncertsorozat. A látogatottság arra ösztökélte az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Házat, hogy idén már tavasszal újabb zenei csemegével lássa el az igényes muzsikára áhítozókat. Az időjárás miatt azonban egyelőre a XIII. kerületi Zeneiskola (Hollán Ernő u. 21/B) kétszázötven férőhelyes hangversenytermében tartják a kéthetenkénti koncerteket este hat órától. Az első rendezvényen, most vasárnap a Harmónia vonósnégyes lép fel. A Sinfonietta Hungarica zenekar vezető vonósaiból és a Magyar Virtuózok kamarazenekar tagjaiból éppen tíz éve alakult együttes érdekes színfoltja a magyar zenei életnek. Azt a különleges vonós és kamarazenekari iskolát képviseli, amely a két világháború között és után bontakozott ki, egyesítve az Enescu-Thibaud-féle francia stílust a Hubay Jenő nevével fémjelzett bécsi-budapesti hagyománnyal. A különböző korokban és irányzatokban járatos muzsikusok ezúttal Mozart-egyveleggel örvendeztetik meg a hallgatóságot. Április 28-án a tavalyi kedves „ismerősnek”, a Buenos Airesből elszármazott Ernesto Areson vezette Che Tango együttesnek tapsolhatnak a koncertlátogatók. Vélhetően most is jó hangulatot teremtenek a három hangszerre, énekre és egy táncospárra hangszerelt klasszikus argentin dallamok. Két héttel később, május 5-én amerikai örökzöldek csendülnek fel a Zsákai duó előadásában. Majd a sorozat utolsó vasárnapi rendezvényén, május 19-én, ismét vérpezsdítő latin-amerikai ritmusok töltik be a koncerttermet. Az élményt Barsy Laura flamencotáncos gitár- és ütőhangszer-kísérettel előadott szólóbemutatója teszi teljessé. T. H. A.