Szabad Nép, 1947. június (5. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-27 / 143. szám

2 szposzto n£p PÉNTEK, 1M7 JÚNioS 27 Milliós sztrájkok az I­SA-ban, Olaszországban és Thorez ötórás titkári beszámolója a Francia K. P. kongresz­­szusán • Köztársasági Front alakul Olaszországban A Szovjetunió a jövőben is elutasít minden beavatkozást a magyar ügyekbe Nagyot tévedett a nemzetközi re­akció, amikor ez év tavaszán azt re­mélte, hogy néhány törvénnyel, po­litikai manőverekkel, gazdasági sza­botázzsal egyes országokban meg­állíthatja a fejlődés irányát é­s a ma­ga javára alakíthatja át a helyzetet. A­ A demokratikus erők ciinálása nap­­ról-napra nő. Az amerikai nagytőke meg nm nyert, csatát a munkás­elle­nes rabszolgatörvény kierőszakolásá­val, mert az Egyesült Államok 1­ millió szervezett munkása nem, nyug­ta b­e bele az ifj törvénybe. Sőt az el­lene folytatott harcban először küzd egymás oldalán az eddig egymással vetélkedő két nagy szakszervezet, a CIO és az AFL. Olaszországban ez összes baloldali pártok közös kős­­társasági frontba tömörülnek a reak­ció és a­­ fasizmus veszélye ellen. Franciaországban a kormány gazda­sági vitáját fel kellett függeszteni, mert a reakciós koalícióban még min­dig résztvevő Szocialista Párt kép­viselői támadták a kormányt, ame­lyet a felborulás veszélye fenyeget. A nyugati nagy kapitalista országok­ban elhatalmasodó bizonytalanság és gazdasági zűrzavarnak kiáltó ellen­téte az Orosz Szovjet Köztársaságnak most befejezett költségvetési vitája­, amely a szocialista államban élő szov­jet emberek csodálatos eprómunká­­járól és nagyvonalú terveiről számol be. Nem lehet a Francia Kommunista Párt nélkül k­ormányozni A francia belpolitikai élet közép­­pontjában a Francia Kommunista Párt Strassbourgban szerdán dél­után megkezdődött XI. kongresszusa óia. Maurice Thorriy 5 órás nagy beszédében Janeri­c­tsy a­­francia bel- és külpolitika, legfontosabb kérdé­seit. Megállapította, hogy a francia munkásáé,g óriási erőfeszítéseket tett a termelés fokozásáért. Kifejtette, hogy a vállalatok nyeresége az utóbbi időben nagymértékben emel leadott, így a vállalatoknak módjuk­ban van a termelési jutalékok folyós­­ítása és a munkabérel­ felemelése. Thorez beszédében nyíltan köve­telte, hogy a Kommunista Pártot újra, vonják be a hatalomba. Hangsú­lyozta, hogy Franciaország felemel­kedése nem­­valósulhat meg vala­mennyi francia közreműködése nél­kül. Thoroz áll­ást foglal mindenféle tömbalakítás ellen és hangoztatta, hogy Franciaországnak külpolitiká­jával a demokratikus erők összefo­­gását kell szolgálnia. Mind nyilvánvaló, hogy Kab­adier kormánya, amelyből kizárták a leg­nagyobb francia pártot, a Kommü-, m­ní­ a Pártot és amely ezáltal fel­tartóztathatatlanul a jobbodali e­ök ■befolyása alá került, nem tud a rá­háruló feladatokkal megbirkózni. Hosszas eredménytelen viták ,után úgy határoztak,­­ hogy a nemzet­gyűlésben megszakítják a kormány gazdaságpolitikai vitáját, amely fel­borulással fenyegette a koalíciót- Schuma­n pénzügyminiszter pénzügyi javaslata és az állandóan emelkedő árak miatt a munkásság körében növekszik a nyugtalanság. Legújabb jelentés szerint a francia vasutakon 7Q szásta­­lékkal emelték a személyszállí­tás díját, az áruszállításét pedig 25 százalékkal. A sztrájkmozga­lom a legkülönbözőbb iparágak­ban állandóan terjed. A sztrájkoló munkások száma Frail­­iiaergságban és Észak-Afrikában