Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. október
1998-10-02
28 NÉPSZABADSÁG POLITIKAI HIRDETÉS 1998. OKTÓBER 2., PÉNTEK VIRÁGZÓ PEST M Megyeszékhely nélküli megyénk - amely az ország legnagyobb lélekszámú és az egyik legnagyobb területű térsége - máig őrzi az elmúlt évszázadok emlékeit. Pest megye mai arculatára azonban az utóbbi fél évszázad hatásai nyomták rá bélyegüket. Az „alvóvárosok” és „alvófalvak”, a főváros munkaerőellátását biztosító térség szerepének egyoldalúsága főként a rendszerváltást követően vált mindannyiunk számára érzékelhetővé. A 90-es évek gazdasági változásai az „elmaradottnak” minősített és a fejlődésben elöljáró térségekben differenciáltan hatottak. Egyes körzetek - főként az agglomerációs övezetben - megugrottak, mások leszakadása erősödött. A falvak lakosságát sújtó szociális és mezőgazdasági válság jelentős területeket hozott kritikus helyzetbe. Az elmúlt években a megye városainak és falvainak önkormányzatai - a helyi lakosság jelentős áldozatvállalásával - sokat tettek a települések fejlesztéséért. Kialakultak a kistérségi társulások, amelyek segítették a közös feladatok megoldását, s az ehhez szükséges pénzügyi támogatások megszerzését. Hiányzott azonban az az egész megyére kiterjedő - nem mesterségesen ráerőltetett, hanem természetesen kialakuló - összefogás, amely szükséges ahhoz, hogy Budapest túlsúlya mellett - ha kell, azzal szemben is - a megye kiegyensúlyozott fejlődéséért, az elmaradott térségek felzárkóztatásáért eredményesebben cselekedjünk. E két, egyidejűleg jelentkező feladatnak a megoldását, s az ehhez szükséges együttműködések kezdeményezését, koordinálását tartjuk az elkövetkező évek legfontosabb célkitűzésének. A megyének az adminisztratív, intézményfenntartó funkcióját végre meg kell haladnia, a települési önkormányzatok autonómiáját nem sértve, a térségi együttműködés fórumává, katalizátorává kell válnia. Megélhetést biztosító, lakható megyét akarunk! Jövőnk jelentős részben attól függ, hogy Pest megye az európai integráció során milyen régiónak lesz a része. Érdekünk, hogy Budapest világvárosi fejlődése töretlen maradjon, mert annak hatásai a megye egészének megújulását eredményezhetik, s a fővárost övező térség városai környezetük szolgáltatóközpontjai lehetnek. Budapestnek is érdeke Pest megye fejlődése, hiszen ez a közvetlen „hátországa”, és az Európai Unió biztosította pénzügyi alapokból csak akkor juthat támogatáshoz, ha az ország egységesen fejlett „központi régiójának” része lesz. Jős előrelépést jelenthetnek, elemi foglalkoztatási gondokat oldhatnak meg - növekednie kell a tudásigényes, jelentős értéket termelő ágazatok arányának. Ösztönöznünk kell a csúcstechnológiát alkalmazó, környezetbarát, korlátozottan szállításigényes termelést folytató cégek letelepedését, s a magas szintű üzleti, kulturális, tudományos szolgáltatást nyújtó cégek elterjedését. Néprajzi sokszínűségünk, műemlékeink, természeti értékeink, kulturális hagyományaink indokolják az idegenforgalom fejlesztését és nemcsak az erre szakosodott térségekben, hanem szinte az egész megyében. A hegyvidéki és egyes alföldi települések számára a vendéglátás, a falusi turizmus tartós munka- és életlehetőséget biztosító alap- vagy kiegészítő tevékenységet jelenthet. Mezőgazdasági területeinken az agrármodernizáció végrehajtása, a termelési struktúra átalakítása feltétele a felzárkózásnak. Speciális programok kellenek a vidéki települések nem mezőgazdasági jellegű tevékenységi körének bővítésére, amelyek sok esetben nélkülözhetetlen elemei az