Szabad Nép, 1947. június (5. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-27 / 143. szám

, PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! Olaszorsss­ág és Magyarország (Lt.) A moszkvai rádió hírma­gyarázója szerdán este hosszabb előadás keretében párhuzamot vont az olasz és a magyar össze­­esküvés között. A moszkvai rádió cikkét lapunk más helyén ismer­tetjük. Mivel azonban az olaszor­szági események sok tanulságot tartalmaznak a magyar demokrá­cia számára is,­ mi sem mehetünk el mellettük szó nélkül. Emlékezetes, hogy pár héttel ezelőtt Olaszországban a keresz­tény­demokrata párt jobboldali elemei idegen imperialista körök támogatásával felrobbantották a kormánykoalíciót. Kiszorították a kormányból nemcsak­­ a kommu­nistákat, hanem a munkásegység jegyében velük szolidáris szoci­alistákat is. De Gasperi miniszter­elnök, a keresztény­demokrata párt jobboldalának feje­ és az ide­gen imperialista törekvések ügy­nöke saját pártjának jobboldali elemeiből és úgynevezett „párton­­kívüli szakemberekből“ (értsd: bankárokból, földbirtokosokból és nagyiparosokból) alakította meg kormányát. Ez a kormány azóta mindent megtett a demokratikus fejlődés elgáncsolá­sára s politikája arra irányul, hogy a háború súj­totta­­ország minél tovább vergőd­jék a gazdasági és pénzügyi anar­chia karmaiban. Az olasz nép máris súlyosan ér­l De Gasperi kormányának ,,ál­­dásait“. A koalíciós kormányzás ideje alatt, amikor a kommunis­ták és a szocialisták is részt vet­­tek a hatalomban, történtek bizo­nyos rendszabályok a gazdasági és pénzügyi anarchia leküzdésére, bár akkor is minden intézkedés a kormányon belüli és kívüli reak­ció elkeseredett ellenállásába üt­között. Mióta­­azonban a munkás­­pártok nem vehetnek részt a kor­­mányzásban,­­­z olasz állam veze­tése teljesen ki van­ szolgáltatva a nagytőkések és Nagybirtokosok ké­­nye-kedvének s ennek következté­ben az ország is tovább csúszik le­felé a lejtőn. De nemcsak a nép életszínvo­nala süllyed,­­ hanem a politikai életben is egyre fenyegetőbb je­lenségek mutatkoznak. Bár a nép­­toraegek a­ városokban és a fal­vakban egyaránt felismerik De Gasperi katasztrófa-politikáját s így a községi választásokon a­z olasz munkáspártok s a velük szö­vetséges baloldal hatalmasan elő­retört, a fasiszta szervezkedés is egyre riasztóbb méreteket ölt. Nemrégiben lepleztek le egy ha­talmas arányú földalatti fasiszta szervezkedést; egyes­ újsághírek szerint az­ illegális fasiszta moz­galomnak többszázezer tagja volt. De Gasperi kormányzása megte­remtette a fasiszta szervezkedés ezát­ára a kedvező talajt, olyany­­nyira, hogy a fasiszták szervezke­dése Olaszországban nem is olyan nagyon földalatti. A fasiszta szer­vezeteik a kormány elnézése miatt politikai támogatásban részesül­nek, ezenkívül pedig a nagytőké­sek és a nagybirtokosok igen te­kintélyes anyagi támogatásban is részesítik őket. Felfegyverzett fa­siszta bandák .Szicíliában, ahol kü­lönösen, előretört­ a baloldal a köz­ségi választások során, a merényle­­tek­et követnek el a munkáspártok funkcionáriusai és más baloldali tényezők ellen. Az olasz munkásság természete­­sen­ érzi a veszélyt és mivel kény­telen­ azt tapasztalni, hogy a kor­mány semmit sem tesz a fasiszta szervezkedés és terrorcselekmé­nyek megakadályozására, sok he­lyen a sztrájk fegyveréhez nyúl. Szicíliában sztrájkolnak a munká­­­­sok, Palermoban, Genovában és több más városban általános sztrájkot hirdettek. Jelentések ér­keznek arról, hog­y Rómában, Ge­novában, Firenzében a kommunáét­t és szocialista pártok, az olasz­ Dolgozó Nép Pártja, az Akció Párt, a Köztársasági Párt és a Munkás- Demokrácia Pártja gyű­léseket hívott össze s a gyűléseken elhatározták a közös köztársasági arcvonal megalakítását a szabad­ság védelmére és a fenyegető fa­siszta erőszak leküzdésére. Íme, ilyenek az olasz állapotok, egy olyan ország közállapotai, ahol nem az .