csü­törtök délelőtt már­­ISO.OOO-re emel­kedett. A fémipari munkások július 1-én 24 órás sztrájkot tartanak. De Gasperi a felelős De Gasperi törvénytelen, kisebb­­ségi kormányalakítása óta Olaszor­szágban mind nyíltabban szervezked­­nek a fasiszták. A már ismertetett szicíliai véres zavargások következ­tében az egész dolgozó olasz nép egységesen lép fel a fasiszta terroris­tákkal szemben. Palermóban, Geno­vában és több­­más városban általá­nos sztrájkot hirdettek ki. Szerdán egész Olaszország szer­vezett munkássága: 6 millió testi és szellemi dolgozó fél­­órás általános tiltakozó sztráj­kot tartott. A félórára leállt gyárak, a bezárt hivatalok megnyutatt­ták az olasz dol­gozók egységét és erejét. Tso­­­tán ennél is nagyobb jelen­tőségű azonban az, hogy Ró­mában, fren ovis­ban és Firen­zében a kommunista és szo­cialista pártok, valamint az akeitpárt, a köztársasági párt és a munkáade­mokrata párt közös­­ gyűléseket hívott össze, ahol, el­határozták a Köztársasági Front megalakítását a szabadság vé­delmében és a demokráciát fe­nyegető fasiszta erőszak leküz­désére. Közös t­at­ározattukban kijelentették, hogy Zes Gaspari kormánya felelős a­ zavargásokért, amelyek a k­ormán­y­­alapírást követő napon kezdődtek és azóta folynak. Az olasz szakszervezetek, is tilta­kozó jegyzéket nyújtottak át. Az olasz nemzetgyűlés titkon sza­vazással egyhangúan Irmát­ De Nico­­lát választotta meg köztársasági el­nökké, aki a megbízást elfogadta. A moszkvai rafkió imrhuvamot­ológi­ ai olasz és a­­magyar összeesküvés közt­ Hangsúlyozta, hogy az olasz­­országi jelenlegi politikai helyzet elősegíti a fasizmus feléledését. A keresztény demokraták szembeszáll­­tak a kommunisták és szocialisták demokratikus törekvéseivel és súlyos gazdasági és politikai helyzetbe hoz­­ták az országot. Az, olasz illegális fasiszta szerveztetek" megtették az előkészületeket a fiatátom­ átvételér"­. A reakciós elemek a keleteurópai államokban is megkísérelték a demo­kratikus rend megbontását. A magyarországi összeesküvés sorsa azonban jól mutatja, hogy törekvésüket kudarc érte. A Krasznaja Zvjavda ugyancsak a­ magyar reakció vereségével foglal­kozik. Emlékeztet arra, hogy a szovjet­ kormány elutasította az an­gol és az amerikai jegyzékeket és hangsúlyozza: a szovjet kormány továbbra is elutasít minden hasonló vállalkozást, amely a magyar ügyek­be való b­eavatkozásra irányul. Szlovákiáb­­n is Prágai jelentés szerint Csehszlová­kiában rendkívül élen formában fo­lyik tovább a fasizmus elleni harc. A kommunista Rudi Právo vezető helyen közli azoknak a volt Hl­inka­ gárdistáknak a nevét, akiket, a szlo­­vák Demokrata Párt vezető kor­mány funkciókba helyezett el. Az egészségügyi kormány­bizt­osság el­nökségének főnöke, az igazságügyi, földművelésügyi és tájékoztatásügyi kormánybiztosság több vezető tiszt­viselője szerepel ebben a névsorban. A Rodé Pr­ávo megemlíti azt is, hogy az egészségügyi kormány­­megbízott, a Demokrata Párt egyik vezetője, az a Böhm Em­á­smér, aki 1930 és 194­1 között Magyarországon Tisoék m­egbí­­zásáb­ól a magyarországi szlová­kokat jobboldali szervezetbe tö­mörítette. A szlovák szakszervezetek központi tanácsának elnöksége állást foglalt minden kísérlet ellen, amely a Szlo­­vák nemzet eredményeit tönkretenné. Követeli a közélet, a politikai pártok és a kormány­ hivatalos megtisztítá­sát a fasiszta ele­mek maradványaitól és a szepartetáktól. Az elnökség az­zal a kéréssel fordult a munkásosz­tályhoz, hogy fokozza éberségét. Bű­n rá iszanak a szettásorol­! A reakció támadása Amerikában merészkedett legmesszibbre a mun­kásság legelemibb jogai ellen hozott törvényekben. Az amerikai dolgozók egysége és ellenállása állandóan fo­kozódik. A keleti partvidéke® újabb ■10.000 hajógyári munkás csatlako­zott a sztrájk­mozgólanhoz. A bá­nyászok munka­beszüntetését az acél­ipar máris megérti). A min.