agrárgazdaság fenntartható fejlődésének. A közlekedés feltételei a megye gazdaságát, s a lakosság életkörülményeit egyre jelentősebben befolyásolják. Ezek fejlesztését fontos és egyértelműen megyei szintű feladatnak tartjuk a fővárostól távolabbi, s az agglomerációs övezetben egyaránt. A tömegközlekedési szolgáltatások egységes rendszerének kialakítását, a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozását alapvető célunknak tekintjük annak érdekében, hogy az egyéni személygépkocsi-közlekedéssel versenyképessé váljék a tömegközlekedés. Meggyőződésünk, hogy a vasút fejlesztése az egyik legfőbb eszköze a közúti forgalom csökkentésének, de legalább a növekedés megállításának. A gyorsabb utazósebességű, kulturált szerelvények mellett a kedvezőbb menetrendek, a budapesti több célpont elérhetősége és a megyén belüli átlós kapcsolatok megteremtése lehet az utasforgalom átterelésének legfontosabb eszköze. A megye és a főváros közlekedési viszonyainak fejlesztése szempontjából elengedhetetlen az M0-s autópálya keleti, majd északi szakaszának gyorsított ütemű kiépítése. A gyorsforgalmi utakon túl (beleértve az M4-est és az M6-ost is) a meglévő úthálózat korszerűsítése, a településeket elkerülő szakaszok megépítése, s a települési és települések közötti kerékpárút-hálózat fejlesztése szolgálhatja elsősorban a megye lakosságát. A vasúttal el nem látott területeken az autóbusz-járműpark cseréje és a menetrendek összehangolása az, amiben a megyei önkormányzatnak is kezdeményező szerepet kell vállalnia. Pest megye egyik legnagyobb, településenként külön-külön nem megvalósítható, megyei összefogást igénylő feladata a természetes környezet védelme, a környezetszennyezési gócok keletkezésének megakadályozása, s a már meglévők semlegesítése. Az egészséges ivóvíz biztosítása, s ehhez mindenekelőtt a vízbázisok védelme az a közös ügy, amely a helyben maradás, a helyben boldogulás elemi feltétele. A csatornahálózat fejlesztéséhez, a szennyvízelvezetés és -kezelés kiterjesztéséhez a meglévő hazai és külső pénzeszközök hatékony felhasználása, valamint az ezek elnyeréséhez szükséges pályázati szándékok és anyagok koordinálása a megye által támogatandó és aktívan segítendő cél kell legyen. Hasonlóan fontos környezeti probléma a hulladéklerakás és a hulladékgazdálkodás kérdése, különös tekintettel arra, hogy a megye területén (is) jelentkezik a főváros hulladékelhelyezésének szükségessége. A korszerű, környezetbarát és a hulladékba helyezett anyagok újrahasznosítása szempontjából is hatékony hulladékgazdálkodás az EU- tagországok hasonló adottságú térségeinek tapasztalatai alapján nem oldható meg települési keretek között. A kaotikus, sok esetben szabályozatlan vagy töredékesen szabályozott állapotok, a főváros és egyes megyei települések konfliktusa mind-mind megyei szintű koordinációt és végiggondolást követelnek meg. Az emberek egyéni boldogulásának alapja a tudás, s a közösség feladata, hogy mindenki megkapja ehhez az esélyt. A szocialisták az önkormányzati munkában kiemelt fontosságot tulajdonítanak a közoktatásnak, az óvodai ellátástól a középfokú képesítés megszerzéséig. Értékrendünkből is következik, hogy a felnövekvő generáció minden tagja - szűkebben, minden Pest megyei gyerek és fiatal - attól függ fögetlenül, hogy börzsönyi faluban vagy alföldi mezővárosban él, a közösség által kapjon esélyt a korszerű tudás elsajátításához. A közoktatási rendszerben ez a korszerű óvodai neveléssel kezdődik, a társadalmi modernizáció révén megújuló általános alapképzéssel folytatódik s a mind