Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1999. január

1999-01-22

24 NÉPSZABADSÁG PEST MEGYEI KRÓNIKA 1999. JANUÁR 2­2., PÉNTEK Őrbottyánnak „törperős” polgármestere van Őrbottyán polgármestere úgy véli, hogy a kemény munkát a községben vég­zi, ám a tapsot a színpadon aratja le. De valószínűleg nincs igaza, hiszen a falu nemcsak eltűri, hogy két hivatást is gyakoroljon, hanem nagy többséggel újra is választotta színész-polgármesterét. Bata Jánost, Őrbottyán polgármeste­rét most Bélának szólítják a gyerekek. Ő volt ugyanis a szilveszteri Gálvölgyi­­show Bélája, de ifjú barátai korábban Törperősként is emlegették, amikor a népszerű rajzfilmfigurának kölcsönöz­te hangját.­­ Lassan húsz éve, hogy a pályán va­gyok, nyolc évet vártam rá, hogy szí­nész lehessek, és nem akarom, hogy a közönség elfelejtsen. Amióta polgár­­mester vagyok, az ezzel kapcsolatos te­endők, a sok idegeskedés okozta fe­szültséget a színjátszás egyensúlyba hozza. A kemény munkát itt végzem, a sikert, a tapsot pedig a színpadon ara­tom le - mondja a polgármester. - Egy­előre mindkét oldalon tolerálják a két­féle tevékenységemet, igaz, nem min­den színház hajlandó elfogadni, hogy csak akkor megyek el a próbára, ha rá­érek. Bata János négy évig a Vígszínház és négy évig a Józsefvárosi Színház tagja volt, az utóbbi időben Székesfehérvá­ron két darabban is játszott, szerepelt a Kisváros című tévésorozatban, szil­veszterkor a Gálvölgyi-show Bélája volt, és dolgozott szinkronszínészként is. Polgármesterré az 1997-es időközi választáson lett, aztán a tavaly őszi ön­­kormányzati választáson - négy induló között - ismét győzött, méghozzá nagy többséggel. - Tulajdonképpen nem is akartam új­ra elindulni, mert hivatásomnak érzem a színészetet, és azt a pályát nagyon ne­héz abbahagyni - meséli. - De aztán el­kezdték kérdezgetni az emberek, hogy miért nem maradok, miért nem csiná­lom tovább. És mivel a tavalyi év volt az első, amelyben már látszott lehető­ség, hogy a falu kikerüljön a csőd köze­li állapotból, maradtam, azaz újra elin­dultam a választáson. Persze, amikor kilencven februárjában kiköltöztem Pestről, eszembe sem jutott a polgár­­mesterség, a csendet, a nyugalmat ke­restem, és kis nosztalgiám is volt a nagyszüleim parasztháza iránt. Most viszont már az egész faluért érzek fele­lősséget. A csőd az 1993-ban felvett svéd hitel miatt - amelyből ugyan 1995-ben fel­épült az iskola - fenyegette a nagyköz­séget. Az adósság még 1998-ban is meghaladta a 40 milliót. Szerencsére, ezt hajlandó volt egy bank átvállalni, ezért öt éve van az önkormányzatnak, hogy visszafizesse. Viszont a 240 mil­liós költségvetésből kellene megoldani, méghozzá sürgősen, a csatornázást, a csapadékvíz-elvezetést, az utak rendbe­hozatalát. A legsürgetőbb azonban egy konyha megépítése. - Ez egy húszéves probléma, és csak kisírni tudtam egy egyéves haladékot a tisztiorvosi szolgálattól - folytatja Bata János. - A külön-külön lévő, valóban elavult konyhák helyett egy ötszáz sze­mélyest kell építenünk, amely aztán az iskolát és az óvodát is ellátja, biztosítva a szociális étkeztetést is. Ennek szep­tember elsején működnie kell, ehhez viszont elő kell teremteni tízmillió fo­rintot. Úgy gondolom, hogy a négyéves ciklus alatt, ha nem is tudjuk megolda­ni, de el kell kezdeni a csatornázást is. Volt ugyan egy három községre szóló közös terv, amelyért jó néhány milliót fizettünk ki, de a partnerek közben ki­hátráltak belőle. Most el kell döntenünk, hogy aka­­runk-e saját szennyvíztisztítót