-­ásség öntudatos ham­ának elszántságát jel­lemzően tükrözi vissza az egyik bánya bejáratára szegezett hatalmas felirat: ..Bányásszák ki a szenátorok a szenet!" Az uruguai kongresszus, nyilván­os HLA mintájára, törvényt szava­zott meg a sztrájkok megtiltásából, a törvényt Berre­ta elnök jóváhagyta. Az uruguayi Szakszervezeti Ta­nács hétfőre általános sztrájkot ha­tározott el, tiltakozásul a törvény ellen. Miközben Párisban az európai nagyhatalmak külügyminiszterei arra készülnek ,h ho­gy megvitassák A Mar­­shall tervét, egyelőre semmi jel sem mutat arra, hogy változás állott volna be Amerika külpolitikájában. Az Egyesült Államok bukaresti követe jegyzéket nyújtott át a román kü­lgyminiszternek, amelyben az USA kormánya „komoly aggodalmának“ ad ki­fejezést azok miatt a rendszabá­lyok miatt, amelyeket Romániá­ban ellenzéki és pártonkívü­li személyek ellen foga­natosítottak. Mint már jelentettük, Romániá­in is m­a félénksebbeit mozgolódnak a tasistva elemek és a azekssarvepeti tanács éppen tegnap hívta fel a munkásságot fokozottabb éberségre. Ép­ítőm­u­n­ka a Szovjetunióban a Szovjetunióban óriási iramban folyik a békés építőmunka. Erre vet fényt az Orosz Szövetségi Köztársa­ság most befejezett költségvetési vi­tája is. Ebből a többi között meg­tudjuk, hogy' l0tS-bain 200.000 négy­zetméternyi laikárfszet­ adtak­ át­ ren­­del­tetésének és még 1047-ben a há­ború alatt elpusztított községekben és falvakban minden hajlaktilan új házba költözik. A köztársaságban az idén csaknem­­ hárommillió hek­tárral többet vetettek be, mint ta­­valy. A f­élisziszvetést felemelték, a bevételi oldal 46.137.720.000, a kiadási oldal pedig 46.105.002.000 ru­bel. Az orosz,szovjet köztársaság Leg­felső Tanácsának szerdai üM®Sn a költségvetés elfogadása után ismét Ztodionovot választották meg minisz­terelnökké. Megkezdődött az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság legfelső Ta'­'á. cn&n.5.k ülése is. É­rdek­es hír, hog­y Moszkvába Ta­ dia, első követének Nehru nővérét nevezték ki. Éj­fé­l­kor ér le szrit: Molotov Parisian Molotov szovjet külü­gysointender csütörtök délután Párisba érkezett. Este Ridault francia kü­ülgyminisz­­terrel tárgyalt. A ftósai versély a hadifoglyokért Az. cg­vra nu vvobo tömegeidben hasra érkező volt hadifoglyok fogadásába® és támogatásában tevékenyen kiveszi részét az MNDSz. A rákospalotai szervezet asszonyai vacsorán látták vendégül a legutóbb hazaérkezett 35 palotai hadifoglyot. A vacsorához, a piacon áruló asszonyok ajánlottak fel nagymennyiségű gyümölcsöt. — Kispesten a Nőszövetség h­elyi cso­­portja­ tízágyas átmeneti otthont ren­dezett be a hazajövök számára.