több fiatal számára érettségit biztosító középfokú képzéssel zárul. Már rövid távon is megyei szintű - a megyei és a helyi önkormányzatok közötti - összefogást igényel, hogy az esélykülönbségek, a leszakadás megakadályozása érdekében a hátrányos helyzetű térségekre, a nehéz helyzetben lévő lakossági csoportokra külön programok készüljenek. KEZÜNKBEN AZ OTTHONUNK: elérhető célkitűzésnek tartjuk, hogy a Pest megyében tanuló gyerekek döntő többsége az iskolapadból kikerülve rendelkezzen a folyamatos önképzéshez szükséges tanulni tudás képességével, megbízhatóan tudjon egy idegen nyelvet, eszköztudás szinten rendelkezzen korszerű számítástechnikai-informatikai ismeretekkel. A felnőtt, munkaképes korosztály számára tudása korszerűsítésének, átalakításának feltételeire van szükség. Segítséget adhat ehhez a megyében működő felsőoktatási és tudományos intézmények integrálása a megye közoktatási, szakképzési, szaktanácsadási hálózatára, s az ehhez szükséges együttműködési formák és finanszírozási feltételek megteremtése, értve ez alatt a gazdaság szereplőinek hozzájárulását is. Elsősorban az agrár-felsőoktatás gödöllői bázisa az, amelyre tudatosan építenünk kell. Az egészség minden ember számára kiemelkedő érték, aminek megőrzése az egyén és a közösség együttes érdeke és felelőssége. A lakosság egészségi állapotának javításában az önkormányzatoknak növekvő szerepet kell vállaliuk. Ez mindenekelőtt indokolt a megelőzésben, a helyi egészségvédelmi feladatok ellátásában és koordinálásában. A gyakran rossz hatékonyságú központi programok helyett a helyi szükségletekre és a helyi közösségekre építő megoldások szükségesek, amihez biztosítani kell, hogy a megfelelő információk eljussanak minden érdekelthez, közösségek érdekeit. Fellépünk azért, hogy a helyi és tesrületi hatáskörök a jövőben is valódi döntéseket jelentsenek. Fellépünk azért, hogy az önkormányzatiság a települési és a megyei önkormányzatoknál ne sérülhessen. Mindezek érdekében összefogást ajánlunk a megye önkormányzataival, a lakossággal és közösségeikkel, a megyében működő szakmai és civil szervezetekkel. Együttműködést kezdeményezünk a főváros önkormányzatával és a szomszédos megyékkel. Támogatjuk a kistérségeket, a kölcsönös érdekeken alapuló helyi együttműködéseket, az önszerveződő folyamatokat. Ösztönözzük, hogy a megye valamennyi kistérségében rendelkezzenek térségfejlesztési tervvel, hozzanak létre térségfejlesztési irodát. Szükségesnek tartjuk a megyei területfejlesztési tanács működésének nagyobb nyilvánosságát. Támogatjuk a tanács munkaszervezetének megerősítését, a helyi önkormányzatoknak és társulásaiknak a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutásának szakmai segítését. A megyei közgyűlés hivatalában integrációs iroda létrehozását tervezzük, amely az európai uniós csatlakozásra való felkészülés érdekében szervezi a megye közigazgatási és más közfeladatokat ellátó szakembereinek felkészítését a csatlakozással kapcsolatos feladatok ellátására, az EU nyújtotta lehetőségek régiónk érdekében történő hasznosítására. Feladatunknak tekintjük egy olyan területi információs rendszer kialakítását, amely a vertikálisan már kiépült vagy kiépülőben lévő ágazati információs rendszereket megyei szinten összehangolja, hogy a regionális fejlesztési célkitűzések a lehető legmegalapozottabb adatbázisra épülő elemzések ismeretében készüljenek. Annak érdekében, hogy a megyei szintű döntések az érintettek legszélesebb körének bevonásával szülessenek, egyeztető-koordinációs fórumok létrehozását tervezzük, ágazatonként