Összeesküvőket sö­pörtek ki a kormányból, hanem ahol az összeesküvők távolították el a munkáspártok képviselők. Gazdasági és pénzügyi anarchia, alkotmányjogi zűrzavar, a dolgo­zók nyomorúságának növekedése, az­ ú­jáépítés szünetelése, a fa­siszta szervezkedés óriási méretei, fegyveres provokációk a nem­ pártok ellen, iparmágnásokból, bankárokból, idegen hatalmak üg­ynökeiből álló kormány, stb. Ez a sors várt volna hazánkra is, ha a demokrácia és a reakció nagy csatája az összeesküvők győ­zelmével ért volna véget. Ez a sors várt volna Magyarországra is, ha Nagy Ferencinek és társai­nak sikerült volna felrobbantani a koalíciót és sikerült volna meg­alakítani a külföldi gyámság alatt álló kormányát. Nálunk azonban a­ mórként történt, mint Olaszor­szágban. S ennek szintén mutat­koznak már az eredményei. A mi országunkban béke, rend és nyu­galom van. A dolgozók­ élete ugyan nálunk­­is nehéz, de most készü­lünk az új kollektív szerződésekre és fizeté­srendezésekre. Most indu­lunk a­ hároméves terv megkez­dése felé, amelynek központi gon­dolata a dolgozók sorsának meg­javítása. A tavalyinál jobb aratás ígérkezik s minden reményünk megvan arra, hogy az új gazdasági esztendőben jobban élü­nk, mint ta­valy. Ők Írország úti­. De Gas­peri kormányzása alatt lefelé ha­lad, a mi országunké Nagy Fe­rencnek és klikkjének bukása után felfelé. Ez a leülő-­ Olaszország és Magyarország helyzete között. A mi­n­i­szt­ere­knak ma nyújtja be a nemzetgyűlésen a hároméves tervről szóló törvényj­a­vas­latot Pénteken Dinnyés Lajos minisz­terelnök a nemzetgyűlés elé ter­jeszti a hároméves tervről szóló, törvényjavaslatot. A nemzetgyű­lés­­együttes­­bizottságai pénteken délután valószínűleg letárgyalják a javaslatot, mert tárgyalására a miniszterelnök a­ sürgősség kimon­dását kéri.. Amennyiben a nemzet­­gyűlés a sürgősséget kimondja, a bizottság pénteken egy ülésen megvitathatja a javaslatot és azt kedden vagy szerdán, a Ház már teljes ülésen letárgyalhatja és törvénnyé emelheti. A Szaktanács elkészítette a kollektív tettszerződés szivetét A Szakszervezeti Tanács­­elnök­sége szerdai rendkívüli ülésén kidol­gozta az augusztus 1-én életbelépő kollektív szerződés végleges, szöve­gét. Az új keretszerződés nemcsak azokat a jogokat tartalmazza, me­lyek az előző kollektív szerződést" a nyugateumópai országok szakszerve­zetei előtt is példaképpé tették, ha­nem olyan új jogokat is biztosít, amelyeket az­ előző kollektív szerző­dés egyáltalában nem tartalmazott. Üzami szeriőlá­­sek Szamtaftin, panaszra­­és viszóirre adott okot az elmúlt esztendő alatt a sa­akmáik minőségi kategorizálása­ Az­­íj keretszerződés esért nem tesz különbséget a­ s egyes szakúak kö­zött. N-dv-z. véget okozott az te, hogy egy-­gy nagyipari üzemben, ahol 15 — 20 szakm­ihoz tartós én­munkás dol­gozott, 15—20 kolectív szerződést kellett kötni é­­ eszerint sceffiett' a céves,'z­ámolást megejteni. Hogy a­­vitákat és az ugan nehézségeket' el­kerüljék, üzemi kollektív szerződése­ket engedélyez a Szaktar,des abban az esetben­, ha a