Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. április

2002-04-13

Paletta A SZÍNHÁZ A SZÍNHÁZBAN (Play Molnár) című előadás látható ma este nyolc órakor a Városi Színházban (VIII., Kálvária tér 6.). A produkciót Jeles András rendezte. A BUDAPESTI FESZTIVÁLZENE­KAR vasárnapi kamarazenére várja az érdeklődőket április 14-én, délután öt órakor a BFZ próbatermében (III., Selmeci utca 14—16.). A programban Tartini-, Brahms- és Mendelssohn-mű­­vek szerepelnek. HALTÁNCEST lesz ma nyolc órakor a Fonó Budai Zeneházban (XI., Sztregova utca 3.). A Tia és tanítványai címet vise­lő program vendége: Hayet. A KIESELBACH GALÉRIA ÉS AUKCIÓSHÁZ (V. Szent István körút 5.) tavaszi festményárverésének kiállítá­sa április 18-ig látható­­ mindennap dél­előtt tíz és este hat óra között. Az aukció április 19-én, délután öt órakor kezdődik a Vígszínházban. SZÍNHÁZMŰSOR SZ: szombat, V: vasárnap Bárka Színház: V: Tropical Transform Quintett lemez­bemutató koncert (8). Bárka Stúdió: SZ: Hazatérés (7). Budapesti Kamaraszínház a Tivoliban: SZ: A pókasszony csókja (7). V: Holle anyó (11). Frederick (7). Budapesti Kamaraszínház Ericsson Stúdió: V: Bűn és bűnhődés a rácsok mögött (7). Budapesti Kamaraszínház Shure Stúdió: SZ: Komédiások (fél 8). V: Vasárnapi asszony (3). Budapest Bábszínház: SZ: A legkisebb boszorkány (fél 11). Rajló együttes műsora (8). V: Misi mókus téndorúton (fél 11,4). Bu­dapest Bábszínház Játszó­tér SZ: Akár hiszed, akár nem... (fél 3). Buda Stage: SZ: Isteni show (fél 8). V: És Rómeó és Júlia... (fél 8). Budapesti Operettszín­ház: SZ: Funny Girl (3, 7). V: Marica grófnő (3, 7-kor Karády-berl.). Fővárosi Nagycirkusz: SZ-V: Cirkusz és varázslat! (SZ: fél 11,3, 7, V: fél 11,3). Budaörsi Já­tékszín: Furcsa pár (7 - Női változat). Játékszín: A Manderley-ház asszonya (3). József Attila Színház: SZ: A Pál utcai fiúk (11, fél 3).V: Léni néni (3 - Her­­czeg Ferenc-bérl. 3. ea.). József Attila Színház Gaál Erzsébet Stúdió: SZ-V: A manó (fél 8 - SZ, bemutató­ja.). Katona József Színház: SZ: Hedda Gabler (7). V: Tartuffe (7). Kamra: SZ: Stella (7). V: A színházcsi­náló (7). Komédium Színház: SZ: Grim(m­aszok (11). Duna-kanyar(7). V: Furulyás Palló (11). Galé­ria koncert (fél 4). Kolibri Színház: SZ: Elvis, a bajfé­­cán (10). V: Bors néni (10). Kolibri Fészek: V: A bol­dog herceg (fél 11). Magyar Állami Operaház: SZ: Szentivánéji álom (7). V: C’est la Guerre. A csodála­tos mandarin (7). Erkel Színház: SZ:Turandot(7). V: Parasztbecsület - Bajazzók (5 - Losonczy/6. bér­.). Merlin Színház: SZ: Egy nő (7 - Színház- és Filmmű­vészeti Egyetem Ill. éves hallgatóinak ea.). V: Első lé­pés (7 - Színház és Filmművészeti Egyetem III. éves hallgatóinak ea.). Merlin Színház Kamaraterem: SZ: Legszebb mesék i­ll. Grimm-mesék (11). V: Murphy törvényei (fél 8). Mikroszkóp Színpad: SZ: Közös bűn... (fél 4, fél 8). V: Kelet ez nekünk? (fél 8). MU Színház: SZ: Tanú vagyok rá (7). Nemzeti Színház: SZ: A vihar(fél 8). Nemzeti Táncszínház: SZ: Pál utca (7 - Break Színház bem. ea.). V: Csipkerózsika (fél 11). Pál utca (7 - Break Színház ea.). Pesti Magyar Szín­ház: SZ: A hattyú (7). V: Veszedelmes viszonyok (7). Pesti Magyar Színház Sinkovits Imre Színpad: SZ: Drága Gizám (7). V: Sade márkiné (7). Radnóti Szín­ház: SZ: Rokonok (7). V: Patkányok (7). R. S. 9. Stú­diószínház: SZ: The Song of the Fool (7). Szkéné Színház: SZ: Beckett Szimfónia (8). Thália Színház: SZ: Fordítások (4,8- Kolozsvári Magyar Állami Szín­ház ea.). V: Schwarzkopf (7 - bem. ea.). Thália Szín­házúj Stúdió: SZ: Szilágyi Enikő estje (fél 8). V: De mi lett a nővel? (fél 8). Thália Színház Régi Stúdió: SZ: Leonce és Léna (4,8-Krétakör Színház ea.). Új Szín­ház: SZ-V: Álszentek összeesküvése (3). Vidám Szín­pad: Charley nénje (7). V: Paprikás csirke (7). Víg­színház: SZ: Furcsa pár (7). V: A szecsuáni jóember (7 - Ruttkai-bérl. 2. ea.). Vígszínház Házi Színpad: V: Pájinkás János (3). Pesti Színház: SZ: Antonius és Kleopátra (7 - bem. ea.). V: A dzsungel könyve (7). Bolondéria ez a nap! Egész napos áprilisi tréfálkozásra várja holnap a családokat Kamilla bohóc, alias Vági Zsuzsa, aki az egykori bohócisko­lással, Müller Péter Sziámival együtt szervezte a Bolondéria Fesztivált a Pető­fi Csarnokban. A holnap fél tízkor kez­dődő rendezvényen fellép majd az Amadinda ütőegyüttes és Mericske Zol­tán gyerekekből verbuvált ütő- és tömeg­zenekara. Klasszikus „bravúrdarabok­­kal” szerepelnek a Liszt Ferenc Egyetem növendékei, és mesedarabbal a Merlin Színház Atlantisz-társulata. A fesztivál vendége lesz Darvas Ferenc zongoramű­vész, aki nemcsak a muzsikálásnak, ha­nem a fejszámolásnak is virtuóza. Műsorvezető-garabonciások vezetik majd azt a gyerekművészeti vetélkedőt, amelyen huszonkét iskola háromszáz­húsz diákja mutatja be produkcióit a Pe­tőfi Csarnok különböző színpadain. Aki kedvet kap a színpadi játékhoz, beirat­kozhat a bohóctanodába. Egész nap kéz­műves-foglalkozásokkal és különleges táblajátékokkal várják a családokat. D. V. G. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. ÁPRILIS 13., SZOMBAT 37 A megszállott festőnő nem alkuszik Udvaros Dorottya díva helyett munkamániást játszik a Madách Kamarában A művész és a hatalom ütközik a Jelene­tek egy kivégzésből című Howard Barker­­darabban. A velencei dózse ugyanis meg­bízza az öntörvényű Anna Galactiát, hogy fesse meg a törökkel vívott lepantói csatát. A szépművészeti bizottság viszont nem a dicsőséggel, hanem a háborús hús­darálóval szembesül az óriás festményen. Ezért egy ellenképet festetnek a bérpiktor Carpetával, a festőnő szerelmével. Ütkö­zésekről, megalkuvásokról beszélgettünk Udvaros Dorottyával, aki Mácsai Pál rendezésében Galactiát játssza a mai be­mutatón a Madách Kamarában. - Egyre több színház vesz elő olyan darabot, amelyben a hatalom befolyá­solja a művészeket. Véletlen lenne? - Nem hinném, hogy véletlen lenne. Érdekes a művészek helyzete. A rend­szerváltozás előtt a politikai elvárások­nak kellett megfelelnünk. Ment a „húzd meg - ereszd meg” játszma. Játszhat­tunk például Mrozeket, de nem mutat­hattuk be A velencei kalmárt Szolnokon. A rendszerváltozás óta mindenki arról beszél, amiről akar. Leül egy körfüg­göny elé, megvilágítják, és mondhat, ami tetszik. Ahhoz viszont, hogy díszlet, jelmez legyen, és a művészeket is meg­fizessék, sok-sok pénz kell. Szponzo­roknál, mecénásoknál kilincselünk. A támogatásért cserébe pedig sokszor el­várásoknak kényszerülünk megfelelni. - Próbáltak-e már beleszólni munká­jába a pénz emberei? - Konfliktushelyzetbe általában a ren­dezők kerülnek. A legtöbb kőszínház nélküli csoportnál azt láttam, hogy vért izzadva gyűjtik össze az előadás költ­ségvetését. Pályáznak, szponzort keres­nek. Kérnek támogatást, aztán nem kap­nak, vagy csak feltételekkel. Ha viszont vicces, búfelejtő darabot vennének elő, talán szó nélkül dőlne a pénz. Van egy kedvenc történetem. Elmentem az egyik bankhoz hitelért. Az igazgató megkér­dezte: „művésznő, vannak értéktárgyai: festmény, ékszer, ingatlan?” „Nincs — válaszoltam —, csak a díjaim”. „Akkor mi a garancia, hogy ön tíz év múlva is fi­zetni tudja a részleteket, lesz szerepe, munkája?” Persze nem kaptam pénzt. Azóta jó pár év eltelt. Én még mindig játszom, az a bank pedig megszűnt. -A politika is beleszól a művészetbe? - Talán annyiban, hogy vannak álla­milag megrendelt produkciók, amelyek­re óriási összegeket adnak. - Ön egyikben sem szerepelt. Mit uta­sított vissza? - Hála Istennek, egyikbe sem hívtak. -És ha hívják, megy? - Az ilyen munkáért nagyon sokat fi­zetnek, hosszú időre garantálná a megél­hetésemet. Vívódnék egy pár napot , az biztos. De valószínűleg nemet mondanék. -A Nemzeti Színházba sem hívták? - De, a következő évadban Vasziljev rendezésében, a Lear királyban játsza­nék. Dolgoztam már vele a Művész Színházban A nagybácsi álmában. Jó lenne újra egy ilyen élmény. Ő Európa egyik legnagyobb mestere. Persze az em­ber elgondolkodik: a Nemzetit körbeve­szi a politika. Ugyanakkor fontos szem­pont, hogy ez a munka színészileg mit adna nekem. Nem dolgom, hogy politi­záljak; egyébként sem szeretem, irritál. Persze magánemberként vállalhatom a véleményemet - de a művésznek távol kell maradnia ettől. Most mondjam azt, hogy ott könnyeztem az Erzsébet téri Nemzeti alapkőletételén, a színház azon­ban máshol épült fel, így nem dolgozom ott? Ezért hagyjam ki Vasziljevet? - Nem szponzori vagy politikai okok­ból, hanem az igazgatóval való összetű­zése miatt hagyta el a Bárka Színházat. Könnyen megtanult tempózni a szabad­úszásban ? - Kezdő szabadúszó vagyok még, fur­csa anyaszínház nélkül. Szinte lenulláz­tam a repertoáromat azzal, hogy otthagy­tam a józsefvárosi színházat. A bárkás harcoktól kilúgozódtam. Aztán jöttek a munkák, és felismertem, hogy van ennek a szabadúszásnak élvezetes része is. Nem dolgoztam még például Gálffi Lászlóval, nem fura? Most azonban együtt játszunk a Barker-darabban. Társulati tagként arra sem lett volna időm, hogy gyerekdarab­ban szerepeljek a Kolibriben. - És mindenhol könnyen beilleszkedik az összeszokott csapatba, vagy ez nem olyan fontos? - Hogyne lenne fontos! Itt, a Madách Kamarában is bensőséges hangulatú próbafolyamat alakult ki. A darabot már ismertem, Mácsai Pali két-három éve megmutatta. Akkor még szó sem volt ar­ról, hogy ő lesz a Madách Kamara mű­vészeti vezetője. Sőt az is szóba került, hogy a Bárkában rendezné meg, hiszen ott az volt a cél, hogy fiatal tehetségek kapjanak lehetőséget. Ebből végül sem­mi sem lett. Mikor Pali megkapta a Ka­marát, újra megkeresett ezzel. És örülök, hogy új dolgokat kíván ez az előadás, más részemet mutathatom meg benne. - Arra gondol, hogy végre nem díva, hanem festéktől maszatosan, lecsúszott harisnyában, elhasznált parókában ját­szik? - Nem ez a lényeg, hanem, hogy Galactia nagyon erős nő. Tény, hogy nem a szépségével