Szabad Nép, 1948. május (6. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-05 / 103. szám

SZERDA, 1918 MÁJU­S 5 SZABAD NÉP Azuta nem­ akarnak visszaadni... 8­0 millió dollár értékű magyar vagyon Auszria és délamerikai megszállási övezetében „Az amerikai katonai kormányzat ürügyet keresett arra, hogy lehetet­lenné tegye a Németországban fel­lelhető igen tekintélyes értékű ma­gyar javak hazahozatalát. A magyar külügyminisztérium megállapítja, hogy ezzel a lépéssel az Amerikai Egyesült Államok kormánya nyil­­vánvalóan megsérti a­­békeszerző­dést­’ — jelentette ki Molnár Er­­k elvtárs, külügyminiszter nyilatkoza­tában. Szerszámgépek, gépi berendezések vagonszámra Építőmunkánkhoz égetően szűksé­­gü­nk van minden egyes gépre, min­den nyersanyagra — ugyanakkor jo­gos tulajdonuik, hatalmas értékeink felhasználatlanul hevernek Német­­ország és Ausztria amerikai meg­­szállási övezetében. Termelésünkhöz a legnagyobb segítséget a kinnlévő teljes gyári berendezések nyújtanák. Augisburgbean a Dunai Repülőgép­­gyári rt., a MÁVAG és a Pott­zell - lőrinci Ipartelepek rt. 900 különböző, kitűnő állapotban lévő szerszámgépe kallódik a Messerschmidt-gyár rak­táraiban­. Értékük mintegy­ 50 millió fo­­rint. Németországban van a Magyar Re­­pülőgépszerelvény Gyár­­ kilencven szerszámgépe, az Aluminium Érc­bánya, gt. negyvenöt vasúti ko­csirakomány különböző gépi be­rendezése, a Magyar Beluxitipar rt. 30 vasúti kocsi gyárfelszerelési tárgya, a Duna­yölgyi Timföldipar 49 vagon gépe, motorja, szerszáma, a Szikra színes mélynyomó, rotációs­gépe, a Cardo Faipari rt. 300 tonna gépi berendezése. Nélkülözhetetlen értéket jelent a Philips Művek 300 tonnányi rádiógyártó berendezése és a Ganz 900 frektop-motorja. Az ausztriai amerikai megszóla­lási övezetben is találunk szinte teljes magyar gyárakat, gyár­­részlegeket. Egyedül a Weiss Manfréd 600 szer­számgépe is igen nagy értéket, 50— 60 millió forintot képvisel, emellett Ausztriában van még a Magyar Optikai Művek 450 lencsegyártó­­gépe, amellyel ugyanolyan minőségű lencséket tudtunk előállítani, mint a világhírű Zeiss-gyár, a Frank­ ká­­véatlógyár 600 gépből álló berende­ződ, a Danuvia Gépgyár 55 vagon szerszámgépe, 49 vagon gépi felsze­­relése, a Magyar Lőszerművek 164 szerszámgépe — de ki győzné mind felsorolni. Textil, bőr, vas,­­ cellulózé, olaj Lefoglalt kincseink másik cso­portja: az értékes nyersanyagok, amelyekre olyan nagy szüksége volna a nyers, '­anyaghiánnyal küzdő' magyar iparnak. Hogy csak a legfontosabbakat említ­sük: 5 Uszály, hídanyag, a MÁVAG 268.000 kilo acélja, a Rima 139 tonna gömb és alakvasa. Text­‘gondjainkat komolyan enyhítené a Pápai Pamut, fonógyár 700.000 méter, a Gráb Tax­­tilgyár 200.000 méter elrabolt texti­­liája, a Soproni Fésűs fonó 50.090 kiló gyapjúja, a Soroksári­­Textilipar egy uszályrakomány pamutfonala, a Soproni és Újpesti Textil 15.000 kiló, a Richarde 100.000 kiló nyersgyap­­júja Papirosnehézségeinken a Ma­­gyar Viscosa kinnheverő 2500 tonna cellulózé­ja, segítene. Ausztriában felhasználatlanul tárolt a Fried­ gyár 90 tonna, a Csillag 3 tonna különböző bőráruja. Komoly ér­téket jelent a Pannónia Bávár­bőrt nemesítő 80.000 darab szőrméje is. A Hutter és Levernek 21.000 mázsa olaj gyártási nyersanyaga várja a fel­­használást. 