munkáltató és a dolgozók többsége kéri. Musfikaidő, bérek A dolgozók általános kívánságát teljesíti a Szakszervezet­i Tanács, amikor határozottan kimondja, hogy a­ heti munkaidő nem haladhatja­­meg a 48 órát és szellemi munká­soknál is csak akkor lehet ennél kevesebb, h­a idealégők nélkül is lehet folytatni­ a ter­melő munkát. A túljutttású emelt úgy engedi, ha rák, ': az illető i.e. szs . \ , rrr. 1 hozzájárul és akkor is csak korlá­tozva. Ennyit különösen azért van •nagy jelentősége, mert épp még- Szüntetik az (O­ls-adó túlórákat, r'(b­­l.'ényszerű­'k « vállalkozókat a mun.­­J.á'--létszm kiegészítésére és így elöl segítik­­a munkanélküliség csökke­nését. Újítás a munkabéreknél hogy csak három bér­csoportot állapít m­eg és kimondja, hogy a különleges szaktudással rendelkező munkások vagy akik különleges munkakört tőtznek be, magasabb bérben része­sülhessenek. Ugyanígy a legfelsőbb bérhatárnál magasabb bér kaphat­nak a kiváló teljesítményű vagy spak­álúsú, értelmiségi dolgozók is. A telje­sítmén­ybérekre vonatkozóan kös­ekíti a munkáltatókat hogy a teljestm­én­yt aatra Hiepf­­mokra is ter­jessze ki, akik a termelés fokozásá­ban részt vesznek­, de teljesítményük közvetlenül reap mérhető le.­ A biz­­tosított ala­pórabér a 80 százalékos teljesítménynek megfelelő összeg. A progres­szívitá­s 100 százalékon túl minden 1 százalék után 1.25, a ma­t­taszámols teljesítményig bérezésn­él pedig 1.15 százalék. A munkadarabot kísérő lapokon a munkáltató köteles feltüntetni az előírt­­munkaidőt és a 100 százalékos teljesítménynek meg­felelő árat. Az újításokat, új munkamódszerek bevezetését úgy kell jutalmazni, hogy az egyszeri palármon túl az újító, vagy az­­újító csoport további hat hónapig a régi normával dolgozhas­son. Késztetésén intézkedik a kábuusz­toítői díjakról, az idánybérekről és az adóterhek elosztásáról. Végül ki­mondja, hogy csak azok a juttatá­sok tekinthetők szerzett jegeknek, ahol minden kétséget­ kizáróan be­­bizonyosodik, hogy a munkavállalók ezeket a juttatásokat a múltban ,nem bérük kiegészítéseként kapták meg. A dolgozók egészségvédelme A leglényegesebb a keretszerződés­ben­­a dolgozók egészségéről való olyan messzemenő goikloskodás, mely ezen a téren nemcsak a nyugat eu­ró­­­pai.­­•'» a haladottabb demokráciái és küsznyező államok között is az elsők közé helyezi a magyar dolgozókat. Eszerint a munkáltató köteles gon­doskodni arról, hogy a­z egészségre káros és­­veszélyes munkáknál a dolgozók az élett­an­ila­g szükséges védőé­teleket megkapják. Az üzeme­ket megfelelően kell szellőztetni, vi­lágítani és fűteni. , de a szellőztetés természetes szellőzéssel nem oldható meg, akkor gondoskodni, kell meg­­fele­lő szellöztítóbe­rendezzések építé­séről. Kötelezi továbbá, a munkálta­tót a Szaktanács másoló­-, fű-idő-, ét­kező-, öltözőhe­lyis­­égek berendezésére és azokban az üzemekben, ahol az egészségre káros munkai körülmények között végzik munkájukat a dolgo­zók, időszakos orvosi vizsgálat tartá­­sára. Ahol nem lehet gondoskodni megfelelő serészségvédetek­­ről, ott: kö­teles a vállalkozó oly módon csökken­teni a munkaidőt, hogy annak egy részét végezze a munkás az egész­ségre ártalmas, másik­­részét pedig olyan munkahelyen, ahol nem veszé­lyezteti a munka­ természete az egész. •Véget. Minden olyan esetben, amikor nagyobb mértékben fellépő ipari be­tegséget esik­­ a vizsgáló orvos, köte­les a munkáltató iparegészségügyi szakértő igénybevét­elével kidolgoz­tatni a módokat, melyekkel