hódít, hanem kizáró­lag a munkájával. Megszállott. - Ön is az? - Nem ilyen mértékben. Én nem tud­nék ennyire kíméletlenül bánni a gyere­kemmel. Galactia hajthatatlan, néha el­durvul. Óriási botrányt kavar, fest egy képet, de nem a győzelemről, hanem a háborús mészárszékről. Ez persze nem tetszik a hatalomnak. Ellenfestményt készíttetnek, őt meg börtönbe csukják. - Aztán mégis kiállítják a képét, sőt a dózse vele festetné meg saját portréját. Betörik? - Ez kizárt — bár ezt Barker nem írta meg. Inkább belehal vagy vegetálni fog. És biztos, hogy nem festi meg a dózse képét. Ez a típus ugyanis nem hajlik, ha­nem törik. Szemere Katalin Az öntörvényű festőnő: Udvaros Dorottya fotó: tamássy andrea ­ Fekete dalok egy fehér énekestől Dávid Viktória hallgatóinak első reakciója a döbbenet Névjegykártyáján az áll: gospelénekesnő. Kemény fába vágta fejszéjét Dávid Viktó­ria: az Amerikában népszerű vokális mű­fajnak itthon sokan hírét sem hallották. A magyar előadóművész a néger spirituálék zenei világában gyökerező darabok hazai népszerűsítésére vállalkozott. Legköze­lebb ma teszi ezt egy budapesti rendezvé­nyen az Eötvös József Gimnáziumban. Nem sejtette Dávid Viktória, amikor Nagykovácsiba költözött, milyen jót tesz majd neki az ottani levegő. Az énekhangra jótékony hatással van a zöldövezeti klíma, különösen, mert a ház az erdő mellett áll. Igaz, annak ide­jén, tizenegy éve még meg sem fordult Viktória fejében, hogy hivatásos szóló­énekes legyen, pedig anyja az Operett­színházban volt karvezető, apja csodá­latos tenorénekes. Vihették a kislányt az Operába, koncertekre, taníttathatták zongorázni - ő a történelemért rajongott. Régész akart lenni. A főiskolai-egyete­mi tanulmányok befejeztével muzeoló­gusként helyezkedett el, ebből a miliő­ből ugrott bele a kisvállalkozói világba. Kellett a pénz az építkezéshez, és Viktó­ria úgy tervezte, egy ideig szögre akaszt­ja történelem szakos diplomáját, aztán ha kész lesz a ház, visszatér a szakmába. A gospel az oka, hogy nem így történt. A rádióban hallotta a fekete előadómű­vészt, Mahalia Jacksont: libabőrös lett a hangtól, az egyedi stílustól, ahogyan a világhírű gospelénekesnő a maga képére formálta az unalomig nyúzott Csendes éjt. Viktória arra gondolt: ez az, amire neki szüksége van. Céltudatosan tanul­mányozta a műfajt, megtudta, hogy gyö­kerei a néger spirituálék világába nyúl­nak vissza, hogy a húszas évek amerikai nagyvárosaiban terjedt el, feketék lakta negyedekben; és hogy Paul Robeson, Ti­na Turner és Withney Houston is énekelt gospeldalokat. A dzsesszből szintén épít­keznek ezek az eredetileg templomi éne­kek, és bár a spirituálékról azt hihetnénk, a rabszolgák szabadságvágyát kifejezen­dő, tele vannak keserűséggel, a gospel valójában örömzene. (Az amerikai for­mációk női ruhái, a fölsliccelt szoknyák, kivágott blúzok ugyancsak ezt tükrözik.) Mert ha panaszról, bánatról, szoronga­tottságról szól is a szöveg, az előadás­módnak fel kell csillantania a reményt, az életörömöt, amelyből erőt merít az ember. Ebből az ellentétből születik a fe­szültség, amely szinte a székhez szögezi a hallgatót. Harmincéves kora után kezdett éneket tanulni, de nem érzi úgy, hogy bármiről lemaradt volna. Ehhez a műfajhoz érett­ség kell, mondja, jó és rossz tapasztala­tok sűrítménye. Viktória föltett szándé­ka, hogy a gospel népszerűsítője legyen Magyarországon. Egyre több helyre hív­ják: templomba, rendezvényre, feszti­válra, kiállításmegnyitóra. Szerepelt a műfaj eddigi legrangosabb hazai esemé­nyén, az I. országos ökumenikus gospel­­zenei fesztiválon, és több önálló estet adott. Idén húsvétvasárnap átvehette a Hét Lyra Alapítvány Lyra-díját a kong­resszusi központban, olyan előadókkal együtt, mint a Bartók Vonósnégyes, Markó Iván vagy Miklósa Erika. Legkö­zelebb ma délután fél kettőkor lép fel a Szintézis Szabadegyetem rendezvé­nyén, az Eötvös József Gimnáziumban. Dávid Viktória eredeti nyelven énekli az amerikai szlenggel teli dalokat, de nem utánozza a fekete előadókat. Az amolyan műanyag zene volna, mondja. Ő inkább saját érzelmeire hagyatkozik. Rados Virág FOTÓ: KOVÁTS ZSOLT Howard Barker: Jelenetek egy kivégzésből Fordította: Julián Ria Dramaturg: Guelmino Sándor Díszlet-jelmez: Füzér Anni Zene: Melis László Versek: Várady Szabolcs Mozgás: Bodor Johanna A rendező asszisztense: Sallai Zita Rendező: Mácsai Pál Szereplők: Udvaros Dorottya, Rátóti Zoltán, Gálffi László, Dunai Tamás, Végvári Tamás, Kerekes Viktória, Pikali Gerda, Szűcs Gá­bor, Lesznek Tibor, Bíró Kriszta, Crespo Rodrigo, Honti György Vasárnapi koncertek Idén folytatja zenehallgatásra csábí­tó programsorozatát az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház. Egyelőre négyszer kínál ingyenes vasárnap es­ti kikapcsolódást a XIII. kerületi Ze­neiskola (Hollán Ernő u. 21/B) két­százötven férőhelyes hangverseny­­termében. Több ezer embert vonzott tavaly a Szent István parkban rendezett nyár es­ti koncertsorozat. A látogatottság arra ösztökélte az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Házat, hogy idén már tavasszal újabb zenei csemegével lássa el az igé­nyes muzsikára áhítozókat. Az időjárás miatt azonban egyelőre a XIII. kerületi Zeneiskola (Hollán Ernő u. 21/B) két­százötven férőhelyes hangversenyter­mében tartják a kéthetenkénti koncerte­ket­­ este hat órától. Az első rendezvé­nyen, most vasárnap a Harmónia vo­nósnégyes lép fel. A Sinfonietta Hungarica zenekar ve­zető vonósaiból és a Magyar Virtuózok kamarazenekar tagjaiból éppen tíz éve alakult együttes érdekes színfoltja a magyar zenei életnek. Azt a különleges vonós és kamarazenekari iskolát képviseli, amely a két világháború kö­zött és után bontakozott ki, egyesítve az Enescu-Thibaud-féle francia stílust a Hubay Jenő nevével fémjelzett bé­csi-budapesti hagyománnyal. A külön­böző korokban és irányzatokban já­ratos muzsikusok ezúttal Mozart-egy­­veleggel örvendeztetik meg a hallga­tóságot. Április 28-án a tavalyi kedves „isme­rősnek”, a Buenos Airesből elszárma­zott Ernesto Areson vezette Che Tango együttesnek tapsolhatnak a koncertlá­togatók. Vélhetően most is jó hangula­tot teremtenek a három hangszerre, énekre és egy táncospárra hangszerelt klasszikus argentin dallamok. Két hét­tel később, május 5-én amerikai örök­zöldek csendülnek fel a Zsákai duó elő­adásában. Majd a sorozat utolsó vasár­napi rendezvényén, május 19-én, ismét vérpezsdítő latin-amerikai ritmusok töltik be a koncerttermet. Az élményt Barsy Laura flamencotáncos gitár- és ütőhangszer-kísérettel előadott szóló­bemutatója teszi teljessé. T. H. A.

Next