20.000 ló és az aranyvonat A magyar parasztságnak nincs elég lova? Az ausztriai övezetben 10.000, a németországiban másik 10.000­­ legjobb lovunk van. Kórházainkban kevés a gyógyszer, a kötszer, az orvosi műszer. 170 vagerás egészségügyi szertárunk Németországban van. Ausztria ame­rikai zónájában 1500, Németország­­ban 1000 gépkocsink, személy- és teherautónk rostokol. Végül: kinn vannak arany és ezüst kincseink. A híres „aranyvonat"-ban, amelyet Toldi csendőrezredes kísért, a zsi­dóktól és a zálogházakból elrabolt hatalmas kincsek voltak: vágón, számra arany, ezüst, ékszerek, sző­nyegek, képek, műtárgyak. Tartal­mának ezt a részét, amely a francia megszállási övezetibe került, már visszakaptuk —, de az amerikai sankból még nem tértek vissza kin­cseink. Egy évi beruházás Ha ezt az aranyvonatot és a ki­hurcolt gördülő anyagot, MÁV vago­­nokat és mozdonyokat nem is számít­juk — akkor is mintegy 80 millió dollárt érnek azok a javak, amelyeknek visz­­szaszolgáltatását most megaka­­d­ályozzák. A hároméves terv csaknem egy évi beruházásának felel meg ez az ösz­­szeg. A magyar nép eddig is saját ere­jéből építette újjá országát ezután sem számítunk olyan „segítségre“ amelyért — tudjuk —, magas árat kellene fizetni. De azt joggal vá­rjuk el, hogy azok a javak, amelyeket a fasiszták raboltak el és amely min­den írott jog alapján 15 ntb­fcet iletjee­ meg, visszakerüljenek és meggyor­sítsák, megkönnyítsék építő munkán­kat. Kornár János Van-e tökéletes bűn? Van-e jósa az egyénnek „igasságtót szolgáltatni“? Kibirja-e az ép emberi elme a bűntudatot? Mi erősebb: a menekülés vár?,?a vagy az orvosi kotc›*-é »-¡ sz-e?,m­­i kérdésekre ad választ .,A pohár k r,sor­did“, ,Tames Masonnak, a vil­­g egyik leg­nagyobb Színészének n.­ leliktomi film­je. Bemutatja a Dácsi. élpr.éd. Om­mia.­­.­) Asztrahánban is versenymunkás volt Fogarasi György a MOGÜRT élmunkása fontos arc, szürke szem. A réz- ' zant vaságy megcxikordul alatta «likőr­belleönyokos keret — Én vagyok Fogarasi György. Tessék. — Éjszakás az elvtárs? Bólint és cigarettával kínál. — Szóval riport — raon!ja és egy pillanatig méricskéli a esőt. Aztán A kemény ráncok mosolyban oldódnak fel ajka körül. — Hát ennyire fontos egy élmun­kás? — Sokkal fontosabb! * 17 éllen voltunk testvérek. Én hé. -**- rom esztendős kis kölyök vol­­tam, mikor apámat elveszt­ettem, özvegy anyám takarításból Szerzett kis pénzén tanult el bennönket.. 1930-ban kerültem a Fogaskerékgyár­ba. Mint inas gyerek, 80—85 órákat dolgoztam hetenként. Elgondolkozik. — A­j szakszervezeti mozgalomba, 1834-ben egy letört sztrájk után kap­csolód­tam. Míg a szavak peregnek, én a ko­­pott, háromszor négyméteres szobát vizsgálom. Egy háromajtós, egyszerű matt, barn­a szekrény, két vaságy, egy asztal. És öt olcsó fea meny a falon. És minden. Ír A­nyjuk! Légy szíves, ad­d ide azt ** az újságot! — kiáltja várat­­lanul. Gondosan összehajtok decemberi „Új Szó“ kerül elő a szekrény aljá­ból Engakén mutatja a sorokat: Asztrahánban egy hatalmas szovjet hajógyárban lettem versenymunkás. Engem is elkapott az a láz, amelyet minden szovje­t munkásnál láttam. Mai jó eredményeim kialakulását nagymértékben az ott szerzett ta­pasztalatoknak köszönhetem. Összeráncolja homlokát és maga­­elé fújja a firsh­t. — Az életemet is a szovjet embereknek köszönhetem, — mondja lasssít. — Várhassa! és maláriával kerültem fogságba • ■. Kórházba vittek és kigyógy­­ottak. Mikor hazajöttem, azonnal bekap­csolódtam a Kommunista Párt piun Icájába, ★ C­z,áp kislányai vannak, —­ mon­­dom, m­ikor Jucika és Erzsike odaáll az ágy végéhez. — Nagyon jó ember ám az Apu­kánk — pötyögi a nyolc éves kis Erzsi s mikor anyukája megkérdi: ugye büszkék vagytok apura? — szinte egyszerre csipogják, bizony. Az álmunk ás­ apa felül. — Talpra fogunk állni, — nevet és szemével végig cirógatja a kit csöppséget. — A verseny óta 30 százalékkal emelkedett a jövedék n­om. Negyvennyolc óra, munkával átlag 270—280 forintot keresek. — Aki egyszerre két Karusszel- Pátson dolgozik és egyönre­t szívós észszerű munkával a legmagasabb teljesítményt nyújtja, az megérd mi!:, — jegyzem meg. — Azóta tudtam venni egy­ két ruhát, cipőt a gyerekeknek, néhány holmit a feleségemnek és önmagam­nak. — és ezt a paplant is szó a vettük, 270 forintért.★ [)­e higyje ely igazi, vérbeli élmun-17 kás cs­i­k­oz, lehat, aki elvi meggyőződésből dolgozik. Ezt úgy mondja, mint egy állam­férfi. Az annyit kontatott Szavak új fényt kapnak az ajkán: a jólétet csak jobb és több munkával lehet meg­­teremteni. Aztán ezt mondja: de nehogy azt hügyje valaki, hogy a­z élmunkás csak egy gépa­lkatrész. Ha csak egy kevés szabadidőm van, tanulok, olvasok, szórakozni járok a családommal. v- Bizony! Minden vasárnd»­k,me­­gyünk a ligetbe !á. Szól közbe Er­­zsike fényes szemmel. . A k­unkatársai igazat mondtak róla: Fogarasi elvtárs jó családapa, jó munkatárs és jó élmunkás. Állami vállalatok dolgozói! Résztvesz-e már vállalatod a Nehézipari Központ kerékpár­akciójában ? Kedvezményes ár. Hathavi részlet. Kerékpár a dolgozóknak: közlekedés, sport, szórakozás. Nehézipari Központ, Budapest, V., Nádor­­utca 36. Kerékpár osztály: IV. em. I­j magyar film, a „Beszterce ostroma“ iverül csüt­örtök­től bemutatásra öt premierfilmszínházban. Magyar filmen eddig még nem látott káp­rázatos fény ,és­ pompa, szeleim-'l.S­zebb je­lenetek, humor és a legjobb színészek jel­lemzik ezt a filmet. (X) Hajdan kivándorolnak, most hazavágyna­k az amerikás magyarok Az „idegenvezető“ autóbusz nem a Bianapár, nem a barackpálinkás lokálok, még csak nem is a déli­bábod Horto­bágy felé tart u­asaival, az ameri­kás magyarokkal. Ezek a messziről jött honfitársak, másra ki­­váncsiak. Olyasmit akarnak rátni Magyarországon, amit Amerikábón nem láthatnak, szovjet filmet és olyan gyárakat, amelyeknek a nép a tulajdonosa. Először a „Szépség ünnepe’’ című szovjetfilmst idézik, sírják, tapsolják, éljenek végig. Nem, ez a fám nem