tömeges megbetegedéseknek­ elejét lehet venni. A keretszerződés szövegét a Szak­­szervezeti Tanács elnöksége sokszo­rosított példányokban a szakmai szervezetek vezetőihez továbbítja, Míg megtehessék észrevételeiket és a keretszerződéés alapján kidolgozzák a szakmai szerződéseket. Az eset­le­ges észrevételük és módosítások fe­lülvizsgálására az elnöki tanács öti tagú bizottságot alakított. A jövő hét folyamán a Szaktanács ismer­tetni fogja az általa kidolgozott irányelveket a GyOSz képviselőivel is és megkezdik a tárgyalásokat a GyOSz és a­ Szakszervezeti Tanács elgondolásainak egyeztetésére. R­ákosi Mátyás és Farkas Mihály elvtársak visszaérkeztek Prágából­ ­ A magyar demokrácia eredményes harca kedvezően változtatta meg a csehszlovák közvéleményt Rákosi Mátyás és Farkas Mű­hely elvtársak Prágából tegnap este visszaérkeztek Budapestre. Fogadásukra a többi között meg­jelentek a nyugati pályaudvaron Slark László, Révai József, Kossa István és Kádár János elvtársak. Megérkezése után Rákosi elv­társ a következő nyilatkozatot adta a Szabad Nép munkatársá­nak: — Megbeszéléseket folytat­tunk a Csehszlovák Kommu­nista Párt vezetőivel és Benes köztársasági elnök úrral a két ország kérdéseiről. Meg va­gyunk győződve arról, hogy a kölcsönös álláspontok közvetlen megismerése hasznos volt és nem marad eredmény nélkül. Farkas Mihály elvtárs a követ­kezőket mondotta: — Külön alá akarom húzni azt a meleg baráti fogadtatást, amelyben a Csehszlovák Kom­munista Párt vezetői részesítet­tek bennünket. Nagy megelége­déssel tapasztaltam Prágában, hogy a magyar demokrácia eredményes harca a reakció el­len kedvezően változtatta meg a csehszlovák közvéleményt Ma­gyarország iránt. Csehszlovák kommunista vezetők jönnek Magyarországra Rá­kosi Mátyás, és Farkas Mihály elvtársak prágai útjáról a Cseh­szlovák Távirati Iroda (Cs. P. Ki) a következő, hivatalos közleményt adta ki: „Rákosi Mátyás, a Magyar Köztársaság helyettes miniszter­­elnöke, a Magyar Kommunista Párt főtitkára, valamint Farkas Mihály nemzetgyűlési képviselő, az MKP főtitkárhelyettese meg­beszéléseket folytattak a Cseh­szlovák Kommunita Párt vezető­ségének­ tagjaival. A megbeszélé­seknek tájékozódó jellegük volt és a kölcsönös megértés szellemé­ben folytak le. Tervbe vették, hogy a Kanyar Kommunista­­Párt veze­tőségi tagjainak láto-á­t­ását, a Csehszlovák Kommunista Párt vezetőségének tagjai a­­ két párti sára Budapesten viszonozni fogó véleménycseréjének előmozdítá- j­­ák.“ ­ Dinnyést minisiisüln­ök nyilatk­ozata a magyar hadseregről Dinnyés Lajos minisztorelnök az alábbi nyilatkozatot adta a Reuters iroda budapesti munkatársának: Hivatal­belépése óta kirostálták a magyar hadseregben maradt „kétes képességű” katonatiszteket, mint­egy 15—20-at. Az eltávolítás oka inkább alkalmatlanság­ volt, n­em politikai szempontok. A miniszter­­elnök határozottan kijelentette­ ,a magyar hadseregnek nincsenek, és hem­­e lesznek szovjet kiképzői, az oroszok nem tettek ajánlatot Sla­gyarországnak katonai szövetség létrehozására és nem igényeltek katonai vagy légi támaszpontokat Magyaror­szágon. Közölte, hogy a magyar hadsereg létszáma e pilla­natban 14.000 fő,, ebből 9000 a határőrség. A rendőrség létszáma 25.000 fő. A békeszerződés értelm­é­­ben Magyarország 16-OCO főből álló hadsereget tarthat. A hadsereg tényleges létszáma a jövőben a ren­delkezésre álló pénzösszeg nagysá­gétól függ majd­­­ mondta nyilat­­kozatá­ban Dinnyés miniszterelnnök.

Next