­ Min­den ágyat külön asszonycsoport pat­ronál és 1. helyi szervezet vállalta az étkeztetést is. — A fogságból haza­tértek munkába állítása érdekében az MNDSz csepeli szervezete megállapo­­dott a Weiss­ Manfréd-gyár üzemi bizottságával, hogy az állományuk­ban lévő hadifoglyokon kívül to­vábbi volt hadifogoly munkásokat vesznek fel­ — A Nőszövetség­ V. ke­rületi belső csoportjának közben­­járására a vendéglátó iparosok 200 ebédjegyet ajánlottak fel az MNDSz hadifogoly-mozgalmára. Nágel micmnz&MIT őzsiepatola. Diésor Si­vasgi'M dsigtzáh küld­öttsére a miniszterelnökf­él A diósgyőri vasgyár küldöttsé­gét, mely­ szerdán Bán Antal elv­társ, iparü­gyi miniszter­­él járt, csütörtökön délután fogadta­ Doly­­nyes Lajos m­iniszterelnök. A kül­döttség átadta a miniszterelnök­nek a gyár dolgozóinak emlékira­tát, melyben felhívják figyelmét arra, hogy a legfontosabb létfenn­tartási cikkek, elsősorban az élel­­m­iszerek ára olyan mértékben emelkedett, hogy a dolgozók leg­alacsonyabb igényeiket sem tud­ják kielégíteni mai keresetükből. Kérik a miniszterelnököt, hasson oda, hogy erélyes és hatályos ren­delkezésekkel véget vessenek en­nek a spekulációs árfelhajtásnak. Dinnyés Lajos minis®:':'’élnek rá­svábén kifejtette, hogy a drágaság okosai a spekulánsok. Helytálló­nak iemerte el ?. an­ngyöri dolgozók par­nassát és olisin­­st­, hogy ezért a hely­telen­t­ltoztatni kell. Erélyes intéz­kedésre van szükség, és csak úgy lu­hsz­­erélyesen küzdeni a tőkések mo­hására ellen, ho­gr­ bíróság szigorúm alkalmazza­ a törvényeket és nem en­gedi, hogy a rendőrség által letartóz­tatott üzérek már másnap szabad­lábra kerülje­k­ Elmondta még, hogy as* egye­s m­iniszter-juimdi*iban burjánzó -korrupció’is okozója^ a mai ne­hézségekn­ec, mert lehetővé teszi, ■hogy a különböző hivatalos meg­bízatások ürügyével emberek menje­nek ki külföldre és ezszel lehetővé teszik, hogy jelentős vagyonokat sí­­bobjanak "ki magukhoz. "Példaként meg­amlítette, hogy a maga részéről vizi­álatot indított az ilyen vissza** elegek ktrepí­lésére és megdöbbenés­sel állapította meg, hogy tártuk olyan miniszteri kiküldöttek, akik A.r.lexikálban tartózkodnak állam­költségen azzal a megbízatással, hogy az elhurcolt lovakat hozzák vissza. ■vA küldöttség végül kérte a mi­niszterelnököt : támogassa a mun­­kásságmít­ész a kívánságát, hogy a nagyipari üzemek élére munkás­­igazgatók­at nevezzenek ki. A mi­niszterelnök válaszában kijelen­tette, hogy csak helyesli és öröm­mel látná, ha minél nagyobb számban kerülnének hozzáértő jó szakmunkások vezető pozícióba. Ugyancsak helyesli, hogy a­ NIK vezetőségébe is minél több ilyen munkás kerüljön be. A békeszerződés becikkelyezé­sének vitájában Mihályfi Ernő válaszolt a felszólalásokra Mérsékelt érdeklődés kísérte csü­­törtökö­n a békeszerződés becik­kelye­­zésének nem falgyűlési vitáját. Nemn­­csak­ a karzaton volt gyér a hallgató­éiig, hanem az Ülésteremben la egész padsorok álltak üresen. Az első fel­szólaló Mihályfi Ernő megbízott ki in­­­telminiszter vo­lt, aki beszéde elején azt hangsúlyozta: A magyar nép a béke súlyos terheivel a vállán felépíti új országát, új életet kezd a Duna­­völgyében. Sulyok Dcz.90 egyik meglepő és megdöbbentő megjegyzésére vála? szólva Mihályfi kijelentette, hogy gy emberi e.zcín­y.'sde/o./ötezi­ a­z ország államformájáról szóló törvény biztosította, ezt a törvényt a kor­­'•■Urny betartja én est nen­ kell külső beavatko­dssal való fenyegetéssel sürgetni. Ellenben­­— folytatta a mi­­ntseter — hadd idézem itt a fe­lke­­szírzőedésnek egy másik szakasszát, amely megköveteli (megköveteli ezt persze a magyar demokrácia egész­­r­ége a Cotosatona is), hogy ... „ma­gyar területen minden fasiszta jel­­legű... szervezetet... amely az J3gye®iUt Nemzetekkel szemben el­lenséges propagandát, ideértve a re­vizionista propagandát is fejt ki ez... amelynek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogai­tól , meeg kelll szüntetni". A­ Szabadságpárt felé elhangzott intő sz­avai után Mihály­fi Ernő rész­letesen ismertette a békeszerződés egyes pontjait. Megállapította, hogy az, eddig fol­tatott fcltizteti, po­litika, egyforma bizalmatlanságot keltett irányunkban a három negyhatalomnál. Ezért a szuverenitását visszanyerő magyar államnak jó viszonyt kell teremteni, egyértelmű baráti "polit­i­­kát kell folytatnia a Jtajjyfe»t»lp»­, de különösen a szom­szédi álamok, eteősőrbá® ,a ssovjetu­nió irányában. A Ház minden oldalán nagy tet­­szésgel fogadott beszéd után Zsedé­nyi Béla a Szabadságpárttal és a Pfeiffer-csoporttól »corosan evyött­­műk­ödö pártonkívüli képvieelő szó­lalt fel rn lelkesen megdicsérve Rei­cher Endre előző napi Horthy-rend­szer mentegető beszédét, sőt maga is megkísérelte a régi Horth­y-rend­­szer tisztára mosdatását. Odáig ment, hogy kijelentette: ,,Nem bizonyos, hogy aki győzött a háborúban, győzni fog « békében is“. A felhá­borító kijelentésekre kitört a vihar. Egy hang a Sz­ociáldemokrata Párt soraiból: „Minket nem legyőz­tek, Nemem felszabadítottak.“ Z­edényn Béla: Kérem, ez nem po­litikai fejtegetés. Itt elvont, maga.­?, színvonalú filozófiai neg­állapítázok­­ról van szó. Szabó Imre: Dehogy te. A­zt akarja mondani, hogy a német fasizmus nincs , végleg legyőzve! A vitába Relcherék ie bekapcsolód­­tak s szinte teljesen megfeledt­esse róla, hogy Zsed­ényi a szónok, nem pedig ők. A Pfeiffer—Rel­hier-féla" különparlament ülésének az elnöklő Kassa István elvtársa vetett véget. Zsedényi ekkor még néhány önvésztő mondatban kifejtette: Sulyok előző­­napi beszédét teljes mértékben a gá.év.í teszi a ezzel leült. Szünet után a Demokrata Nép-­ párt­­szónoka, Eckhart Sándor, majd a pártonkívü­l Parragi György szó­­l­­lt fel. A volt főszerkesztő kijelen­­­tette: „A fasisztáktól vines mit föl. mink, hiszen ott ülnek az internáló* táborokban ..(megfeledkezve ar­ról, beteg vezércikkeiben én hordó­­pzónoklato­iba­n • ártatlanul' «tenve-dlft csinó­kraváktnak igyekezett feltüntet­­ni az internáltaiét), majd kosod* t ette: „ .. .és a jelenlegi Nemzeti­"‘"n­­imst is kiszorultak a­ reakciósok“. Parragi tehát még eddigi uszításéi­­val is ezenetbe kerül, csakhogy Su­­lyokékat és a többi Nemzetgyűlés­­­ben ülő „korsatritkített fasisztákat" demokratáknak tüntesse fel. Da a szög csak kibújik a­­zsákból. Fölszólalása végén Parragi az "össze-­ esküvést okmányfenerűen bizon­yitó Feh­ér Könyvet már ,,"benyaralási kísérletnek" nevezi — mégiscsak na­gyon fáj Parragiéknak az össszes. kisví­g leleplezése! Ezzel a csütörtöki ülés végetért. A békeszerződés becslásel­vezésünere vitáját péntek délelőtt 16-k­or foly­­tatják. • Donáth György­ék legp ügyében mvé­stelen ítél a NOT A NOT csütörtökön befejezte az összeesküvők ,első csoportjának, Dp­­tut I­st Györgynek és bűntársainak fellebbvit­eli tárgyalását. Az utolsó napon a vádlottak szólaltak fel. Ez­után az elnök közölte, hog­y a jövő hét szerdáján reggel fél kile­ncko­r hirdetnek ítéletet. ifi ii n Ji-a­ u t» m utaxnt fogalom Ikiért gy­ors, pontos, n­­embiztos -Vx ország egész területére vál­lalunk személyfuvart MUKK mm Hneitpeil, Vili- Víg-utca S inteloHt 33S-0V4 ilisliok. S*és helyi*nte* 19 felelőn i IS-»»

Next