juto­t el New­­yorkba, n­am látták Los Angelesben, sem Kanadában, sem Kaliforniában­. — Az amerikaiak óvakodnak attól, hogy, beengedjenek­ hozzánk olyan filmet, amelyből kiderül: a Szovjet­­unió ifjúsággá boldogabb, mint az Egyesült Államoké — jegyzi meg V. A. egy világoskék tarkós, pepita­­nadrágos, tarka nyak­kendős amerikás magyar. A MÁVAG a következő állomás. Székely Lajos elvtárs, a Magyar Dol­gozók Pártjának titkára kalauzolja a vendégeket. Megállnak beszélgetni a munkásokkal,­ kikérdezik őke : mennyit keresnek, mit s­zd­t­ek a típusebédért, mennyi szabadságuk van nyáron — Ha megállapítják, hogy új világot találtak idehaza Hirsch Paul«, aki 12 éve járt móljára Budapesten, azt mondja az egyik aszt­ergályosnak: — Ha­ semmi másért nem, m®­­giért a május elsejéért érdemes volt ez a hosszú utat megtenni. A kanadai Antal János legszebb élménye is a május 1-i felvonulás volt. " A kaliforniai Eödély Sándorné kicsit szomorkás öngúnnyal jegyzi meg: — Na, itt aztán kereshetem a vér tócsákat és barrikádokat, ame­­lyekkel Amerikában rémisztgettek mintcot­— Milyen volt a hazatérés? — a munkásoknak erre a kérdésére mesélik: sírtak a meghatotts­ágtól és sokan megcsókítták a földet, amikor Komáromban, a mag­yar ha­tárhoz értek. Szálai bácsi, aki 52 éve ■ nem járt idehaza, Peter­ verset szavait... É. H. Neuwald pedig le­velet írt haza, a „Szabad Ameri­kába": „Életem, két v­ágrétében eltöltött egész életem első szabad májusa ez a tegnapelőtt! volt itt Budapes­­ten, amikor e­gy felszabadult nép_ ünnepna­pot ült •. •“ Fernyő József new-yorki asztalos, akinek fefsség® kék jelvényt hord fehér betűkkel: „Work with Wallace“ (Dolgozz Wallace,szá!), azt mondja, találko­­zott volt imástársaival, az egyik közülük munkásigazgató, a másik üzemi bizottsági elnök,­ a harmadik szakszervezeti vezető. Nem cserélne egyik sem vele, az amerikás ma­gyarral. Kicsit bizonytalan magyarsággal az egyik kanadai így fejezi ki­­ma­gát: — Itt, Magyarországon felfelé épül a világ, Amerikában pedig le­­felé... P. Zs. 5 N­­­H­ICOSO IC n­o ... ÖRÜL A VASAS, HA LEMARAD A TEXTILES ? A Vasas szakszer­­vezet legutóbbi közlönyében a mun­­kaversennyel foglalkozva enyhe kárörömmel állapította meg, hogy a vasasok elébe kerültek a ver­senyben a textileseknek.. Természetesen a textilesek igen zokon vették a vasasok kárörvendő cikkét és az óbudai Goldberger­ gyár kul­túrcsoportja így válaszol: Mi senkinek a bukásán nem örülünk, mert ez a közösség kára enne. A textiles lobogót büszkén visszük előre a versenyek folyamán nem­csak a Vasas Szakszervezetnek, ha­nem a többi szakszervezetek lobo­­gójával együtt — a diadalig.“ ~k SZERELMI VALLOMÁS VER­SENYBEN ELBESZÉLVE. A las. text dolgozói rajzot raktak ki a műhelyben. Dolgozó lányt ábrázol, lába előtt gyapotjuilladék hever. A hulladék így szól: „Vegyél fel, ne hagyj itt engem kárbaveszni, Ér­­téktelen szemét nem akarok lenni. Szeretnek ruhaként Tehozzád si­­mulni.“★ AZ EGYÉNI KEZDEMÉNYEZÉST kiöli az államosítás — érveltek a tökösek az állam­osítás ellen. A Dorogi Gumigyár új vállalat­ ve­­selője meter kilogreim használható gumihulladékot talált úgyszólván a szemétben. Azoknál intézkedett, hogy kerékpár pedál­­mártására haszna, si­sak. A lökés,szabot­álás egyéni kezd­,­ményszénét, valóban kiöli az államo­sítás. ■A AZ ÉLMUNKÁS JELVÉNYT, me­­lyet kétezer példányban osztottak ki pénteken a Sportcsarnokban, az Országos Versenybizottság keddi ér­tekezletén már láttuk Kossá elvtárs mellén-Nem egészen érdemtelenül, mert Kossá elvtárs az első munkaver­­seny győztese.. Még a felszabadu­lás előtt indította ezt a versenyt a Közlekedési Alkalmazottak Szak­­szervezete. Csakhogy akkor nem a termelés emeléséért folyt az a ver­­seny, hanem a szakszervezeti munka fő elvégzéséért. ★ A GÖRÖG GYEREKEK MEGÉR­KEZÉSÉT nagy örömmel fogadták az Orion­ gyár dolgozói. Amikor a teherautó megjött a gyerekekkel, valóságos kis­üzemi gyűlés keletke­zett körülöttük és egymással vetél­­kedtek a dolgozók, ki mit adjon a gyermekeknek. Az eredmény: 489 dolgozó 1920 munkaórát ajánlott fel felruházásukra. ★ BIZALMI VOLT a WM durva, hengerdéjében Horváth, elvtárs,­­a borsodt­ádásdi lemezgyár munkás, igazgatója. Vezetése alatt a gyár tér­­ímlése azonos munkáslétszám mel­lett három hónap alatt 18 százalék­­kal emelkedett. Az államosítás pénzügyi próbámat Kedd délelőtt az ipa­rügyi minisz­tériumban Vés Zoltán, a Gazdasági Főtanács főtitkára az ipari igazga­­tóságok képviselői előtt ismertette az államosításokkal kapcsolatban felvetődött pénzügyi poblémákat. Az ülést Vajda, Imre álla­mtitk­ár nyi­totta meg. A gyakorlati megoldások módját Karczilj és Anjos állam­­titkárok ismertet­ték. . A hároméves kulurális tervet is két és fél év ala­­ hajják végre Az ország üzemeinek és gyárainak dolgozói erőfeszítést tűznek­­arra, hogy a hároméves tervet két és fél év alatt hajtsák végre. Ehhez a munkához csa­tlakozik a kultusz­­minisztérium is, amikor a három­­éves kulturális tervet harminchat hónap helyett huszomnkilenc hónap alatt hajtja végr­e. Ez lehetővé teszi, hogy az újonnan épülő iskolák és más tanintézetek fél évvel hamarabb álljanak a magyar közoktatás szol­gálatába. Bolgár Fi­on­teiesseisie! S­opfei 3 Mzipség a Si­pssii Heizelkiil Vásáron A júniusi Budapesti Nemzetközi Vásáron résztvesznek a délkeleteuró­pai államok is. A vásár rendezőségé­hez most érkeznek be azok a jelen­­tések, amelyekből kiderül, hogy mi­­mindent hoznak fel a vásárra a kül­földi or­szágok. Ezek a jelentések még korántsem teljesek, de annyi már bizonyos, hogy Bulgária ezer kiló, kereken egymillió darab ciga­rettakülönlegességet, egy kiló rózsa­­olajat,­­ ami Magyarország külön­­böző iparágainak egy évi szükségle­tét fedezi továbbá erre a vásárra készült rengeteg szőnyeget és egy vagonnyi háziipari s népművészeti apró tárgyat küld fel és hoz forga­lomba a vásár területén épülő bol­gár pavilionban. Nem kétséges, hogy a bolgár pavilion a vásár egyik igen népszerű részlete lesz. Készül a vá­­sárra Palesztina is, de nagyon kétsé­ges, hogy sikerül-e az ottani esemé­nyek miatt eljönnie. A Budapesti Nemzetközi Vásár június­­ 11-én kez­dődig és 21-ig tart. (X)

Next