vagy rá­csatlakozunk például, a veresegyházi­ra, de a legfontosabb, hogy megnyerjük a lakosságot. Az első felmérésnél ugyanis, még húszan sem voltak, akik vállalták volna a százötvenezer forintos hozzájárulást. A polgármester természetesen tisztában van azzal, hogy nemcsak az önkor­­­mányzat, hanem a lakosság is nehéz anyagi helyzetben van, hiszen a sok be­települő éppen megélhetési gondjai mi­att jött el a fővárosból, de tudja, hogy a csatornaépítésre mindenképpen meg kell teremteni a lehetőséget. És amed­dig nincs csatorna, addig az utak rend­­behozatala is várat magára, pedig itt is évtizedes lemaradást kell behozni. Meg kell oldani a vízelvezetést is, mert egy­­egy esőzés után már-már katasztrofális helyzet alakul ki.­­ Mindezt úgy kell megvalósítanunk, hogy még telekeladásból sem remélhe­tünk bevételt, mert az önkormányzat­nak nincs területe. Így aztán arra sincs remény, hogy ipart telepítsünk a köz­ségbe, igaz, ezt nem is szeretnénk - folytatja. - Itt, a fővárosi agglomeráci­óban csak egy zöldövezetben gondol­kodhatunk, ehhez viszont az kell, hogy a lakosság is részt vegyen a település szépítésében. És egyszer talán akad egy beruházó, aki a termálvizet hasznosíta­ni akarja. Az itt élők érdekében remé­lem, hogy ha letelik a négy év, a falu­ban is megtapsolnak majd. Ha sikerem lesz, az azt jelenti, hogy jobban élnek az őrbottyániak, mint korábban. B. J. G. 1954-ben született. 1972-ben érettségizett a Fáy András Szakközépiskolában. 1980 és 1983 között elvégezte a Színmű­vészeti Főiskola operett-musical szakát. 1983-1987-ig a Vígszínház tagja. 1987-1991-ig a Józsefvárosi Színház művésze. 1991-től szabadúszó színész. 1997- ben időközi választáson polgár­­mester lesz. 1998- ban ismét polgármesterré vá­lasztják. BATA JÁNOS F­I­A­I­T £ 2000 Figyelje a mutatókat! EGY észbontó PUNTO 2­0% kezdőrészlet befizetésével, kezelési költség nélkül, kamat akár 10% alatt +1 év ingyenes CASCO HAT PUNTO 55 S 30 Teljesítmény (Kw/LE) 40/54 Csomagtér (1) 275 Végsebesség (km/h) 150 Gyorsulás (1) 0-100 km/h 16/5 Fogyasztás (1) 90 km/h / 120 km/h / városban4,7/6,5/7,9 1 879 OOO FI­X Amennyiben Ön igénybe veszi a Fiat finanszírozás által kínált lehetőségeket. Sorsukra hagyott csónakok Horgász számára a tél holtszezon, ilyenkor készít mérleget az elmúlt nyárról. Felidézi a horogra került kevésbé kapitális és az elslisszolt, ám rekordméretű halakat. Azért ha nem túl zord a január-február, hellyel-közzel kilátogatunk a ked­venc helyünkre, ha másért nem is, nézelődni. Ezt tettem én is január­ban, végigjártam a soroksári Du­­na-ág szárazföld felöli részét. En­nek során azt tapasztaltam, hogy jó néhány csónak, bárka kint telel a parton, sőt van, amelyik jégbe­­dermedten várja a tavaszt. Az őr­zés módja: cölöphöz láncolva, le­lakatolva. Ám még ez sem minde­nütt, eltekintve attól, hogy ma­napság egy közepes méretű lánc nem véd a lopástól. A rendőrségi jelentésekből tu­dom, hogy tavasszal tömegesen jelentkeznek a kárvallott horgász­­tanya- és horgászcsónak-tulajdo­­nosok. Mert többségük télen felé sem néz a tanyának, nem is gon­dol a csónakra. Azért van a rend­őr, hogy vigyázzon rá, s ha valami eltűnik, keresse meg! - mondja a polgár meggyőződéssel, s nem hajlandó tudomásul venni, hogy ő is ludas a dologban. Úgyszintén hitelt érdemlő for­rásból tudom, hogy tavasszal megnő a csónakkínálat. Másod­vagy harmadkézből származó csónakok cserélnek gazdát, mé­lyen az ár alatt. Ami már magában gyanús, hátha még az is kiderül, hogy az eladónak nincs