és ágazatok között egyaránt. * * * Mi, a Magyar Szocialista Párt megyei tagjai és jelöltjei ilyen Pest megyét képzelünk el magunknak, de távolról sem csak magunknak. Bizonyosak vagyunk abban, hogy sok Pest megyei választópolgár és gyermeke, unokája reményeivel is találkoznak elgondolásaink. Ahhoz, hogy ezek kiteljesedhessenek, két dologra számítunk: az Önök megtisztelő bizalmára, amelyet képviselőink megkísérelnek megszolgálni, valamint az Önök véleményére, javaslatára, amit hozzá tudunk tenni a fenti tervek mellé, s így az Önök érdekében is gazdagítani tudjuk, teljesebbé tudjuk tenni a programot. Azt a programot, amely ugyan a szocialisták által kezdeményezett program, de meggyőződésünk szerint messze nem csupán pártprogram. Tiszta szívből kívánjuk, hogy ezen elgondolások alapján az ezredforduló Pest megyéjét érdemben alakító, széles körű támogatást élvező közös cselekvés fejlődhessen ki. Amennyiben véleménye vagy hozzátenni valója van a programunkhoz, kérjük írja meg nekünk. Címünk: 1081 Budapest, Köztársaság tér 26. Az intézményrendszer tekintetében a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének, tulajdonosi szerepkörének és a fejlesztésekben betöltött szerepének újraszabályozását tartjuk szükségesnek. Képessé kell tenni az önkormányzatokat arra, hogy anyagilag is felelősséget tudjanak vállalni kórházaikért, szakrendelőikért. Az új tulajdon- és működési formák elterjedését nem kizárva biztosítani kell, hogy a teljes (tulajdoni) privatizáció esetén az önkormányzatoknál vagyonvesztés ne történjen, s a betegellátás folyamatossága ne szenvedhessen kárt. Összefogást, együttműködést, szolgálatot és szolgáltatásokat ajánlunk. A megyei önkormányzat feladatköre a rendszerváltást követő törvényi szabályozással beszűkült, elsősorban intézményfenntartó szerepkörre korlátozódott. Meggyőződésünk, hogy ennek a helyzetnek változnia kell. A megyék választott testületeinek több felelősséget kell kapniuk és vállalniuk térségük ügyeinek intézéséhez és koordinálásához. Meggyőződésünk ugyanakkor az is, hogy Pest megye önkormányzata az elmúlt négy évben a törvény adta keretek között sem élt minden lehetőségével. Ezen változtatni akarunk. Változtatni akarunk azért is, mert az elmúlt hónapok tapasztalata szerint az országban erősödik a központosítási törekvés és minden önkormányzatnak kötelessége, hogy a kormányzattal együttműködve, de ha kell, azzal szemben is képviselje, védelmezze a helyi Megyénk természetföldrajzi és gazdaságföldrajzi adottságai, kulturális hagyományai kedvezőek a fejlődéshez. A jól képzett munkaerő, az összpontosuló infrastruktúra, az országos átlagot meghaladó megközelíthetőség, a szabad fejlesztési területek, s a térségenként eltérően fejlett, de a megye déli részén meghatározó szerepű agrárgazdaság a modernizáció pillérei lehetnek. A helyi sajátosságok a Dunakanyarban, a Tápióságban vagy a nagykőrösi tanyavilágban természetszerűleg mások. Fontosnak tartjuk, hogy a megye egészére érvényes általános célkitűzések, fejlesztési tervek mellett a hátrányos helyzetű körzetekre speciális programok készüljenek, amelyek speciális támogatási rendszert igényelnek. Ezek kidolgozása és megvalósítása egyaránt feladatunk. Pest megye fejlődésének alapvető feltétele, hogy növekedjék saját gazdasága, s a kor követelményeinek megfelelően alakuljon ki és alakuljon át a gazdaság struktúrája. A hagyományos ipar és szolgáltatások mellett - amelyek a körzetek egy részében már jelen■ ■ SZÁMÍTUNK ÖNRE, ÖN IS SZÁMÍTHAT RÁNK. MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT