Szabad Nép, 1948. május (6. évfolyam, 101-122. szám)
1948-05-05 / 103. szám
6 OROSZUL TANUL AZ ORSZÁG Csütörtök van, — még nem csengették le a tizenkettes szünetet. Szabó Lajos tanár úr hóna alá csapja az osztálykönyvet, két összehajtogatott újságlepedet, a Pravdát és Izvesztiját, és siet fel az emeletre a m/C-be. —■ Angolosok kifelé! — mondja az osztályban szándékolt szigorral. Az osztály, — az előbb még a padokon, ugráló, vidám társaság — kettéválik. Bentmaradnak vagy hmtan —, akik a négy idegen nyelv közül az oroszt választották. — Dolgozatírás lesz! A napos kiossi ja a füzeteket ... — írjuk fel a dátumot! j T~~ j togy hang-UCl. | zjjj ez fiam? !..Tavaszi munkák‘1 - vjeszenje !!!-----------------------------------! rabota! — vágja rá habozás nélkül Horváth s már írja is szép, kerek belükkel a táblára. — Helyes. Most lediktálom magyarul a mondatokat, gyorsírással jegyezzétek. A füzetbe csak, az orosz fordítást írjuk. Első mondat: „Ilyenkor, márciusban és áprilisban, akikor kitavaszodik, (vigyázz a ragozásra!) mindenütt megkezdődnek a tavaszi munkákr’. Megvan ? Repülnek a ceruzák. ,,Puskázás“ tilos (nem jó volna miből, házilag ,,lehúzott" jegyzet helyettesül a könyvet). Kiss befejezte a mondatot, várakozóan néz maga elé... Udetznek egy szón kell gondolkoznia ... — Vjeszenje raboti — írja Berecz, (vidéki fiú) és jólesően gondol arra, hogy ilyenkor, tavasszal a Szovjetunióban is szántanak-vetnek a parasztok... Húsz fiú hajol tollal a kézben a Padok fölé. Tanulja, írja, fordítja, ízleli,érti, mit jelent oroszul: munka, újjáépítés, szabadság ... _ . tanrendje sokat| AZ egyetemit mondó olvasmány. [Orosz Intézet| nyelvtan. A realizmus kora a XIX. század orosz irodalmiban, orosz nyelvtan és beszélgetés kezdőknek, sajtó a Szovjetunióban, és így tovább ... Százan vannak ebben a félévben, akiket az orosz nyelvtan, az óegyházi iszláv filológia érdekel. A hallgatság: népi kollégisták, értelmi családból valók, Oroszországból hazatértek, kárpátaljai ruszin növendékek. Dr. Trócsányi Zoltánt, az intézet vezetőjét, a hómani kultúrpolitika több, mint 15 évrelélt várítáit tevékenysége miatt. Az Orosz Intézet, vezetőstül együtt , munkaversenyben áll a többi szellemtudomány intézetet. Ljuba (Lányiné, orosz származású asszony, férje magyar) péntek reggel 3- kor megjelenik az egyik napilap szerkesztőségében Tizenhattagú lelkes társaság várja. Már mindnyájan hibátlanul le tudják írni a revüket, (második óra!) az hogy: Budapest, Moszkva, Lenin,, Venglia. — egyébként még néha összecserélik a betűket. Ljuba 9 óra 10-kor már a lépcsőházban rohan lefelé. A Magyar — Szovjet Művelődési Társaságnál két kurzusa van, a Népművelési Központba is egy, a Pedagógiai Főiskolán több csoportot tart:, a kultuszminisztérium és a román követség tanfolyamát már le kellett mondania — nem telik az időből. A Magyar-Szovjet Ljuba újra tesz, mit,fia panaszkodna a sok munka miatt, pedig titokban nagyon büszke és nagy°n boldog. Művelődési Társaság orosz zene- mű-kottaforgalma elérte a 4000-et, Magyarország összes kórusainak 70 százaléka énekel orosz kórusműveket. Orosz nyelvtant a Meszhart, Fischer preciziós gépgyár, Irodalmi népi kollégium, a Kéktaxi s a Gellért-fürdő dolgozói kértek és kaptak innen legújabban. A Társaság 4 tanfolyamát a második, félévben 7-re kellett emelni, a 3 hónapos tanfolyamok vizsgáin Majakovszkijt szavaltak eredetiben és orosznyelvü egyfelvonásost adtak elő. 'j olvasóterme-A Gorkij-könyvtári ben sebesen __________________________folyik a szó-Magyarul még egyetlen mondat sem hangzott el.' (Híradó tanfolyam!) Szigdi Péter, V. ált. isk. tanuló éppen a Masenka tartalmát meséli el részleteiben és folyékonyan. Jakab Emma most olvasta ki Solohov Csen-des Don-ját eredetiben (könnyű neki a szovjet hajózásnál- tisztviselősködik, sokat hall oroszul beszélni) A Mémosz’pól idejár 16 munkás, a Dózsa György-úti népi kollégiumba, reggel hétre kell kimennie a tanárnak, mert napközben nincs idő orosz nyelvórát venni. 1948 április 30-án, pénteken, egy üzem 80 dolgozója jelentkezett. A Pedagógus figyelmi Szakszervezethez ( iskolai tanár) a következő beadvány érkezett: „Mi igazgatók és tanárok, akik már iskoláinkban tanítjuk az orosz nyelvet, felkérjük az összes iskolák vezetőit és tanárait, vezessék be az orosz nyelvtanítást iskoláikba, hogy a nagy tömegnek módjában legyen megtanulni a nagy szomszédunk, a Szovjetunió nyelvét, hogy mi, magyarok is eredetiben tudjuk, elolvasni Lenin, Sztálin, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gorkij, Majakovszkij munkáit...” , B. S. Ez lenne az „új" francia zene? .A Székesfővárosi Zenekar a mai francia zeneszerzők műveit mutatta be a Zeneakadémián. Modern muzsikáról elő hallásra nehéz végleges bírálatot mondani. Méginkább ak■kor, ha a művek előadása sem kifogástalan, mint ebben az esetben. Ha most mégis ,,végleges" bírálatot mondunk, ezt azért tehetjük, mert amit a mai franciák bújnak” neveznek, az voltaképen nagyon is régi gyökerekből indul ki, pontosan: Liszt és Wagner ■ uteromanikus programzenéjéből. Liszt és Wagner muzsikájának stílusa már annyira közismert, hogy különösebb nehézséget nem okozhat a hallgatónak, ha epigonjait kell bírálnia. . . Az új francia zene nélkülözi mindazokat a jellemvonásokat, melyeket Couprin-nél, Delbusrynél, Hapcinál oly nagyra értékelünk: a forma finom megmunkálásai, a kifejezés és a technika harmonikus egybeolvadását és mindenféle olcsó virtuozitás kerülését. Ezek a pozitívumok nem találhatók meg, ellenben két negatívum: a szinte katasztrofális invencióhiány és a hangszer ties öncélú virtuozitása a mai francia zeneszerzők leg-, jellemzőbb tulajdonsága. Az új francia zeneszerzők célja, hogy olyan szimfonikus műveket írjanak, melyek mindenféle esztétika, és stílusbeli kötöttség nélkül, akadémizmustól és ,,avant garde"-tól táradt, spirituális és linknordfejezésvagy etikai váltják valóra. Programnak nem valami biztató, de a realizálása még sivárabb. A stílusbeli kötöttségből való kimászás helyett beleestek a XLX. század utóromantikus stílusába. Ami akkor a legmélyebb kifejezése lehetett a kornak, az ma üres utánérzés. Mindig veszélyes, ha a jelen problémái elöl a múltba menekülünk, akár a mindennapi élet akár a művészet terén. Ami pedig a spirituális és lírikus vágyakat illeti, ezt így kimondani egyszerűen: blöff. Minden muzsikának célja as emberi szellem kifejezése, és ezt nem az új franciák találták fel. Veszélyesnek mondhatjuk ezt a zenét, mert burkoltan a francia reakció szellemi és társadalmi életének hű kifejezője. Ám a budapesti közönség azonnal megérlelte ennek a muzsikának talmiságát A magyar közönség, melynek zenei nevelését — ami a modern művészetet, illeti — Bartók és Keddig adta meg, fel van vértezve a még olyan hangzatos zenei irányzatokkal szemben is. A néptől elszakadt intellektuális ifjú, titánok nyeglesége jellemzi például Messiaen, Jolivet, Lesur és Bandrier alkotása . Messiaen ,,Az elfelejtett áldozatok” c* szimfonikus művét a szemforgatószentimertalizmus jellemzi. Lesur, Bandrier és Jolivet műve még ennél is igénytelenebb. Henri Barrand zongoraversenye jelentette a hangverseny egyetlen komoly értékét. A hangversetyt Jolivet vezényelte. Átlagos képességű karmester. A Székesfővárosi Zenekar vezetőségét nagyobb gondosságra figyelmeztetjük. Jól meg kell nézni a jövőben, hogy milyen külföldi zeneszerzőket mutatnak be közönségünknek . Sz. E* # ........ —— ~ ■ ..... . ■ — ——■ Perm jók: Nem nehéz a választási Az író VAI gymus elsmerésével elindul, hogy megismerje a mes.terségek birodalmát s bepetantscai az egyse foglalkozások titkaiba. Könnyed elbeszélő formában megírt pályaválasztási tanácsadónak lehetne nevezni könyvét. Fiatalok számára készült, akik most indulnak az életnek a tájékozódni szeretnének a különböző életpályák közt. De valójában sokkal több egyszerű választási tanácsadónál, nemcsak serdülőknek szól, hanem felnőtteknek. Nemcsak azt lehetne megtudni belőle, miben áll a mechanikusnak, a mozdonyvezető-nek a mestersége, mikép készítik a furnirlemez£ és a tankot, hogyan dolgoznak a nyomdában és a kenyérgyárban, hanem azt is: milyen az új ember, a szocialista, ember s milyen a munka társadalma, a szocialista társadalom. A könyv egyik fejezetében egy idős munkás számol be életéről. Elmondja magából, hogy fiatal korában sok pénzt akart keresni. A munkát úgy tekintette, mint szükséges rosszat, amellyel megszerezheti magának az izgalmas, kalandos élethez szükséges anyagiakat. Okos, értelmes fiúvolt, de mégsem tudott egyik foglalkozási ágban sem megfelelőt produkálni. Hiába próbálgatta s különféle mesterségeket, mindenütt rossz munkásnak számított- Mir attól félt, hogy sosem lesz belőle rendes ember. Ekkor egy molnárhoz került s az bocskori óriásra fogta. Hamar megtanulta a mesterség technikáját, de a molnár mindig visszadobta készítményeit azzal, hogy rosszak. Szerződése úgy szólt, hogy addig nem mehet el a molnártól, míg hibátlan bocskort nem készit. Kétségbeesetten igyekezett hát tök létesíteni munkáját s végre nagynehezen csakugyan sikerült megfelelőt alkotnia. s ekkorra ő is megváltozott. Észrevette, hogy a munka nem pénzszerzési eszköz, főbb annál. Megismerte a munka varázsát. Minél jobbat produkálni, maradéktalanul felszabadítani a holt anyagban rejlő lehetőségeket, ez az igazi cél. A saját munkájának varázsa járja át a különböző dolgozókat, akikkel a mesterségek birodalmában kószáló író összeakad. Mindegyiket vonzza a feladat, hogy minél tökéletesebb művet állítson elő a rábízott anyagból. Az így készített tárgyelvben „éretke” rejlik: sok,sok emberi szeretet, színes, meleg képzelőerőt hordoznak magukban. Egy öreg hajóács mondja az írónak: — A névjegyem túlél engem. Hajókkal fog úszni a vizen, letekint a faregett mennyezetekről, szép bútordarabokban fog élni. És mindenki, aki a munka lelkét keresi, ha székre ül, amit én kér.Tzítetifam, ha küszöbre lép, mely ez én munkám, azt mondja majd: Jó mester volt az öreg. E'en kikit rejtenek magukban a hidak, a nagy házak, életkék vannak a pontosan közlekedő vonatokban, a gyorsan és simán görbülő villamos".tocsikban, ez ízletes ételekben. Az életkéket kisugárzó munka: művészet. A keze alatt lévő munkadarabba életkét adó munkás ugyanazon a magas ,emberi hőfokon dolgozik, mint az auto a művész; a tőle kiszített tárgyak nem árucikkek többé, hanem milyvek. Ahhoz, hogy az emberek napjai simán, zökkend nélkül teljenek. Számos meg számos munka, sok-sok apró munkás:» raktározott életké szükséges. Az összefogódáá egyes életkékből alakul ki az élet, a nagy élet s ez az élet nem kemény, hideg többé, hanem, csupa »szépség, izgalom, melegség, művészet." A szocialista társadalom élete ez. Valamikor, nem is olyan régen, sokat beszéltek nálunk re a polgári intellektuellek arról, hogy a technika, a civilizáció, megöli a kultúrát, a művészetet- Milyen nevetséges ez a ,,probléma", ha az életkékkel telített munkák társadalma felől nézzük. A gép itt nem félelmes szörny, hanem okos eszköz, amelynek segítségével könnyebben valósíthatják meg magukat a munkán keresztül kibontakozni vágyó életek. A futószalagnál dolgozó munkásban, miközben munkáját végzi, ugyanaz a nemes tűz lobog, mint a művészetben. Nem hogy veszélyeztetve lenne a művészek épp ellenkezőleg: műveetsz-be válik az egész élet. Ki nem érzi ezt, pl. az egyik nagy uráli vasgyár egyszerű munkáspörének, Dása Kucserának a beszámólójából: „Tán formázó vagyok- Nem tudok úgy beszélni, ahogyszeretnék. Pedig át akarom éreztetni veletek, milyen szép mesterség az enyém. Nézzétek csak, elvtársak: föld. Egy halom föld. Fogod ezt a földet — és a kezed csodákat teremt belőle. No, talánnem csodákat. Csak egy formát. Beöntik ezt a formát fémmel, kihütik, kirázzák a földből —ér, tárgy! Nem gyönyörű ez? Fém az fém, 'föld az föld és egyszerre csak horgony, kerék, keret, hangot, vasaló és minden egyéb van a szemed előtt- bizony, csodák ezek mégis! Azért érsz, hogy ezeket létrehozd, hogy elvigyék más gyárakba, hogy használj vele a világnak. Szeretem az öntvényt — magamét is, más.t is. Mindet magaménak érzem, minden repülőgépet, minden mozdonyt, minden vasalóit, úgye, vasalnak a vasalóval, •— kell az a ruhának, — nézzed és egyszerre fontosnak érzed a vasalót és magadat is, mert formázás nélkül nincs öntés, öntés! — egymagában semmi. Formázni és kényszeríteni a folyékony fémet, hogy felvegye a forma alakját: ez valami! Ez a munka! Igaz, piszokkal jár... De aranyruháért, selyemért, bársonyért sem cseréldém el.. . Próbáljatok elvont szólni onnan! Ülve nem hagyom magam!" Nincs különféntg „piszkos** és „Úszta", „gépies" és „■alkotó" munka között: mindegyikhez nagy,nagy szeretet, szíves, villanó képzelet kell, mindegyiknél éretve megy át a hideg, holt anyagba. Ahogy az egyik építőmunkám, mondja, mikor az író azt fejtegeti előtte, hogy neki valóban nem kőművesnek, hanem költőnek kellett volna lennie: " ..Kérem ésszeretem a költtezetet! De ön most nyilván arra gondol, hogy költészet annyi, romd versek. Én meg azt mondom, hogy a mi épitészszütnk csupa köttessel. Az épitész. munka alkotómunka. És minden alkotó: költő. Igazat mondok?" — Igazat — kell válaszolnunk rá nekünk, olvasóknak s észre kell vennünk, hogy ezek a sztahanovista, sztalindíjas munkások s egyéb neves és névtelen, szovjet dolgozók, akiket az író megszólaltat könyve lapjain, nemcsak a saját munkaterületükön értek el kiváló eredményeket, hanem utat törtek egy teljesebb, emberibb élet felé is. Most, az államosítások, a hároméves terv és a munkaversenyek idején, mi is kezdjük már érezni ennek az új életnek melegségét és szépségét; úgy olvashatjuk Permják könyvét, mintha egy kieső rólunk jó szólna. Olvassuk el, s figyeljünk fel benne saját lehetőségeinkre, szeressük meg belőle még jobban sajátjövőnket (új Magyar Könyvkiadó.) Sirály István Két fiatal festő és egy szobrász műveit mutatja be a Művész Galéria (Sztálin tér 3) legújabb kiállításán. Hármuk közöl Tallós Ilona a legkülönb* Festményein határozott jeleit látjuk tehetségének. Lágyan összefoglalt formái és színeinek meleg tónusa, egyszerű előadásmódja festői értékeket tartalmaz. Egyelőre Czóbel Béla festészete van rá hatással, mely kiindulásnak jó iskola és ha egyénisége teljesen kibontakozik, fejlődése elé várakozással tekintünk. A másik fiatal festő, Brezzay József jóval kiforratlanabb művész, mondanivalói banális előadása révén hijjával vannak az élmény meggyőző erejének. Színei is piszkosan sötétek, s és műveit fáradttá, egyhangúvá teszi. M. Kemény Judit szobrai és grafikái elvont kísérletezések, melyek nélkülözik az átéltség komolyságát és az alapos felkészültséget. Ez a fajta „absztrakció** külsőséges formalizmusarévén nem hiteles.*Ezek a próbálkozások a műhelymunka körébe tartoznak* M. Kemény Judit tehetsége révén bizonyára megtalálja a kivezető utat, melyet sokirányú keresgélése is bizonyít, s ez partizánemlékmű tervén már konkrét formát is ö’t. F A. F. SZABAD NÉ 5. SZE&PA, 1948 MÁJUS 5 MfI*S Kép egy Sztálin-díjas fiímből l!illi!!llli!lll!li!!l!i!!l!!ll !!llllli!lli!i;!liilllllllll!:!lllllilll!ll!l!iilllllli!ll!llllilli|lliiil!ll!!l!ll!!lllllllil!llll!!i!l|ill!illll A szovjet filmgyártás egyik legcsodálatosabb alkotásának, a „líronstadíi matrózok” _nak egyik jelenete Csak nemzeti kultúra szempontjából kifogástalan filmeket lehet gyártani Kormányrendelet a magyar filmgyártás fejlesztéséről A hivatalos lap keddi száma kormányrendeletet közöl a magyar filmgyárt.ba fejlesztéséről. Ezentúl az a magánvállalkozó, aki játékfilmet, híradót, riportot vagy dokumentumfilmet kíván gyártani, köteles a film forgatókönyvét, költségvetési tervezetét, játékfilm esetén a főszereplők névjegyzékét két-két példányban előzetesen bemutatni az Országos Filmhíva álnál. Ezenfelül igazolnia kell, hogy a gyártáshoz szükséges tőkének legalább 50 százaléka rendelkezésére áll. Amennyiben a benyújtott tervek alapján a film kifogástalan előkészítégét a nemzeti kultúra szempontjából biztosítottnak látják, úgy a Filmhivatal véghatározattal engedélyezi a gyártást. A gyártási engedély megtagadása esetén a véghatározott ellen nem akat felszólalni Indokolt esetiben külön kérelem alapján a gyártási költség 50 százaléka erejéig kölcsönt folyósíthat a Hivatl. A felhasználás és visszafizetés feltételeit a az ellenőrzés módját a Filmhivatal ,állapítja meg. Filmgyár Csak abban az esetben vállalhatja el, kezdheti meg az említett filmek forgatását, ha a gyártásra a Hivatal engedélyt adott. CKULTÚRHÍRADÓ . . .1.—MiiwsygaaBMBa»1 DISZELŐADÁS KERETÉBEN lerül színre a Bohémélet május 23-án az Operaházban az Újságírók Nyugdíjintézete javára. A parádés szereposztás: Cardfi Gábor, Orosz Júlia, Osváth Julia, Szakoly, Palló, Katona, Galsai. A VÁMTISZTVISELŐK zenekara mdiusén d. n. akkor a Zeneakadémián diszkong versenyt rendez, Vezényel Ferenczik János„ DMITRI PRYANTSNYIKOV, folyó szovjet tudós, as r.srrokémiai tudomány megalaplója meghalt, Pryantsnyifkov 400 tanulmányt írt, kétszer tüntették ki Leninrenddel, három misor a munka vörös zászlajának rendjével, elnyert© a Sitálmdíjat és megkapta a szocialista munka hímének címét. A TÁTRAI-VONÓSNÉGYES - évad elején kamarazene-sorozatot indított a Fővárosi Könyvtár nagy r'mében A hausverseen.yek írta komoly művelődési feladatot töltenek be a kamarazene még mindig elhanyagolt területén. A sorozat szerdai befejező estjén Mozart C-dúr vonósnégyesét (Dissomnien-Quartett), a Beethoven 'Esz-dur (On. 7.f.) Toneg-négyesét, Schubert Zong-straötösét (Forellen-Quinett) szólaltatják KözreimfikErtik Bandot, Renée (zongora) és Bonyhádi József (gordon). Kezdete fél 8. MAGYAR MUNKÁSÍRIIX antológiáját szándéklozik megjelö!«i©lnl a főváros Gázműveinek Kultúregyesül,d Mivel az anyagai as egyes üzemek üzemi bizottságai és kultúrvezetői gyűjtik össze, az előkészítő mókában mintegy ezer személy vesz rész.?. BALATONI K?:PKÁLLÍTÁST rendez a Balatoni Intézd Biro-It vég a Nemzeti Szalon kiállítóhelyiségeiben. Az ünnepélyes megnyitás Syosalaton délben lesz Tildy Zoltán köztársasági elnök jelenlétében.