semmi­lyen papírja az eladott tárgy ere­detéről. Egy ilyen esetről szól az alábbi történet - tanulságul. Az eset első számú kárvallottja Z. Zs., akinek Dömsödön van hor­gásztanyája. Az ő csónakját lopták el, ám ő sem vétlen a dologban, mivel nem megfelelő helyen tárol­ta, nem zárta le rendesen, s nem bízott meg senkit, hogy a tél folya­mán szemmel tartsa a csónakot. A másik szereplő M. Cs. a kár­vallott és vétkes egy személyben. Pedig köztiszteletben álló polgár, soha nem volt dolga a rendőrség­gel. Hát most lett. Azzal kezdő­dött, hogy rendőrök jelentek meg a házában, s lefoglalták az udva­ron bakra állított csónakját. M. Cs. ekkor szerzett tudomást róla, hogy lopott tárgyat vásárolt, s így felmerül az orgazdaság gyanúja. Vétlensége igazolásául felmuta­tott egy tanúk által nem hitelesí­tett adásvételi szerződést, megne­vezte az eladót és a bonyolítás idejét. R. K., az eladó, fölöttébb meg­lepődött, amikor a rendőrök előál­lították gyanúsítottként. Vélemé­nye szerint ő nem követetett el bűncselekményt, nem lopta, ha­nem találta a csónakot. Horgászás közben figyelt fel rá a Kék-zsilip mellett ’97 novemberében. Félig vízzel volt telve, s a hínár is be­lepte. Tavasszal még mindig ott volt, amiből arra következtetett, hogy nincs gazdája. Ha pedig nincs gazda, szabad a vásár, a ta­lált tárgy bárkit megillet. Gondol­ta R. K., majd egy kézikocsival haza cigölte a drága műanyagcsó­nakot. Előbb kipofozta, majd a kocsmában közhírré tette, hogy van egy eladó csónakja. Itt hara­pott rá M. Cs., nem firtatva a csó­nak eredetét. A Btk. merőben másként ítéli meg a helyzetet, mint R. K. A jogtalan elsajátítás alfejezeténél ez áll: ...aki talált dolgot eltulajdo­nít vagy nyolc nap alatt a hatóság­nak vagy annak, aki elvesztette, nem adja vissza, úgyszintén aki véletlenül vagy tévedésből hozzá­került idegen dolgot eltulajdonít vagy nyolc napon belül nem adja vissza, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénz­­büntetéssel büntethető. Magyarán: ez a paragrafus úgy R. K.-ra, mint M. Cs.-re érvényes. Erről a paragrafusról kevesen tudnak, azt viszont nyilván hallot­ták, hogy a törvény nem tudása nem mentesít a felelősségre vo­nástól. Ügyeljünk tehát arra, hogy mit viszünk haza, vagy mit vásá­rolunk meg gyanúsan olcsó áron. Matula Gy. Oszkár A bedei csatára emlékeznek Cegléden Százötven évvel ezelőtt, 1849. január 25-én Cegléd határában Perczel Mór tábornok csapatai állították meg a Szolnok felől özönlő osztrák csapatokat és vágták el a visszavonulási útvo­nalakat. Cegléden is számon tart­ják, hogy mindez a „Bedében” történt, a Szolnoki út és a Törteli út által határolt területen. A bedei csata évfordulójára készülvén Márkus János, a Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke már ta­valy bejelentette, hogy a város­védők emlékhelyet építenek a Pál-napi csata emlékére. Január 25-i ünnepi programokra, a város önkormányzata, a 3. gépesített hadosztály-parancsnokság és a ceglédi vállalkozók anyagi segít­ségének is köszönhetően a mun­ka befejeződött. Délelőtt 11 órakor Perczel tá­bornok szobrát koszorúzzák meg a Malom téren. Tizennégy órakor a bedei emlékhelyet avatják. A kápolnaszerű kis építmény olda­lában korabeli ágyúgolyót helyez­tek el, s Szent Borbála, a tüzérek védőszentje is helyet kapott az emlékművön, amelyet katonai tiszteletadással koszorúznak meg. Tizenöt órakor ünnepi műsor lesz a Dózsa György laktanyá­ban, ahol dr. Hermann Róbert történész tart megemlékezést, majd ünnepi műsor következik. K. Zs.

Next